Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-23 / 38. szám
1906. szeptember 23. BÉKÉS 5 posta-távirdaigazgatósági kerületbe nagyven (40), a kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári és zágrábi kerületekbe pedig egyenként húsz (20) vagyis összesen 200 növendék vétetik föl. Növendékké fölvételért azon magyar honos ifjak pályázhatnak, kik a magyar nyelvel a a horvát-szlavonországi illetőségűek pedig a horvát nyelvet szóban és írásban bírják, továbbá a közép iskola IV. vagy ezzel egyenlő rangú más iskola megfelelő osztályát hazai tanintézetben sikerrel végezték, 14 évesnél nem fiatalabbak és 16 évesnél nem idősebbek, az iskola bevégzése és növendékké fölvétel között azonban legfeljebb egy évi megszakítás lehet, mely esetben hitelesen igazolni kell, hogy ezen egy év alatt az illető hol tartózkodott és mivel foglalkozott. Ezen feltételeken kívül a pályázók, községi erkölcsi bizonyít ványnyal fedhetetlen magavisoletüket, közhatósági orvosi bizonyitváuynyal pedig ép és egészséges, a posta- távirda és távbeszélő szolgálatra testileg alkalmas voltukat is igazolni tartoznak. A fölvételért saját kezűleg irt, ivenkint egy koronás pénzügyi bélyeggel ellátott és a fent elősorolt feltételeket igazoló okmányokkal felszerelt kérvénynyel 1906. évi október hó 10-ig lehet folyamodni. A kérvéi y az illető posta-távirda igazgatósághoz czimezve azon posta-távirda hivatalnál nyújtandó be, hova fo'ya- modó növendék felvételét óhajtja. A folyamodványokra a szülőknek, illetve árváknak a gyámnak beleegyező nyilatkozata is reávezetendő. Mely posta és távirda hivatalok vannak növendékek fölvételével felhatalmazva, arra nézve bármely posta- távirda igazgatóság, illetve hivatal tájékozást nyújt. Budapesti posta-távirda hivatalokhoz kiképzésre csak oly növendékek vehetők fel, kik helyben szüleiknél vagy rokonaiknál laknak. A fölvett növendékek kötelesek a szolgálatot az értesítés kézhez vétele után legkésőbb november hó 15 én megkezdeni. A növendékek 15 éves életkoruk betöltéséig gyakorlati kiképzés alatt állanak, ezen kiképzés első félévében semmiféle javadalmazásban nem részesülnek, az első év második félévében azonban kincstári posta-távirda hivataloknál havi 15 korona a második évben havi 30 korona a hirmadik évben havi 40 korona, a negyedik évben havi 50 korona napidij átalányt kapnak. Nem kincstári posta-távirda hivataloknál a díjazás a növendék és postamester között szabad egyezkedés tárgya. Az oktatásért azonban a postamesternek nem szabad dijat szedni. A növendékek 18 éves életkoruk betöltése után a posta-távirda igazgatóság székhelyén vizsgára bocsájtatnak és a vizsga sikeres letétele után kineveztetésükig kincstári posta-távirda hivataloknál napdijazás, vagy nem kincstári hivataloknál kiadói minőségben nyerhet alkalmazást. Hirtelen halál. Vitális Mihály 50 éves szarvasi lakos szerdán délelőtt egy a kondorosi földeken levő tanyáról gyalogszerrel indult a községbe. Útközben a szakadó esőtől elázva, egy kazal alá húzódott meg s ott elaludt. Másnap az arra járó emberek költögetni kezdték az alvó Vitálist s e közben rémülve látták, hogy az már többé nem ébred fel. Mint az orvosi vizsgálat megállapította, Vitális szív szélhüdés következtében halt meg. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A Nap. A fővárosi zsurnalisztika valóságos szenzácziója „A Nap“, mely ma az ország legfüggetlenebb, legszókimondóbb, legnépszerűbb s legelterjedtebb ellenzéki napilapja. „A Nap“ a közönség rajongó szeretőiétől kisóivo, egy csapásra hódította meg a sziveket. Minden száma kész meglepetés és szenzáczió. „A Nap" független, érdekes, tartalmas és teljes krónikása a napnak s minden más lap megelőzésével már a kora reggeli órákban kapja kézhez a vidéki olvasó. „A Nap“ felelős szerkesz tője: Braun Sándor, főmunkatársa: Ábrányi Emil, Politikai czikkeinek legnagyobb részét Lengyel Zoltán és Ugrón Gábor, a magyar ellenzék e fényét nevű vezéralakjai Írják. Belső dolgozótársai: Ábrányi Emil, Bródy Mihály, Cholnoky Viktor, Feld Aurél, Gergely István, Hacsak Géza, dr. Hajdú Miklós segédszerkesztő, Holló Márton, Kemény S>mon, Lengyel Zoltán, Nádas Sándor, Pásztor Árpád- Székely Miklós, Szabolcs Bálint, Szép Ernő, Ugrón Gábor. Ez a névsor — ólén Braun Sándor szerkesztővel — kész programm. Hangban, tartalomban, formákban, színekben s elevenségben uj ez az újság. Valósággal zászlóvivője „A Nap" a nagyar függetlenségi törekvéseknek és úgy politikai, mint újságírói sikerei óriási tényezővé tették. „A Nap“ hasábjain tükröződik a leghívebben a magyar közönség érzelemvilága. Külön szenzácziója, hogy legkorábban megjelenő újság a legolcsóbb is. Egy szám ára 2 krajezár, efőfizetési ára egész évre 16 kor. 40 fillér (70 krajezár.) Az érdeklődőknek „A Nap“ kiadóhivatala (Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza 9. 8z ) készséggel küld mutatványszámot. Fidibusz. Ötlet és vidámság köszöntött be a „B’idibusz“ czimü uj fővárosi előlappal, mely csupa vidámság, elmésség, ragyogó jókedv, pajkos gúny. Képei és rajzai is nagyszerűek. Minden pénteken délben már kézhez kapja a vidéki olvasó is. A „Fidibusz“-! a fényes tehetségű Heltai Jenő szerkeszti; főmunkatársai: Ambrus Zoltán és Molnár Ferencz, ez a két brilliáns talentum. Karrikaturái javát Cserna Rezső, Csók István, Garay Ákos, Gulácsi Lajos, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Kernstoch Károly, Márk Lajos, Linek Lajos, Vesztróczy Manó, ezek a kitűnő magyar festőművészek rajzolják. A lap állandó munkatársainak sora is fényes; Ábrányi Emil, Herczeg Ferencz, Ignotus, Gorgely István, Pásztor Árpád, Hajdú Miklós, Kemény Simon, Nádas Sándor. A „Fidibusz“ legalább 16 oldal terjedelemben a legolcsóbb ólc’ap. Mesésen olcsó! előfizetési ára: egy évre 6 korona, tél évre 3 korona, negyedévre 1 korona 50 fillér egy hónapra 50 fillér, Egy szám ára (5 krajezár) 10 fillér. Mutatványszámokat készséggel küld a „Fidibusz“ kiadóhivatala (Budapest, Rökk Szilárd- u cza 9. szám.) A Zenélő Magyarország, zongora és hegedű zenemüfolyóirat ma megjelent 319. füzete a következő értékes zenemüujdonságokkal lepte meg elő fizetőit : I. Alfiédy J. és Gerő Jenőtől „Ádler Gigi“ a fővárosban és vidéken egyaránt legnépszerűbb kupié. II. Mikolczy Kálmán Sándortól „Tulipán induló“ az östzes zenekarok legkedveltebb műsor- darabja. III. Deoker Ferencztő l„Szürkületkor“ — Le Crepuscule — hangulatos zongoradarabjával. E pompás zenemüfolyóirat, melynek minden egyes száma szakavatoit megválasztásával, minden zenei válfajt felölel s meghozza mindenkinek a maga Ízléséhez megfelelő zenei újdonságot — mint ilyet — minden zongorázó figyelmébe melegen ajánlunk. Havonta két füzet, negyedévben 6 füzet 3 korona előfizetősért. Egyes füzet ára 1 korona. Előfizethetni a most folyó 27-ik félévre, valamint az előző évnegyedekre, kimerítő árjegyzéket eddig megjelent 318 füzettől ingyen és bérmentve. Lego'csóbb be szerzési forrása az összes tan és zenernüintézetekben használandó h mgjegyeknek : a Zenélő „Magyar- ország“ Klökner Ede zenemükiadóvállalat és zene- mükereskedés Budapest, Vili. József-körut 20. sz. 10.000. Október másodikén jelenik meg a „Pesti Hirlap“-nak alapítása óta a tízezredik száma. Ez a szám 28 esztendőt jelent, egy lap életében jelentős időhatárt, ujibb olvasó-nemzedéket, És a „Pesti Hirlap“ régibb és újabb nemzedéknél egyaránt népszerű maradt és ma hazánk legelterjedtebb, legolvasottabb, legkedveltebb napilapja. Mert radikálisan szabadelvű, szókimondó és független újság volt mindig; mert három évtizeden át mindig a legjelesebb írói és hirlapitói gárdát látta munkatársai sorában s mert azonkívül, hogy napról-napra a legnagyobb terjedelemben jelenik meg, más napilapokat felülmúlva, az előfizetőket különféle előnyökben is részesíti. A második tízezer szám első időszakára Eötvös Károly, Gárdonyi Géza, Tóth Béla és Bródy Sándor tollából Ígér a szarkesztőség cárczákat és regényeket. Az 1907. évre szóló Nap ár, — melyet minden október i-vel belépő uj előfizető is megkap ingyen, karácsonyi ajándékul — több közhasznú (kertészeti, mezőgazdasági, egészség- ügyi rovattal bővitve) 32 képes oldallal fog megjelenni ; szép irodalmi része gazdag és választékos lesz. A „Divat-Szalont“ Szabónó Nogall Janka teles divatlapját, a „Pesti Hirlap“ előfizetői féláton kapják. A Naptárt decemberben csak azok kapják meg, akik legalább október 1 -je óta az előfizetők közzé tartoznak. A „Pesti Hírlap“ ára egy hóra 2 korona 40 fillér, negyedévre 7 korona s a „Divat- Szalonnal együtt 9 korona. (A „Pesti Hirlap“ kiadó- hivatala: Budapest, YT., Váczi-körut 78. Telefon szám 26—40.) Gyulai élet. A tisztelt olvasó közönség el is felejtette már, vagy talán helyesebben szólva nem is vett tudomást arról a népgyülésnek mondott csődületről, amely ma két hete volt a Király előtt s amely olyan volt, mint egy rosszul sikerült színi előadás, — hogy a színháznál maradjunk, — amelyen a szereplőkön kivül alig van valaki a színházban, úgy hogy utoljára az utczáról kell ingyen publikumot fogni, hogy az üres padsorokat betöltse. Körülbelül ilyen volt a múlt két heti »népgyülés« is, amelyen a szereplők az utolsó perezben vették észre, hogy »nép« nincs, csak gyűlés s a gyűlésen csak azok, akik összehívták. Úgy kellett a kápolna előtti, vasárnap délutáni »köpködő«-ből, parlamentirozás utján egy kis népet összeverbuválni. Azok is azt izenték először a »hírnökök* utján, hogy »megy a fene oda«, de később mégis csak meggondolták, hogy köpködni a Király előtt is lehet, sőt még jobban, hisz’ ott a »szónokok« is köpködnek úgy is, hát oda mentek egy páran. így hát került nép is s meg lehetett tartani az úgynevezett »népgyülés«-t, melynek egyik tisztelt szoluoka én felém is köpködött. Én az ilyen köpkö- désre ugyan nem szoktam reagálni, mert az ízlésem tiltja, hogy visszaköpködjek, de a tisztelt Szolnokot mégis helyre kell igazitanom annyiban, hogy én mindig megtisztelve érzem magam, ha egy tisztes iparos felém nyújtja a kezét és semmiféle arisztokrata hajlamaim nincsenek, de amint helytelennek tartom, ha egy hivatalnok, vagy más, tintával foglalkozó ember szerepel és nincs hozzá arravalósága, épen úgy és olyan joggal lehetek bátor abbeli szerény nézetemnek kifejezést adni, hogy ne akarjon minden áron vezérszerepet vinni az olyan iparos sem, aki nem bir elég műveltséggel, egyéni arra- valósággal a közszereplésre, mert az olyan ember csak ront és nem javit a közállapotokon. Rombolni pedig könnyű, azt tud mindenki, építeni azonban már nehezebb, ahhoz már egyéb is kell, mint nagy- hang. A mostani népvezérek közszerepléséből pedig épen azt a tapasztalatot szűrtem le (s nem vindikálom magamnak, hogy tisztán csak én jutottam el ebhez az aranyigazsághoz) hogy rontani sokat rontottak, lejárattak és lejáratni törekednek minden tekintélyt, lekicsinyelnek és legáncsolnak minden munkásságot, de alkotni, építeni édes keveset alkotnak s közállapotainkon minden tekintetben meglátszik, hogy a demagógia, a szűk látkörüség és a müveletlenség viszik benne a főszerepet. Ezeknek pedig én mindig ellensége voltam s mindig ellensége is leszek s akár milyen csekély- tényező leszek velük szemben, a módomban álló eszközökkel mindig ki fogom »figurázni« a nagyképűsködésbe öltözött tudatlanságot, a jogalap nélküli szereplési igényeket és egyéb társadalmi ferde- ségeket, akár tetszik a Szolnok urnák, akár nem Sajnos pedig, most már megint csak rá leszünk utalva, hogy az úgynevezett »népgyülésekre« járjunk, ha komédiát akarunk látni, mert az igazi komédiások, a színészek, most már távoznak körünkből. Becsukódnak az Erkel szinkör kapui szerdán este s a benne maradó bolhák hasztalan várják másnap este a publikumot. Finita la comédia .. . Bérezi nem mókázik többet a karzatnak, Kovács Mariska és Károlyi Leona kedvéért nem szakítanak le több virágot a várkertben, Tóth Elek, Krasznay bácsi, Palásthy nem barátkoznak többet a publikummal. Dobsa Margit nem tánczolja el többet a cake walkot, Haraszthy Miczi és Zách Terka szépségében nem gyönyörködnek többet az aranyifjak és az ólomférjek, Angyal Ilka nem szaval többet, Rück karmester oda hagyja a karmesteri pódiumot és átveszi a népkert csendes birodalmát Keserű János,
