Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-23 / 38. szám
BÉKÉS 1906. szeptember 23. Szüreti mulatság. A mulatni vágyó ifjúság, mint minden évben úgy az idén is igen kedélyesnek Ígérkező szüreti mulatságot rendez, melynek a szüreti mulatságoknál szokásos kedélyes prog- rammja van. A meghívó maga a következő: a gyulai ifjúság 1906. évi szemtember hó 30-án, (vasárnap) az „Újvárosi Olvasókör“ összes helyiségeiben zártkörű szüreti tánczmulatságot rendez,- melyre t. urat és becses családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti-dij: Személyenkét 1 korona. Kezdete este 8 órakor. A zenét a gyulai első zenekar szolgáltatja. Műsor: 1. Nyolcz órakor a csőszleányok és legények felvonulása. 2. Előadatik a csőszleányok és csőszlegénysk által a körmagyar tánczkülömbség. 3. A biró megnyitó boszéde. 4. A szüret megkezdése. Utána táncz. Kedvezőtlen idő esetén a szüreti mulutság is a teremben fog meg- tartatatni, 30 tagú csőszleány és csősz rendezőség. Áchim András mandátumának megsemmisítése. Nemcsak Békéscsaba község választói körében, hanem az egész vármegye közönségének közvéleményében élénk viszhangra talált a legfelsőbb magyar bíróság : a Kúria választási tanácsának határozata, melyben megsemmisítette Achim L. András ország- gyűlési képviselőnek Békéscsaba község választó polgárai által annak idején adott mandátumát és a mi ennél súlyosabb, megfosztotta a képviselői választói jogosultságától is. A legutolsó választáson, bár Bakos Mihály személyében erős ellenjelöltet kapott, mintegy kétszáz szótöbbséggel mégis ő került ki győztesen. Ellenjelöltje, a ki függetlenségi és negyven nyol- czas programmal küzdött, a választások lezajlása után peticzióval támadta meg Achim mandátumát. Hire járt, hogy Achim az Ítélet meghozatala előtt lefog mondani, azonban jogi tanácsosának dr. Tetét- leni Armin ügyvédnek tanácsára letett ezen szándékáról s hirtelen kapta meg a váratlan hirt, hogy a kúria Ítéletét már meghozta s megsemmisítette mandátumát. Mint tényt konstatáljuk, hogy Achim L. András az első képviselő, a kinek választói jogát a kúria megvonta, mely az önkormányzati jogok gyakorlására nézve csupán annyiban terjed ki, hogy törvény- hatósági választó sem lehet. — A kúriai Ítélet alap indokát az Achim által kiadott: »Paraszt Újság« czimü lap három számában foglalt osztály ellenes izgatás képezte s a választási jog felfüggesztése a kúriai bíráskodásról szóló törvény 122. §-án alapult. Azon kívül Achimot és választóit : a peticzionálók ügyvédje részére 3600 korona saját képviselője részére : 3000 korona költség megfizetésében marasztalta — s az ítéletet az igazságügyminiszterrel és a képviselőházzal közölte. A nélkül, hogy Achim L. András politikai tevékenységének, vagy működésé nek irányára nézve bírálatot akarnánk mondani, pusztán a tények regisztrálására szorítkozva annyit meg kell jegyeznünk, hogy az a magatartás, az a tervszerű és öntudatos működés a társadalmi néprétegek szoros elválasztására, a melyet Achim — az eszközök megválasztása s arra való tekintet nélkül vájjon kihatásaiban káros czélzatokat is eredményezhetnek — megválasztása óta minden alkalommal, sőt alkalom nélkül is kifejtett, a logika egyenes törvényei szerint feltétlenül azt kellett, hogy eredményezze, mikép a jogrend kívánatos fenntartása és a közbéke amúgy is megzavart öszhangjának helyre állítása érdekében független bíróságunk felemelje tiltakozó szavát a divatos izgatás és felburjánzott demagógia hatásának romboló tovaterjedése ellen. A ki a mai népélet jelenségeinek sajnos megnyilat kozásait látja és ismeri, lehetetlen, hogy a kúria büntetésének igazolását a benső igazságban meg ne találja. Az ítélet tudatában van magas kötelességének és jogának s tárgyilagosan elmondhatni róla, hogy nem megy túl a megtorlás révén, de a megtorlás jogát csak annyiban veszi igénybe, a menynyiben ezt a jogrend, közbéke, a társas együttélés közerkölcsiség fennen megköveteli. — Igazán tilalomfa gyanánt állhat mindazok előtt, a kik elvakult gyűlöletükben újabban minduntalan szem elől tévesztik ama régi alapigazságot, mely szerint az állam és társadalom legfőbb ereje a polgárait összekapcsoló szeretetben fekszik. — Az uj idők kreatúrái ezt nem ismerik, nem is képesek felismerni. S Achim is az uj idők vezető és hangadó embere volt. Az Ítéletet remélhetőleg Békéscsaba választó polgárai is magukévá teszik hozandó uj határozatukban. A kúria Ítélete az október hó közepén összeülő képviselőház elé kerül, mely törvény szerint az uj választásra vonatkozó, intézkedések megtételét azonnal elrendeli. A képviselőház ez iránt hozott határozatának vételétől a központi választmány oly módon tűzi ki a választás határnapját, hogy a határozat vételétől a választás napjáig 14 napnál rövidebb és 24 napnál hosszabb időköz ne legyen. — Ezek egybe vetése szerint Békéscsabán november hó derekán az uj képviselő választás megfog ejtetni. A község választói körében általánosságban állítólag semmi feltűnést nem keltett a kúria Ítéletének hire. A kedélyek nyugodtak, Achim régi emberei közül né hányán újból őt akarják jelölni, azonban a választóknak nagy része most tanácskozik, s komoly jelöltet keres a kerület képviselői mandátumára. Halálozás. Budapestről mély részvéttel vesszük a gyászlapor, hogy Spett Vincze köz és váltó jügyvéd, a fővárosi ügyvédi kar tekintélyes tagja, folyó hó 15-éu 64 éves korában váratlanul meghalt. A boldogult, mint békésmegyei tekintélyes nagy- birtokosok, igy a Wenckheim és Almásy grófok nemkülönben a Geist család uradalmi ügyvéde, IBékÓ8vármegyében széles körben mint köztiszteletében álló érdemes egyén volt ismeretes. Wenckheim Krisztina, mint a gyulai róna. kath. főgimázium alapítójának megbízásából, tagja volt a gyulai gymná- jziumi bizottságnak, mint ilyen tevékeny részt vett |és kiváló érdemei vannak neki is a főgymnáziumi (előmunkálatokban, és a bizottság közhasznú tnükö- idésében. Halála mindezek folytán mély részvétet kelt Gyulán és Békésvármegyébsn is. A halál- jesetről kiadott és szerkesztőségünkhöz beküldött családi gyászlap a következő: dr. Spett Ferecze és Jneje Pecháta Andrea, dr. Gabbi Károlyné Spett Vilma és férje dr. Gabbi Károly, dr. Bálint Ernőné Spett Rózsika és férje dr. Bálint Enő, dr. Spett Elek, Spett Mária Gizella és vőlegénye dr. Fellner Frigyes úgy a maguk, mint a kiskorú unokák Spett Andrea, ifj. Gobbi Károly, Bálint, Sándorba és Ernőké, valamint a nagyszámú rokonság,nevében mély fájdalommal tudatják, forrón szeretett édesatyjuk, nagyatyjuk és apósuk Spett Vincze köz - és váltóügyvéd, Nógrádvármegye törvényhatóságának tágja, nagybirtokos, 1906. évi szeplember 15-én hajnali fé! 3 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, munkadus életének 64 ik évében hirtelen bekövetkezett gyászos elhunytat, A meg boldogult hült tetemei, kiben övéi a legjobb apát vesztették el, folyó évi szeptember hó 17-ón délután fél négy órakor fognak IV., Keeskemóti-utcza 14 szám alatti gyászházban a róm. kath. anyaazent- egyház szertartása szerint beszenteltetni és a , kerepesi-uti temetőben levő családi sírboltba Örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise- áldozat folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor fog Buda- I pesten a bolvárosi plébániatemplomban és a nőtincsi • róm. kath. templomban az Urnák bemutattatni. , Budapest, 1906. szeptember 15. Gyermekeid áldása kisér hosszú utaidon ! Verekedő legények. Vig István, Fazekas Imre , és K. Fulóp István kondorosi legények hazafelé- ! menőben utjokba ejtették a szenimiklósi csárdát s i oda betértek. Vig poharazás közben szóváltás tá- ; madt közöttük, a minek vége az lett, hogy a mu- . latság után egyedül hazatérő Fazekasnak utánna mentek társai s midőn utol érték, ütlegelni kez- i Jették, Fazekas sem volt rest, védelmére revolvert ! rántott s azzal reálőtt Vig Istvánra, a ki súlyos sérüléseivel most nagy betegen fekszik. , Vasúti szerencsétlenség. Vésztőről értesítenek bennünket, hogy az onnan Nagyvárad-felé induló ■ vonat három kocsija a körösladányi állomásnál ki- ! siklott s több utas megsebesült. Legsúlyosabban - megsebesült a vasúti kalauz, a ki a vonatból mesz- ; sze kizuhant. A kisiklás közvetlen oka az volt, ■ hogy a vonat egy mellékvágányra tévedt s a fordu■ latnál az utolsó három kocsi kizökkent a sínek kö• zül. A kocsik is erősen megrongálódtak. Szerelemből öngyilkos Rémes öngyilkosságot j követett el Kecskeméti Margit 17 éves körösladányi . leány, a ki apja flóbert puskájával szivén lőtte magát s rögtön szörnyet halt. Úgy mondják, hogy tettének oka szerelmi bánat volt. Halálozás, a vármegye szerte ismert papi alak volt annak idején Kun Béla, a ki a vésztői ev. református egyház lelkipásztora volt. Most vesz- szük a gyászhirt, hogy a folyó hó 8-án Ugocsa— Gyulán, életének 55-ik, lelkipásztorkodásának 30-ik évében, agyszólhüdés folytán meghalt. Elhunytat özvegye és hat gyermeke gyászolja. Eljegyzés. (John Gyula és neje Krishaber Róza orosházi lakosok leányát Piroskát eljegyezie Ster nbach Mihály abbaziai gyógyszerész. Békéscsabai színház. Békéscsaba község szin- ügyi bizottsága Maros György elnöklése mellett ülést tartott. A szinügyi bizottság behatóan foglaK kozott azokkal a tervekkel, melyek alapján Márkus Géza fővárosi műépítész a békéscsabai színházépületet átépíteni fogja s a terveket egy-két jelentéktelen módosítással magáévá tette. Az ülésen résztvett az álllamépitészeti hivatal részéről Pöppel Gyula, gyulai kir. főmérnök is, aki mindenben hozzájárult a bizottság álláspontjához, Márkus Géza a végleges terveket és költségvetést már bemutatta s igy hozzáfogtak az átalakítási munkálatok keresztülviteléhez. A munkálatok kivitelével részint helyi, részint idegen czéget bízott meg a község Életunt cselédleány. Mezőberóny községben cselédként szolgált Jankó Erzsi kondorosi származású fiatal leány. A házi teendők egyhangúságában regényes hajlamai szerelemre gyújtották szivét, reménytelen szerelemre. E feletti elkeseredésében kedvese háza előtt gyufaoldatot ivott, Yalószinüleg megmenthető. Rajta vesztett csizma tolvaj. A bekövetkezendő téli idényre gondolva, Szujó Imre jeles betörő alak Füzesgyarmaton Bakó Mihály házába betört, ott egy pár csizmát, téli ruhákat, bekecset össze szedve, mint a ki dolgát jól végezte, távozott. Azonban vesztére, mert az arra járó csendőr őrjárat rajta csípte, azonnal letartóztatta s átadta az igazságszolgáltatás kezébe. Szolgálati jubileum. Knoblauch Sándor a Clayton és Schuttleworth mezőgazdasági gépgyári ezég igazgatója legutóbb e czégnél való működésének 40 éves jubUeumát ünnepelte. A ezég személyzete a jubilálót, ki úgy mint eddig, tovább is megszokott pontossággal és lelkiismeretességgel látja el ügyeit, ez alkalomból a legszivélyesebben üdvözölte. Ritka sokoidaluság. Sok ezer orvos elmondta már véleményét Kufeke R gyermekiisztjtnek sokoldalú hasznosságáról és érdekes az áttekintése mindamaz eseteknek, a melyekben sikerrel alkalmazták ezt az évek óta annyira bevált táplálószert a leggyengédebb korban lévő gyermekek, valamint nagyobb gyermekek számára is. Kufeke gyermek- lisztje : 1. Rendkívül értékes táplálószer ama gyermekeknek, a kiknek hiányzik az anyatej ; 2. Dietetikus orvosság gyomor- és bélhurutnál, valamint hányás, hasmenésnél ; 3. Elhárító szere a csecsemőkre oly veszedelmes betegségeknek, mert csak föltétlenül rossz talajt ad a terjeszkedésre a betegségek csiráinak ; 4. Fontos táplálóanyag, különösen az izmok és csontok fejlődésére a gyermek testében ; 5. Teljesen pótolhatatlan szer, hogy elősegítse a tehéntej megemésztését a csecsemő gyomrában ; 6. Éppen ilyen csalhatatlan szer székelési zavar, dugulás és emésztési zavar megakadályozására. 7. Kitűnő, e téren specziálista orvosok által nyomatékosan emlegetett táplálószer gyermekek rachitisze és skrofulája foszforral való kezelésének támogatására; 8. Rendkívül hatásos el hárító szere az úgynevezett „angol betegségek“, ami alatt azt kell érteni, hogy karok és lábak fejlődése a nagy fejhez viszonyítva csecsemőknél gyakran elmarad. A Kufeke- liszt.további sikeres alkalmazhatóságáról még sokat mondhatnánk itt, ha nem volna szűk a terünk. A Kufeke-liszt mindig egyenletes gyártása, könnyű emészthetősége, tartóssága, jó ize, kiadóssága, olcsósága, az elfogyasztásra való könnyű elkészithető- sége, stb. következtében határozottan a legmegbízhatóbb és legjobb gyermektáplálószerek egyike. A posta köréből. Pályázat. A posta-távirda segédtisztekké kiképzés czéljából a m. kir. posta- távirda éa távbeszélő hivatalhoz 1906. évben la
