Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-23 / 38. szám

1906. szeptember 23.

BÉKÉS

3

Az adófelszólamlási bizottság folyó hó 24-én délután kezdi meg Márky János elnöklete alatt működését. A bizottságnak ezúttal igen nagy a munkaanyaga, miután a vármegye területén működött adókivetési bizottságek által két, nevezetesen 1905. és 1906. évek harmadosztályú kereseti adók kivetése elleu beadott felebbezéseket kell letárgyalni.

A járási számvevői állásokra a kinevezések, amint a fővárosi lapok Írják, már megtörténtek, sőt azokhoz az e hó 20-án tartott ministertanács is hozzájárult. A ministertanács határozatához, illetve a járási számvevői kinevezésekhez a félhivatalos azt a kommentárt fűzi, hogy a járási számvevői állások betöltése, alkotmánybiztositási szempontból a vármegyei pénzkezelés és számvitel kilátásba helyezett restituálását illetőleg, miben sem prejudikál, amiből az tűnik ki, hogy a járási számvevői kinevezések daczára is szándékában van a belügyi kormánynak a megyei pénzkezelést és számvitelt reformálni, ami nemcsak alkotmányjogi szempontból, hanem főképen az administraczió érdekében is fölötte indokolt. A járási számvevői intézmény tehát megmaradna a megyei számvitel és pénzkezelésnek ön- kormányzati kezelésbe való visszavitele esetén is, aminthogy az nem is zárja ki a megyei hivatalok szervezését, mert például Pestmegyében a számvevőség államosítása előtt is voltak járási szám vevők. Más kérdés az, hogy a járási számvevői állások ilyetén szervezése megfelel e a czólnak, amire nézve a vélemények nagyon eltérők. Nézetünk szerint, tekintve azt, hogy a járási számvevői álllások igen 'alacsony fizetési osztályban s az előhaladás minden reménye nélkül szerveztetnek s igy azok elnyerése épen nem ambiczionálhat hosszabb számviteli gyakorlattal biró szakembert, czóljának meg nem felelhet, mert erre a fontos és a központi szolgálatnál sokkal több ismeretet igénylő állásra többnyire gyakorlatlan, a községi pénz és vagyonkezelést kevéssé ismerő fiatalemberek pályáznak, akik a gyakorlatban eleinte kevés eredményt lesznek képesek felmutatni. Ez a tapasztalat legalább azokban a vármegyékben, ahol a járási számvevői állások két éve betöltettek. A kinevezések annak daczára is, hogy a minÍ8teriumban megtörténtek, ma sem érkeztek le, azok expediczió alatt vannak, egyedül csak egy kinevezési okmány érkezett még máig a gyulai kir. Pénzügyigazgatósághoz, és pedig a Halmos János, gyulai pénzügyi számgyakornoké, akit Nyitra- vármegyóbe a miavai járásba neveztek ki számtiszti minőségben. A békésmegyei járások számvevő aspiránsai még mindig várják a kinevezéseket, me lyek valószínűleg csak ma fognak leérkezni. Lapunk zártakor a kinevezéseket a tegnapi „Budapesti Közlöny“ hozta, mely szerint kineveztetett járási számvevővé a gyulai járásba Deimel Lajos számellenőri, a csabaiba Gólján János számtiszti, orosháziba Laukóczy József számellenőri, szarvasiba Székely Lajos számellenőri, békésibe Tyehlár Endre számellenőri, a gyomaiba Papp Endre számellenőri és a szeghalmibaHorváth Endre számellenőri minőségbe.| A békésvármegyei községi jegyzők közgyűlése

vasárnap folyt le Kondoroson, a községi jegyzők meglehetős gyér számának részvételével. A közgyűlésen elintézett ügyek közül megemlitendőnek tartjuk a jegyzői nyugdijviszonosság és temetkezési járulék biztosítása érdekéből több jegyzői egylet részéről megindított akeziót, melyekre nézve a , közgyűlés érdemleges határozatot nem hozott, i miután Békésvármegyének ide vonatkozólag szabályrendelete van. A segédjegyzők memorandumával ’ kapcsolatban kimondotta, hogy felkérik Békés vár- ( megye törvényhatóságát, miként az okleveled és i szolgálatban álló segédjegyzőket vegye fel a nyug- 1 dijintézetbe. A múlt évi számadások elfogadása után i még több kisebb ügy intéztetett el, s a közgyűlés i a tisztikar megválasztásával véget ért. Elnök lett: ( Petneházy Perencz. Alelnök : Kolozsi Endre. Pő- 1 jegyző: Papp Károly. Jegyző: Tóth László. Pénz- i tárnok : Batizi Ferencz. Ellenőr : Mucsi Mihály. 1 A remetei földvétel ügyében a Gyula városa 1 képviselőtestülete által e czélból kiküldött bízott- 1 ság vasárnap délelőtt 11 órakor az érdekelt zsel- lérséget értekezletre hL ta össze a városháza nagy- f

termébe. Dr. Bucskó Koriolán főjegyző, helyettes polgármester és Kóhu Dávid a legapróbb részletekig kiterjeszkedve vázolták és ösmertették a nagyszámban összegyűlt közönség előtt a földparczellázás részleteit, amelyeket különben lapunkban már közöl tünk, de amelyekre nézve, nem annyira tudatlanságból, mint szándékos félrevezetésekből kifolyólag sok téves és valótlan hir volt forgalomban, özándó- kos félrevezetést Írunk és ped'g azért, mert az uradalmi fő dbérlők közül számosán, akik nem szívesen nézik, hogy a remetei földbirtoktól el fognak esni, úgyszintén a jómódú gazdák közül, akik sehogy sincsenek belenyugodva a tulajdonos grófnő szoczialis érzéke s emberszeretetéből fakadó ama feltételébe, hogy a remetei föld csupán szegény emberek tulajdonába mehet, a már előzőleg beiratkozott hatszázon felüli szegény emberek tájékozatlanságát kihasználva, mindent elkövetnek, hogy őket a százalék és átírási költségek fedezésére kívánt három holdas paiczellánkónti 120 kor. befizetésétől visszatartsák. Ezek a módos gazdák ugyanis úgy számítanak, hogy ha a 600-on felüli jelentkezettek nem fizetik be a 120 koronás kaucziókat, akkor ők vásárolják meg a remetei földet és sehogy sincsenek belenyugodva, hogy a vételből ki vannak zárva. Innen származik az intrika, a félrevezetés és a lebeszélés, melyek bár a vasárnapi értekezleten lelep- leztettek, mindazonáltal máig sem mondhatók lesze- relteknek. A szegény emberek nagy része azonban átlát a szilán és nem engedi magát lebeszéltetní. Ezek ugyanis teljesen tisztában vannak vele, hogy a feltételek olyan kedvezők, aminők az alföldön történt földparczellázások egyikónéi sem fordultak elő és remete az első uradalmi birtok, amelyből a szegény emberek földhöz juthatnak. Ezt az alkalmat nem akarják elmulasztani, mert tudják, hogy olyan lehetőség, aminő most kínálkozik, messzeeső földön sem, a gyulai határban pedig épen nem fog többé előfordulni. A már említett megtévesztések és el riasztásokon kívül tagadhatlanul akadálya volt a 120 koronás kaucziók befizetésének a két hét óta tartó esős idő is, amely akadályozta a kukoricza szedést, a kukoricza eladását és egyéb keresetet is, amelyekből a beiratkozottak részben legalább a kaucziót befizetni szándékolták és befizetni képesek. Ez a kát hetes váratlan esős idő — ami különben más szempontból nagyon hasznos és üdvös volt — méltányossá teszi, hogy a kauczió befizetésekre kitűzött szeptember 25-iki határidő egy héttel vagyis október 3-ifcáig meghosszabbittassék. Ez annyival inkább méltányos, mert az esős idő a mérnöki felmérési munkát is késleltette és a felmérés e miatt a jelzett időnél hamarább úgy sem lesz befejezhető. Lapunk zártáig a zsellérek közül 112-en fizették a 120 koronás kaucziót és pedig a múlt heti számunkban közöltek után a következő zsellérek : Puskás Gyula, Nagy Perenoz, ifj. Papp György, Szabó Pál, Gyulai István, Gyulai Mária, özv. Gebei András, Magy Gy. Józsefné, ifj. Gombkötő István, Géczi Gábor, Kiss Perencz, Búzbik János, Demkó József, : Demkó István, Kolozsj Mihály, ifj. Kolozsi Mihály, i Srdcdi András, Gombkötő Perencz, D. Sál József, 3ányai István, Enyedi István, Balog János, Styr i Mihály, ifj. Styr Mihály, Vidó Andrásné, Gyarmati 1 istrán, Lázár Péter, Tamás István, Kiss Ferencz, Bojtörő Péter, Csete Lajos, D. Nagy Mihály, Lázári dojsza, Lázár István, ifj. Kocsondi János, Nagy lános, Kristyák János, Mészáros Lajos, Mészáros i György, Ocsai Sándor, Nyitrai István, Szilágyi 1st- | fán, Hegedűs János, Lipták János, Tollas Gábor, 1 frippa Demeter, Felföldi György, Patkó Pál, Felek i György, Nyitrai Mihály, Felek György, ifj. Felek i György, Felek Mihály, özv. Pozsár György, Jámbor ; 3óter, Tamás György, Gyarmati Lajos, Beleznai Já- ' ms, Beleznai Péter, Beleznai Ferencz, Beleznai And- í ás, Beleznai István, Galbác István, Galbács Mihály, s Galbács János, Galbács József, Galbács András,.Diósy t ’ál, Síyr Gábor, Enyedi Ferencz, K:ss Mihály, \ fj. Arató István, Jámbor György, Dávid Jakab, z [aracsony Mihály, özv. Karácsonyi Mihályné, 1 larácsony Klára, ifj. Karácsony Mihály, Bujdosó 8 jajos Tula Gábor, Moldován Péter, Krizsán András, j A gyulabenedeki földvétel ügyében, mint la-1 úrik múlt számában megírtuk, a törvényhatóságije

bizottság legutóbbi rendkívüli közgyűlésen éidemi leg nem határozott, mert az ügy kellőleg előkészítve nem volt. A vármegye alispánja, hogy az ügy a legközelebb tárgyalható legyen, a kir. számvevőséggel felülvizsgáltatta az egész főid vételi ügyet s Dubányi Imre és Sál István számvevők közreműködésével egy hétig tartó munkával tételenkint és parczellánkint megállapította a térképekből és a szerződésekből a területet és a vételárat. E szerint eladatott a benedeki birtokból az egyeseknek 305L hold 711 négyszögöl. Eladatlan marad 2446 h. 39 négyszögöl terülef. Az egyeseknek eladott területek összes vételára 1.345,192 korona 35 fillér, a melyhez hozzászámítva az épületekből és akáczfák és korlátok értékesítéséből befolyt összeget 27,725 korona 50 fillér, összesen 1.372,917 korona 85 fillérrel áll szemben 1.800,000 korona, összes vételárként tehát 427,082 korona 15 fillér fogja terhelni Gyulavárosát. Ezel szemben fedezetet a fentebbi 2446 hold 89 négyszögöl városnak maradó terület képez, a melyből 169 hold 591 négyszögöl szántó, 2276 hold 548 négyszögöl legelő. Ebben a területben az utak is benne vannak. E területek értékét az e czélra összehívott bizottság 462,777 korona 34 fillér összegre becsülte (természetesen az ut.k nélkül) s igy 35,695 korona 19 fillér feleslege lesz a városnak a vételből kifolyólag. Megjegyzendő, hogy a még eladatlan területeket szántónál holdan- kint 594 koronára, legelőnél holdankint 112 koronára, a város által megtartandó területeket pedig szántónál holdankint 629 koronára, legelőnél holdankint 153 koronára becsülte a bizottság, míg a már eladott terület átlagos vételára szántónál holdankint 668 korona, legelőnél holdankint 158 koronát tesz ki. — A legközelebbi megyei közgyűlései tehát ez értékelés elfogadásán fog megfordulni a benedeki földvétel törvényhatósági jóváhagyásának kérdése.

Sok az eső. Máskor ilyenkor a szeptember szokott a mi kiimánk alatt a legszebb szaka lenni az esztendőnek, lassú, még virágzással vegyes bervadásával, enyhe verőfényével, csendes mélán- choliába ringatva a szemlélődő lelket, az idén azonban az egész szeptember jóformán esőből állt, különösen a két utóbbi hete, mikor is mindennap ssett az eső, hol szomorúan szürkén, késő ősziesen, hol meg nyári zápor képében menydörgéssel, villámlással egyetemben. Az esőt most már egy kissé meg is sokaltuk, nemcsak azért, mert elrontja a legszebb szeptemberi hangulatainkat, hanem azért is, mert miatta hátrányt szenvednek az őszi mezei munkálatok és meg van akasztva a szüretelés. A szöllön igy is meglátszik a sok eső hatása, mert aor van ugyan bőven, de a csemege szöllő nem áll il jól télire épen nagy vizbőségénél fogva. Azután meg sok helyen meg is akadt a szüret és rothadni •rezdett a szöllő, ami bizonnyal a bor minőségére is látással lesz.

Eljegyzések. Deutsch Dezső városunk szülötte,

1 Diósi Ignácz és fia Lijos nagyváradi fatermelő :zég dispon9nse eljegyezte Weisz Margitot Budaiesten. — Pribék Mihály in. kir. posta és távir- latiszc eljegyezte Tóth Ilonkát, Tóth János ven- lóglős leányát.

Taríalékosok hazamenöben. A Gyulán állomásozó m. kir. 2. számú honvedgyalogezredhez, mint innak idején közöltük, mintegy 1500 tartalékos livatott be szolgálattételre. A 35 napi fegyver- ;yakorlat, mely augusztus 21 én vette kezdetér, lolnap telik le, a mikor is a tartalékosok a fáradságos kirándulások emlékezetével egybekötött katona uhát levetik és „leszerelnek.“ Még tegnap búcsúmul egy nagyobb szabású éjjeli katona játékba 'ettek részt, moly alkalommal az egész ezred kivo- mlt, s harczászati pihenő során megejtett táboro- ásban vett részt, mely annál szigorúbb volt, mert áborozás közben riadót fuvattak. Holnap szintén éget ér az 1905-ös „ex-lex“-es ujonezok ki képese is. Október batodikán ismét nagyobbszerü :eretkiegészité8 történik, a mikor is a póttartalóko- ok — minden századhoz 30 — érkeznek meg. A övő év január elején hivatnak be az 1906. évre iesorozott ujonezok, a mivel azután uz elmaradt orlegénység kiképzése véget ér.