Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
1906. Julius 29. BÉKÉS 3 % s felügyelőbizottsági tagsági helyek választás utján való betöltése. Dr. Fábry Sándor főispán mindazokról a vasúti igazgatósági helyekről, melyeket mint alispán nyert el, úgyszintén Ambrus Sándor alispán, aki mint főszolgabíró választatott meg s dr. Berthóty István, a gyulavidéki vasút felügyelő bizottsági helyről, — a hová mint első aljegyző lett megválasztva, — bejelentették lemondásukat; megüresedett továbbá a mátrakörösvidéki h. é. vasút igazgatóságában egy hely Jantsovits Emil elhalálozása folytán. Az állandó választmánynak ide vonatkozólag az volt a javaslata, hogy miután a lemondások kizárólag formai okokból erednek, s minthogy a törvényhatósági közgyűlés az eddigi mindenkori gyakorlatnak megfelelöleg a vármegye érdekében a leghelyesebbnek tartotta, ha a törvényhatóságot vasutainál elsősorban a vármegye főispánja és alispánja képviseljék, kérje fel a törvényhatóság ezúttal is a főispánt és az alispánt, hogy helyeiket a vasút igazgatóságokban tartsák meg, illetve a mátrakörözsvidéki- vasut igazgatóságába a vármegye alispánja választassák meg, a gyulavidéki vasút felügyelő bizottságába pedig miután dr. Berthóty István Gyuláról eltávozott, az ő helyébe dr. Daimel Sándor vára. főjegyző. Az állandó választmány ezen határozati javaslatához dr. Berényi Ármin megyebizot'sági tag szolt hozzá, felszólalását azon kezdve, hogy elmúltak azok az idők, midőn Békésvármegyében egy család uralkodott, a mire elnöklő főispán figyelmeztette, hogy maradjon a tárgynál, mert azt nem engedheti meg, hogy a tárgytól eltérőleg, oda nem tartozó dolgokról s családról emlékezzék meg. Erre Berényi beszédét folytatva, tiltakozott az ellen, hogy beszédében korlátoztassék s hivatkozott arra, hogy éppen az elnöklő főispán által lett annak idején figyelmeztetve, hogy a vasutigazgatóságok betöltésére vonatkozó véleményét akkor fejtse ki, mikor ily betöltések tömegesen kerülnek sorra, mint a jelen esetben, s ő, midőn ezt teszi, szükségesnek látja kitérni a történelmi előzményekre s nem engedi, hogy elnöki figyelmeztetésekkel az igazság félrecsavartassék. Az elnök ekkor, — amiért az elnöki figyelmeztetést kritizálta, — rendreutasitotta s figyelmeztette, hogy ha továbbra a megkezdett modorban beszél, megvonja tőle a szót. Beszéde folyamán kifejti a már többszőr hangoztatott s közismert álláspontját, hogy inkompatibilisnek tartja, miszerint a vármegyei tisztviselők, illetve egyáltalán tisztviselők a vasúti igazgatóságokba a vármegye részéről beválasztatnak, mert oda földbirtokos, iparos, kereskedő embereket kell beválasztani, most azonban mégis eltér eddigi álláspontjától annyiban, hogy elismeri, miszerint a vármegye képviseletében az alispán beválasztandó,de kifogásolja különösen a főispán beválasztását, aki nem is vármegyei tisztviselő, hanem állami közeg; különben is tagja az arad—Csanádi vasutak igazgatóságának is, s igy miután ezen vasutak konkurrens vállalatai a meeyei vasutaknak, igen könnyen kollizióba jöhet a megyei vasutak igazgatásánál. Szóba hozta a megyei sajtó irodát is, amely szerinte a közvéleményt félrevezeti. Utána dr. Haviár Gyula szólalt fel minden személyes vonatkozás nélkül ajánlva, hogy a vasút igazgatóságokban megüresedett helyek a legközelebbi tisztujitásig töltessenek be s a Berényi által felvetett kérdés is, amelynek indokaival nagyjában egyetért akkor oldassák meg. Ambrus Sándor alispán felszólalásában rámutatott arra, hogy a főispán nemcsak az államhatalmat képviseli a vármegyével szemben, hanem a vármegye érdekeit is védi a kormány előtt, ép olyan érdeke tehát a vármegyének, hogy vasutjainak igazgatóságaiba beválasztassék, mint magának az alispánnak a beválasztása. A megyén különben sajtóiroda nincs Ezek után a közgyűlés nagytöbbséggel a vármegye állandó választmányának a javaslatát fogadta el s dr. Fábry Sándor főispánt, Ambrus Sándor alispánt a lemondásuk folytán megüresedett igazgató- sági helyekre újra megválasztotta, illetve a gyulavidéki vasút igazgatóságába a főispán lemondása folytán megüresedett igazgatósági helyre beválasztotta Ambrus Sándor alispánt, a felügyelő-bizottságba pedig dr. Daimel Sándor főjegyzőt. A raátra—körösvidéki h. é. vasút igazgatóságában Jantsovits Emil elhalálozása folytán megüresedett helyre ugyancsak Ambrus Sándor alispán választatott meg. Megtörténvén a választás, az egyes bizottságokban s választmányokban megüresedett helyekre a tett indítványok folytán az állandó választmány javaslatától némi eltéréssel a következők választattak meg: az állandó választmányba Ambrus Sándor alispán, Perszina Alfréd az államépitészeti hivatal főnöke, gróf Wencheim Hoyos Ftilöp s Tahit Mihály megyebizottsági tagok; az állandó bíráló választmányba Ambrus Sándor alispán; az igazoló-választmányba (Jzinc zár Adolf; a közegészségügyi bizottságba Ambrus Sándor alispán, dr. Follmann János, Szikes György és Südy István gyógyszerész (Békéscsaba); a községjegyzői nyugdijválasztmányba néhai Popovits Jusztin volt városi főjegyző helyére dr. Bucskó Koriolán városi főjegyző. Megválasztatott továbbá dr. Bertlióty István tb. főjegyző, orosházi főszolgabíró lemondása folytán törvényhatósági gazdasági munkás közvetítőnek [Kiss László vármegyei első aljegyző s helyettesének dr. Margonyai Gyula tb. aljegyző. A budapesti csendőrparancsnokság jelentését, mely szerint a múlt évi deczemberi installáczió alkalmával történt csendőri brutalitások miatt a vizsgálat megtartatott s a vétkes csendőrök megbüntettettek, a közgyűlés tudomásul vette. Közúti programúi. Általános érdeklődés és feszült figyelem kisérte a közgyűlés másik igen fontos tárgyát is: a vármegye közúti programmjának megállapítására vonatkozó előterjesztést. Dr. Konkoly Tihamér vármegyei II. aljegyző részletes előadásban ismertette a kereskedelmi miniszter ide vágó rendeletét, mely felhívja a vármegye közönségét, hogy az állami beruházásokról szóló 1904. évi XIY. törvényczikk alapján vármegyei útépítésekre adott állami hozzájárulás felhasználása érdekéből mielőbb állapítsa meg a vármegye közúti programmját az 1907—1909. évekre, úgyszintén azt is, hogy a vármegye közúti alapja az útépítésekhez a maga részéről mennyivel járul hozzá. Az állandó választmány — az útépítési programm megállapítása czéljából a törvényhatóság által kiküldött albizottságnak javaslata értelmében indokolt határozati tervezetet terjesztett a közgyűlés elé, mely tervezetet múlt számunkban is ismertettük, s más helyen is méltatunk. A programm tárgyalása során széles mederben alapos vita indult meg, mely által a lokális érdekek egész sorozata nyert megvilágítást, s szembe- tűnöleg arra a megállapításra vezetett, hogy bizony nagyon sok közúti érdek vár még kielégítésre a vármegyében. A vita részletei különben a következők : Bulla Sándor (Orosháza) felszólalása során az orosházi és nagyszénási érdekek nagy sérelmét látja abban, hogy az Orosháza —nagyszénási thatósági ut, a törvényhatósági közutak hálózatából a tervezetben töröltetik, és viczinális úttá degradáltatik. Kéri meghagyni a viczinális utak hálózatában. Fábry Károly (Békéscsaba) régi sérelmet elevenít fel újra az endrődi híd felépítésének kérdésével. A közforgalmi érdekek óriási hátrányára szolgál, a vármegyének pedig nagy szégyenére válik, hogy Gyoma és Endrőd között a forgalom egy komppal bonyolittatik le. Kéri a hid felépítését. Szathmáry Gábor békési községi jegyző^felszó- lalásában Békés község rendkívül nagy hátrányára constatálja, hogy a közúti programmban Békés nemcsak hogy nemkap semmit, hanem ezenfelül még egy hosszú törvényhatósági ut adatik át a község viczinális kezelésébe. Indítványozza, hogy a Vésztő- Békés-sarkadi, valamint a Békés—szarvasi ut vonal vétessék fel a közúti programmba, valamint a békés — szarvasi viczinális ut a törvényhatósági utak hálózatába. Mondja ki egyben, hogy enuek kövezését három éven belől egész a körgátig foganatosítja s viszont a Doboz—vésztői ut kikövezetlen része, valamint a Gyula—Békés—körösladányi ut viczinális útnak minősíttessék s azok fenntartása az érdekelt községek kötelességévé tétessék. Dr. Haviár Gyula (Szarvas) a közúti programm hátrányának tartja, hogy az nem a vármegye belső utpolitikáját szolgálja, hanem a vármegyéből kivezető utak kiépítésére fekteti a fősulyt, holott igen jelentős belső úti érdekeink mindmáig kielégítetlenek sőt a tervezet által még csak érintve sincsenek. így pl. a kondorosi tanyák óriási közlekedési és forgalmi érdekei kielégítését igen-igen fontosnak tartja, miért is indítványozza, hogy az Endrőd—kondorosi útnak a Szarvas—mezőberényi ut átszeléséig terjedő része, valamint a szarvasi—mezőberenyi útnak ezen átsze- lésétől szarvasig terjedő szakasza vétessék fel az 1907— 09. évekre készített közúti programm pontjai közé. Kohn Dávid első sorban is észrevételezi, hogy ilyen fontos közérdeket szolgáló javaslat, mint a közúti programm is, nem volt előzetesen közölve a törvényhatósági bizottsági tagokkal. Ilyen nagyter- jedelmü és az érdekek óriási summázatát felölelő javaslatokat a hivatalos lap utján előzetesen ismertetni kellene, mert igy egyszeri ismertetésre lehetetlen az ügybe világos bepillantást nyerni. Indítványozza, hogy a programm vétessék le érdemleges tárgyalásról s közöltessék előzetesen valamennyi községgel oly czélból, hogy azok észrevételeiket megtehessék, érdemlegesen pedig csak egy újabb közgyűlésen tárgyaltassék. Ha indítványa el nem fogadtatnék, abban az esetben érdemben csak a programm Gyulát és vidékét érintő részével foglal- kozhatik. Kifogásolja, hogy a kétegyházi ut eleki kiágazásának kiépítése terveztetik. Ennek az útnak forgalmi jelentősége nincs és teljesen felesleges, mert a vasút parallel halad vele. A befelé gravitáló ut- politika barátja. Ha már egyáltalán Elek felé ösz- szeköttetést akarunk keresni, — ami feltétlenül szükséges is, — akkor építsük ki a gyula-eleki útnak a vármegye határáig terjedő részét. Napirendről levételt indítványoz. Kecskeméti Perencz (Békés) bár elismeri, hogy a programm igen alapos és gondos munka szép eredménye, azonban annak például Békés községre vonatkozó része is, az érdekeltségre nagy hátránnyal jár. Ám vegyük fel a programm keretébe a hidakat is, de mikor égető szükséget képez forgalmas közútjaink kiépítése, hagyjuk a jó karban levő hidakat fahidaknak s fogjunk első sorban közútépítésekhez. Kóhnnak az eleki ut kikövezésére vonatkozó javaslatához hozzájárul. — Indítványozza az 1908— 1909-ik évi programm kikapcsolását. — Tárgyaljuk ezt később. Szabó János (Köröstarcsa) indítványozza, hogy Köröstarcsa község érdekeire tekintettel, építtessék még élt, mikor Delafrika és Ausztrália a birodalomhoz kerültek, Indiát Pitt fia állami felügyelet alá hozta, a francziák és a kontinens gyarmati terjeszkedése meghiúsult. György barátai e célok érdekében összetörték a whig párturalmat. Mint Bolingbroke Marlboroughot, György elbocsátotta Chatham grófját és kegyen- ceit ültette az elnöki székbe, mert azok kivitték akaratát, Az ellenzék Wilkes mögött radikális táborrá alakult es atyja lett a gyarmati autonómiának, az állami terjeszkedés korlátozásának, a szabad kereskedelemnek, 12 évtized múlva a Home Rulenak is, mindama törekvésnek, melyek együtt adják majd az angol liberalismust. III. György uralkodásával kezdődik a konservativ és liberális eszmék kora és a kettő közül a szervezettebb nyitja meg a korszakot, a konser- vativismus. Csak igy lesz egységes a történeti fejlődés, csak igy látjuk, hogy Amerika elváló törekvéseit nem a teadobozok megsemmisítése vezette be, hogy nem az a lényeges és nem is jellemző, hogy a „franczia forradalom csata volt, az amerikai ellenben per“, x) mert a kettőt egymáshoz hasonlítani sem lehet, hogy a bélyegtörvény is csak atomnyi mozzanata volt egy nagy irányzatnak, mely az egységes, nemzeti és birodalmi eszmét egy nagy federatioban kereste és Amerika kivételével abban megtalálta. A részeknek sok mindenről le kellet volna mondania az erős közösség javára és Amerika jelentős kultúrája nem tudott idomulni a gyarmatunióhoz, melyet európai elme alkotott. 3) Laboulaye i. m. II 1871. 16. 1. 2) Roosevelt: New-York. Paris 1903. 143.1. (Folytatjuk.) I
