Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-29 / 30. szám

1906. Julius 29. BÉKÉS 3 % s felügyelőbizottsági tagsági helyek választás utján való betöltése. Dr. Fábry Sándor főispán mindazok­ról a vasúti igazgatósági helyekről, melyeket mint alispán nyert el, úgyszintén Ambrus Sándor alispán, aki mint főszolgabíró választatott meg s dr. Berthóty István, a gyulavidéki vasút felügyelő bizottsági hely­ről, — a hová mint első aljegyző lett megválasztva, — bejelentették lemondásukat; megüresedett továbbá a mátrakörösvidéki h. é. vasút igazgatóságában egy hely Jantsovits Emil elhalálozása folytán. Az állandó választmánynak ide vonatkozólag az volt a javaslata, hogy miután a lemondások kizárólag formai okokból erednek, s minthogy a törvényható­sági közgyűlés az eddigi mindenkori gyakorlatnak megfelelöleg a vármegye érdekében a leghelyesebb­nek tartotta, ha a törvényhatóságot vasutainál elsősorban a vármegye főispánja és alispánja kép­viseljék, kérje fel a törvényhatóság ezúttal is a főis­pánt és az alispánt, hogy helyeiket a vasút igazga­tóságokban tartsák meg, illetve a mátrakörözsvidéki- vasut igazgatóságába a vármegye alispánja válasz­tassák meg, a gyulavidéki vasút felügyelő bizottságába pedig miután dr. Berthóty István Gyuláról eltávozott, az ő helyébe dr. Daimel Sándor vára. főjegyző. Az állandó választmány ezen határozati javas­latához dr. Berényi Ármin megyebizot'sági tag szolt hozzá, felszólalását azon kezdve, hogy elmúltak azok az idők, midőn Békésvármegyében egy család uralkodott, a mire elnöklő főispán figyelmeztette, hogy maradjon a tárgynál, mert azt nem engedheti meg, hogy a tárgytól eltérőleg, oda nem tartozó dolgokról s családról emlékezzék meg. Erre Berényi beszédét folytatva, tiltakozott az ellen, hogy beszé­dében korlátoztassék s hivatkozott arra, hogy éppen az elnöklő főispán által lett annak idején figyelmez­tetve, hogy a vasutigazgatóságok betöltésére vonat­kozó véleményét akkor fejtse ki, mikor ily betölté­sek tömegesen kerülnek sorra, mint a jelen esetben, s ő, midőn ezt teszi, szükségesnek látja kitérni a történelmi előzményekre s nem engedi, hogy elnöki figyelmeztetésekkel az igazság félrecsavartassék. Az elnök ekkor, — amiért az elnöki figyelmeztetést kri­tizálta, — rendreutasitotta s figyelmeztette, hogy ha továbbra a megkezdett modorban beszél, megvonja tőle a szót. Beszéde folyamán kifejti a már többszőr han­goztatott s közismert álláspontját, hogy inkompatibi­lisnek tartja, miszerint a vármegyei tisztviselők, illetve egyáltalán tisztviselők a vasúti igazgatóságok­ba a vármegye részéről beválasztatnak, mert oda földbirtokos, iparos, kereskedő embereket kell bevá­lasztani, most azonban mégis eltér eddigi álláspont­jától annyiban, hogy elismeri, miszerint a vármegye képviseletében az alispán beválasztandó,de kifogásolja különösen a főispán beválasztását, aki nem is várme­gyei tisztviselő, hanem állami közeg; különben is tagja az arad—Csanádi vasutak igazgatóságának is, s igy miután ezen vasutak konkurrens vállalatai a meeyei vasutaknak, igen könnyen kollizióba jöhet a megyei vasutak igazgatásánál. Szóba hozta a megyei sajtó irodát is, amely szerinte a közvéleményt félrevezeti. Utána dr. Haviár Gyula szólalt fel minden személyes vonatkozás nélkül ajánlva, hogy a vasút igazgatóságokban megüresedett helyek a legközelebbi tisztujitásig töltessenek be s a Berényi által felvetett kérdés is, amelynek indokaival nagyjában egyetért akkor oldassák meg. Ambrus Sándor alispán felszólalásában rámu­tatott arra, hogy a főispán nemcsak az államhatal­mat képviseli a vármegyével szemben, hanem a vármegye érdekeit is védi a kormány előtt, ép olyan érdeke tehát a vármegyének, hogy vasutjainak igaz­gatóságaiba beválasztassék, mint magának az alispán­nak a beválasztása. A megyén különben sajtóiroda nincs Ezek után a közgyűlés nagytöbbséggel a vár­megye állandó választmányának a javaslatát fogadta el s dr. Fábry Sándor főispánt, Ambrus Sándor al­ispánt a lemondásuk folytán megüresedett igazgató- sági helyekre újra megválasztotta, illetve a gyulavi­déki vasút igazgatóságába a főispán lemondása foly­tán megüresedett igazgatósági helyre beválasztotta Ambrus Sándor alispánt, a felügyelő-bizottságba pedig dr. Daimel Sándor főjegyzőt. A raátra—körösvidéki h. é. vasút igazgatóságában Jantsovits Emil elhalá­lozása folytán megüresedett helyre ugyancsak Ambrus Sándor alispán választatott meg. Megtörténvén a választás, az egyes bizottságok­ban s választmányokban megüresedett helyekre a tett indítványok folytán az állandó választmány javasla­tától némi eltéréssel a következők választattak meg: az állandó választmányba Ambrus Sándor alispán, Perszina Alfréd az államépitészeti hivatal főnöke, gróf Wencheim Hoyos Ftilöp s Tahit Mihály megye­bizottsági tagok; az állandó bíráló választmányba Ambrus Sándor alispán; az igazoló-választmányba (Jzinc zár Adolf; a közegészségügyi bizottságba Ambrus Sándor alispán, dr. Follmann János, Szikes György és Südy István gyógyszerész (Békéscsaba); a község­jegyzői nyugdijválasztmányba néhai Popovits Jusztin volt városi főjegyző helyére dr. Bucskó Koriolán városi főjegyző. Megválasztatott továbbá dr. Bertlióty István tb. főjegyző, orosházi főszolgabíró lemondása folytán törvényhatósági gazdasági munkás közvetítőnek [Kiss László vármegyei első aljegyző s helyettesének dr. Margonyai Gyula tb. aljegyző. A budapesti csendőrparancsnokság jelentését, mely szerint a múlt évi deczemberi installáczió alkal­mával történt csendőri brutalitások miatt a vizsgálat megtartatott s a vétkes csendőrök megbüntettettek, a közgyűlés tudomásul vette. Közúti programúi. Általános érdeklődés és feszült figyelem kisérte a közgyűlés másik igen fontos tárgyát is: a vár­megye közúti programmjának megállapítására vonat­kozó előterjesztést. Dr. Konkoly Tihamér vármegyei II. aljegyző részletes előadásban ismertette a kereske­delmi miniszter ide vágó rendeletét, mely felhívja a vármegye közönségét, hogy az állami beruházásokról szóló 1904. évi XIY. törvényczikk alapján vármegyei útépítésekre adott állami hozzájárulás felhasználása érdekéből mielőbb állapítsa meg a vármegye közúti programmját az 1907—1909. évekre, úgyszintén azt is, hogy a vármegye közúti alapja az útépítésekhez a maga részéről mennyivel járul hozzá. Az állandó választmány — az útépítési programm megállapítása czéljából a törvényhatóság által kiküldött albizottsá­gnak javaslata értelmében indokolt határozati ter­vezetet terjesztett a közgyűlés elé, mely tervezetet múlt számunkban is ismertettük, s más helyen is méltatunk. A programm tárgyalása során széles me­derben alapos vita indult meg, mely által a lokális érdekek egész sorozata nyert megvilágítást, s szembe- tűnöleg arra a megállapításra vezetett, hogy bizony nagyon sok közúti érdek vár még kielégítésre a vár­megyében. A vita részletei különben a következők : Bulla Sándor (Orosháza) felszólalása során az orosházi és nagyszénási érdekek nagy sérelmét látja abban, hogy az Orosháza —nagyszénási thatósági ut, a törvényhatósági közutak hálózatából a tervezetben töröltetik, és viczinális úttá degradáltatik. Kéri meghagyni a viczinális utak hálózatában. Fábry Károly (Békéscsaba) régi sérelmet ele­venít fel újra az endrődi híd felépítésének kérdésével. A közforgalmi érdekek óriási hátrányára szolgál, a vármegyének pedig nagy szégyenére válik, hogy Gyoma és Endrőd között a forgalom egy komppal bonyolittatik le. Kéri a hid felépítését. Szathmáry Gábor békési községi jegyző^felszó- lalásában Békés község rendkívül nagy hátrányára constatálja, hogy a közúti programmban Békés nem­csak hogy nemkap semmit, hanem ezenfelül még egy hosszú törvényhatósági ut adatik át a község viczinális kezelésébe. Indítványozza, hogy a Vésztő- Békés-sarkadi, valamint a Békés—szarvasi ut vonal vétessék fel a közúti programmba, valamint a békés — szarvasi viczinális ut a törvényhatósági utak hálóza­tába. Mondja ki egyben, hogy enuek kövezését három éven belől egész a körgátig foganatosítja s viszont a Doboz—vésztői ut kikövezetlen része, valamint a Gyula—Békés—körösladányi ut viczinális útnak mi­nősíttessék s azok fenntartása az érdekelt községek kötelességévé tétessék. Dr. Haviár Gyula (Szarvas) a közúti programm hátrányának tartja, hogy az nem a vármegye belső utpolitikáját szolgálja, hanem a vármegyéből kive­zető utak kiépítésére fekteti a fősulyt, holott igen jelentős belső úti érdekeink mindmáig kielégítetlenek sőt a tervezet által még csak érintve sincsenek. így pl. a kondorosi tanyák óriási közlekedési és forgalmi érdekei kielégítését igen-igen fontosnak tartja, miért is indítványozza, hogy az Endrőd—kondorosi útnak a Szarvas—mezőberényi ut átszeléséig terjedő része, valamint a szarvasi—mezőberenyi útnak ezen átsze- lésétől szarvasig terjedő szakasza vétessék fel az 1907— 09. évekre készített közúti programm pontjai közé. Kohn Dávid első sorban is észrevételezi, hogy ilyen fontos közérdeket szolgáló javaslat, mint a közúti programm is, nem volt előzetesen közölve a törvényhatósági bizottsági tagokkal. Ilyen nagyter- jedelmü és az érdekek óriási summázatát felölelő javaslatokat a hivatalos lap utján előzetesen ismer­tetni kellene, mert igy egyszeri ismertetésre lehe­tetlen az ügybe világos bepillantást nyerni. Indít­ványozza, hogy a programm vétessék le érdem­leges tárgyalásról s közöltessék előzetesen vala­mennyi községgel oly czélból, hogy azok észrevé­teleiket megtehessék, érdemlegesen pedig csak egy újabb közgyűlésen tárgyaltassék. Ha indítványa el nem fogadtatnék, abban az esetben érdemben csak a programm Gyulát és vidékét érintő részével foglal- kozhatik. Kifogásolja, hogy a kétegyházi ut eleki ki­ágazásának kiépítése terveztetik. Ennek az útnak forgalmi jelentősége nincs és teljesen felesleges, mert a vasút parallel halad vele. A befelé gravitáló ut- politika barátja. Ha már egyáltalán Elek felé ösz- szeköttetést akarunk keresni, — ami feltétlenül szük­séges is, — akkor építsük ki a gyula-eleki útnak a vár­megye határáig terjedő részét. Napirendről levételt indítványoz. Kecskeméti Perencz (Békés) bár elismeri, hogy a programm igen alapos és gondos munka szép eredménye, azonban annak például Békés községre vonatkozó része is, az érdekeltségre nagy hát­ránnyal jár. Ám vegyük fel a programm keretébe a hidakat is, de mikor égető szükséget képez for­galmas közútjaink kiépítése, hagyjuk a jó karban levő hidakat fahidaknak s fogjunk első sorban köz­útépítésekhez. Kóhnnak az eleki ut kikövezésére vo­natkozó javaslatához hozzájárul. — Indítványozza az 1908— 1909-ik évi programm kikapcsolását. — Tár­gyaljuk ezt később. Szabó János (Köröstarcsa) indítványozza, hogy Köröstarcsa község érdekeire tekintettel, építtessék még élt, mikor Delafrika és Ausztrália a biro­dalomhoz kerültek, Indiát Pitt fia állami fel­ügyelet alá hozta, a francziák és a kontinens gyarmati terjeszkedése meghiúsult. György bará­tai e célok érdekében összetörték a whig párturalmat. Mint Bolingbroke Marlboroughot, György elbocsátotta Chatham grófját és kegyen- ceit ültette az elnöki székbe, mert azok kivitték akaratát, Az ellenzék Wilkes mögött radikális táborrá alakult es atyja lett a gyarmati autonó­miának, az állami terjeszkedés korlátozásának, a szabad kereskedelemnek, 12 évtized múlva a Home Rulenak is, mindama törekvésnek, me­lyek együtt adják majd az angol liberalismust. III. György uralkodásával kezdődik a konserva­tiv és liberális eszmék kora és a kettő közül a szervezettebb nyitja meg a korszakot, a konser- vativismus. Csak igy lesz egységes a történeti fejlődés, csak igy látjuk, hogy Amerika elváló törekvéseit nem a teadobozok megsemmisítése vezette be, hogy nem az a lényeges és nem is jellemző, hogy a „franczia forradalom csata volt, az amerikai ellenben per“, x) mert a kettőt egy­máshoz hasonlítani sem lehet, hogy a bélyeg­törvény is csak atomnyi mozzanata volt egy nagy irányzatnak, mely az egységes, nemzeti és biro­dalmi eszmét egy nagy federatioban kereste és Amerika kivételével abban megtalálta. A részek­nek sok mindenről le kellet volna mondania az erős közösség javára és Amerika jelentős kultú­rája nem tudott idomulni a gyarmatunióhoz, melyet európai elme alkotott. 3) Laboulaye i. m. II 1871. 16. 1. 2) Roosevelt: New-York. Paris 1903. 143.1. (Folytatjuk.) I

Next

/
Thumbnails
Contents