Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-22 / 29. szám

1906. julius 22.

BÉKÉS

7

Míg a czimerkérdés eldől, addig estenként a népkertben Györy Mihály hangversenyezik énekes leányaival. S Györy Mihály és énekes leányai nagy pártolásban részesülnek s úgy mint az előző években, most is oly vonzóan pengetik a cziteráikat, hogy a Huszkáné kerti helyisége megtelik minden este szépen vendégekkel s Keserű János ennek láttára oly édesdeden mosolyog, hogy a legelkesere- dettebb hangú vendégnek is megkedvelted az életét s elfelejteti a piacz drágaságát. Hát amikor az énekes lányok elkezdenek énekelni, nincs olyan szalmaözvegy, aki el ne felejtené az özvegységét. Az esti népkerti mulatságot tehát bárkinek porto s portóimentesen ajánlom.

— SS -ó.

Közgazdaság.

A gazdasági munkáspénztár. Az országos gazdasági munkás és sególypénztár most teszi közzé múlt évi működéséről szóló jelentését. A múlt évben harminczezer család biztosított magának nyugdijat. Harminczezernél többen vannak a pénztárnál munkaképtelenség esetére beiratkozva. Baleset ellen való biztosításra is 29183-an jelentkeztek, összes tagjainak száma pedig a félmilliót meghaladja. A pénztár a falusi embereknek özvegyi, rokkantsági segélyben orvos szerekre, gyógyításra 306000 koronát fizetet ki. A pénztár vagyona a múlt évi mérleg szerint 846700 korona volt.

Az Adriai Biztosító-Társulat 1905-ik évi üzleti jelentései és zárszámadásai a 67-ik üzleti évről,

, melyet ez év április 25-én megtartott közgyűlésén terjesztettek elő, a következő fontosabb adatokat tartalmazzák : Az életbiztosítási osztályban 54,492.674 korona biztosított tőkéről szóló 9130 ajánlat nyujtatott be, melyek ellenében 48,800.942 korona biztosított tőkéről állíttattak ki kötvények. A biztosítási átlag 1905-ik évi deczember 31-én 318 millió koronát meghaladó tőke és 796.591 korona járadékra rúgott, minélfogva 22,830.424 korona tiszta szaporodás mutatkozik.— Életbiztosítási dijakban 13,57 1.525 korona vóteleztetett be, tnig halálesetek, valamint a biztosítottak életébeu esedékes tőkék a járadékokkal együtt 7,233.448 korom kifizetését igényelték. A kamatláb leszállításira szolgáló pótdijtartalék az idei 200 ezer koronát tevő átutalás folytán 2,000.000 koronára emelkedett. Az életbiztosítási osztály dijtartalékai és dijátvételei a 2,000.000 koronát tevő díjtartalék nélkül 85,448.943 koronát tesz ki a múlt évihez viszonyítva 5,783.704 koroLa tiszta emelkedést mutatnak. A tűzbiztonsági ágazatban a díjbevétel 22,334.200 koronára, a szállítmány-biztosítási ágazatban 1,648.489 koronára és a betöréses lopás elleni biztosítási ágazatban 337.904 koronára rúgott; ez utóbbi 3 ágazatban visszbiztositások 10,745.019 koronát és károk 15,430.116 koronát és visszbizto- sitók részének levonása után tisztán 8,255.979 ko rónát igényeltek. E három biztosítási ágazat dij- tartaléka 14,583.385 koronára és a visszbiztositás levonásával 8,143.688 koronára emelkedett. — Az igazgatóság előterjesztésére a közgyűlés elhatározta, hogy ez évi nyereségből a B. mérleg rendelkezésre álló tartalékába 500.000 koronát utal és részvé nyenkint 200 koionát osztalékként kifizet. A társulat különféle tartalékai 1905-ik évi deczember 31 én a függő károkra tisztán tartalékba helyezett 2.396.608 koronát tekintetbe nem véve, 102 millió koronát megh.ladó összeget teszen és pedig dij tartalékok (a visszbiztositók részének levonásával) 87,663.954 korona, nyeremény tartalékok 10,078.207 korona és árfolyamingadozási tartalék 4,294.901 korona. A társulat tisztviselőinek nyugdíjpénztára és takarók- és ellátási pénztárának vagyona összesen 1,786.822 koronát teszen.

A vármegye közúti programmja.

A vármegye alispánja elkészítvén a kereskedelemügyi minister folyó évi junius hó 1 én 36188/1 c. sz. rendeletére, amely beruházási kölcsön terhére végzendő építkezések, valamint a törvényhatóság közúti alapjábál rendelkezésre álló fedezeteknek megállapítása tárgyában kelt, a következő háromévre vármegye közúti programmját, azt a következőkben ismertetjük :

A programm összeállításánál első sorban figyelt Az 1. és 2. tétel alatt elősorolt törvényhatóarra, hogy nemcsak a legszükségesebb útépítkezések vétessenek bele, hanem. egyúttal a törvényhatósági közutakon levő nagyobb fahidak a beruházási kölcsönből véglegesen vasszerkezettel kiépíthetők legye nek. A fahidak évenkénti fenntartása sokba kerül, ügy hogy 4, legfeljebb 5 éven belül újonnan épi tésük okvetlen szükségessé válik s így ezeknek kiépítése is a beruházási kölcsön terhére foganatosítandó és pedig a következő fahidak cserélendők fel vasszerkezettel : a gyomai hármas körözsi faludon kívül, melynek építése az 1907. évben már részben biztosíttatott:

1. A dobozi Kettős Ivörözs hid, belekerül 280000 koronába.

2. A gyula—vésztő—Szeghalom—berettyóuj- falusi törvényhatósági közúton Vésztő és Sz< ghalotn közötti sebeskörözsi hid épitése, 190.000 korona.

3. A gyula—sarkadi törvényhatósági közúton lévő fehérkörözsi fahid épitése 160.000 korona.

4 A gyula—sarkadi törvényhatósági közúton lévő feketokörözsi fahid átépítése 140.000 koronával előirányzandó lenne, minthogy azonban ezen határhid Biharvármegyével közösen építendő költ ségének fele irányoztatik elő, 70.000 korona. Összesen 700.000 korona.

Minthogy a beruházásokra vonatkozó 1904. évi XIV. t -ez mellékletét képező I. alatti kimutatásban 1 km. útépítésére mintegy 19.450 korona vétetett fel, a fahidak kiépítésére szükségelt 700.000 koro- nányi összeg mintegy 36 km, ut kiépítésének felel meg, miért is a beruházási törvény szerint megállapított 199 kmnyi útépítés 199—36=163 kmre edukálandó lenne.

Erre eddig kiépült:

1, Orosháza—gádoros— nagyszéuási müut és szentesi elágazási 20.149 km.

2. Gyula—kigyós—apáczai müut és kigyósi elágazása 23.686 km. összesen 43.835 km.

Kiépítendő lenne továbbá 1907. évben:

1. Szarvas—szentesi törvhat. közút, melynek folytatását Csongrád vármegye már a határig kiépítette 9.898 km.

2. Gyotna—körösladányi törvhat. közutnak a Hármas Körözsig terjedő 1.686 km. hosszú része, valamint a dóvaványai elágazás 0 235 km. hosszú szakasza. Ezen szakaszok kiépítése a gyomai hár maskörözsi építési munkálatokkal egyidejűleg keresztül vezetendő lenne, s úgy a hid tervezet, valamint a szóban forgó szakaszokra vonatkozó műszaki művelet kereskedelemügyi ministerhez jóváhsgyás végett felterjesztetett 1.921 km.

3. A Szarvas—Orosháza —mezőhegyes törvhat. közutnak Orosháza—komlósi szakaszának Békés vármegye területére eső részlete 9.350 km.

Ezen szakasznak Hódmezővásárhely területére eső 6—8 m. hosszú részlete ezen város által a beruházási kölcsön terhére kiépítendő lenne, miért is úgy a kereskedelemügyi minister, mint Hódmezővásárhely ezen szakasz kiépítésére felkérendő lenne.

4. Makói államépitészeti hivataltól vett értesítés szerint Csanádvármegyében 1907. évben a Makó—tótkoralósi törvhat. közút Békésvármegye határáig ki fog építtetni, miért is itt a határtól Tótkomlósig terjedő szakasz fölvétetik. 4.822 km.

5. Gyula—kétegyházi törvhat. közutnak a Két- egykáza—eleki vicziuális ut beágozása. 16.226 km.

6. Kétegybáza—eleki viczinalis útnak a gyula— kétegyházi ut kiágazásától a vármegye határáig terjedő részének kiépítése.

Ezen viczinalis útszakasz kiépítése annyiban indokolt, mivel annak folytatása a székudvar— elek—kétegyházi törvényhatósági közutat képezi s Elek községtől Békésvármegye határáig terjedő része már ki is építtetett. Ezen mintegy 2.6 km. hosszú vicziuális közút előbb a törvényhatósági közutak közé is fölveendő lenne.

1907. évben összesen kiépítendő: 44.617 km.

1908. évben :

1. Gyoma— endrőd—szarvasi törvényhatósági közút kiépítetlen szakasza 19.545 km.

2. Gyoma — körösladányi törvényhatósági közutnak a gyomai hídtól Körösladányig terjedő szakasza (dévaványai elágazás kivételével) 19 286 km.

sági közutak nagy forgalommal bírnak, miután ezen kiépítés által Szarvas Körösladánnyal közvetlen összeköttetésbe jut, ezen két ut egyúttal az I tran8versalÍ8 állami közutat a III-ikkai fogja összekötni s ennélfogva stratégiailag is nagyfontosságu.

3. Mezőberény — vésztői törvhat. közutnak Mező- berénytől a Kettőskörözsig terjedő szakaszának kiépítése.

Ezen szakasz kiépítése azzal indokolt, hogy a nezőberényi kettőskörözsi hídnál jelenleg is egy kikötő létezik, melyhez őszkor s tavaszkor, midőn az ut majdnem teljesen járhatatlan, sok gabona fu- varoztatik. Minthogy azonban ezen fuvarozás a Kettősköröz8 hajózhatóvá tétele esetén nagy méreteket fog ölteni, ezen szurkos talajon át vezető szakasz kiépítése nagyon szükséges.

4. Orosházi—szentesi törvhat. közút kiépítése azért szükséges, mert folytatásának kiépítése már 1906. évre volt előirányozva s csakis a törvényen kivili állapot miatt szenvedett késedelmet ennek kivitele.

5. Szolnoki kir. államépitészeti hivatal értesítése sz- rint Já8znagykunszolnok megyében a mezőtúr—tiszaföldvári útnak kiépítése tervbe van véve, melyből Mesterszállás és Öcsöd felé elágazások lé- tesittetnek. Ezen elágazásoknak Bókésvármegyóre eső részeire fölvétetik 7.350 km.

Minthogy azonban ezen szakasz jelenleg viczinalis közutat képez, a kiépittetóse előtt a törvényhatósági közutak hálózatába felveendő lenne.

6. Köröstarcsán a községházáig kiépített útszakasz folytatásaként a Kossuth-téren Z. Nagy Lajos házáig s illetve a Kálvin-uttéren a posta- hivatalig terjedő s mintegy 0.30 km. hosszú szakasz kiépítése válik szükségessé, melynek kiépítését a kereskedelemügyi miniszter 1898. évi 5176. számú rendeletével is hajlandó volt engedélyezni 0.300 km. ösezesen 58.593. km.

1909. évben.

1. Szolnoki kir. államépitészeti hivatal értesítése szerint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében beruházási kölcsön terhére a mezőtúr-szarvasi törvényhatósági közút is kiépíttetni szándókoltatik. Ezen közút egyelőre csak a bánrévi vasúti megállóig építtetnék s folytatólagos kiépítésének és Bókésvármegyében való folytatásának ügye a vasúti Körözshid tervezett újjáépítésével kapcsolatosan esetleg létesítendő állandó jellegű közúti Körözshid ügyének az érdekelt vármegyékkel és városokkal való tárgyalása alkalmával volna tárgyalandó. Erre fölvétetik Békésvármegye részéről 6.64 km.

Ezen közút jelenleg csak mezei utat képez, miért is előbb a törvényhatósági közűtek hálózatába felveendő lenne.

2. A debreczeni kir. államépitészeti hivatal értesítése szerint Debreczenből Hajduszováth, Földesen át a Dobreczen-békési törvényhatósági közút vezet, mely Sáp, Torda, biharmegyei községeken át Nagy-Rábéig vezet.

Hogyha Biharvármegye Nagy-Rábé községet Nagy-Bajommal köves úttal kötné össze 8 onnan Békésvármegye határáig útját kiépítené, akkor Békésvármegye illetve a III-ik transversalis állami közút Debreczennel összeköttetést nyerhetne. Ezen czélból Füzesgyarmat községnek Nagy-Bajommal való összeköttetése czéljából felvétetik. 5.50 km.

Ezen vicziuális közút kiépítése előtt a törvényhatósági közutak hálózatába felveendő lenne.

3. Vésztő község temetője a gyula-vésztő-szeg- balom-b rettyóujfalusi törvényhatósági közút mentén mintegy 1. 3. km. távolságban kiépítetlen utón feküdvén annak kiépítése előirányoztatik. 1.30 km. összesen 13.44 km.

Tehát kiépítendő lenne:

1907. évben 44.617 km.

1908. évben 58.593 km.

1909. évben 13.440 km. összesen 116.650 km.

1905—6. évben pedig kiépíttetett 43.835 km.

összesen 160.485 ktn. melynek a beruházási kölcsönből való kiépítése még lehetségessé válnék. Tagadhatatlan, hogy ezen útépítkezések által Békésvármegye összes e tekintetbeni óhajai még koránt sincsenek teljesen kielégítve, miért még ezen ut-