Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-22 / 29. szám

1906. julius 22. BÉKÉS 6ö Békéscsaba község által az elhagyott gyer­mekek segélyalapja tárgyában alkotott szabályrendelet. 67 Békéscsaba község határozata a kórházi orvosok fizetésének rendezése tárgyában. 68 Gyula város képviselőtestületének határozata a vármegyei ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában. 69 Békéscsaba község elöljárósága s özv. Adamik Jánosné és társai között létrejött adásvételi szerződés. 70 Békéscsaba község határozata, á gróf Traut- mannsdorf-féle birtokrésznek a tulajdonjog átírására alkalmas okirat kiállítása tárgyában. 71 S. Tóth János és társai vármegyei hivatal- szolgák kérvénye, szabadságidő engedélyezése iránt. 72 Békéscsaba község képviselőtestületének hatá­rozata, a gr. Trautmannsdorf-féle birtok eladására vo­natkozó szerződések feltételeinek módosítása tárgyában 73 Békéscsaba község elöljárósága s Botyánski András és társai között létrejött csere, illetve aján­dékozási szerződés. Rezey Sylvius. Békésvármegye népoktatásának vezeté­sére, a népoktatási tanintézetek létesítésére s fentartására nézve a kormányt illető leg­főbb felügyeleti jog érvényesítése czéljából kiküldött királyi tanfelügyelő : Rezey Sylvius, — mint ezt már jeleztük — folyó hó 15 én saját kérelmére fél évre szabadságoltatott. A szabadságolás ténye maga tulajdonképen azt jelenti, — a mit egyébként maga a sza­badságolt is óhajtott elérni — hogy a jövő óv elejétől kedve nyugdijaztatni fog, s igy a vármegye tanügyeinek vezetésétől végleg megvédik. Az emberi népnevelés, — melynek czólja a test és lélek összhangzó kiképzése, mely ennélfogva saját példaadás és oktatás által az embert magasabb czólra vezérli, akaratát erősiti, bele erkölcsi és vallásos elveket ültet, s oktatás által ismereteit bővíti, az állanli czélok egyik legfontosabb)éd képezi. Azon vonat-1 kozásánál fogva, hogy a fokozott szellemi élet, a műveltség, az ember boldogságának, rendeltetésszerű életének legfőbb követelmé­nye, az állami és igg közvetve a lokális téirsa- dahni érdekekx egész sommázatát foglalja tehát magában. A szakiskolákkal ellentétben és a felsőbb iskoláktól különbözőleg működő úgynevezett népiskolák, Békésvármegye par excellence földmivelő lakosságának szellemi életébe te­kintve meg éppen első rendű tanítási intéze­tek. Mert köztudomásúlag általánosan az a rendeltetésük, hogy általános ismereteket adjanak elő, tekintet nélkül azon életpályára, melyet a tanulók választanak. De annál fon­tosabb, mondhatni legfőbb rendeltetése, hogy a fejlődő ember korában, 15 éves korig, azon ismereteket nyújtsa, melyek szükségesek arra nézve, hogy a belőlük kikerült tanulók az állam­nak müveit és értelmes néposztályéit képezzék. A népiskolák eme jelentőségénél fogva nem közömbös, hogy azok vezetése minő kezekre van bízva, s kire ruháztatott az a nemes hivatás, hogy a többek között éppen vármegyénk közművelődését előmozdítsa; milyen az az egyón, a kinek hivatali köteles­ségét kizárólag a nép szellemi életének fej­lesztése és gondozása képezi, a kinek ennél­fogva legfőbb figyelmét, legfontosabb műkö­dését ezek igénylik. Ezeket a szempontokat tartva szem előtt, lehetetlen, hogy a tanfelügyelőségben beállott személyi változás felett egyszerűen napirendre térjünk. Ha gyermekeink érverése, lélegzetvétele, egyszóval fejlődésének minden kis mozzanata annyira érdekel bennünket; ha a szülői szív aggódó figyelemmel kiséri gyermekének egész­ségét, hogyne lenne reánk nézve ép oly fon­tos gyermekei szellemvilágának és érzelmi világának ügye, fejlesztése? hogyne érdekelne bennünket és a gyermeknevelés számottevő, sőt nagy horderejű kérdése, mely ezenkívül éppenséggel nem csupán csak az illető család magánügye. Hisz — ha már erre is kiter­jeszkedünk, — konstatálnunk kell e helyen, hogy az iskolának kötelessége a gyermeket sokszor még a szülők oktalansága — és tu­datlanságából eredő káros befolyások ellen is megvédelmezni. A ki látta, a ki figyelemmel kisérte Rezey Sylvius működését, tudja hogy mint tanférfiu, mennyire tisztában volt a mai erkölcsi okta­tás tömérdek hiányaival. Meggyőződhetett bárki róla, mennyire volt tisztában, mint tanfelügyelő azzal, hogy a mai kor szellem­ben az ember embertársával mit sem törő­dik, hogy a mai kor embere egymás elnyo­mása, megrontása, feláldozása árán is keresi saját érvényesülését. Ezek ellensúlyozására az egész vonalon példás ragaszkodással vitte be az iskolákba a szeretet jelszavéd. Az ö jó szivével . . . Mert sajátságos, mint tanfel­ügyelő, mint főnök se tudta soha elhallgat­tatni az ő nemes jó szivének sugalmait; pe­dig némelyek azt tartják, liogy ettől mint. felügyeletre hivatott közegnek sok esetben szabadulni kellett volna. Nem és nem ! min­dig szivére hallgatott. S a mi a szivén fe­küdt, — mindenki tudta aki ismerte — nagyon őszintén kimondta! Oktatásügyünk javítására való törökvése : a tanintézetek szaporításában kulminált. Tíz év óta áll a vármegyei népnevelés terén. Azóta annyi nevelési intézetet létesített, a mennyit más tanfelügyelő egész hivatalos pályáján nem tud kivinni. Különben beszél­jenek helyettünk e tekintetben a számok. Békésvánnegyóben a legutóbbi 10 év alatt szerveztetett 48 állami elemi iskola ; felállit- tstott: 12 állami polgári iskolai tanterem- Megnyittatott: 5 állami óvoda, 8 államilag segélyezett községi iskola, 2 államilag segé­lyezett óvoda, 20 községi elemi iskola, 4 községi polgári iskola, 10 községi óvoda, 5 magánóvoda, 5 önálló gazdasági ismétlő iskola, 11 róm. kath. elemi, 8 ev. ref. elemi, (egy államsegélylyel), 8 ág. hitv. ev. elemi (egy államsegélylyel, 1 unitárius, 1 izraelita elemi iskola, 1 kereskedelmi, 1 ipar iskola és 2 slőyd tanfolyam. Ez összesen 152 népnevelési tanintézet ! Ezt a széimot csak az tudja némi­leg méltányolni, a ki előtt ösmeretes dolog az, hogy egy-egy tanintézet létesítése a mi­nisztériummal, községi elöljárósággal, képvi­selőtestülettel, egyházi hatósággal mennyi tárgyalást és a tárgyalás során mennyi dip- lomáczió s munkásság kifejtését igényeli. De ezeken kívül befejezte Gádoi uoon, Csorváson, Gyulaváriban összesen 18 állami elemi iskolák előzetes letárgyalását. Megin­dította az eljárást a gyulai és orosházi tanyai elemi iskolák és a gyulai polgári leányiskola, a csorvási, köröstarcsai ismétlő iskolák fel­állítása érdekéből. (Utóbbi 1907-ben lesz át­véve). Rezey Sylvius neve ennélfogva 175 tanterem és iskola létesítéséhez fűződik. Nem mellőzhetjük hallgatással, hogy hivatali hatás­körében és azonkívül is hathatósan közre­működött abban, hogy Gyulának fögymnasiuma legyen, különösen abból a szempontból, hogy a főgymnasium létesítése elé tornyosuló aka­dályok elhárittassanak, amiben neki mint tanfelügyelőnek igaz és nagy érdemei vannak. Szeme előtí mindig az lebegett, hogy a nép­oktatás a nemzet és a népesség egész szel­lemi életfejlődésének alapja. Mint ember?! Természetesen mint senki halandó úgy ő sem volt gyarlóság nélkül való. Sokan terhére rótták azt is, hogy soha senkitől kétségbe nem vont igaz hazafias érzelme mellett mindvégig és hűséges szivó- sággal „Tisza párti“ volt. Távol áll tőlünk, nincs is jogunkban, de kedvünk sincs hozzá, hogy politikai vonatkozású dolgokba bo- csájtkozzunk. De tartozunk igenis az igaz­32 Endröd község határozata, a községi óvoda építése tárgyában. 33 Endröd község határozata, a révészek fize­tésének felemelése kérdésében. 34 Pusztaföldvár község határozata, köztemető létesítése ügyében. 35 Hoffmann Ferencz és társai gyulai lakosok felebbezése, a Gyulán megtartott rendőralkapitányi választás ellen. 36 Szeghalom község véghatározata betonjárda létesítése, s e czélra 40000 korona ideiglenes köl­csön felvétele tárgyában. 37 Köröstarcsa község véghatározata fogyasz­tási üzletrészek jegyzése tárgyában. 38 Békéscsaba község szabályrendelete a hir­detések és azok díjazása tárgyában. 39 Gyoma község képviselőtestületének hatá­rozata a községi másodjegyző lakásának mikénti fel­használása, valamint ennek megfelelő lakással leendő ellátása tárgyában s ez ellen Marótby Ferencz és társai felebbezése. 40 Füzesgyarmat község határozata dr. Sas Vilmos községi állatorvos fuvar átalányának feleme­lése tárgyában. 41 Vésztő község határozata Nagy Elek köz­ségi faiskolai felügyelő tiszteletdija tárgyában. 42 Köröstarcsa község határozata fizetés fel­emelés s drágasági pótlék tárgyában. 43 Füzesgyarmat község határozata László Endre állatorvos fizetésének felemelése tárgyában. 44 Vésztő község végbatározata a mészárszék bérbeadása tárgyában. 45 Szeghalom község képviselőtestületének ha­tározata V. Varga Péter gyámpénztári tartozásának törlése tárgyában. 46 Mezőberény község képviselőtestületének ha­tározata a behajthatlanná vált községi hátralékok törlése tárgyában. 47 Orosháza község és Király József között kötött adásvételi szerződés. 48 Füzesgyarmat község határozata a község­házában lévő két bolthelyiség bérbeadása tárgyában. 49 Békéscsaba község határozata a fürjesi köz­ségi tanyai iskola telkének kibővítése ügyében. 50 Mezőberény község és a mezőberényi tej­szövetkezet között létrejött adásvételi szerződés. 51 Békéscsaba község képviselőtestületének határozata községi hajdú elbocsájtása tárgyában és ez ellen Kolawszki Mihály által beadott felebbezés. 52 Gyula város kérelme ötödik országos vásár engedélyezése iránt. 53 Ujkigyós község képviselőtestületének hatá­rozata a községi adóvégrehajtói állás beszüntetése tárgyában ; ez ellen a községi jegyzőnek hivatalból való felebbezése. 54 Hegyesi Imre és neje vésztői lakosok részére kiállított törlési engedély. 55 Kondoros község határozata segédjegyzőnek lakbér megszavazása ügyében és az ellen beadott felebbezés. 56 Vésztő község határozata a Holt-Körösben gyakorolható halászati jog bérbeadása tárgyában s ez ellen Ökrös Lajosnak beadott felebbezése. 57 Ujkigyós község határozata a községi végre­hajtói állás beszüntetése tárgyában. 58 Orosháza község határozata lakositási dijak­ról szóló szabályrendeletének tárgyában. 59 Gádoros község határozata ugyanazon tárgyban. 60 özv. R. Szűcs Jánosné gyomai lakos feleb­bezése Gyoma községnek férje után megszavazott temetési költségek tárgyában hozott határozata ellen. 61 Gádoros község határozata a községi jegyzők és segédjegyzők 1906. évi fizetés kiegészítési össze­gének előlegezése tárgyában. 62 Ugyanannak határozata Leszicb László segédjegyző lakbér iránti kérelme tárgyában s e7 ellen nevezett által beadott felebbezés. 63 Vésztő község határozata az utczai rende­zési munkálatokért 200 korona tiszteletdij megszava­zása tárgyában. 64 Szarvas község határozata, a főszolgabírói lak aczetylennel leendő világítása tárgyában. 65 Békéscsaba község határozata az állandó szín­ház épületének átalakítása tárgyában.

Next

/
Thumbnails
Contents