Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-22 / 29. szám

4 BÉKÉS 1906. julius 22. ságnak azzal, hogy konstatáljak, mikép — előtte senki sem volt kedvesebb, s semmiféle előnyben nem részesült a ki vele egy párt­álláson volt; viszont nem éreztette soha s hátrányára senkinek nem tudta be azt, hogy ha vele ellentétes pártálláson van. Békésvár­megye tanítói, akik igaz szeretettel csüggtek rajta, tanúságot tehetnek ebbeli állításunk igazságáról. „Az öreg“, — mert igy hívták, — distingvált egyénisége, ismeretes jó szive, igaz rokonszenvet és ragaszkodást keltett nem­csak Gyula város és Békésvármegye egész társadalmában, hanem ezen belől alárendelt­jeiben is. Mint tanfelügyelőtől hálásan veszünk búcsút; a népoktatás nevében igaz köszönet­tel ! Mint embertől mélyen érző szívvel, — igaz bánattal. „Áldja Isten !“ . . . K. T. Tulipánkert Gyulaváriban. Az egyre nagyobb területre kiterjedő Tulipán­kert Gyulaváriban is kivirult a múlt vasárnap óta. A nemzeti érzés jelképének magvait gróf Almásy Dénesné hintegette előzőleg néhány lelkes kertész segítségével, s a termékeny talajban ma már körül­belül másfélszáz virág diszlik. Az előkészítő bizottság folyó hó 15-én délután 4 órára tűzte ki az alakuló közgyűlést, amelyen gróf Almásy Dénesné leányaival, Emma, Denise és Lilli grófkisasszonyokkal pontosan megjelent. Az előkészítő bizottság felkérésére a Tulipánkert védőségét előzetesen elvállalta, s a köz­ségi kisdedóvó tágas s ez alkalomra szépen feldíszí­tett termét szorongásig betöltő közönség előtt a következő szép beszéddel vezette be az alakulást: »Midőn gyűlésünket ezennel meguyitom, öröm­mel, igazáu benső örömmel és meghatottsággal üdvöz­löm a jelenlévőket és köszönöm szives érdeklődésüket és megjelenésüket. A Tulipánkert-Szövetség czélja már mindnyá­junk előtt ismert; azt magyaráznom nem volna szük­séges és ha mégis kitérek reá nehány szóval, ezt nem azért teszem, mintha újat mondhatnék, de azért, mert ezzel kapcsolatban ismételten kérni szeretném a m. t. jelenlevőket, kik a mai naptól tagjai a gyula- várii tulipánkertnek, tartsák fenn és ápolják magok­ban azt a lelkesedést, azt az ügybuzgalmat, mely őket ide vezette. Ehhez, mint minden más czélhoz és munkához első sorban szükséges az Isién áldása, de ezt csak akkor remélhetjük és kérhetjük bizalommal, ha hozzájárul az emberek kitartó igyekezete. Ne kicsinyeljük az igyekezet legkisebb nyilvánulását, ne nézzük le a legszerényebb működési tért, hiszen cseppekből lesz a tenger, porszemekből a hegy ! Természetes, hogy nem azon fordul meg az ország sorsa, a mi egyes községekben, mint pl. a mi kis Gyulaváriakban történik, de ha mindenütt mindenki megteszi kötelességét, megteszi a lehetőt a honi ipar felkarolására, a nép munkájának fejlesz­tésére és értékesítésére, ha — mondom — ez min­denütt, országszerte történik, akkor, ha nem is hetek, vagy hónapok, de évek, vagy mondjuk évtizedek múlva sok minden meg fog változni szegény hazánk­ban. Kevesebb idegen árura lesz szükségünk, mert többet és jobbat fogunk tudni előállítani, kevesebb pénzünk fog idegenbe menni, kevesebben lesznek munka nélkül, mert többféle munkára lesznek kiké­pezve, kevesebben lesznek elégedetlenek sorsukkal, kevesebben fognak idegen hazát keresni, mert mun­kájukat — jobb lévén — jobban és rendszeresebben fogják értékesíthetni. Azért tegye meg kiki a maga körében a lehetőt, ha kevés is az, amit az egyén tehet, hasznos lesz a hazának, áldás lesz fáradozásán. Érdeke mindnyájunknak, a nagybirtokosnak, kereskedőnek, gyárosnak épen úgy, mint a kisiparos­nak, a földmives nép fiainak, érdeke pedig mindenek felett a hazának. — »Ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt . . .c — Igen. őseink, mindnyájunk ősei, véres karddal kezükben védelmezték meg a magyar sza­badságot török, tatár és sok más ellenséggel szem­ben ; vitézségüknek, hazaszeretetüknek köszönhetjük mi, hogy van Magyarország. Az idők változtak, ne­künk más feladat jutott. Amiért ők véreztek és meg­haltak, azért kell nekünk élni és munkálkodni egyet­értésben, lelkesedéssel és kitartással, főleg pedig kitartással. Erre hívom fel még egyszer a gyulavárii Tulipánkert t. tagjait.« E lelkes, éljenzéssel fogadott és nagy ékesszó­lással elmondott gyönyörű beszéd után az előkészítő bizottság megbízottja hálás köszönetét fejezte ki a grófnőnek hazafias ügybuzgalmáért, amellyel a gyula­várii Tulipáukert kivirágzását egjredül tette lehetővé A közönség harsány éljenzése és helyeslése bizonyí­totta ennek az állításnak a valóságát. Majd megté­tettek a megalakulásra vonatkozó előterjesztések. Mindezek helyeslésre találtak s igy megválasztották a tisztikart s a tiszteletbeli tagokul megválasztott Almásy Emma és Denise grófkisasszonyokkal együtt 30 tagú választmányt. A tisztikar a következő : védő és diszelnök gróf Almásy Dénesné, elnök Bay József, alelnökök Ondrus Cyrillné és dr. Hódy Jánosné, pénztáros Dubányi Gyula, ellenőr Busák Józsefné, titkár Hegedűs Gyula. Erre Bay József elnök tartotta meg székfog­laló beszédét, első sorban köszönetét mondván a maga és tiszttársai nevében megválasztásukért. ígérte, hogy minden lehetőt el fog követni a Tulipánkert állandó virágzásáért. Majd a védőhöz fordulván, a grófnő alapította kisdedóvó falait hívta fel tanúiul gróf Almásy Dénesné határt nem ismerő áldozatkész­ségének, erős magyar nemzeti érzésének, amelylyel ime egy uj hazafias intézmény létesülését tette lehe­tővé e szerény faluban. Gróf Almásy Dénesné nevé­nek említésekor mindannyiszor felhangzott a közön­ség lelkes éljene és tapsa. Hálája jeléül a közgyűlés az elnök indítványára jegyzőkönyvi köszönetét is szavazott a grófnőnek. Következett az alapszabály tervezet felolvasása,! a melyet az előkészítő bizottság a közgyűlésnek elfo­gadásra ajáult. Ezt a közgyűlés egyhangúlag meg is tette. Jegyzőkönyvi köszönetét szavazott még a köz­gyűlés Almásy Emma és Denise grófkisasszonyoknak, akik lelkes fáradozásukkal 55 rendes tagot gyűjtöt­tek a Tulipánkertnek. Az elnök, majd a védő zárószavai után véget ért a közgyűlés. A közönség egy meghatóan szép, hazafias ünnep emlékével távozott s még az utczán is lelkesen éljenezte ragaszkodása jeléül a Gyulára gtöbb kocsin távozott grófi családot. A közgyűlés lelkes hangú táviratokban jelen­tette be megalakulását a Tulipánkert-Szövetség orszá- os és be'i ésmegyei központjának. Jelen voltak az alakuló gyűlésen: Almásy Dénesné grófnő, Emma, Denise és Lilli comtessek - kel, továbbá Bussák Józsefné, Bussák Sárika, Dono- vák Ferenczné, Bay Józsefné, Böszörményi Róza, Dubányi Gyuláné, Hegedűs Gyuláné, dr. Hódy Jánosné, Kalandra Béláné, Kottán Lola, Ondrus Cyrilné, Ondrus Pálné, Őrley Gyuláné, Varga Gézáné, Vertán Emilné. E helyen említjük meg, hogy a Tulipánkert egyik leghívebb tagja, ki fáradságot nem ismerve, elkövet mindent, hogy a Tulipánkert virága minél szélesebb területen pompázzék : Almásy Denise gróf­nő. Kora reggel felül kedves hátas lovára a Verára, és ügyes lovászától követve járja be az aratók csa- patját és osztogatja közöttük a tulipánokat. Eddig 1560 darabot osztogatott szét, nem kímélvén a fárad­ságot, saját kezeivel tűzi fel azokat az uradalmi cse­lédek keblére. Az ifjú grófnő ezen cselekedete oly lelkesedést szült az aratók között, hogy bárhol jele­nik meg közöttük, állandó ováczióban részesül. T a n ii g y. Tanfelügyelői hivatal átadása. Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő szabadságolása folytán a békés­vármegyei tanfelügyelő hivatal vezetésével meg­bízott Schalter Flórián segédtanfelügyelő, f. hó 17-én a hivatal vezetését átvette. A gyulai polg. leányiskolába való felvételre vonatkozó „Értesítés“. A gyulai polg. leányisko­lánál a jövő 1906—7. iskolai évben a III. osztály is megnyílik. A polg. leányiskola I-ső osztályába oly tanulók vétetnek fel, kik a IV. elemi osztályról legalább is elégséges bizonyítványt mutatnak fel, vagy elő­ismereteiket felvételi vizsgálat utján igazolják. A polg. leányiskola II, osztályába azok a tanulók soroztatnak, kik az I-ső osztályt legalább is elégséges eredménynyel végezték. Az V. elemi osztályról szóló elégséges bizonyítvány alapján azok léphetnek át a polg. leányiskola II. osztályába, kik a német nyelvből, számtan-, állattan- és rajzból tantervkülönbözeti vizsgálatot tesznek. A III. osztályba oly tanulók vétetnek fel, kik a polg. iskola II. osztályában legalább elégséges osztályzatot nyertek, vagy az elemi iskola VI. osztályát kielégítő eredménynyel végezték és a német nyelvből, történelemből, számtan-, állattan­ás rajzból tervkülönbözeti vizsgálatot tettek. A tantervkülönbözeti vizsgálatért a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 40363. szám alatt kiadott rendelete szerint tantárgyanként négy korona fizetendő. A felvételi és javító vizsgálatok díjmentesek. A beírás alkalmával a következő dijak fize­tendők: bei rásdij 2 korona, I. félévi tandíj 10 korona, tanszerdij 3 korona, könyvtárdij 1 korona, értesitődij 1 korona, bizonyítvány 2 korona, nyom­tatványán 40 fillér és nyugdijjárulók 30 fillér. Január hó végén, vagy február elején fizetendő még 10 korona Il-ik félévi tandíj. A fizetendő dijak tehát egész évre összesen 29 korona 70 fiillért tesznek. A beírás idejéről a „Békés“ czimü lap utjáu aannk idején értesíteni fogom és bővebb felvilágo­sítással bármikor készségesen szolgálok Gyulán, 1906. évi julius hóban. Abaft János, igazgató. A gyulai állami elemi fiúiskola épületére hir­detett tervpályázat ügyében a döntés julius 18-án megtörtént. Az iskolai bizottság a beadott 4 tervet megvizsgálván s arra vonatkozólag a ministeri vé­leménynek is birtokában lóvén, a jeligés leveleket felbontotta. Az első helyre jelölt terv (Jeligéje „Ez az“) Pfaft Eerencz gyulai építőmester müve, építési összege 48 ezer korona, kisebb átalakítások után vállalat alapjául szolgálhat. A második terv („Tanítsunk“) Ízlés, csin és művészi kiképzés szem­pontjából első helyet érdemlő munka ugyan, de olyan szerkezeti hibája van, mely miatt csak nagy átalakítással lenne használható. Tervezői Schulz és Rosenauer budapesti építészek. Künzl Ernő („Fehér galamb“) terve a leggyakorlatibban oldotta meg a feladatot, de az építési költségek az előirányzaton felül rúgtak. Ifj. Schriffert József (Tulipán) a ter­vezésben nagyon is az olcsóságra fektette a fősulyt, terve mindazon által csinos' és Ízléses, de szintén nagyobb átalakításokkal lenne használható. Mint­hogy az állami elemi fiú és leányiskolákra a taní­tói pályázatok már ki vannak Írva s azokat a mi­niszter szeptember l étől be fogja tölteni, elhatá­rozta a bizottság, hogy az állami fiúiskolák szá­mára a jelenlegi polgári fiúiskola rendeztessók be; a polgári leány és állami elemi leányiskolák pedig ideiglenesen a „Korona“ épületben helyeztessenek el, a Füredi ház helyén építendő uj emeletes isko­lára pedig a pályázat meghirdetendő lesz. A gyulavidéki róm. kath. tanitóegylet folyó évi rendes közgyűlését augusztus hó második felében Békéscsabán fogja megtartani. Hírek. Vármegyei közgyűlés. A vármegye rendkívüli közgyűlését folyó hó 26-án tartja délelőtt 9 órakor a vármegyeház nagytermében. Ezt megelőző napon a kisteremben dr. Bábry Sándor főispán elnöklefe alatt az állandó választmány tart ülést, hogy a tárgysorozatba felvett ügyeket a közgyűlésre elő­készítse. A tárgysorozatot lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. Szabadságon. Dr. Daimel Sándor megyei fő­jegyző s dr. Berkes Sándor kórházigazgató főorvos szabadságra utaztak. Utóbbit távollóte alatt dr. Kun Pál osztályfőorvos helyettesíti. Áthelyezés és kinevezés. Hegedűs István gyulai díjtalan számgyakornokot a pénzügyminiszter nap­díjas számgyakornokká kinevezte s egyidejűleg szol-

Next

/
Thumbnails
Contents