Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-08 / 27. szám
2 BÉKÉS 1906. julius 8. A gyűlés istenitisztelettel kezdődött a református templomban, imát Dombi esperes mondott, szépet, magas röptűt, szárnyalót. A templombói a városháza tanácstermébe vonultunk, hol Gzirbus István egyesületi elnök tartalmas elnöki beszéddel megnyitotta a gyűlést s indítványozta, hogy dr. Baltazár Dezső hajdúböszörményi esperest, ki a magyarországi református tanitók képviselőit múlt év november 25-én Budapesten ülésező zsinat egyik elnöke báró Bánffy Dezső elé vezette s a református tanitók érdekeinek előmozdításában ezt megelőzőleg is sokat tett és munkálkodott: egyesületünk tiszteletbeli tagjává válasszuk, mit egyhangúlag elfogadván lrlanda Dezső makói tanító indítványára gyűlésünk kebeléből sür- gönyileg üdvözöltünk. Felolvastatott Garzó Gyula gyomai lelkész levele, ki meghívásunkat köszönettel vevén értesített bennünket, hogy betegsége miatt kénytelen távol maradni. Sajnálattal vettük tudomásul Garzó elmaradását. A tudomásul vett titkári jelentés után Gábel Gyula székes fővárosi tanító 6 óvoda köteles gyermekkel gyakorlati előadást tartván a saját metho- dusa szerinti írva-olvasás tanításból; néhány perez alatt valóban meglepő eredményt produkált, elany- nyira, hogy a leendő mindennapi iskolás növendékek hirtelen elolvassák az »ir« »ri« szót, megismerték és írták az »a« betűt. Módszere könnyű, nem untató és nem fárasztó a gyermekekre nézve. És habár kartársaink között voltak is a Czukrász Róza féle phonomimikai módszer követői és védelmezői, a nagytöbbség s közöttük e sorok Írója is a Gábel féle irva-olvasás módszernek adtunk előnyt és pedig nem az idegenből hozzánk jött tanférfiuval szemben tanúsítani szokott udvariasságból, hanem azon legjobb meggyőződésünk szerint, hogy Gábel az ő met- hodusával túlszárnyalja a phonomimikát, mert ez utóbbi némának, hülyének tünteti fel kezdetben a kis nebulót, mig Gábelnél ezt nem tapasztaljuk és miután a Gábel irva-olvasás tanítása könnyebb, egyszerűbb, jobb a Czukrász Rózáénál, Csáky Elekénél és dr. Gööz Józsefénél: a Gábel-féle methodust ajánljuk kartársaink figyelmébe. Hosszabb ideig időztünk a bemutatott módszernél, de nem sajnáljuk a ráfordított időt, mert valóban tanultunk tőle. Majd a pályaművek bírálására kiküldött bizottság jelentése olvastatott fel, melynek alapján a 30 koronás tiszteletdijat Szabó Imre hódmezővásárhelyi ref. tanító nyerte el »Mit tehet az iskola a serdülő gyermekek erkölcsének megóvása tárgyában« ezimü dolgozatával, értekezésével. Következett Császár Péter hódmezővásárhelyi tanító értekezése, illetőleg előadása »Helyes-e a tanítónak érdemszerinti osztályozása az egyházmegye által ?« vitatételről. Glage keztyüs kézzel gyönyörűen tárgyalta Császár a tanügyi bizottságnak emez eléggé nem rosszalható és a tanitók tekintélyét mélyen lealacsonyító elfogadásra ajánlt indítványát, mit az egyházmegye már uzusba is vett és tavaly és az idén megérdemszerinteztek bennünket. A tanító működése vagy megfelelő, vagy nem; ha az utóbbi áll fenn, tessék a felettes hatóságnak odahatni, hogy csak képzett tanitók nyerjenek alkalmazást, ha pedig hanyagság idézte elő a meg nem felelő eredményt : ott a jóakaratu figyelmeztetés, buzdítás s ezek sikertelensége esetében ott a fegyelmi vizsgálat. Császár igen helyes határozati javaslata szerint az érdemszerinti osztályozás eltörlését kéri a közgyűlés. Mondanom sem kell, hogy Császárt megéljenezte a közgyűlés. A pénztári számvizsgáló bizottság elfogadott jelentése után — felmentvén a pénztárnokot és ellenőrt a számadás további terhe és felelőssége alól — többféle indítványok tétettek. A tanitók napidijának 4 koronában és fuvar czimen Il-od osztályú vasúti jegyben leendő megállapítása iránti kérvényezés határozatilag kimondatott. Dombi Lajos érdemeinek elismeréséül egyesületünk tiszteletbeli tagjává egyhangúlag megválasztatott. Kiss Ferencz püspökladányi lelkésznek pedig, — ki a tanitók érdekében hasznos tevékenységet fejtett ki, — jegyzőkönyvi köszönet küldetett. Végre következett a tisztujitás, mely a szavazatszedő bizottság jelentése alapján következőleg ejtetett meg: elnök Gzirbus István makói, alel- nökök Gulyás János gyulai és Albert József hódmezővásárhelyi, titkár Mágori Sámuel makói, ellenőr Kelemen Sándor, jegyzők: Lázár István füzes- gyarmati, Szeghalmi Gyula szeghalmi, pénztárnok Székely János makói, könyvtárnok Német Sándor tanitók választattak meg. Ily folyt le a mi egyesületi 4-ik közgyűlésünk, valóban szép volt az, letudva azt a kis hibát, hogy a vége felé egy, a kákán is görcsöt kereső tanító, mint mondják, szokása szerint — kötözkö lőtt. 2/43 órakor elnök a gyűlést berekesztette, de ha még egy Ugrai kartársunk lett volna: talán éhen, szomjan ma is a gyiilésteremben volnánk. De hála Istennek, csak egy volt, igy 2/43 órakor ebédhez ülhettünk az újvárosi olvasókör tágas helyiségében. Felköszöntésekben nem volt hiány, volt egy pár bombasztikus is. A vidékiek az esteli vonattal elutaztak. Referens. A gyulai rom. kath. főgimnáziumi bizottság folyó hó 4-ón délután ülést tartott. Az igazgató évi jelentésével kapcsolatban a bizottság elhatározta, hogy a tankerületi főigazgatótól a jövő tanévre engedélyt kér arra, hogy a I. és II. osztályba a tanulókat maximális számban (68) vehesse fel, egyben kéri a bizottság a főigazgatót, hívja fel a tanügyi kormány figyelmét az intézet örvendetes fejlődésére, engedélyezzen még 2 éven át esetleg a maximális számon túl is felvételt, terjessze ki figyelmét a mutatkozó szükségletre, hogy annak idején az első osztálylyal párhuzamos osztály létesüljön és ennek lehetővé válását az államsegély megfelelő emelése által eszközölje, mivel a gimnázium jövedelmei a párhuzamos osztály létesítésére nem elegendők. Átiratban keresi meg a bizottság Gyula városát, hogy a gimnáziumhoz vezető betonjárót kiépítse, egyszersmind a gimnáziumi épület átadását sürgeti. A kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése alapján, a bizottság a gimnáziumi igazgatónak és a pénztárnoknak a felmentvónyt megadta. A. jövő tanévben betöltésre kerül a német-latin és a művészeti és mértani rajzi tanszék. A németlatin tanszékre a bizottság az egyetlen pályázót, Mutsclienbacher Gyula váradegyházmegyei áldozópap, okleveles tanárt jelölte. A művészeti és mértani rajz tanszékre 5 pályázat érkezett. A bizottság e pályázatok alapján hármas jelölését megtette. E tanszékek kinevezési joga a közoktatási magas miniszteré. A gyulai r. kath. főgimnázium harmadik értesítője az 1905 — 6. tanévről, közli Szabad Endre igazgató, ügy belső tartalomra, mint külső alakra nézve egyaránt gondos munka. Az értesítő az igazgató rövid értekezésével kezdődik, mely meleg philantrop érzéssel a tanítványok iránt és mély vallásossággal van írva, iránytűje azon szellemnek, melyben az ifjak neveltetnek. Másodsorban a gimnázium uj épületét mutatja be képekben és leírásban, részletesen kiterjeszkedve az itt-ott tapasztalt építkezési és felszerelési hiányokra. A tanterv, a tananyag és tankönyvek leközlése után kimutatás következik a tanári könyvtár és a szertárak gyarapodásáról, a következő fejezetekben pedig az óv s felkérem minden tagunkat, támogasson minket munkánkban. (Tetszés). Megemlítem, hogy már most foglalkozom a gondolattal, hol létesítsük a második gyógyitó- házat. A múlt hó io-én megnéztem a nyitrai Zoborhegyet Herverth Vilmos érsekujvári főorvos szives kalauzolása mellett a főtitkár, főpénztáros és Korb Flóris urak társaságában. Ezt a szemlét több is követni fogja. Bár már aktuális volna a második gyógyitóház, sőt a többieknek építése 1 De ha még ma nem is aktuális, gondom lesz rá, hogy szakértőkkel minden alkalmas és lehetőleg ingyenesen ajándékba megszerezhető helyet megtekintsünk, amelyek felajánltatnak s mivel tisztán népszanatóriumokat épitünk, örömmel jelzem, hogy Korb Flóris müépitész ur ingyen megtervez nekünk egy olcsó, egyszerű népszanatóriumi típust. Annálinkább örülök ennek a nemesszivü ajánlatnak, mert czélom olcsón, takarékosan minél több intézményt létesíteni. (Helyeslés, tetszés). A múlt év deczember havában megtartott alkoholellenes kongresszuson egyesületünket Drexler Béla elnök és Verner László képviselték. Egyesületünk anyagi ereje szerint, minden testvéregyesületnek támogatására siet, igy a többek között rendes tagjai lettünk az Országos Népfürdő egyesületnek. Alapszabályaink alapján működő bizottságaink közül húsz küldötte be a jelentését. Irodánk munkája: Közgyűlési határozatainkat végrehajtottuk és az iroda munkálkodásáról számot ad, hogy nem számítva a taggyüjtés és kiadványaink ügyében való és igen sok munkát igénylő levelezésünket, 1320 ügydarabot intéztünk el a múlt évben, ez évben pedig iktatószámúnk már 1200-ig emelkedett. Hála Istennek, a munka állandóan szaporodik és akcziónk mind nagyobb területre terjed. A bécsi magyar egyesület nemesszivü elnöke, Zápori Regenhardt Ferencz ur kérésemre a bécsi magyarság körében indított gyűjtést és felebarát' segítsége nagy sikert Ígér; egyik lelkes igazgatósági tagunk, Ritter Károlyné úrnő kezdeményezésére Krassó- Szörényvármegyében indított akczió átcsapott a szomszéd ország területére, a turnszeverini in- telligenczia érdeklődését felköltötték a mi alapszabályaink, szervezetünk és munkánk és azokat átültetve látták Romániában az embermentés munkájához. Örömkeltő, megnyugtató és a munkára tovább serkentő kedves jelenségek ezek. És ép a közgyűlés előtt arról értesít Sternberg Albertné úrnő, hogy Hollandiában gyűjtést rendeztek a mi alapunkra. (Tetszés, helyeslés). Ugyancsak Ritter Károlyné úrnő lelkesedése és agitácziója eredményezte, hogy Krassó vármegye alispánja meleghangú felhivást intézett, egyesületünkbe való belépésre lelkesítvén a vármegyei községeket. S felhívásának nagy foganatja lett. Eddig is számos község iratkozott be és a járási főszolgabirák elnökletével járási szervezetek létesülnek. Vajha a krassómegyei szép kezdeményezés például szolgálna az egész országban ! (Tetszés). Auguszta-emlék. Jelentésemet egyleti életünk egy kedves és emlékezetes eseményével fejezem be. Védőnk, Auguszta kir. herczagnő ő Fenségének, jelentést téve arról a lelkes, fáradhatatlan tevékenységről, amelylyel a magyar úrasszonyok a szegénysorsu tüdőbetegek ügyét felkarolták, a Fenséges Asszony elhatározta, hogy azoknak az urhölgyeknek, akik a legoda- adóbb tevékenységet fejtik ki, egy kis arany amulettet küld, melyen az egyesület emblémája van, fölötte a Fenséges asszony Írása után vésett ez a jelmondat „Ez emlék kisérje utjain.“ Köszönjük a Fenségnek e gyöngéd, kedves figyelmét és elhatározását és kérjük Istent, kegyelmével a boldogságot adja kísérőül. (Tetszés.) Tisztelt Közgyűlés! Az a munka volt nehéz, melyet eddig végeztünk. Nem a bőség szarujából hullott az áldás. A megterhelt középosztály áldozott leginkább és az első téglákat verítékkel hordtuk össze. Megvagyok győződve, hogy az egyesület első, nehezebb, küzdelmesebb korszaka véget ért. Most már lesz mire rámutatnunk és helyes vezetés mellett a József szanatórium minden panasznál és lelkesítő felhivásnál nagyobb propaganda lesz ügyünk mellett. Az egyesület öt éves fennállása óta sok közönyt tört meg, a fatális belenyugvásnak fagyát sok helyen megolvasztotta, nekünk ma az emberiség pusztító ellenségével szemben számbavehető, a küzdelemre vállalkozó, hadviselésre kész lelkes hadseregünk van. Legyen csak továbbra is jelszavunk „Mentsük meg a tüdőbetegeket“ ; legyen csak „bizva-bizzál* és a mi zászlónk alá fog gyűlni mindenki, akiben a szenvedés, nyomor iránt meleg érző szív dobog. (Élénk tetszés és megújuló éljenzés).
