Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-08 / 27. szám
BÉKÉS 3 1906. julius 8. története. A gimnázium kebelében a folyó tanévben megalakult a segélyegylet, melynek tőkéje 14.539 koronára rúg s mely működését a jövő tanévben kezdi meg. Az intézetnek eddig három osztálya állott fenn. Összesen volt az év végén az I. osztályban 69, a II. osztályban 45, a harmadikban 41 tanuló, összesen 155. Ezekből róm. kath. 79, gör. kel. 16, ág. ev. 8, ev. ref. 29, izraelita 23. Magyar 138, német 1, román 16. A gyermekek szülői közül gazdálkodó 35, iparos 40, kereskedő 19, tisztviselő 25, más értelmiségi 23, szolgálatot tevő 13. Gyulai tanuló volt 112, más városbeli 43. A taneredmény jó, ,a bukottak 20 százalékát teszik ugyan a tanúlók számának, ami az intézet szigorúságát mutatja, de az algimnázium osztályaiban a magas tandij és drága könyvek mellett, pláne miután Gyulán más középiskola nincs, nem nagyon indokolt. A 31 bukotthoz még hozzászámítandó az évközben kimaradt 25 tanuló is és igy a gimnáziumba beiratkozott 180 tanulóból összesen 56 végzett sikertelen munkát. A jeles tanulók száma 15, a jóké 43, elégségeseké 75. A tanulók magaviseleté valóban dicséretre méltó. Tandijat fizetett 119 tanuló, egészen vagy részben tandíjmentes volt 36, ösztöndíjas volt 9. A tanulók vezetése vallás-erkölcsi és jellemképzési szempontból példányszerü, minden szülőre nézve megnyugtató. Az oktatás szigorúan tudományos jellegének nem lenne kárára kissé több gyakorlatiasság, mert mint a vizsgálatokon tapasztaltuk, sok és terhes az elméleti rész, a fiuk nagyon le vannak fogva. Az elemi tanodái analitikai és a gymnasiumi didactikai tanmódszer között nincs átmenet, ezt sínyli meg sok gimnazista a diákiskolában és ezt panaszolja országszerte sok tanár a gymnasiumokban. A gyulai áll. segélyz. közs. polgári fiú ésl eányiskola folyó tanévi záróvizsgálata egyszersmind befejezője volt ezen iskola mint fiúiskola pályafutá sának. A növendékek az iskola nagytermébe gyűlve szép szavalatokat és énekeket adtak elő. Dr. Foll- mann János iskolaszéki elnök szép beszédet mondott, melyben Abafi János igazgatónak és Kovalszky József tanárnak érdemeit méltatta, kik az intézet keletkezése óta itt működnek. A beszéd mély haiást tett, a megjelent szülők közül sokan könnyezni kezdtek, mert valóban utólag bünbánólag be kellett ismerni, hogy ez iskola missiót teljesített s a most megszűnt gimnáziumi irányú polgári iskola olcsóságának köszönheti sok jelenleg igen intelligens állást betöltő gyulai férfi az ő előhaladását, s általában az összes tanítványok hálával gondolhatnak vissza az intézetre. Az intézet legjobb tanulója Németi Gábor volt, kinek a polgári kör 100 koronás ösztöndíj alapítványa odaitéltetett. Egy-egy aranyat kaptak kitűnő szorgalmukért Müller András, Nagy Gabriella'és Réh Erzsi. A leányok kézimunkái külön teremben lévén kiállítva, a valósághoz hiven meg kell jegyeznünk, hogy azok meglepően szépek voltak, nagy haladás, jó ízlés és kitűnő munkavezetés látszott azokon. A leányok duett énekei azonban — daczára a jó hanganyagnak — még nem ütik meg azon mértéket, melyet ők elérni óhajtanak. Hírek. Vármegyei közgyűlés. A vármegye főispánja Békésvármegye törvényhatóságát közgyűlésre hívja össze valószinüleg 24. A közgyűlés összehívásának legfőbb indokát Orosháza község földvásárlásának ügye képezi, amely földvásárlás jóváhagyás czéljá- ból kerül a törvényhatóság elé. Orosháza község a gróf Károlyi István gyulamezői földbirtokát par- czellázás czéljaira közel 6 millió koronáért megvette, s azt a községi lakosok részéről már eszközölt előjegyzések szerint tovább eladja. Az adásvételi ügylet, bár közvetve legfőképen Orosháza községet és annak lakosait illeti, mégis azon általánosan ismert ténykörülményre való tekintettel, hogy nagyobb birtokok felosztása és azoknak kis birtokokká való feldarabolása a mezőgazdasági termelésre jelentős befolyással van, általános érdeklődésre számithat. A rendkívüli közgyűlés tárgyait fogják még képezni egyes bizottságokban, választmányokban megüresedett tagsági helyek betöltése és pedig az állandó választmányba 4, az állandó biráló választmányba, közegészségügyi bizottságba, vármegyei igazoló választmányba és a közsógjegy- zői nyugdijválasztmányba egy egy tag megválasztása. Illetékes helyen vett informatiók szerint az állandó választmányban megüresedett tagsági helyekre hivatalos körökben Ambrus Sándor alispán, Perszina kir. főmérnök, Lederer Rudolf és Weisz Mór bizottsági tagok nevét emlegetik, akiknek megválasztása valószinüleg határozatba is fog menni. A biráló választmányi tagságra Ambrus Sándor alispán, az igazoló választmányira Czinczár Adolf, a közegészségügyi bizottságira Ambrus Sándor alispán, dr. Ladies László, Follmann János, Szikes György, a községjegyzői Dyugdij választmányira, amely Gyula város volt főjegyzőjének Popovics Jusztinnak elhalálozásával üresedett meg Bucskó Koriolán a jelölt. A rendkívüli közgyűlés mindezeken felül körülbelül még 50—60 közügyet fog elin tézni, melyekben vannak társtörvény-hatóságok megkeresései, felebbezések, községi adásvételek, vasúti bizottsági tag választások, utügyek, közúti költségvetés, közúti programm megállapítása stb. Választ a bizottság a többek között törvényhatósági munkás közvetítőt is, amely tisztség dr. Bert- hóty István volt első aljegyző, jelenleg orosházi főszolgabíró lemondása folytán töltendő be. A hivatalos jelölt dr. Berthóty István hivatali utódja Kiss László első aljegyző, a helyettességre dr. Margonyai Gyula tb. aljegyző. Külön is felemlitendőnek tartjuk, hogy a törvényhatósági bizottság a vármegyei számvevőségek visszaállításának kérdésével ismét foglalkozik Pest és Pozsony vármegyék e tárgyban kelt feliratának tárgyalása során, s semmi kétség, hogy ezeket az átiratokat hasonló szellemű, vagyis pártoló fölirattal támogatni fogja a bizottság. Krcsmarik János kinevezése. Békésvármegye volt főispánját, a ki a Fejérváry egise alatt került Békésvármegye élére, igen nagy kitüntetés érte. Burián közös pénzügymin. közbenjárására Boszniai kormánytanácsossá neveztetett ki.A díszes állást mely mintegy 10000 korona javadalmazással van egybekötve, dr. Kresmarik János már el is foglalta, s műkő dését megkezdette. Kétségtelen, hogy Krcsmarik tehetsége, tudományos alapokon nyugvó képzettsége őt ilyen díszes állásra praedistinálja, mely körülményt, a ki csak párlatlanul akar véleményt mondani Krcsmarikról mindenkinek, el kell ismerni. A vármegye közkórházi bizottsága a múlt héten tartott ülést Ambrus tíándor alispán elnöklete alatt. A bizottság dr. Berkes Sándor igazgató rendszerinti jelentésének a tudomás vétele után elhatátározta, hogy a kórházban épitendő ev. ref. imaház czéljaira újból gyűjtést indit s felkéri különösen a protestáns egyházak lelkészeit, hogy a bizottságot czólja elérésében a tervbe vett gyűjtés minél nagyobb körben leendő eszközlésével támogassa. Tárgyalta ez után a bizottság a vármegyei közkórház szeny- vizeinek a levezetésére alkalmas módozatokat is. A közkórház szenyvizei ugyanis eddig a Pálinkaház utczai árokba vezettettek le, miután azonban a máskülönben ártalmatlan viz a környék talajvizével egyesülve nagyobb mennyiségben gyülemlettt össze 8 igy különösen nyár idején közegészségi tekintetből is kifogás alá eshetett, — a vármegye alispánjának kezdményezésére elhatározta a bizottság, hogy a szennyvizek levezetését a közegészségügyi követelményeknek megfelelően fogja most már megoldani és a szükséges intézkedések megtétele végett a vármegye alispánját kéri fel. Végül a bizottság saját kebeléből egy építési albizottságot küldött ki, a melynek feladatává tette, a közkórháznál tervbe vett, de a zavaros politikai viszonyok miatt megakadt nagyobbmérvü építkezések keresztül vitelét. Az egyházmegye uj papjai. Fetser Antal segédpüspök héttőn fejezte be Dérczy Imre szarvasi és Fehér Lajos gyulai születésű növendékpapoknak áldozópapokká való szentelését. Délben a püspök vendégei voltak a püspöki residentiában, hol jelen Fetser Antal, dr. Karsh Lollion dr. Bundala Mihály és Spett Gyula kanonok a papnevelőintézet elöljáróival és az udvari papokkal együtt. Kedden Fehér Lajos már meg is tartotta első szentmiséjét a Szent Vincze intézet ezen alkalomra gyönyörűen diszitétt kápolnájában. Maga főtisztelendő püspöke, Fetser Antal, segédpüspök volt a manuduktora Némethy Gyula dr.j Lindenberger János dr., Halász Gyula és Peszeky Ferencz volt elöljárói és tanárai segédkeztek. Dérczy Imre uj szentelt áldozópap ma tartja primáját. Isten áldása legyen ifjú szolgáin. Pénzügyigazgatóság köréből. A gyulai kir. Pénzügyigazgatóság újonnan kinevezett igazgató- helyettese Gryneusz György pénzügyi titkár csütörtökön érkezett Gyulára és szombaton átvette hivatalát. Csák György, kir. tanácsos pénzügyigazgató e hó 15-én kezdi mag hatheti szabadságát. Arató Sztrájkok. Az aratási munkálatok folyamán felmerült munkás bérmozgalmak meglehetős éles konfliktusokat idéztek elő a vármegyebeli föld- birtokosok és az arató munkások között. Mondhatni az egész vonalon észlelhető volt, hogy az aratók eleinte vonakodtak hozzáfogni szerződéses munkáikhoz s nein akarták felvenui a kikötőit konvencziókat, hanem kívánták, hogy biztosítékuk, konvencziójuk és részük a megállapodásoktól elté- rőleg emeltessenek ; azonban részint a hatóságok tapintatos fellépése, részben a munkások kellő felvilágosítása folytán fikerült az ily módon keletkezett ellentéteket rendes mederbe terelni és visszatartani. Azonban voltak egyes járások, mint például az orosházi, békési, a hol az aratók felcsigázott követeléseiktől nem állottak el, minélfogva szükséges volt erélyes hatósági intézkedéseket tenni a munkások egész tömege ellen, mert tulajdonképen előzőleg kötött arató szerződés szegésről volt szó, a melyet pedig a törvény rendelkezéseire való tekintettel büntetlenül hagyni nem lehetett. Részletes tudósításaink egyébiránt a következők : Gyulamezön Károlyi István gróf uradalmában, valamint a belső- sámsoni Wolfinger féle bérgazgaságban a sztrájk mozgalmat sikerült elsimítani, azonban annál nagyobb erővel tört ki a szentetornyai és nagyszénási határokban fekvő uradalmakban, a hol az előre szerződtetett aratók a szerződéses 13—14 rész helyett ll-'k részt követelték és holdankénti 48 klg. búza helyett 100 klgrammot, továbbá a hordásért külön 4 korona napszámot a holdankénti 2 korona helyett. Mivel az aratómunkások tulcsigázott követeléseikből egyáltalán semmit sem voltak hajlandók engedni, — jóllehet az uradalmak részéről messzemenő engedékenység volt tapasztalható, — nem sikerült tartós békét létrehozni. Berthóty István dr. főszolgabíró s vele együtt szolgabirája, régóta folyton a határt járták, a hol mintegy 300 arató a munkát felvette, de kedden már ismét abba hagyták és semmi körülmények között sem voltak haj\ Köszönetnyilvánítás az elnöknek. Az elnöki jelentés után szólásra jelentkezett Varságh Béla (Békéscsaba), aki a közgyűlési tagok sokszorosan megújuló éljenzése és tetszésnyilvánítása közben mondott köszönetét Lukács György elnöknek. Az elnöki megnyitó, még inkább az elnöki jelentésben foglalt adatok meggyőznek mindenkit arról, hogy milyen soha nem lankadó, nagyarányú tevékenységet fejtett ki tisztelt elnökünk, áthatva a népmentő czél nemzeti jelentőségétől. Ez a munka máris sikereket ért, de a jövendőben még több sikereket láthat s azt hiszi, hogy ha a társadalomnak rokonszenve volna olyan nagy, minő az a munka, melyet a tüdővész pusztításának enyhítése érdekében az elnökség végzett: úgy a nemzeti veszedelem nem volna oly nagy és megdöbbentő. De hiszi, hogy ez a szívós tevékenység fel fogja költeni még hatványosabban a társadalom érdeklődését. A hála, a szeretet és a bizalomnak érzéseit tolmácsolja az elnök iránt s neki sok-sok fáradozásáért a közgyűlés köszönetét nyilvánítja. (Élénk tetszés és hosszas éljenzés.) Lukács György válaszában kijelentette, hogy soha el nem csüggedve, a szent czélért való munkában el nem kedvetlenedve folytatja a munkát s nem tagadja, hogy ehhez erőt ad végzett munkájának most tapasztalt ilyen megbecsülése. (Éljenzés.) Köszöni a bizalmat és elismerést. (Helyeslés, éljenzés). Az elnöki javaslatban foglalt indítványokat a közgyűlés elfogadta.
