Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-08 / 27. szám

XXXVIII. évfolyam. Gyula 1906. julius 8. 27-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre __________10 K — f Fél é vre... __________5 K - f Év negyedre-------- 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal í Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Aratás. Az aratási munkaiatok megyeszerte folya­matban vannak ; a búza s árpa a leglaposabb réti földeken is teljesen megérett és igy azoknak az elemi csapások koczkázatainak, mint köd, forróság, vagy jég, amelyek csak egy héttel ezelőtt is Damokles kardjakópen lebegtek a termés sorsa fölött, a búza s árpa nincsen többé kitéve. A vármegye minden részéből vett tudósítás szerint a termés ered­mény, ahol leggyöngébb is, jó középnek mond­ható. De túlnyomó részben oly kitűnő, minő már évek hosszú sora óta nem volt. Nagy megnyugvás, nagy öröm ez nem­csak az elsősorban érdekelt gazdaközönségre, hanem a társadalom minden egyéb osztályára nézve, mely a gazdákkal együtt évek óta sínyli a rósz termés és az abból származó keresethiány és drágaság bajait és vészes következményeit. Ezek a bajok már annyira megsokasod­tak, hogy aminő örömmel veszünk tudomást a termés jóságáról, ép oly szorongással gon­dolunk arra az eshetőségre, ha a végzet újab­ban is a tavalyi s harmadévi rósz terméssel sújtott volna bennünket. Ha ez igy történt volna, amire pedig a nyár elején ép oly, sőt mondhatni kedvezőt­lenebb dispozicziók voltak, mint tavaly és harmadéve, vigasztalanul néznénk most egy közgazdasági, sőt a közgazdaság keretét meg­haladó általános szocziális katasztrófa elé s hála­telt szívvel borulhatunk le az isteni gond­viselés előtt, hogy végtelen kegyelmében ezt a katasztrófát elhárította rólunk. Ismételjük, hogy az idei jó termés, a kedvezőtlen kilátások után, szerencsés véletlen, amelyért ha hálásak is vagyunk a jó Isten­nek, nem szabad elbizakodnunk; erre külön­ben is kevés okunk volna, hiszen annyi baj, annyi nyomor tornyosult össze fölöttünk, hogy azokat az idei jó termés legíeljebb enyhítheti, de semmi esetre sem fogja megszüntetni tudni. Azt elismerjük és tudjuk, hogy a mi viszo­nyaink között még sokáig, igen sokáig a mag- termelés és a magtermés az, amelynek szeren­csés, vagy szerencsétlen eredménye irányitója jó vagy rósz sorsunknak ; de azt is tudjuk, hogy jövőnk attól függ, hogy mennyire tud­juk rnezó'gazdaságunkat úgy szervezni, úgy átalakítani, szóval olyan uj alapra fektetni, hogy a magtermelés, készséggel elösmert jövőbeni nagy fontossága daczára is, legalább oly fokban mint ez idő szerint, semmi esetre se legyen megélhetésünknek úgyszólván, egész existencziánknak alapja. A búza s árpa termésnek ez idei vélet­len sikerét, véletlen szerencsés eredményét ne tekintsük a külterjes gazdálkodási rend­szer igazolásának, fizzunk ugyan jövőben is az isteni gondviselésben, de okuljunk a tavalyi s harmadévi szomorú példákon és amire az idei termés jósága módot nyújt, vessük meg a bel­terjes gazdálkodásnak alapját. Segítsünk magunk is ön magunkon és akkor a jó Isten is megsegít bennünket. T a n ii g y. Tanító egyesületi közgyűlés. A békésbánáti ev. rét. egyházmegyei tanító egye­sület folyó hó 5-én tartotta meg Gyulán negyedik évi közgyűlését. A Békés, Csanád, Csongrád, Temes, Torontál és Krassószörény vármegyékből álló nagy kiterjedésű egyházmegye tanítóiból alakult egyesület 180 tagja közül száznál több tanitó jelent meg a közgyűlésen. A 12 járáskörre osztott egyesület min- denik járásköre több számmal képviseltette magát, egyedül a krassószörénymegyei járáskor maradt távol. Elmaradásukat őszintén sajnáljuk, és egyedül annak tudjuk be, hogy az iskola fenntartó testület habár beillesztette is költségelőirányzatába, a gyulai kar­társak felebbezése folytán jogerőssé vált egyházke­rületi határozat alapján azon csekélybe összeget, melyből a gyűlésre utazó tanitók fuvar és mérsékelt napi dijban részesithetök lennének : egy pár egyház kivételével a legtöbb csak előirányoz, de nem fizet. Szeretjük hinni azonban és a mi kedves esperesünk­ről, aki ezen gyűlésünk óta egyesületi tagtársunk is, feltesszük, hogy a kormányzatára bízott egyházak-, ban érvényt szerez az egyházkerület ide vonatkozó határozatának. Megjelent gyűlésünkön felekezeti különbség nélkül a békésmegyei általános tanító-egyesület gyulai járásköre, megjelentek a gyulai polg. leány­iskola tanerői is. Ott volt Gábel Gyula székesfővá­rosi és Dobó Sándor hajdúböszörményi tanitó. ki a »Tanítók Lapjá*-t szerkeszti. Megjelent Dombi Lajos esperes és Bay József gyulavárii lelkész is,, sajnálat­tal vettük tudomásul a mi kedves Garzónk beteg­sége miatti elmaradását. Ezek a tisztelt férfiak meg­mutatták és bebizonyították, hogy hivataltársaiknak tekintenek bennünket és nem kicsinyelik a mi — sokak által még ma is lenézett —- liivataloskodá- sunkat: Teremjen jó gyümölcsöt az ö igazi ra­gaszkodásuk ! 'TÁHOZ A, __ A József kir. herczeg szanatórium működése. (Elnöki jelentés a közgyűlésre.) (Vége.) Háziipari kiállítások. A múlt év derekán kérvényt intéztünk a kereskedelmi- és földmi- velésügyi miniszter urakhoz, amelyben kifej­tettük, hogy mily szükséges dolog volna a házi- és népiparnak piaczot teremteni. Egyesületünk abból indult ki, hogy sajnosán még mindig mil­liók és milliók vándorolnak külföldre a kará­csonyi ünnepek előtt vásárolt gyermekjáték és müipari tárgyakért és arra való tekintettel, hogy ma már nekünk is számba vehető hazai gyer­mekjáték-, házi- és népiparunk van, — mely ma még a Hamupipőke szomorú szerepét tölti be, — megindítottunk egy akcziót a hazai gyermek- játék és népiparunk föllenditésére. A hazafias szép czélt — amennyire lehetséges volt, — összekötöttük egyesületi czéljainkkal és a közönség, amidőn a háziipari kiállításokat 20—3o fillér belépti díjjal, esetleges vásárlással támo­gatta— a szegénysorsu tüdőbetegek ügyének ho­zott áldozatot. Ezen kiállításainkat és vásárainkat mindkét minisztérium támogatta s oly mértékű segélyt1 kaptunk, hogy az egyesületnek nem kellett jó­tékonysága filléreit a koczkázatos dologra for­dítani. Ilyen kiállításunk volt Baján, Brassóban, Győrben, Léván, Szabadkán, Zalaegerszegen, Zentán, Zomborban. A házi- és népipari kiállí­tások rendezését mindenütt ügyünk lelkes védő­asszonyai vállalták el és egyesületünknek eme kiállítások 12,838 korona 75 fillért eredményeztek. De nemcsak az anyagi eredmény a jelentékeny. Talán az is számba jön, hogy eme kiállítások révén háziipari áruezikkekért 9060 korona 35 fillért juttattunk a szegény nép kezébe, vala­mint az is, hogy a kiállítások közönségét a tüdő­vész nemzeti és sorvasztó pusztítására, a véde­kezés szükségére és módjaira hívtuk föl, húsz­ezernél több embert közvetlenül és ki tudja megjelölni, hány ezret közvetve, bevontunk a mi nemes czéljaink szférájába, eszmekörébe. Min­denesetre jelentékenynek kell tartanunk azt a munkát, melynek szabatos lebonyolítása iro­dánknak, de főleg a vásár funkezionáriusainak adott sok dolgot. Százak és százak buzgólkod- tak a sikerben, akiknek sommázva mondtunk köszönetét. A jóltevésnek isteni érzése legyen jutalmuk', ez a szép jutalom, melyet a jó Isten küld az emberszerető szívnek. Mindazonáltal kérjük a közgyűlést, hogy a kiállítások élén állók­nak, névszerinti AlföldyFlóra, Birkássné Szuchich Adrienne, Jeszenszky Istvánné, Kászonyi Mi- hályné, Karácsonyi Olga, Koller Imréné, Laszberg Rezső grófné, Németh Ödönné, Székely Györgyné, Rusics Károlyné, Weszelyné Balajthy Ilona, bajsai Zákó Istvánné úrnőnek, továbbá Borbély György, Czobor Mátyás, dr. Frommer Ignácz, Latinovics Pál, Révész Sándor uraknak jegyzőkönyvi köszö­netét szavazzon és mondjon köszönetét és hálát mindazoknak, akiknek a sikerben részük van. — Különös köszönetünket kell kifejeznünk, akit elsőül kellett volna emliteni, Kovács Gyula kir. tanácsosnak, aki minket szaktanácsaival segített és aki több helyen kiszállt a kiállítások helyére szaktanácsok nyújtására. Meg kell jegyeznem, hogy itt-ott a keres­kedői karnak emez emberbaráti szándékunk iránt mutatkozó agresszív magatartása némileg elvette a kedvemet és úgy gondoltam, hogy a jövőben eme, egyesületünknek különben jövedelmes kiál­lítások és vásárok rendezésétől jobb lesz elte­kintenünk. De a helyzet megváltozott. Ha egye­sületünk a magyar ipar érdekében való komoly iparkodással a ma oly szépen viruló tulipánt akkor tűzi föl, amikor még a tulipán jelentősége talán az eszme felvetőjének lelkében sem élt: hinni lehet, hogy most a nemzeti felbuzdulás re- mónytkeltő napjaiban ami folytatólagos munkánk a kereskedői karnak csak rokonszenvét fogja fölkelteni, mert ma már érdekünk az övékével egyezik is. Azért kérem az igen tisztelt köz­gyűlést, roéltóztassék elhatározni, hogy ilyen háziipari kiállításokat a jövőben is rendezzünk I_ia,pT3.m.ls: mai száma S oid.a.1.

Next

/
Thumbnails
Contents