Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-01 / 26. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula 1906. julius x. 26-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre __________10 K — I Fél évre... ... _ _ 5 K — f Évnegyedre... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KOZOAZDASZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova.a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Polgári iskola alkonya. A gyulai négy osztályú polgári fiúiskola megszűnt. Junius hó 25-én tartattak meg az utolsó zárvizsgálatok s ugyanakkor — mint ezt dr. Follmann János iskolaszéki elnök is kiemelte a vizsgálatok alkalmával tartott beszédében, — a polgári fiúiskola pályafutását lefejezte. Nincs többé. Helyette szintén négy osztályú polgári leányiskola szerveztetett, melyből a mostani tanév végéig két osztály állott fenn s a jövő iskolai évvel a III-ik nyilik meg, amikor tudvalevőleg a polgári leányiskola Lukács György volt főispánnak, mint kultuszminiszternek intézkedése folytán állami kezelésbe megy át. Abból az alkalomból, hogy városunk egyik fontos kulturális intézménye, melynek szintén rendeltetése volt az embernek ismeret- közlő tevékenységét a legtermékenyebbé tenni, megszűnt, helyénvalónak tartjuk az intézet történetére és működésére egy rövidke visszapillantást tenni. A polgári fiúiskola szervezése néhai boldogult emlékű polgármesterünk, lapunk alapítójának Dobay Jánosnak nevéhez fűződik, a kinek emlékét sok kulturális, és közgazda- bágr'kltózmény eleveníti fel gyakran előttünk. Először iöT^büü. vetette fel az- -eszmét s tettre kész szervező erejével egy év alatt létesítette az iskolát, úgy hogy az 1814. év októberében az intézet az első, az utána következő években egymás után egy-egy felsőbb osztálya kezdette meg áldásos működését. A báró Eötvös József kultuszminiszter javaslatára, demokrata felfogású és érzelmű ősapáink által alkotott népoktatási törvényünk bölcs czélzata nagyjában közismeretes s igy tudva van az is, hogy a polgári iskolák felállításával az állami gondoskodás legfőképen arra iránynlt, hogy a polgári osztályhoz tartozóknak a gyermekei, a polgári élethez mért és arra mintegy előkészítő oktatásban részesüljenek. Mint ilyenek arra hivatottak, hogy az elemi iskolák kiegészítő, mintegy betetőző részeit képezzék. Voltaképen tehát polgártársaink ama gyermekei részére általános műveltséget nyújtani hivatott közművelődési intézmények, a kik már felsőbb tanintézetbe nem szándékoznak járni, vagy röviden egybefoglalva czéljok ez iskoláknak : a nemzet nagy tömegét magasabb műveltségre emelni. Polgári fiúiskolánk alkonyán, a művelődéstörténeti hűség kedvéért fel kell jegyeznünk, hogy bár az intézet fenállása óta — a szigorú bírálat szemüvegén nézve is a dolgot, — a legteljesebb oktató tevékenységet is fejtette ki, hogy bár a müveit nemzetektől elválasztó szellemi és értelmi köz behozatalára és a közértelmiség emelésére igen-igen hasznosan működött közre, mégis a polgári iskolák által czélzott ismeretek terjesztése szempontjából a gyakorlati kivitelt illetőleg fontos tanulságokkal állunk szembén az oktató tevékenység helyességére vonatkozólag. Hiszen köztudomású tény, hogy a fiúiskolába beirt ifjaink nagy része a négy osztály elvégzése után a középiskolák, nevezetesen a gimnázium és reáliskola megfelelő magasabb osztályait kereste fel. A szülők tehát a polgári iskolát mint helyben egyedül alkalmas tanintézetet arra használták fel, hogy gyermekeik ennek elvégzésével a középiskolák magasabb osztályaihoz szükséges alapot nyerjék meg s a kiegészitő vizsgát letevén, más, a felsőbb szaktudományra előkészítő tanintézetbe, u. vn. szakiskolákba gimnáziumokba és pedig ezek felsőbb osztályaiba léphessenek. A polgári iskola szempontjából, hogy úgy mondjuk hátrányos eme jelenségnek azután természetes következménye lett, hogy a polgári iskola felállításában rejlő művelődés politika irányától eltérőleg a polgári iskola tulajdonképen a középiskolák felsőbb osztályainak lett'előkészítő tanfolyama. A helyett, hogy a tervezet czéljainak megfelelőleg helybeli polgártársaink mindazon gyermekeinek, a kik négy polgári iskolánál többet nem végezhetnek és a kik ezek elvégeztével itthon iparosok, kereskedők és gazdák maradnak, tehát városunk leendő egyszerű polgárainak elemi ismereteit tetőzték volna be, előkészítették azokat a középiskolák felsőbb osztályaira. Az iskolák vezetésére hivatott tényezők pedig nem számoltak volna kellőképen az élettel, az abban megnyilatkozó viszonylatokkal, ha mindezekre tekintettel nem lettek volna. Igenis tekintettel voltak. Mindettől eltekintve azonban, a polgári iskolák hivatásában álló nagy érdekek és nemes intentiók szempontjából a polgári fiúiskola megszűnését, — bár hangsúlyozzuk, hogy polgáraink értelmi fejlődésének s a beható mérvű általános művelődés kérdésének nézőpontjáról hátrányosnak tartjuk — mégis tudomásul vesszük. Azért mert van gimnáziumunk ! Távol áll tőlünk, hogy a polgári iskola megszüntetését a gimnázium létesítésével elfogadható és megokolt okozati összefüggésbe hozzuk; teljes tudatában vagyunk annak, hogy a gimnáziumok feladata és hivatása tnarkans vonalakban a felsőbb szaktudományokra való előkészítésben csúcsosodik ki. Tagadhatatlan azonban, hogy a gimnáziumnak legfőképen alsó négy osztálya nem keresheti legfőbb hivatását par excellence TÁ1C1A, A József kir. herczeg szanatórium működése. (Elnöki jelentés a közgyűlésre.) (Folytatás.) A budapesti konczert sikeréhez sorakozik Koller Sándorné úrnő kezdésére Veszprémben rendezett közvacsora, Ritter Károlyné úrasszony által Orsován rendezett műkedvelői előadás, de nem említünk meg többet, mert a közgyűlés idejével számolnunk kell és egyébként is a Szanatóriumi Lapok hű képét adják a folyó munkának. A pénztári jelentésből ki fog tűnni, hogy bevételeinknek mily tetemes részét teszi a nem közvetlen társadalmi adó: az évi tagdíj, hanem az az összeg, amely mulatságból, hangversenyekből befolyik. Kérnünk kell, hogy a t. közgyűlésen jelenvalók mindegyike vigye el szándékát annak, hogy működési helyén ilyenek rendezésével gondol majd jövedelmeink növelésére. E helyen kell megemlítenem, hogy a tankerületi főigazgató urak felhívására, buzdítására 52 középiskolában rendeztek ifjúsági hangversenyt. Még most is kapunk ezek eredményeid tekintélyes összeget. Ezen ifjúsági hangversenyek alapunknak 5133 korona 34 fillért eredményeztek. De itt is említenem kell, hogy az anyagi sikernél sokkal jelentékenyebbnek találom, hogy a fogékony ifjúság lelkében ügyünk szeretete gyökeret vett. így fakadnak virágok s érik meg a gyümölcs ; a magyar középosztálynak öntudatos küzdelme a tüdővész ellen, mely iránt fájdalom sokfelé még mindig olyan fatális közöny van. (Tetszés). Indirekt jövedelmek : Alkalmilag megkisér- lettük jövedelmünket indirekt módon emelni. így Fábián Lajos gyulai kereskedővel szerződést kötöttünk, hogy az általa forgalomba hozott szanatórium sósborszesz árának öt százalékát alapunknak adja. Reisner Emánuel gyulai gyufagyárosnak szintén van ilyen ajánlata. Szilágyi és Társa czég 210 koronát adott nekünk kiadvá nyaiból, György Mór a szabadkai zeneszerző 500 példányban rendelkezésünkre bocsátotta elnöknőnk, Lukács Györgynének ajánlott és nevéről szerzett keringőt, melyet zongorázó tagjaink figyelmébe ajánlunk. A müvecske egyesületünk irodájában 3 koronáért kapható. Özv. Matekovits Mórné budapesti lakosnővel szerződést kötöttünk, hogy az itt bemutatott perselyhez hasonlót bocsájt rendelkezésre, melynek fele jövedelméből törlesztetik áruk. E nemű bevételünk a 600 koronát meghaladja. Alapunk gyarapítására szolgált naptárvál- vállalatunk, mely az egyesületnek tisztán 10,025 korona 89 fillért eredményezett. A József szanatórium építése: A múlt hónap 15-én dr. Kuthy Dezső és dr. Tauszk Ferencz urak, egyesületi tiszteletbeli tagjainkkal, továbbá az egyesületi főtitkár és főpénztáros urakkal leutaztam Gyulára, megtekinteni az épülő József Szanatóriumot és igaz örömömre volt, hogy a Lugos-erdő szélén épülő első gyógyitóházunkról az útra nagy elfoglaltságuk ellenére is oly készségesen vállalkozó tanár urak e téren európai hirü tudósok, igen elismerőleg nyilatkoznak és az Alföld speczifikus viszonyai között e helyet nagy szerencsével megválasztottnak, az épületeket a higiénikus követelményeknek teljesen megfelelőknek találták. Első gyógyitóházunkat valószínűleg jövő márczius havában fogjuk megnyitni; vajha ott a megnyitáskor mindazoknak köszönetét mondhatnék, akik vállvetve, soha el nem csüggedve fáradtak létesülésén. Egyesületünknek igazi első ünnepe a megnyitás lesz. Isten segítsen hozzá, hogy minden baj nélkül és mindazoknak segítségével, gyámolitásával megnyissuk, akikhez még kérő szóval leszünk. Az intézet belső felszereléséről való jelentésünket külön mutatom be a közgyűlésnek. Feliratok a kormányhoz. Méltóztatik tudni, hogy a múlt évi közgyűlés elhatározta, hogy fölirunk a közoktatásügyi kormányhoz és kérjük, hogy a népiskolai és egyéb más alsófoku ipariskolai olvasókönyvek jövőben ne approbál- tassanak, melyekben a tüdővész borzalmasan pusztító betegsége, a védekezés általános isméül apiű-rLls: mai száma S olcLal.
