Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-01 / 26. szám
2 BÉKÉS 1906. julias 1. ilyen irányú nevelésben, mert szem előtt kell tartania a népoktatási törvényben lefektetett alapelvek nagy horderejű fontosságát, mely- szerint a fennforgó társadalmi helyzetek folytán az anyagi vagyonban szükölködők részére is feltétlenül lehetővé kell tenni a megfelelő terjedelmű általános alapműveltség, tanultság és a minimális értelmi vagyon megszerzését. Erre való tekintettel, de csakis erre való tekintettel a polgári iskola megszüntetésében megnyugszunk. Midőn tehát az iskola működésére visszapillantva, attól búcsút veszünk, vegyes érzelmekkel tesszük ezt; abban a reményben, hogy a mit a polgári iskola megszüntetésével veszítünk, — mert tényleg veszítünk — azt a helybeli gimnázium vezetőségének hivatása magaslatán álló bölcs belátása folytán még megnyerhetjük. Nem lenne teljes a kép, ha abból kihagynék a személyi motívumokat. Mert meg kell e helyütt emlékeznünk első sorban a fiúiskola jelenlegi érdemes vezetőjéről Abafi János igazgató-tanárról, a ki egy év híján kezdettől fogva tanára, későbben máig is igazgatója volt az intézetnek és a kit az iskola ügyeinek erélyes és rendszeres vezetéséért méltán illeti benső elismerés. Részese ennek az intézet másik érdemes tanára Kovalszky József is, a ki az iskola jó hírnevének fenntartásához sikeres és hosszú tanári működésével szintén nagy mértékben hozzájárult. K. T. Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik a fegyveradóra vonatkozó bejelentésüket a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott . súlyos kö-vetkeziaényslc ierhe alatt.— hivatal hói fog megállapittatni. Kelt Gyulán, 1906. évi juuius hó 30-án. 164 í—i A városi adóhivatal. T a n U g y. Vizsgálatok a gimnáziumban. Nincs uj dolog az ég alatt — mondta annak idején valamelyik görög bölcs vagy tán néhai Rabbi Akiba. Ha valamiről — a vizsgálatokról mindenesetre nyugodt lélekkel el lehet mondani ezt az örök igazságot: vizsgáztak nagyapáink, apáink, mimagunk és vizsgázni fognak a fiaink és unokáink az ő fiaikkal és unokáikkal egyetemben. Annak idején szidták a vizsgálatokat a nagyapáink, apáink, most szidjuk mi, s szidni fogják egykor a fiaink és unokáink, mint szülők. Valamikor mi drukkoltunk tőlük, akik most szidjuk, mo t drukkolnak a fiaink, akik a jövőben fogják szidni. Nem is tréfa dolog a gimnáziumi vizsgálat! Tessék csak visszaemlékezni; annak idején, mikor mi diákok voltunk, bizonybizony évközben csak irtuk a kalkulusokat, csak számitgattuk, hogy ma még nem felelünk, holnap sem, mert még a Jóska, Pali stb. csak egyszer felelt s elmulasztottuk ezt a leczkót, azt a leczkét. Dehát a vizsgálatra mindent meg kellett volna tanulni. Micsoda félelem volt az aztán! Akárhogy ragyogott a nap, nem láttuk a ragyogását, akármilyen „jó“ tanár volt a vizsgáló, akárhogy iparkodtunk is elkészülni, csak komornak, reménytelennek láttunk mindent, tanárt, időt, tudásunkat. Nincs az a bárány, amelyik nagyobb halálfélelem mel megy a vágóhidra, mint mi mentünk a vizsgálatra. Ha aztán lefeleltünk, egyszerre kiderült minden: „Nini, hiszen nem is tudtunk olyan keveset, aztán meg a tanárunk még jobb volt, mint máskor;“ megnőtt a kedvünk, önbizalmunk, s vigan csaptuk otthon sutba a könyvünket s élveztük az arany szabadságot. Most a katedráról nézem már a dolgok folyását. Magam előtt látok egy csomó kipirult arczot, félelemtől remegő kis diákot, s mikor látom a kétségbeesett mivoltukat, hallom a remegő hangjukat, bizony visszaálmodom egy pillanatra magam azokba a régi félelmes pillanatokba s önkényteleuül biztatom az ón kis barátaimat: „Jól van fiam ; Játorc hogy jő! tudod. No. csak e-t mondd még meg, aztán elég lesz.“ 8 magam is velük örülök, mikor iátom, hogy visszanyerik az elevenségüket, kedvüket a vizsgálat után, s szaladnak szét a világ minden tája felé — sutba vágni a könyvüket. Sokan Írtak már a vizsgálatok hiábavalóságáról ; kin a gyereknek, fölösleges a tanárnak. Mi, tanárok a vizsgálat előtt nagyjából már úgy is megállapodunk az osztályozásra nézve, mert hiszen egész éven át elég alkalmunk volt tájékozódni a gyerekek tudásáról, értékéről. Aztán eljönnek a szülők közül is nehányan, s ha megtörténik, hogy egyik-másik jobb tanuló, aki idegesebb, aki kisebb ellenálló képességgel bir, zavarában kevésbbé jól felel, mint a különben rosszabb tanuló : ferde helyzetbe is jutunk a szülőkkel szemben. A gyermekek viszont végig szenvedik a pokol minden gyötrelmeit — úgyszólván fölöslegesen. Egyelőre azonban csak tanakodunk ; a vizsgálatok pedig valószínűleg még sokáig fognak szerepelni az iskolai élet programjában. Tagadhatatlanul van előnyük is. Egyrészt a gyerek az utolsó napokban mégegyszer végigtekinti, összefoglalja az egész anyagot, pótol iraitt- amott némi kis hiányt; másrészt már a májusi, júniusi ismétlésekkor buzdításul szolgál az a gondolat, hogy nyilvánosan is számot kell majd adni egész évi munkájáról : kissé ambiczióját is sarkalja. Aztán azzal a sajnálattal, amelyet az ember érez, szemben áll az az öröm, mikor szülő, tanár látja, hogy ime az évi munka eredménye a nyilvánosság kritikáját is kiállja. Szóval nincs olyan rossz, aminek jó oldala no volna. Az elmúlt két héten folytak a gyulai főgimnázium évzáró vizsgálatai, a szülök elég élénk érdeklődése mellett. Az eredmény teljesen kielégítő volt, beszámolt különben róla a gimnázium harmadik értesítője, amelyet lapunk jövő számában fogunk ösmertetni. Megyünk pihenni, tanárok és diákok két hónapra, hogy azután ujult erővel fogjunk hozzá a munkához az immár négy osztályúvá fejlett uj gimnáziumban. A békésbánáti ev. ref. egyházmegyei tanító egyesület e hó 5-én Gyulán tartja közgyűlését a városháza nagytermében. A gyűlés igen népesnek ígérkezik, mivel az egyesület számra nézve az ország második egyesülete s gyűlését most először tartja Gyulán. Előadók lesznek : Gábel Gyula fővárosi, Császár Péter hódmezővásárhelyi és Balogh János gyulai tanítók. Egyesülésre a nevelés ügy lelkes barátai ez utón is meghivatnak. Gyűlés után közebéd lesz az újvárosi körben. A niéghmT tartalma a következő: a „uékóaüiüáti ev. ref. egyházmegyei tanitó-egyesület“ folyó 1906. évi julius hó 5-én délelőtt 10 órakor Gyulán, a városháza közgyűlési termében tartandó IV-ik rendes évi közgyűlésére, melyre az egyesület tagjait és a lanügy- barátokat tisztelettel meghívjuk. A gyűlés tárgyai : 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés az egyesület évi működéséről. 3. Gyakorlati előadás a „Gábel“retei, továbbá a veszedelem ellen küzdő társadalmi egyesületek pártolásának szüksége a tanuló ifjúság figyelmébe ne hozatnék. Kértük továbbá, hogy a fötisztelendő fő- pásztori kar a tüdőbetegség ellen való védekezés érdekében pásztorlevelek kiadására hivassák föl. Kértük végül, hogy Fülöp Ferencz jászapáti és Dobó Ferencz jászkiséri lelkészek lévén az elsők, akik azt tanították, hogy Istennek tetsző irgalmasságot végeznek hiveik, ha filléres adománynyal gyarapítják a tüdőbetegek gyógyítására hivatott emberbaráti alapokat és erre templomi gyűjtést rendeztek: hivatalos utón, nyilvános köszönetét mondjon a miniszter. A közoktatásügyi kormány megnyugtató leiratot intézett kérelmünk első részét illetőleg, mert megküldötte nekünk az uj tantervet és a hozzá készült utasítást, amely a mi kérelmünket meghaladó, körülményesebb egészségügyi intézkedéseket foglal magában. A többi előterjesztésünkre vonatkozólag is hálára indító választ kaptunk. Még egy örvendetes kormányleiratról kell említést tennem. Mikor 1902-ben Korányi Frigyes ur bátorítására és fölbuzdulva az országnak első és kiválóan érdemes egyesülete, az Erzsébet kir. Szanatórium Egyesület eredményein, mozgalmat indítottam egy az Alföldön létesítendő szanatórium egyesület iránt: jól tudtam, hogy már az is sisifusi munka lesz, ha társadalmi utón az építési tőkét összetudjuk gyűjteni. Így már akkor az volt a meggyőződésem, hogy a fenntartás gondját más tényezőnek kell elvállalnia. Az én felfogásom kezdettől az volt, hogy ha a népsza- natoriumokat saját költségén létesíti a nemzet mint társadalmi szervezet, a fentartás költségeit pedig vállalja magára a nemzet mint állami szervezet. Ehhez semmi egyéb nem szükséges, mint hogy a kormány népszanatoriumainkat közkórházi jelleggel ruházza fel, aminek megtételére törvényeink keretében módja van. A fentartási költségek kérdése azután a kórházak normájára megy: a fentartás történik az ápolási dijakból, az ápolási dijakat pedig a vagyontalanok helyett az országos betegápolási alap viseli. Az országos betegápolási alapra ebből háramló teher korántsem elviselhetetlen, Ma a betegápolás! alap mintegy t4o kórház vagyontalan ápoltjainak ápolási dijait fedezi. Ha ehhez még nehány népsza- natorium szegény ápoltjai ápolási dijának az alapítványok által nem fedezett részét hozzávesszük, az országos betegápolási alap ebből eredő újabb megterheltetése igazán nem túlságos^ Örömmel számolok be arról, hogy épülő első népszanatoriumunkra nézve máris sikerült ezt a most jelzett megoldást biztosítanunk. Ugyanis a múlt év deczember 20-án egyesületünkhöz intézett belügyminiszteri rendelet a gyulai József Szanatóriumnak a nyilvánossági jelleget a megnyitás napjától számítandó érvénynyel már most megadja. Bizottságaink. Uj alapszabályaink kötelességünkké tették, hogy az egész országra kiterjesztve, szervezzük egyesületünket. Alapszabályaink 4i. §-a szerint az ország minden városában és községében alakulnak bizottságaink, mihelyt valahol bizonyos számú tagunk van, Alap- szabályszerüleg és a belügyminiszter ur által is tudomásul vett bizottságaink száma eddigelé 4o. Bizottságaink vannak : Abonyban, Aranyosma- róton, Baján, Beszterczén, Brassón, Endrődön, Elalmin, Jákóhalmán, Kassán, Karczagon, Kenderesen, Kiskunfélegyházán, Kiskunmajsán, Kisújszálláson, Körmöczbányán, Kulán, Léván. Losonczon, Mitroviczán, Mosonban, Nagykanizsán, Nagykőrösön, Nagymihályon, Nagyrőczén Orosházán, Orsován,Perlakon, Petrőczön, Rákospalotán, Selmeczbányán, Sümegen, Szamosuj- várott, Székelykevén, Tapolczán, Uj- és Óver- bászon, Verebélyen, Veszprémben, Zentán, Zse- lizen, Zsombolyán. Ez a szám azonban nem azt jelenti, hogy csak ezeken a helyeken van rendszeres akczió a népmentés terén. Másutt is, igen sok helyen folyik a rendszeres munkálkodás. A múlt év kiemelkedőbb mozzanata volt a József Szanatórium építési munkáinak vállalatba adása. Az épités szabatos vezetésére építési bizottság alakult, amely néhai boldog emlékű Czigler tanár ur eredeti tervei alapján elrendelte az építést és versenytárgyalást hirdetett. Az építésre összesen öt ajánlat érkezett be. Az építési bizottság igazgató tanácsunk jóváhagyásával az építést N. Szabados Józsefnek adta ki. Az épités serényen folyik. Erről egyébként külön jelentés számol be. (Vége köv.)
