Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
1906. június 17. BÉKÉS 5 ülést és szívélyes szavakban köszöntötte a közön- : séget. De Fábry Sándor főispán kezdte meg az ünnepi közgyűlés programmját, nagy hatású beszédjével, amelyet a közönség mindvégig lelkes éljen- zessel kisért. Két terméketlen év után, — igy kezdette beszédjét, — az idén gyönyörű tavasz köszöntött reánk. Ki emlékezik az ákáczok, a termő fák oly dm pompájú virágzására mint az idén ? A föld legszebb díszét ölté fel, a mezei virágok nemes szőnyegét; s a balzsamos tavaszi levegő rengő kalászok dús termését érleli. A termő fák rügye egy-egy szép remény, a tavasz illatos virága egy- egy szép gondolat. Egy sivár nyomasztó óv után tavasz nyitott a mi szivünkbeu is. A politikai életnek ködös, majd dermesztő zuzmarás évszakát, nap- sugaraB tavasz váltotta fel, a nemzeti öröm dúsan nyíló virágaival egy szebb jövő reményének fakadó rügyeivel. Az elnyomatás után felszabadult nemzeti közérzós tavasza ez. S e csodás kikeletnek tündér szép uj virága van, melyet a hazaszeretet millió számban hozott virágzásba s ez a tulipán. A magyar nép ezt a szép virágot kedvencz virágjává, a magyar díszítésnek vezér motívumává s ezzel nemzeti jelvónynyó tette. Fejtegette ezután a főispán a tulipán je!vény mint nemzeti szimbólum jelentőségét. A tulipán mozgalom zászlójára egy magasztos nemzeti eszmény van felírva, mely minden gondolkozó főt csak arra a következtetésre vezethet, hogy miná- lunk magyaroknál igen is jogosult a gyakran ócsárolt soviniznimus. Izzó sovinizmussal kell erősítenünk nemzeti mivoltunkat, hogy hazánkat magyar ságában, erősségében önállóvá s függetlenné tegyük. Ápolni kell a nemzeti érzést a család benső körében, ápolnunk kell az iskolában, társadalmunkban, szóval mindenütt. Egyesülnie kell e magas czél érdekében a hon minden igaz gyermekének, készítsük elő a magyarság kulturális és közgazdasági megerősödését. E nemes czélt akarja szolgálni az egyesülés formájában : a tulipánkert szövetség. Tömörüljünk annak zászlója alá. Mutassuk meg, — igy fejezte be beszédjét, — hogy elődeinknek méltó fiai vagyunk s fennen dobogó szívvel, vértezett mellel, munkára emelt karral mi is tudunk küzdeni azért, hogy független, boldog és magyar legyen a hazai E szellemben köszöntőm a nekem oly kedves, szép városnak a tulipán jelvényében összegyűlt díszes közönségét, és kívánom, hogy lelkesedésünk diadalra vigye az eszmét, melyet képvisel: a tulipán. A főispán szép beszédét szűnni nem akaró éljenzés kisérte, melynek csilapultával a közgyűlés Haan Béla indítványára a magasröptű beszédért köszönetét szavazott a főispánnak. Az alapszabályok módosításának kérdése képezte ezután a tárgyalás anyagát, melynek során dr. Rell Lajos indítványára kimondotta, hogy az országos szövetség által leküldendő alapszabályokat a helyi viszonyoknak megfelelőleg fogják módosítani s e czélra egy 6 tagú bizottság küldetett ki, Megyeri Imre indítványára megalakították a közművelődési, ipari és vigalmi bizottságot. Majd Urszinyi Jándos dr. indítványára gróf Apponyi Albert- net, a szövetség védnökét, a szövetség táviratilag üdvözölte. Végül Bell Lajos dr. záróbeszédében köszönetét mondott a főispánnak, a vendégeknek és a közönségnek az ünnepélyen való megjelenéséért, melynek megtörténte után elnök az ünnepi közgyűlést bezárta. Orosházáról szintén azt az értesítést vesszük, hogy a tulipán szövetség alakuló közgyűlése ott is megtartatott. Nagy számú és Bzép közönség jelenlétében Külley Pálnó elnöklete alatt az „Alföld“ szálló éttermében vasárnap délután folyt le ünnepi keretekben a közgyűlés, mely megválasztotta a szövetség helyi tisztikarát s a működési programm alapvonalait megállapította. Űrnapja Csütörtökön volt a belvárosi róm. kath. nagytemplomban a kath. egyház legfényesebb ünnepe az Űrnapja, mely az Oltáriszentség szerzésének emlékünnepe s mint ilyent, az egyház megkü önböztetett fénnyel, dísszel tartja meg. A természet szépségei nyújtanak erre segédkezet az egyháznak, mert az Űrnapja a tavasz legteljesebb virágzásának idejére esik s lombsátorokat emelnek, zöld füvei, virággal hintik fel az utczákat, ahol az ünnepi körmenet végig vonul. Az idén is szép idő kedvezett a magasztos ünnepnek s nagy hivő közönség vett részt a körmenetben, mely a szokásos c négy helyen felállított lombsátoroknál istenitiszte- v letet hallgatott végig. Az utcza tele volt ünneplő, s ájtatos közönséggel s az ünnep fényének emelésére s egy honvéd diszszázad is kirukkolt Fülöpp József 1 százados vezénylete alatt s négyszer sikerült disz- 1 tüzet adott. t A képviselőtestület dr. Bucskó Koriolán polgár- j mester helyettes elnöklete alatt folyó hó 13-án délelőtt élénken látogatott közgyűlést tartott, ame- t lynn a tárgysorozat első pontja: a polgármester r helyettes válasza Múlt József városi képviselőnek t a benedeki földek eladása körül történt állítólagos f visszaélésekre vonatkozó interpellácziójára csaknem \ az egész délelőttöt igénybe vette s a válaszra meg- g indult tárgyalás némely mozzanata olyan viharos r volt, amely még Gyula város képviseleti közgyü- i lésében is erősen számottevő volt. K. Schriffert \ József egyik felszólalásában ugyanis olyan kifeje- t zéssel ólt, amely rendkívüli elkeseredést okozott, i úgy hogy a zajos „eláll“ és „abezug“ kiáltásoktól £ perczekig nem folytathatta beszédét és a vihar 1 csak akkor csillapodott némileg le, mikor önkén- 1 télén elszólásáért a közgyűléstől bocsánatot kórt. t Az interpelláczióra adott választ különben a köz- , gyűlés ez alkalommal nem vette még tudomásul, , hanem ujabbi tárgyalásra tűzte ki julius 3-ikára, j mikor is a benedeki földek eladására vonatkozó < szerződések fölött végérvényesen fog határozni. A / közgyűlés különben névszerinti szavazással meg- i vásárolta Füredi István belvárosi házát és telkét j az építendő állami iskola czéljaira, mely iskola tervei most vannak felülbírálás végett a vallás és j közoktatásügyi ministeriumban. A gyulai vámos utak i átvételéhez a közgyűlés, a gazdasági szakosztály és a tanács javaslatához képest, most sem járult hozzá. | Még előterjesztetett és tudomásul vétetett a május | havi pénztár vizsgálatra vonatkozó jegyzőkönyv és , ezzel a közgyűlés izgatott hangulatban véget ért. A József főherczeg szanatórium egyesület, — amely egy évtized óta az ország társadalmának , leghumánusabb, Lukács Györgynek pedig nevét méltán halhatatlanitó, legkiválóbb alkotása, — folyó hó 13-án délután tartotta Budapesten, a főváros dísztermében évi közgyűlését. Nagy hadserege van már az egyesületnek, tagjai száma 5000-eo felüli, olyan szám, aminővel vagy crak hozzá megközelítővel is az ország egyetlen humánus testületé sem dicsekedhetik; erre a közgyűlésre is nyolez- vannyolez város küldött képviselőt. Abony, Ada, Arad, Baja, Békéscsaba, Brassó, Czegléd, Gyoma, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hatvan, Hódmezővásárhely, Karczag, Kassa, Kézdivásárhely, Kunfélegybáza, Kolozsvár, Kula, Léva, Losoncz, Makó, Munkács, Nagybánya, Nagykikinda, Nagykőrös, Nagymihály, Nagyvárad, Obecse, Pápa, Pozsony, Salgótarján, Sárospatak, Segesvár, Szabadka, Szamosujvár, Szatmár, Szeged, Szombathely, Törökkanizsa Verebély, Zenta, Zniováralja, Zombor, Zsombolya stb. — A közgyűlés örömmel értesült, hogy a József szanatórium Gyulán nem sokára megnyílik, hogy az egyesület több helyen munkába veszi dis- panzerek létesítését, ereje szerint az egész országból a tüdőbetegek gondozását. Hogy az egyesületnek rövidesen az ország száz helyén lesz szervezete, mind többen jönnek, sietnek az egyesület támogatására, mert tudják, hogy a nemzeti veszedelem borzalmas pusztításait enyhíteni, a legelső emberbaráti és hazafias kötelesség. Minden vidéken létesülhetnek gyógyintéz menyek, csak a társadalom akarja, és hogy a társadalom akar is, azt jelzi az az örvendetes körülmény, hogy az egyesület egy éves fennállása óta 150000 koronával gyarapította alapját s ma a félmillió kor. meghaladja. — Lukács György elnöki jelentését, amely nagy részletességgel számol be az egyesület múlt évi működéséről, — a hallgatóság lankadatlan, mondhatni feszült figyelemmel hallgatta s amidőn Varságh Béla lendületteljes szavakban köszönte meg az elnöknek társadalmi téren páratlanul álló, kitartó működését és minden várakozást felülmúló nagy sikereit, a közönség, különösen pedig az úrasszonyok, — akik az ország minden részéről összesereglettek a közgyűlésre, — az elnöklő Lukács Györgyöt lelkes óváczióbao részesítették. Az elnöki jelentést, — amely városunk közönségét első sorban érdeklendi, hiszen a szanatórium országra szóló, üdvös működésének Gyula városa veszi első sorban hasznát, — lapunk következő számaiban egész terjedelmében közölni fogjuk. Kassa szab. kir. város lelkes hangon tartott meghívása folytán a szanatórium egyesület jövő évi közgyűlését Kassán fogja tartani, Vörös-kereszt fiók egyletek működéséről és tevékenységéről két évi jelentés fekszik előttünk, mindkettő arról tévén tanúságot, hogy a fiók egyletek az egyesület emberberáti czélja iránt élénk fogékonysággal viseltetnek. Az egyik a békéscsabai vörös-kereszt fiók egyleté. Az egyleti élet élénkségére világot vet azon körülmény, hogy a tél folyamán rendezett mulatság a rendezők ernyedetlen és ügybuzgó fáradozása folytán 1127 korona tiszta bevételt eredményezett. Kiváló siker mutatkozott a taggyüjtés terén, a mennyiben a tagok száma majdnem megkétszereződött, mely Friedmann Mórnó aielnök fáradozásának köszönhető. A közgyűlés kimondotta, hogy a budapesti vörös-kereszt Erzsébet- kórházban 2000 koronás ágyalapitványt létesít. A tisztikar a következőleg alakult meg. Elnök : Beliczey Istvánná, társelnök: Varságh Béla, aielnök: Friedmann Mórné, pénztárnok: Szathmáry Endre, jegyző: Pfeiffer István, orvosok: dr Reisz Miksa dr. Walfisch Ferencz A másik évi jelentést az orosházi vörös-kereszt választmány adta ki. melynek elnökei: özv. Perger Józsefnó és Sál János, jegyzője: Bázár Gyula, pénztárnoka: Talányi János. Az évkönyv adatai szerint a választmány nagyszabású jótékonyságot fejtett ki, az 1905. óv folyamán is, amennyiben karácsonykor 88 fiú és 73 leánygyermeket ruházott fel, ami 951 korona 10 fillér költségbe került. Azonfelül segélyek czimón kiosztottak a karácsonyi ünnepek alkalmával 130 koronát. Az egyleti igazgatóság az évi jelentésre adott válaszában meleg hangon méltányolta a választmány kiterjedt munkásságát, különösen kiemelve özv. Perger Józsefnó úrnőnek, a választmány ügybuzgó elnöké■ nek odaadó fáradhatatlan tevékenységét. Uj pénzügyigazgató helyettes. A gyulai kir. pénzügyigazgatóságnál Somossy Zsigmond elhalálozásával megüresedett igazgató helyettesi állásra a , pénzügyminiszter Gryneusz György zalaegerszegi titkárt nevezte ki. I Bókésvármegyei kaszinó. A gyulai kaszinó fejlődésének egyik jelentős határkövéhez ért, mint ezt annak idején megírtuk, elhatározta, hogy a Bulboka , féle házat, melynek igen nagy beltelke van, meg- , veszi, azt az egylet czéljainak megfolelőleg átala- , kitja és kényelmesen berendezi, egyúttal tervbe , vette, hogy a kaszinót vármegyei jellegűvé teszi. Az , építkezések már javában folynak, dicséretére János , József kir. mérnöknek, aki magára vállalta azok , vezetését, s ha a munka ilyen derekasan folyik, biztos remény van arra, hogy az átalakítással járó i munkálatok szeptember elejére teljes befejezést i nyernek. A kaszinó tagjai eme kérdésekkel szoros , kapcsolatban álló ügyek elintézése czéljából folyó- hó 11-én közgyűlésre jöttek össze, mely látogatott• ságánál fogva élénken illusztrálja hogy a tagok ■ nagy érdeklődéssel néznek a kaszinó modern irányú- fejlődése elé. Ami a közgyűlési határozatok érdemét t illeti, azok közül mindenesetre legfontosabbnak az- tekinthető, mely bár közvetve, de mégis kapcsolat- 5 ban van az építkezések történeti alapvonalaival, a i mely szerint t. i. kimondotta a közgyűlés, hogy az i egylet eddigi nevét megváltoztatja és felveszi a : „Békésmegyei Kaszinó“ czimet és jelleget. Ezzel 1 tulajdonképen egy régi terv valósul meg, mely- l nek czélja az, hogy a kaszinónak mint erkölcsi és s társadalmi testületnek érdekkörébe megfelelő alkal- 1 más módon a vármegyebeli vidéki intelligenczia is- bevonassák. Köztudomású tény ugyanis — hiszen több alkalommal és valljuk be őszintén, áldozatkész • megnyilatkozásban tapasztalta a gyulai úri kaszinó, • hogy egyleti ügyeit és egyáltalán létezését a vár» r megyebeli vidéki úri közönség minden kór élénk- figyelemmel kisérte és érdeklődésének több alka- : lommal tanujelét is adta. Eme figyelem és érdek- lődésnek szerény viszonzásául most vetette fel a -választmány a czim változtatás kérdését és azt az
