Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. junius 17. 24-ik szám. 'RTTITI? Q n r*> l\ P> w 1 TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Előfizetési árak: Egész évre _________10 K — f Fé l évre— _ _ — 5 K — f Évnegyedre_______ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. A remetei földvétel. Lapunk múlt heti számában közöltük Gyula város képviselőtestületének a földmi- velésügyi ministerhez intézett kérvényét, a gróf Almásy Kálmánná tulajdonát képező ökörjárási s árendási (vagy mint általában nevezni szokták: remetei) földek parczellá- zása érdekében. Egyben beszámoltunk a dr. Fábry Sándor főispán vezetése alatti küldöttségnek Darányi Ignácz földmivelésügyi minis- térnél való tisztelgéséről, előzetesen a par- czellázó ügyosztály élén álló dr. Bartóky József ministeri tanácsossal történt tárgyalásáról. A földmivelésügyi minister hódolatteljes elismeréssel emlékezett meg özv. id. gróf Almásy Kálmánná Wenckheim Mária grófnő jótékonyság színvonalára emelkedő méltányossági érzületéről, amelylyel a remetei föld eladási árát és különösen a szegény- sorsú zsellérség érdekében álló feltételeket, a minister által régóta ismert nemes szivéhez méltóan állapította meg; egyben úgy ő, mint dr. Bartóky József ministeri tanácsos — aki különben mint évek hosszú során volt megyei főjegyző s gyulai lakos közvetlen tapasztalatból is ösmeri a parczellázandó terület összes előnyös tulajdonságait — a küldöttséget biztosították róla, hogy mindazt, amit a törvény korlátái között csak megtehetnek, meg fogják cselekedni, hogy a gyulai sze- génysorsu zsellérséget a remetei föld megszerzéséhez juttassák. Darányi Ignácz minister és dr. Bartóky József Ígérete komolyságának bizonyítékául, a ministerium kötelékében álló Sierbán János állami jószágigazgató — aki a parczellázás terén egyik országosan elismert legjelesebb szaktekintély —■ már kedden délben Gyulára érkezett, dr. Bucskó Koriolán helyettes polgármester, Szekér Gyula jószágfelügyelő, K. Schriffert József országgy. képviselő, Szikes György városi jegyző, Monori Mihály városi képviselő, e sorok Írója, a gyulai szervezett földmives munkások öt tagú bizottsága, továbbá a kisbirtokosok földhitelintézetének egyik tisztviselő kiküldöttje társaságában behatóan megszemlélte az ökörjárási s árendási uradalmat. A szemle befejezte után dr. lábry Sándor főispán elnöklete alatt tartott tanácskozáson Sierbán János ministeri kiküldött a legkisebb fentartás nélkül megerősitette a Gyula városa memorandumában foglalt állítást, tudni illik hogy a remetei föld, úgy az eladási árat, mint a föld talaját, öntözési czélra praedes- tinált folyók mentén való fekvését, intensiv kerti gazdálkodásra való alkalmatosságát, mint minden egyéb tulajdonságát tekintve, nemcsak alkalmas a földparczollázásra, hanem amint habozás nélkül kijelentette, annyira alkalmas, hogy a közeli s messze földön részint már megtörtént, részint még folyamatban álló parczeliázásokat, különösen mérlegelve a tulajdojiosnő s a város közös törekvését, nevezetesen hogy a földet kizárólag szegény embereknek akarják juttatni, czél- szerüségében, üdvösségében, túlszárnyalja, felülmúlja. A ministeri kiküldött mindezek folytán kijelentette, hogy a földmivelésügyi ministerFELELÓS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID piek ilyen értelemben szerzett benyomásairól és meggyőződéséről fog jelentést tenni s tekintve azt, hogy még egyetlen egy parczellázás sem volt olyan, amely az agrár- 8zocziálizmus üdvös orvoslása szempontjából vele csak párhuzamba vonható is volna, noha az intézkedés joga a ministeró, már most kilátásba helyezheti, hogy a földmivelésügyi kormány, a fenforgó igazán kivételes helyzetre való tekintettel, az eddigieknél nagyobb támogatásban fogja a parczellázást részesíteni. így kilátásba helyezte, hogy a kormány a föld felmérés és kiosztás körül felmerülő személyi (mérnök fizetési) kiadásokon kívül az összes dologi, nevezetesen fuvar, karó, napszámos stb. kiadásokat is fedezni fogja (amely utóbbiakat például a benedeki föld parczellázásnál a város fizette;) kilátásba helyezte továbbá, hogy a telekkönyvi átírásokat a kincstári jogügyek igazgatósága által e czélra kirendelendő tisztviselőkkel fogja eszközöltetni, úgy hogy a földhöz jutó zselléreket a százalékon kivül parczellánkint csupán 3 frt. 30 kr. bélyeg és telekkönyvi kivonat költsége fogja terhelni; mindenek fölött pedig kilátásba helyezte, hogy a kormány módot fog rá keresni, hogy a vételár teljes összegében hosszú lejáratú tőkekamat törlesztési kölcsönnel fedeztessék, amely utóbbi körülmény főbiztositéka lenne annak, hogy a par- uzeiiázandó főietek, amim a tulajdonosnó s a város is feltétleiül kitűzik, tényleg szegény zsellérek tulajdonába jussanak. A tárgyalás során megállapittatott azonban, hogy mindenki aki igényt tart hozzá, hogy földhöz jusson, nem ugyan a vételárba leendő törlesztésre, hanem a földvótellel járó egyéb kiadások, különösen és főleg a százalék fedezésére, holdankint 25 forintot lesz köteles befizetni, illetőleg holdankint 25 forint megszerzéséről gondoskodni. Ami a kölcsön kamatait illeti, a kisbirtokosok földhitelintézetének a szemlén és az értekezleten jelenvolt képviselője kijelentette, hogy amennyiben az intézet által kiküldendő iföldbecsló'k is a becslést megejtik és Gyula város a kölcsönösszeg 75°/0-on felüli részéért kezességet hajlandó vállalni, a kisbirtokosok földhitelintézete — noha erre még nem volt eset — valószínűleg a teljes vételárat kölcsönül adandja s pedig 50 évi tőke kamat törlesztésre, készpénzben, tehát minden levonás nélkül utólagos félévi fizetési kötelezettség mellett 5‘/2 százalékos kamatra, még pedig az első 10 évben 3°/0 stornó, 10 éven túl pedig Storno nélküli visszafizetési jogosultsággal. Eme feltételes ajánlatot az értekezlet tudomásul vette, egyben azonban K. Schriffert József országgyűlési képviselő vállalkozott rá, hogy esetleges jutányosabb kölcsön érdekében fővárosi pénzintézeteknél lépéseket fog tenni, amely'kísérletek megtételében Sierbán János is közreműködését készséggel felajánlotta. Az értekezlet folyamán még két eszme vettetett fel és közlielyeslóssel találkozott. Az egyik az, hogy Gyula városa, mely a kölcsön 75°/0-on felüli részéért kezességet vállal, részben eme kötelezettségéből reá háruló koczkázat megóvására, részben és főleg megakadályozandó azt, hogy a földparczellázás alapeszméje s czélja, akár már a közel akár Megjelenik minden vasárnap. a távolabbi jövőben is meghiúsuljon, nevezetesen annak biztosítására, hogy a parczel- lázott földeket gazdag emberek össze ne vásárolhassák: Gyula város az átírással egyidejűleg telekköuyvileg biztosítsa magának azt a jogot, hogy bármely parczella, ha attól a föld tulajdonosa megválni akar, vagy megválni kényszerül, csak az ő beleegyezésével cserélhessen gazdát, amely jogát a város aképen érvényesitheti, hogy a földet elsősorban csak is olyan zsellér tulajdonába engedi jutni, kinek sem a parczellázott területen sem egyebütt még földje nincsen. A másik eszme az, hogy egyrészről a parczellázott föld czélszerü kihasználása, más részről és főleg a tudatlanság, lustaság vagy lelkiismeretlenségből származó rablógazdálkodás és talajkimerülés megakadályozása czéljából, de minden tekintetben és csupán csak a föld- tulajdonosokká váló zsellérek jól felfogott érdekében, a föld talajával és termőképességével számoló gazdasági üzemterv állapíttassák meg, amelynek betartására való szigorú felügyelet egy e czélból alakítandó bizottság feladata legyen. ;-í íji Habár csak nagyobb körvonalokban, mindazonáltal lehetőleg kimerítően adtunk számot a földszemle utáni értekezlet tanácskozásai s amennyiben az ügynek ez idő szerinti stádiumában erről egyátalában szó lehet: az értekezlet megállapodásairól is. Vannak azonban a parczeliázásnak olyan részlet kérdései, még pedig olyan lényeges, mondhatni életbevágó részletkérdései, amelyeknek szerencsés vagy nem szerencsés megoldási módjától a parczellázás sikere vagy meghiúsulása is függhet. Ilyen fontos és életbevágó részletkérdés a parczellázás gyakorlati keresztülvitelének módozata, még pedig aképen, hogy az nemcsak igazságos, hanem — és ez a fődolog —- minden irányban közmegnyugvást keltő is legyen. A parczellázás gyakorlati keresztülvitelénél három kérdést kell megoldani, nevezetesen : először azt, kik kapjanak földet ? másodszor, mily árban kapják ? harmadszor, hol kapják ? Oly részletkérdések, amelyekkel kellő idő hiányában sem foglalkozhatott az értekezlet, amelyek azonban olyan természetűek, hogy azok felett rövid idő alatt megállapodásra kell jutni. E sorok írójának mind a három kérdésre nézve van nézete s javaslata, amelynek czél- szerüségéről meg van ugyan győződve, de nem tekinti azt dogmának, amelyhez szó sem férhet, sőt szívesen ád tért és alkalmat, hogy bárki czélszerübbnek látszó más javaslattal lépjen fel, amely más javaslatot, ha azt jobbnak találja, eleve is kijelenti, hogy készséggel teendi magáévá. Kik kapjanak földet ? Erre nézve természetesen első sorban irányadó a kegyelmes grófnőnek a föld eladásához fűződő, fenkölt gondolkodásáról, nemes szivéről s szocziális érzékéről tanúskodó alapfeltétele, tudniillik : a zsellérek, az úgynevezett kis emberek. Hogy azonban a kegyelmes grófnő alap- feltétele megvalósuljon, gondoskodnunk kell a gyakorlati keresztülvitel módjáról, mondhatni aprólékos részleteiről is. Lapunk mai száma 12 oldal.
