Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-13 / 19. szám

1906. május 13. BÉKÉS 3 ugrás. 7. Játékok. 8. Összetett szertornaverseny korláton, lovon, nyújtón. 9. Füleslabdajáték. 10. Díjkiosztás; ének; elvonulás. A füleslabda mérkő­zés csak barátságos mérkőzés lesz, a mennyiben a békéscsabai „Torna-kör“ által alapított füleslabda vándordíjért, a csinos ezüstserlegért, a közmé-kő zés már megtörtént. Az egyik mérkőzés a békési csapatok vereségével végződött Békéscsabán, mig a második mérkőzés, mely május 6-án ment végbe Békésén, fényesen bebizonyította, hogy a békés­csabai diákság hatalmas ellenfélre talált a békési csapatokban s ha az első dijat nem is, de a máso­dikat megszerezték maguknak a békésiek. Külön­ben mindkét intézet növendékei ügyesen, nyugod­tan, nagy technikával s óvatos körültekintéssel ját­szottak. A békési ifjúságot és annak tornatanárát Molnár Istvánt illeti a dicséret nagyobbik része, mivel a gyakorlott csabai diákokkal szemben a békésiek csak a folyó évben tanultak rendszeresen tornászni, lévén a tornatanári állás csak ez év szep­tembere óta rendszeresítve a békési főgimnázium­ban. Különösen gratulálunk a két gimnázium veze­tőségének ama helyes szándékáért, hogy a jövő évben a gyulai és szarvasi diákokat is meg akarják hívni a jövő iskolai évben Békésen tartandó együt­tes tornaünnepélyre. Negyven éves tanári jubileum Balogh Ferencz debreczeni ref. theol. akad. tanár, az ismert egy­háztörténet iró, ebben az évben tölti el tanári működésének negyvenedik évét. Ebből az alkalom­ból a tiszántúli ref. egyházkerület, a Collegium és volt tanítványai szép ünnepeket rendeznek tiszte­letére május hó 15-én délután 5 órakor a Collegium dísztermében. — Az egyházkerületi elnökség, volt tanítványai közül egy esperes, egy tanártársa és egy jelenlegi tanítványa fogják üdvözölni az ünne peltet, kinek díszes emléktárgyakat adnak át volt és mostani tanítványai ajándéka képen és nevének megörökítésére ugyancsak tanítványai gyűjtésből alapítványt tesznek. Az ünnepélyre a rendező bizott­ság külön meghívókat nem bocsát ki, de mindazo­kat, kik a sok érdemű tanár ünneplésében részt kívánnak venni, szívesen látja. Hírek. Főispánunk — államtitkár jelöltsége. A fővá­rosi „Magyar Estilap“ #s annak nyomán több fővá­rosi és vidéki hírlap positiv formában közölte azt a hirt, hogy a távozó Sólley Sándor helyébe a belügy- ministerium administrativ államtitkári állására vár­megyénk főispánja dr. Fábry Sándor van kiszemelve, és kineveztetése valószínű. A hirt először közlő „Magyar Estilap“ értesülését állítólag a minisztéri­umban szerezte. Tudakozódásunk eredményekép közölhetjük, hogy a hir legalább eddig csak kombi- náczión alapul. A belügyminisztérium administrativ államtitkárává ugyanis gyakorlati közigazgatási fér­fiút akarnak megnyerni és ez alapon került szóba dr. Fábry Sándornak neve, a kinek a közigazgatási jogéletben országosan elismert jó neve van. Maga az államtitkár jelölt azonban határozottan megczá- folta a hir alaposságát annál is inkább, mert ő vele illetékes helyről e kérdésben nem tárgyaltak. A képviselőtestület május hó 14-én délután 3 órakor, a városháza nagytermében rendkívüli köz­gyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Dr. Wekerle Sándor m. kir. ministerelnök köszönő irata. 2. A benedeki birtokból eladott területek átírásához szükséges szerződések megkötése iránti intézkedés. 3. A gyula—kigyósi törvényhatósági utón építendő utkaparóház részére eladott telek átírásához szükséges engedély megadása. (Ezen két utolsó ügy tárgyalására a mai nap a f. évi április hó 10 én tartott közgyűlés által tűzetett ki.) 4. A város tartozásának konvertálására vonatkozó elő­terjesztés. 5. A vásárállási vámháznak elárvere­zéséről felvett jegyzőkönyv. (E tárgy április 10-én lett a mai napra kitűzve.) Schnörch Gyula ezredest a gyulai 2. honvéd- gyalogezred parancsnokát szép kitüntetés érte. 0 Felsége a király 30 évi szolgálati évfordulója al­kalmából magyar nemességet adományozott neki „monostori“ előnóvvel. A legfelsőbb helyről jött kitüntetés Gyulán, ahol Schnörch ezredes nemcsak katonai, hanem polgári körökben is megérdemelt szeretetet és becsülést szerzett magának, közörö­met kelt. Kórházi bizottsági ülés. A vármegye közkór­házi bizottsága a múlt szombaton tartotta ülését dr. Daimel Sándor alispán helyettes elnöklete alatt, a mely ülésen az előadó kórházi igazgató dr. Berkes Sándor első sorban is meleg szavakban emlékezett meg dr. Fábry Sándor főispánnak, mint a kórházi bizottság volt elnökének a kórház mai modern s s elsőrangú gyógyintézetté való kiépítése s fejlesz tése körül szerzett kiváló érdemeiről, s általában a közegészségügy iránt mindenkor tapasztalt kiváló érzékéről s buzgólkodásáról s indítványára a kór­házi bizottság volt elnökének dr. Fábry Sándornak érdemei elismeréséül egyhangú lelkesedéssel jegyző- könyvi köszönetét szavazott. Egyebekben szintén hozzájárult a kórházi igazgató időszaki jelentésében foglalt előterjesztéseihez illetve azt, intézkedést nem igénylő részében tudomásul vette. Ezután letár­gyalta a bizottság az igazgató által készített 1907. évi kórházi költségvetést, melyet változatlanul elfo­gadott, a napi ápolási dijat 1 korona 70 fillérben állapítván meg. Határozott továbbá a kórboncztani intézet és a fertőző pavilion építési költségeinek honnan leendő fedezése tárgyában s több apró folyó s személyi ügyben. A József kir. szanatórium-egyesület, mely lankadást nem ismerő buzgalommal fárad a szegény- sorsú tüdőbetegek érdekében, — a jövő hó 10 én tartja évi közgyűlését. A közgyűlésre felutazó tagok úgy az államvasutak, mint a déli vasutak igazgató­ságától engedélyezett kedvezményes áru jegygyei utazhatnak föl a fővárosba. Az évi közgyűlésen nemcsak a száz beteg gyógyítására épült gyulai szanatóriumról tesznek jelentést, hanem egy uj szanatórium, illetve diszematórium építése érdeké­ben fognak előterjesztést tenni. A egyesület ezekből kitetszőleg serényen fogott feladatának végzéséhez és ebben természetes, hogy a társadalomnak mind nagyobb támogatása szükséges. Nem győzzük eléggé emlegetni, hogy a tüdőbetegség nemzeti veszedelem s az oly hazafi szivünknek felemelő lulipánvirágzás idején sem szabod róla megfeledkezni. Magyar úr­asszonyok! A népmentés nagy munkája kéri gyön­géd szivük rokonszenvét, szeretetéf, kérjük aján­dékozzák meg gazdag, érző szivükkel ez az ember­baráti szép akcziót. Virágzik az ákácz és illatárban úsznak az ut- czáink. S ákáczvirágzással, májusi ragyogással meg- pendül a lelkűnkben egy-egy régi érzés, sejtelmes hangulat. A fehér virágfürtök, melyek édes illatot árasztva, csüngenek le a fákról, körülrajongva a méhek, darazsak rajától, szinte megváltoztatják az utczáink képét, édes illatukkal emlékeket ébresz­tenek bennünk, pazar pompájuk elkápráztatja a szemünket. Mintha a természet nászünnepet ülne. A fehér virágos fák mint megannyi nyoszolyó lányok asszisztálnak e királyi pompájú nászhoz, a vad- gesztenye sötét lombozatu koronája is bokrótadiszt ölt hozzá, puha pázsitszőnyeg fedi útjában a rögöt s a májusi szellő lágyan, altatón, szerelmesen, illat­árral telve simogatja a virágzó fákat, a virágzó mezőt, a virágzó szivü embereket is. Mert ebben a sejtelmes májusi ragyogásban, tavaszi virágzásban az emberi szív is megdobban, kövek közé ékelt, tengődő élete mellett is megérzi, hogy ő is a ter­mészet gyermeke, rögből, sárból, napsugárból össze­gyúrt keveréke az őt környező nagy mindenségnek. 8 az emberi lélekben megmozdul egy lappangó ősi érzelem, még talán barlanglakó ős apáink örök­sége s a részegítő illatárban szerelmesek leszünk, ittasok, mámorosok ez ákácz illattól és ki vágyunk, ki, ki a szabad mezőkre, betűt, kultúrát, czivili- zácziót és minden mesterségesen felállított embe- rekalkotta korlátot otthagyva a kövek közt, beleélni magunkat a természet nagy szive dobogásába, örülni a napsugárnak, a tenyészetnek, ennek a nagy királyi pompájú virágzásnak, ami olyan széppé, kívánatossá, édessé teszi az életet igy májusban, mikor virágzik az ákácz . . . Főispáni installácziók a szomszédban. Az uj alkotmányos kormány által kinevezett főispánokat lelkes ünnepélyek keretében iktatják hivatalukba mindenütt. — A szomszéd törvényhatóságok közül Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében gróf Almásy Imre főispánt tegnap iktatták be, Aradvármegyé- ben és Arad városánál pedig gróf Károlyi Gyula főispánt kedden installálják nagy külső disBzel. — Mindegyik installáczióra meghivlák Békésvármegyét is, amely részt is vesz az ünnepélyeken, amennyi­ben dr. Daimel Sándor alispánhelyettes főjegyző felkérésére, dr. Fábry Sándor főispán veze­tése alatt, Beliczey Géza, és Böhm Miklós bizottsági tagokból álló küldöttség vett részt teg­nap a szolnoki installáczión és az akadályozott Beliczey Géza kivételével ugyanők képviselik a vármegyét az aradi beiktatáson. Még most is alig tud felocsúdni a város in­telligens közönsége annak a tragikus végnek meg­döbbentő hatása alól, amely városunk hü fiát, köz­életünk ragyogó tisztaságú oszlopát Jantsovits Emilt orozva leteritette életútjában. Napokig tartott, mig a kedves halott ravatalon feküdt, az a lelkekre nehezedő tompa fájdalom, mely a nagy csapások nyomában jár s Gyulán rég nem látott óriási rész­vét kisérte utolsó útjára a közbecsülésben álló fér­fiút. — Közrészvét osztozik fiának dr. Jantsovits Emil ügyvédnek vigasztalhatlan fájdalmában, akit Abbáziában ért az atyja ravatalához hivó sürgöny s aki vasárnap délután ért haza atyja koporsójá­hoz. A boldogult temetése hétfőn délután ment végbe. Koporsóját koszorúk özöne borította s te­metésén a város közönsége, annak minden rétege képviselve volt, az ügyvédi kar, a városi tisztikar, a helyi takarékpénztárak és hivatalok testületileg jelentek meg. A temetési szertartást Dombi Lajos esperes tartotta, megható és eszmékben gazdag gyászbeszédet tartván a háznál, mig a temetőben a sírnál Berényi Ármin dr. búcsúztatta el az ügyvédi kar nevében a közszeretetben, becsülésben álló kollegát. Ravatalára koszorúkat küldtok: Őszinte bánat jeléül—Imre József és családja. — Jantsovits Emilnek—A békésmegyei takarékpénztári egyesü­let. — Tiszteletük jeléül—özv. Kelemen Bélánó és családja. — A jó barátnak—Haviár Dani és Gyula. — Felejthetetlen Emilünknek—Margit Lajos. — Első gyulavárosi takarékpénztár—Érdemes igazga­tójának. — Felejthetetlen jóltevőjüknek—Biró János és neje. — Szeretett Emilnek—Irma és Gyula. — Szeretett kartársuknak—A gyulai ügyvédek. — Fe- lejthetlen elnökének—A Gyula városi községi is­kolaszék és óvodai felügyelő bizottság. — A felejt­hetetlen igaz barátnak—Dr. Follmann János és családja. — Jantsovits Emiltől búcsúznak—Vértesi és neje. — Szeretett tagtársának —A mátra körözs vidéki vasút igazgatósága. — Szeretett elnökének — A gyulai közs. tantestület. — Hálás kegyelettel — Gyula város közönsége. — Jó barátomnak—Batik Elek. — Utolsó üdvözlettel—Tiszttársaidtól. — Ér­demes elnökének—A gyulai kaszinó. — Első Gyula városi takarékpénztár igazgatósága, felügyelő bi­zottsága és tisztikara—Szeretett igazgatójának. — Fájdalommal búcsúzunk tőled—Jantsovits Pál és családja. — Gróf Almásy Dénes és neje. — Szeretett társuknak és barátjuknak—A vadász társulat. — Tisz­telete és szeretető jeléül—A gyulai birói és ügyészi kar. — Haláláról nemcsak a család, hanem Gyulaváros tisztikara, Gyula város tanácsa és a gyulavárosi takarékpénztár is adtak ki gyászjelentést. Templombúcsú. Szözmáriás kék zászló hirdeti a nagytemplom tornyából, hogy templomi búcsú lesz, magyarul: „kirváj“. amely a száz évnél idő­sebb templom felszentelésének évforduló ünnepe. A templombúcsú alkalmából a szomszéd egyház- községek búcsúra jönnek Gyulára s a templom előtt mézeskalácsos sátrakban árulják a búcsúfiát. Fagyos szentek. Május 12, 13 és 14-ike, tehát a mai nap is kritikus napok a tavaszi kalendá­riumban. Pongrácz, Szervácz és Bonifácz egyházi szentek tartják ugyanis akkor nevenapjukat s az ő nevenapjukat félve várja a gazda, mert e „fagyos szentek“ néven ismert kritikus napok gyakran hoz­nak fagyot, jeget, havat, hideget a májusi virág­zásra s sok szép reményét teszik tönkre rövid idő alatt a gazdáknak. — A szegény Pongráczók pedig Jantsovits Emil.

Next

/
Thumbnails
Contents