Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-13 / 19. szám
2 BÉKÉS 1906. május 13. oszt. aljegyzői állásra Kiss László II-od oszt, aljegyző lesz előreláthatólag az egyedüli jelölt; ennek helyére Schmidt Iván III-ad osztályú aljegyző és Moldoványi János gyulai szolgabiró lesznek pályázók és III-ad osztályú aljegyzőnek, illetve esetleg szolgabirónak dr. Margonyay Gyula tb. aljegyző, mint szolgálatban legidősebb közigazgatási gyakornok fog pályázni és előreláthatólag meg is választatni. Abban az esetben pedig, ha Ambrus Sándor orosházi főszolgabíró nyerné el az alispáni állást, értesülésünk szerint az orosházi járás közönségének egyértelmű óhajtása, hogy a megüresedő főszolgabírói tisztségre nyerje meg dr. Berthóty István tb. főjegyzőt, a ki ha a közóhajnak engedve jelenlegi állását az ugyanazon fizetési osztályban levő főszolgabírói állással felcserélni hajlandó és megválasztatik, ismét csak a fenti kombiná- cziók szerint fognak a választások bekövetkezni. A tisztviselő választásokon kívül még néhány egyéb választás van a közgyűlés napirendjére kitűzve. A közigazgatási bizottságba dr. László Elek lemondása folytán megüresedett helyre kell egy tagot választani, a békéscsanádi h. é. vasút igazgatóságában Lukács György távozásával megüresedett hely vár betöltésre, törvényszerűit most alakítandó meg az egyenes adó felszólamlási bizottság két rendes és két póttaggal, ezeken kívül a járási mezőgazdasági bizottságok újraalakítása és a lóavató bizottságok elnökének megválasztása képezi a közgyűlés feladatát. A közgyűlés egyéb közérdekű tárgyaival a jövő számunkban fogunk foglalkozni. Képviselöválasztási mozgalmak. Hétfőn befejezést nyertek a képviselőválasztások és a pártok politikai erőpróbája után a csendesség helyreállott. Szeretjük hinni, hogy a választások befejezése után teljesen megszűnik minden, izgalom és a polgárok békés egyetértésben térnek vissza rendes foglalkozásukhoz. A választások közül még a békési választás befejezéséről és a békéscsabai választásról adjuk a következő tudósítást. Békés. Heves küzdelem folyt a békési mandátumért s abból Kecskeméti Ferencz ref. lelkész, a volt képviselő került ki győztesen 46 szótöbbséggel. Már a választás folyamán látható volt, hogy nem nagy lesz a győztes párt többsége. Múlt heti tudósításunk kiegészítéséül adjuk a következőket: Este 7 óráig a Hoyos-párt vezetett 50 — 100 külömbséggel állandóan. Ekkor Kecskeméti került 20 szóval előtérbe s ezt a többséget nem is bírta 54-nél magasabbra vinni. A második bizottságnál este 9 óra után, már gyéren jelentkeztek szavazók, mire a zárórát Vgll-re kitűzték. Ekkor voit Kecskemétinek 893, gróf Hoyosnak 841 szavazata a két bizottságnál együttesen. Az első bizottság csak V211-kor tűzhette ki a zárórát s mire az véget ért, 12-kor kapott Kecskeméti 934 Gróf Hoyos 884 Csanádi Dénes szocziálista 4 szavazatot s az elnök kihirdette az utczán várakozó tömegnek, hogy Kecskeméti Ferencz 46 abszolút többséggel megválasztatott. Békésen ilyen érdeklődés még nem volt választás iránt soha és ennyien soha le nem szavaztak. A jegyzékben felvett 2180 választó közzül 1822 szavazatot adtak le. így az elhaltak és elköltözöttekre csak 358 esik. De éppen az a baj, hogy a holtak közül is vagy húszán leszavaztak Kecskemétire, a hogy már az ellenpárt az adatokat összegyűjtötte. Többen szavaztak le mások helyett és beszélnek több vesztegetési esetről is. Ezeket az adatokat a Hoyos- párt vezetői szorgalmasan gyűjtik s ha ötvenet ösz- szehoznak, feltétlenül megtámadják a választást. Békéscsaba. A legelkeseredettebb választási küzdelem a békéscsabai választást előzte meg. A szövetkezett pártok jelöltjével szemben Achim L. András volt képviselő pártja minden eszközzel harczba szállott, hogy újból volt képviselőjét küldhesse a parlamentbe. 07 sí került is nekik Nemcsak elecendő számú párt tömörült Achim mellé, de másrészt a Bakos párt javára számított egyének nagy számának a szavazástól való tartózkodása jelentékeny többséget biztosított Achimnak. A választás menete nem volt oly izgalmas, mint Békésen, mert Achim csakhamar jelentékeny előnybe jutott és ezen előnyét mindvégig megtartotta. A választást Uaan Béla választási és első kül- döttségi elnök és dr. Sailer Vilmos, mint a második küldöttség elnöke vezették, a rendfentartásra két század gyalogságot, két század huszárt és nagyszámú gyalog és lovasrendőrt összpontosítottak. A szavazást a Bakos pártiak kezdték, de csakkamar Achim választóira került a sor, a kik délután egy óráig szavaztak. Tíz órakor Bakosnak 112, Achimnak 92 szavazata volt. Tizenkét óráig Achim szavazatainak száma 487-re, Bakosé 128-ra emelkedett, egy órakor pedig 661 szavazata volt Achimnak a Bakos 181 szavazatával szemben. Innen kezdve a Bakos pártiak is tömegesebben szavaztak és a különbség apadóban volt. Három órakor Bakosnak 448, Achimnak 783, négy órakor Bakosnak 610, Achimnak 862 szavazata volt. Ekkor már gyérebben és váltakozva jelentkeztek a szavazók és a második küldöttségnél 6 órára, az elsőnél fél 7-re kitűzték a zárórát. Haan Béla választási elnök kihirdette az eredményt, mely szerint a beadott 1714 szavazatból Achim L. András 992, Bakos Mátyás 722 szavazatot kapott. A képviselővé választott Achim a közgyűlési teremben átvette a mandátumot, majd a községháza erkélyéről az ellenpártot erősen támadó és hangjánál fogva nagy visszatetszést keltő beszédet intézett a néphez, a mely azután lassan szétoszlott. T a n ii g y. A gyulai polgári leányiskola államosítása. Lapunk április hó 29-iki számában a vallás és közoktatásügyi miniszternek a Gyulán létesítendő állami fiú s leány, továbbá tanyai iskolák ügyében kiadott rendeletét (ismertettük. Annak igazolására hogy Lukács György volt vallás és közoktatásügyi miniszter, akinek főispáni működése is korszakalkotó fontosságú s a legsötétebb politikai gyűlölködésen is teljes fényben átható feledhetlen kedves emlékű marad Gyula városára, február havi Gyulán léte alkalmából joggal mondhatta el a nála tisztelgő küldöttségnek, hogy olyan intézkedéseket tett és olyan stádiumban hagyja a városunk érdekékében ugyancsak általa kezdeményezett iskolák ügyét, amelyben hivatali utódjai sem zárkózhatnak el a Gyula városára úgy paedagógiai mint anyagi szempontból is nagy horderejű intézmények létesítésétől : ennek bizonyságául közöljük Apponyi Albert gróf kultuszminiszternek a polgári leányiskola államosítására vonatkozólag Rezey Sylvius kir. tan- felügyelőhöz intézet alábbi rendeletét: Vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter 33447. szám. A bókésmegyei kir. tanfelügyelő urnák folyó évi április hó 18-án 471. szám alatt kelt jelentésére felhívom a tanfelügyelő urat, hogy Gyula rendezett tanácsú város képviselő- testületének 1906. évi márczius hó 17 - én tartott közgyűlésén 34 kgy. szám alatt hozott határozatára vonatkozólag hozandó vármegyei bizottsági határozat egy példányát az ottani polgári leányiskola szempontjából külön terjessze fel. Megjegyzem egyszersmind, hogy a gyulai községi polgári leányiskola átvételének idejét illetőleg a folyó évi február hó 21-én 16161. szám alatt kelt rendelet lesz irányadónak tekintendő. Budapest, 1906. évi május 1. Apponyi s. k. Két főgymnasium disztornaünnepélye. A békési és békéscsabai főgimnázium vezetősége közös megállapodás folytán elhatározta, hogy a testnevelés- ügyének fontossága miatt, a diákság együttérzésének ápolása, a testgyakorlás híveinek növelése czél- jából azon években, mikor sem kerületi, sem országos tornaünnepély nem lesz, együttes disztornát rendez. Az első ilyen tornaünnepóly május 20-án lesz megtartva Békéscsabán. A nagyszerűnek mutatkozó, sokat Ígérő verseny műsora következő: 1. Felvonulás, szabadgyakorlatok. 2. Síkfutás. 3. Gulak. 4. Su'ydobás. 5. Füzérgyakorlatok. 6. RudmagasCsak itt-ott záródnak be csapódva a kapuk. Egy- egy kocsi ballag hazafelé a bakon bóbiskodó kocsissal. Az asszony megáll. Valamit kivesz zsebéből. Megcsókolja. Azután zsebkendőjébe temeti arczát egy pillanatra ... és megy tovább az éjszakába. Egy téren vezet át az útja. A havas utak mentén a padok hidegen csillogtak az előbukkanó hold fényében. A bokrok fehéren meregették ágaikat. Az asszony elhaladt mellettük és gondolataival tépelődött: — Istenem, sóhajtotta, ha itt tölteném az éjjelt egy pádon, úgy sem vár otthon senki . . . Vastag köd homályositotta el a szemhatárt és fátyoléba burkolta a házakat. Az asszony a térről kiérve, meglassította lépteit, majd megállt egy kapu előtt. Csengetett. Nemsokára kinyílt a kapu s egy álmos asszony állt ott, kezében lámpással mely gyéren világította meg a szánalmas bejáratot. Nesztenül surrant be és sietett fel a lépcsőn. A konyhába lépve megállt. Nem mert benyitni a szobába: félt, hogy valami történik. Állt nagyranyitott szemekkel, lecsüngő karokkal — sokáig. Végre rászánta magát. Felvette a még égő lámpát és belépett Majd türelmetlenül vetkőzni kezdett, mindent halomra dobálva. Nyúlánk termetű asszony volt, arcza érdekesen sápadt, szenvedő vonásokkal. Most hirtelen mozdulattal hajához kap. Kibontja. S az vastag kigyózással omlik alá termetén. így szeretett látni, suttogja. A hajamba temette arczát, ha esténkint együtt voltunk. Hajamnak minden szála mintha róla beszélne. Mintha őrjöngő szerelmes szavait kiáltanák felém. Az ö hangja az ő illata kél most mindenfelől. Mikor itt ültünk, kéz a kézben s hajtengerem elborította arczát . . . Istenem ! Hogy sirt ilyenkor öntudatlan mámorában 1 . . . Érzem, mintha karjai ölelnének vadul szerelmesen . . . Utolsó szavait hallom egyre: „Ne hagyj elmenni egyedül! Jer velem! . . . jer!“ A szobában hűvös árnyak gomolyognak. A felvetett ágy kihívóan domborodott a lámpa fényénél. A rózsaszínű paplan hanyagul odavetve csüng le az ágy széléről s bizarr ellentétet képez a hófehér párnákkal. Czigaretta füst száll a levegőben, kékes fátyolt borítva mindenre Az asszony imbolygó járása közben meglöki az asztalt, melyen két félig töltött pohár csengve- bongva ötödik egymáshoz. Úgy hallja, hogy cseng-bong minden nagy zsibongással, melybe néha belevegyül a vonat egy-egy éles füttye és sivitva tör utat magának az éjbe. A padló az asszony lézengésétől ropog-pattog. A mindenfelé elszórt czigaretta hamu lenge ruhájától őrült tánczban kavarog. Most odalép az ágyhoz. A párnán egy fej nyoma s egy kis gyűrődés látszik. Leül ágya szélére s arczát kezeibe temetve, gondolataival követi a vonat futását. ... — Most megáll. Támolyogva száll ki a férfi. A fülke melegétől áthevülve, kábultan siet a frissen esett hópelyheken ... De egyszerre szétrántja a testét védő meleg bundát; kigombolja kabátját is és ruhátólment, födetlen testét odatartja a téli éjszakának. Néha süvítő szél zavarja a fenséges csendet. A fák meg-megrez- dülnek, leszórva a havat a férfi födetlen fejére. Most felszisszenve melléhez kap: mintha valami szúrást érezne. Beburkolódzik. Késő. A szél pedig sivit, jajgat rémesen . . . Az asszony valami hirtelen támadt zajtól felriad: — Istenem ketté pattant a tükör ! Meghal valaki . . . Teramtőm, ne hagyj el 1 . . . A czigaretta füst szürke köddel von be mindent s az asszony zokogva borul párnáira . . .
