Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-13 / 19. szám

2 BÉKÉS 1906. május 13. oszt. aljegyzői állásra Kiss László II-od oszt, aljegyző lesz előreláthatólag az egyedüli jelölt; ennek helyére Schmidt Iván III-ad osztályú aljegyző és Moldoványi János gyulai szolgabiró lesznek pályázók és III-ad osztályú aljegyzőnek, illetve esetleg szolgabirónak dr. Margonyay Gyula tb. aljegyző, mint szol­gálatban legidősebb közigazgatási gyakornok fog pályázni és előreláthatólag meg is vá­lasztatni. Abban az esetben pedig, ha Ambrus Sándor orosházi főszolgabíró nyerné el az alispáni állást, értesülésünk szerint az oros­házi járás közönségének egyértelmű óhajtása, hogy a megüresedő főszolgabírói tisztségre nyerje meg dr. Berthóty István tb. főjegyzőt, a ki ha a közóhajnak engedve jelenlegi állá­sát az ugyanazon fizetési osztályban levő főszolgabírói állással felcserélni hajlandó és megválasztatik, ismét csak a fenti kombiná- cziók szerint fognak a választások bekövet­kezni. A tisztviselő választásokon kívül még néhány egyéb választás van a közgyűlés napi­rendjére kitűzve. A közigazgatási bizottságba dr. László Elek lemondása folytán megüre­sedett helyre kell egy tagot választani, a békéscsanádi h. é. vasút igazgatóságában Lukács György távozásával megüresedett hely vár betöltésre, törvényszerűit most alakítandó meg az egyenes adó felszólamlási bizottság két rendes és két póttaggal, ezeken kívül a járási mezőgazdasági bizottságok újraala­kítása és a lóavató bizottságok elnökének megválasztása képezi a közgyűlés feladatát. A közgyűlés egyéb közérdekű tárgyai­val a jövő számunkban fogunk foglalkozni. Képviselöválasztási mozgalmak. Hétfőn befejezést nyertek a képviselőválasztások és a pártok politikai erőpróbája után a csendesség helyreállott. Szeretjük hinni, hogy a választások be­fejezése után teljesen megszűnik minden, izgalom és a polgárok békés egyetértésben térnek vissza rendes foglalkozásukhoz. A választások közül még a békési választás befejezéséről és a békéscsabai választásról adjuk a következő tudósítást. Békés. Heves küzdelem folyt a békési mandátumért s abból Kecskeméti Ferencz ref. lelkész, a volt kép­viselő került ki győztesen 46 szótöbbséggel. Már a választás folyamán látható volt, hogy nem nagy lesz a győztes párt többsége. Múlt heti tudósításunk kiegészítéséül adjuk a következőket: Este 7 óráig a Hoyos-párt vezetett 50 — 100 külömbséggel állan­dóan. Ekkor Kecskeméti került 20 szóval előtérbe s ezt a többséget nem is bírta 54-nél magasabbra vinni. A második bizottságnál este 9 óra után, már gyéren jelentkeztek szavazók, mire a zárórát Vgll-re ki­tűzték. Ekkor voit Kecskemétinek 893, gróf Hoyosnak 841 szavazata a két bizottság­nál együttesen. Az első bizottság csak V211-kor tűz­hette ki a zárórát s mire az véget ért, 12-kor kapott Kecskeméti 934 Gróf Hoyos 884 Csanádi Dénes szocziálista 4 szavazatot s az elnök kihirdette az utczán várakozó tömegnek, hogy Kecskeméti Ferencz 46 abszolút többséggel megvá­lasztatott. Békésen ilyen érdeklődés még nem volt vá­lasztás iránt soha és ennyien soha le nem szavaztak. A jegyzékben felvett 2180 választó közzül 1822 sza­vazatot adtak le. így az elhaltak és elköltözöttekre csak 358 esik. De éppen az a baj, hogy a holtak közül is vagy húszán leszavaztak Kecskemétire, a hogy már az ellenpárt az adatokat összegyűjtötte. Többen szavaztak le mások helyett és beszélnek több vesztegetési esetről is. Ezeket az adatokat a Hoyos- párt vezetői szorgalmasan gyűjtik s ha ötvenet ösz- szehoznak, feltétlenül megtámadják a választást. Békéscsaba. A legelkeseredettebb választási küzdelem a békéscsabai választást előzte meg. A szövetkezett pártok jelöltjével szemben Achim L. András volt képviselő pártja minden eszközzel harczba szállott, hogy újból volt képviselőjét küldhesse a parlamentbe. 07 sí került is nekik Nemcsak elecendő számú párt tömörült Achim mellé, de másrészt a Bakos párt javára számított egyének nagy számának a sza­vazástól való tartózkodása jelentékeny többséget biz­tosított Achimnak. A választás menete nem volt oly izgalmas, mint Békésen, mert Achim csakhamar jelentékeny előnybe jutott és ezen előnyét mindvégig megtartotta. A választást Uaan Béla választási és első kül- döttségi elnök és dr. Sailer Vilmos, mint a második küldöttség elnöke vezették, a rendfentartásra két század gyalogságot, két század huszárt és nagyszámú gyalog és lovasrendőrt összpontosítottak. A szavazást a Bakos pártiak kezdték, de csakkamar Achim vá­lasztóira került a sor, a kik délután egy óráig sza­vaztak. Tíz órakor Bakosnak 112, Achimnak 92 szavazata volt. Tizenkét óráig Achim szavazatainak száma 487-re, Bakosé 128-ra emelkedett, egy órakor pedig 661 szavazata volt Achimnak a Bakos 181 szavazatával szemben. Innen kezdve a Bakos pártiak is tömegesebben szavaztak és a különbség apadóban volt. Három órakor Bakosnak 448, Achimnak 783, négy órakor Bakosnak 610, Achimnak 862 szavazata volt. Ekkor már gyérebben és váltakozva jelentkez­tek a szavazók és a második küldöttségnél 6 órára, az elsőnél fél 7-re kitűzték a zárórát. Haan Béla választási elnök kihirdette az eredményt, mely szerint a beadott 1714 szavazatból Achim L. András 992, Bakos Mátyás 722 szavazatot kapott. A képviselővé választott Achim a közgyűlési teremben átvette a mandátumot, majd a községháza erkélyéről az ellen­pártot erősen támadó és hangjánál fogva nagy vissza­tetszést keltő beszédet intézett a néphez, a mely azután lassan szétoszlott. T a n ii g y. A gyulai polgári leányiskola államosítása. Lapunk április hó 29-iki számában a vallás és közoktatásügyi miniszternek a Gyulán létesítendő állami fiú s leány, továbbá tanyai iskolák ügyében kiadott rendeletét (ismertettük. Annak igazolására hogy Lukács György volt vallás és közoktatásügyi miniszter, akinek főispáni működése is korszakal­kotó fontosságú s a legsötétebb politikai gyűlöl­ködésen is teljes fényben átható feledhetlen ked­ves emlékű marad Gyula városára, február havi Gyulán léte alkalmából joggal mondhatta el a nála tisztelgő küldöttségnek, hogy olyan intézkedéseket tett és olyan stádiumban hagyja a városunk érdeké­kében ugyancsak általa kezdeményezett iskolák ügyét, amelyben hivatali utódjai sem zárkózhatnak el a Gyula városára úgy paedagógiai mint anyagi szempontból is nagy horderejű intézmények létesí­tésétől : ennek bizonyságául közöljük Apponyi Albert gróf kultuszminiszternek a polgári leányiskola államosítására vonatkozólag Rezey Sylvius kir. tan- felügyelőhöz intézet alábbi rendeletét: Vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter 33447. szám. A bókésmegyei kir. tanfelügyelő urnák folyó évi április hó 18-án 471. szám alatt kelt jelentésére felhívom a tanfelügyelő urat, hogy Gyula rendezett tanácsú város képviselő- testületének 1906. évi márczius hó 17 - én tartott közgyűlésén 34 kgy. szám alatt hozott határoza­tára vonatkozólag hozandó vármegyei bizottsági határozat egy példányát az ottani polgári leány­iskola szempontjából külön terjessze fel. Meg­jegyzem egyszersmind, hogy a gyulai községi polgári leányiskola átvételének idejét illetőleg a folyó évi február hó 21-én 16161. szám alatt kelt rendelet lesz irányadónak tekintendő. Budapest, 1906. évi május 1. Apponyi s. k. Két főgymnasium disztornaünnepélye. A békési és békéscsabai főgimnázium vezetősége közös meg­állapodás folytán elhatározta, hogy a testnevelés- ügyének fontossága miatt, a diákság együttérzésé­nek ápolása, a testgyakorlás híveinek növelése czél- jából azon években, mikor sem kerületi, sem orszá­gos tornaünnepély nem lesz, együttes disztornát rendez. Az első ilyen tornaünnepóly május 20-án lesz megtartva Békéscsabán. A nagyszerűnek mutat­kozó, sokat Ígérő verseny műsora következő: 1. Fel­vonulás, szabadgyakorlatok. 2. Síkfutás. 3. Gulak. 4. Su'ydobás. 5. Füzérgyakorlatok. 6. Rudmagas­Csak itt-ott záródnak be csapódva a kapuk. Egy- egy kocsi ballag hazafelé a bakon bóbiskodó kocsissal. Az asszony megáll. Valamit kivesz zsebé­ből. Megcsókolja. Azután zsebkendőjébe temeti arczát egy pillanatra ... és megy tovább az éjszakába. Egy téren vezet át az útja. A havas utak mentén a padok hidegen csillogtak az elő­bukkanó hold fényében. A bokrok fehéren mere­gették ágaikat. Az asszony elhaladt mellettük és gondolataival tépelődött: — Istenem, sóhajtotta, ha itt tölteném az éjjelt egy pádon, úgy sem vár otthon senki . . . Vastag köd homályositotta el a szemhatárt és fátyoléba burkolta a házakat. Az asszony a térről kiérve, meglassította lépteit, majd megállt egy kapu előtt. Csengetett. Nemsokára kinyílt a kapu s egy álmos asszony állt ott, kezében lámpással mely gyéren világította meg a szánal­mas bejáratot. Nesztenül surrant be és sietett fel a lépcsőn. A konyhába lépve megállt. Nem mert benyitni a szobába: félt, hogy valami törté­nik. Állt nagyranyitott szemekkel, lecsüngő karokkal — sokáig. Végre rászánta magát. Felvette a még égő lámpát és belépett Majd türelmetlenül vetkőzni kezdett, mindent halomra dobálva. Nyúlánk termetű asszony volt, arcza érde­kesen sápadt, szenvedő vonásokkal. Most hirte­len mozdulattal hajához kap. Kibontja. S az vastag kigyózással omlik alá termetén. így szeretett látni, suttogja. A hajamba temette arczát, ha esténkint együtt voltunk. Hajamnak minden szála mintha róla beszélne. Mintha őrjöngő szerelmes szavait kiáltanák felém. Az ö hangja az ő illata kél most mindenfelől. Mikor itt ültünk, kéz a kézben s hajtengerem elborította arczát . . . Istenem ! Hogy sirt ilyen­kor öntudatlan mámorában 1 . . . Érzem, mintha karjai ölelnének vadul szerelmesen . . . Utolsó szavait hallom egyre: „Ne hagyj elmenni egye­dül! Jer velem! . . . jer!“ A szobában hűvös árnyak gomolyognak. A felvetett ágy kihívóan domborodott a lámpa fényénél. A rózsaszínű paplan hanyagul odavetve csüng le az ágy széléről s bizarr ellentétet képez a hófehér párnákkal. Czigaretta füst száll a leve­gőben, kékes fátyolt borítva mindenre Az asszony imbolygó járása közben meglöki az asztalt, melyen két félig töltött pohár csengve- bongva ötödik egymáshoz. Úgy hallja, hogy cseng-bong minden nagy zsibongással, melybe néha belevegyül a vonat egy-egy éles füttye és sivitva tör utat magának az éjbe. A padló az asszony lézengésétől ropog-pattog. A mindenfelé elszórt czigaretta hamu lenge ruhájától őrült tánczban kavarog. Most odalép az ágyhoz. A párnán egy fej nyoma s egy kis gyűrődés lát­szik. Leül ágya szélére s arczát kezeibe temetve, gondolataival követi a vonat futását. ... — Most megáll. Támolyogva száll ki a férfi. A fülke melegétől áthevülve, kábultan siet a frissen esett hópelyheken ... De egyszerre szétrántja a testét védő meleg bundát; kigom­bolja kabátját is és ruhátólment, födetlen testét odatartja a téli éjszakának. Néha süvítő szél zavarja a fenséges csendet. A fák meg-megrez- dülnek, leszórva a havat a férfi födetlen fejére. Most felszisszenve melléhez kap: mintha valami szúrást érezne. Beburkolódzik. Késő. A szél pedig sivit, jajgat rémesen . . . Az asszony valami hirtelen támadt zajtól felriad: — Istenem ketté pattant a tükör ! Meghal valaki . . . Teramtőm, ne hagyj el 1 . . . A czigaretta füst szürke köddel von be mindent s az asszony zokogva borul párnáira . . .

Next

/
Thumbnails
Contents