Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-08 / 14. szám

1906. április 8. BÉKÉS 5 szerte az országban az ipar javára most tapasztal­ható. A »Honi Ipar« kimerítő tudósítást közöl az »Országos Iparpártoló Szövetség« megalakulásáról, amelynek jelentőségét Cserháti Jenő műegyetemi tanár és Sugár Ottó, a lap felelős szerkesztője mél­tatják »Iparpártolás és önálló vámterület« rovatábau beszámol az összes iparpártolási alakulatokról és kimeritő felsorolását tartalmazza az összes újabb gyáralapitásoknak. Gazdag hírrovat és műszaki rovat zárja be ezt a kötetnyi vastagságú számot, melyet legmelegebben ajánlunk olvasóink figyelmébe. A »Honi Ipar« kiadóhivatala Budapest, VI., Király- utcza 34. szám alatt van. Előfizetési ára egész évre 16 korona, félévre 8 korona. Gyulai élet. Végre valahára mégis bárány felhős lett a poli­tika égboltozata, mintha a húsvéti báránynak a poli­tikában is lenne egy kis jussa a szereplésre. Ideje is, hogy eloszoljanak már azok a komor sötét fellegek és kisüssön a nap, mert maholnap a politikával együtt elzüllik az egész közélet s nekünk, akik a politikával nem foglalkozunk, nem lesz miről krónikát Írni. Át van itatva az egész társadalom a politikai szenve­délytől s ellenségként áll szembe esztendők óta a magyar a magyarral, nemzet a királyával, egyik társadalmi osztály a másik társadalmi osztálvlyal s úgy termettek a »hazaárulók« minden bokorban, mint a gomba eső után. S ebben az általános nagy kavarodásban kelt ki a nemzeti géniusz egyik leg­szebb virága, a magyar tulipán, mely ott virit ma a kebleken, egyelőre még angol és brünni posztóra tűzve ugyan, de magyar szivek fölött s ez a fő. En sem hagyhatom ki tehát a tulipánt a krónikámból, mert ezen a héten jelent meg Gyulán is az első tulipán egy koalicziós honfi közismert karbonári köpönyegén s a tulipándivat térfoglalása ma már szembeötlő, van már belőle 2 koronás, 1 ko­ronás, sőt huszonöt krajczáros is forgalomban. Az első transportot az Almásy comtessek küldték Gyulára két bájos gyulai leánynak, akik azonnal neki is indultak a városnak és szerencsésen fel is tulipánoztak öreget és ifjat egyaránt, aki csak ut- jokba akadt Hja, könnyű nekik, a tulipán mellé egy mosolyt is mellékelnek s mindjárt kész a vásár. Én magam is tökéletesen meghódoltam már a tuli­pán előtt, pedig ma egy hete, még én is a Kis Laczi elveit vallottam, aki vallja ugyan, hogy »rózsa mellett, rózsa mellett szép a piros tulipán«, de egy füstölő és kellemetlenül dudáló gyárat mégis többre becsül százezer zománczozott tulipánnál. — Miután azonban gyárat gründolni nem mindenkinek adatik meg, tulipánt azonban minden gentleman a gomb­lyukába tűzhet, akinek egy koronája van, ennél­fogva tagadhatatlan, hogy a tulipán sokkal köny- nyebb és pláne divatosabb módja a magyar ipar pártolásának. Éljen hát a tulipán sokáig, legalább is addig, mig a tulipánviselők angol seviot ruhája elkopik, hogy azután brassói és zsolnai szövetből csináltassák a legközelebbi »anzugot.« A tulipán-érában született meg a Pálffy-egye- íület is, ez a reményteljes embryo, amely a békés­megyei írók és hirlapirók, költők, muzsikusok, szó­nokok, szavalok, piktorok és szobrászok egyszóval a nem rendes embereket akarja rendbe állítani, testü­letté forrasztani. Hogy hol vannak Békésmegyében ezek a »muzsakegyelt istenfiak«, az majd kisül a vallatáskor, az alakuló gyűléskor, a melyet e hó 22-ére hiv össze az egyesület reménybeli titkára Palatínus József kollegánk a Békésmegyei Közlöny szerkesztője. S néhai jó Pálffy Albert, a kinek az emlékét 1899. május 28-án szép és kegyeletes ün­nepély keretében örökítettük meg, midőn gyulai szülőhajlékát emléktáblával megjelöltük, bizonyára csudálkozik most a másvilágon, hogy nini rövid időn belül most már másodszor emlékeznek meg rólam, pedig én milyen szerényen visszavonultan életem­ben. De hát ilyen az iró sorsa, halála után kapja meg azokat az elismeréseket, melyeket életében meg­tagadnak tőle, — Most az ő nevében fogunk mati­nékét, felolvasásokat, diszgyüléseket, hangversenye­ket rendezni, ő pedig álmodik békén, nyugton a sírjában is, egy szikrát sem fogja irigyelni tőlünk, hogy megpróbálkozunk megteremteni azt, ami nincs, szellemi életet a megyében. Sikerül-e, vagy nem, ez majd megválik 22-én. Remélünk és bízunk benne. Csak úgy ne járjunk vele mint Wieland Dénes a szarvasi negyedik patikával. Ő is remélt és bízott s most elmondhatja a római nagy poétával, hogy: »Hős ego versiculos feci, túlit alter honores, Sic vos non vobis . . .« Mert nemcsak a költő sorsa, akit a Múzsa hom­lokon csókolt, hanem a patikus sorsa is, akit a ministeri tanácsos, vagy államtitkár mint sógort vagy unokaöcsöt homlokon nem csókolt, szomorú e hazában. Az egyiknek nem jut elismerés, a másiknak nem jut patikajog. Lám Wieland Dénes is egy pár évtizede hogy kibiczel egy-egy patikajogért, kitűnő gyógy­szerésznek mondják, szorgalmas, derék ember, még mint adófizető honpolgár is, tulon túl eleget tesz a kötelezettségének, mert előre befizeti az adóját, ö járja ki a megyebizottsági tagok közt, a képviselet­ben, hogy megszavazzák a patika szükséges voltát, ő rá haragszanak meg a többi szarvasi patikusok, szóval ő fárad, ő szenved a szarvasi negyedik pati­káért s »túlit alter honores« — másnak adják a patikajogot ... Ez az igazság Magyarországon s ezen nem segít százezer tulipán se! ___________ —re. N y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. PcáQ7árfiirrln BudaPesten- Mnes UOdubul Ilii UU téli gyógyhely, a magyar ■■■■■■■■■■ Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő; modern beren­dezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török-, kő- es márványfürdök; hőlóg , szénsavas- ós villamosviz-fürdök. Ivó és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld 9-io az igaazgatóság. Közgazdaság. A gyula—simonyifalvi vasút építése annyira előre haladt, hogy legközelebb megkezdhető lesz a sínek szállítása és lerakása. A vasúti részvénytár­saság igazgatósága a nagy tömeget képviselő sin- szükségletet, amelynek ára a vasút építési tőkéjé­nek körülbelül egy negyedét teszi ki, a diósgyőri állami vasgyárban rendelte meg és pedig igen ked­vező feltétellel, nevezetesen bogy a sinek ára nyolcz óv alatt törleszthető, amivel elesik szüksége annak, hogy a részvénytőkével nem fedezett része a költ­ségelőirányzatnak függő kölcsön utján fedeztessék. A vasgyárak igazgatósága azonban kikötötte, hogy a vasút megfelelő értékű elsőbbségi részvényt biz tositékképen letegyen. Miután a részvénytársaság­nak elsőbbségi részvényei nincsenek, az igazga óság a nagyobb részvényeseket kereste meg, bogy a tulajdonukat képező részvényeket ezen biztosíték czéljaira hagyják letétben. Mihelyest ez az egysze­rűen alaki kérdés rendezve lesz, megkezdődik a sinek szállítása. Itt említjük meg, hogy az érdekelt erkölcsi testületek megbízásával a vasút igazgató sága ajánlatot kórt a fővárosi pénzintézetektől a vasúti hozzájárulások lefizetésére szükséges kölcsö­nök folyós fására nézve. Két nagy pénzintézet tett a községi hozzájárulások leszámítolására ajánlatot és pedig a pesti magyar kereskedelmi bank, amely 88-as árfolyammal 50 éven át 4'52°/0 annuitással és a pesti hazai első takarékpénztár, amely 94 Va-es árfolyammal 4'92°/0 annuitás mellett hajlandó a szük­séges kölcsönt megadni. A mostani nehéz pénzvi­szonyokhoz képest mindkét ajánlat eléggé kedvező, bár a kereskadelmi bank ajánlata valamivel olcsóbb. Az igazgatóság a két ajánlatot közölte az illető községekkel és Gyula várossal is, amelyek legkö­zelebb döntenek u kölcsön felvétele ügyében, hogy a hozzájárulást kellő időben befizethessék. Zárlatfeloldás. Gyula városa az uradalmi kas­télyhoz tartozó majorságban fellépett ragadós száj és körömfájás miatt néhány hét óta forgalmi kor­látozás alatt állott a mennyiben hasított körmü állatok szállítása nem volt megengedve. A major­nak gondosan foganatosított elzárásával a járványos betegséget sikerült teljesen izolálni és miután a beteg szarvasmarhák meggyógyultak és a fertőtle­nítés foganatosíttatott, a sok hátránynyal járó zár­lat a héten feloldatott. Fasegély. Orosháza község, Németh József kertgazdaság vezetőjének tanácsára fáért folyamo­dott a földmivelósügyi m. kir. minisztériumhoz, hogy a gyopárosi partot beültethesse. Mikor a múlt­koriban Molnár miniszteri tanácsos lent járt, az állami kertgazdaságot megvizsgálni, Németh József még külön is figyelmébe ajánlotta a tanácsosnak a község kérelmét. A kérelemnek hely adatott s a napokban jött le a minisztérium utalványa, mely szerint 10,000 darab fát és bokrot ad a községnek a fent említett czélra; részben ingyen, részben 10 fillér kedvezményes árban. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság márczius 31-én tartotta meg évi rendes közgyű­lését Csekonics Endre gróf elnöklésével. Az igaz­gatóság az 1905. üzletévről igen kedvező mérleget terjesztett a részvényesek elé. Az évi összes nyere­ség 3530200 korona 83 fillért tett ki. A tüzbizto- sitási üzlet kielégítő eredménnyel folyt le, a jég­üzlet is némi lényegtelen nyereséget hozott; az életbiztosítási üzlet pedig, melynek fejlesztésére a társaság újabban különösen nagy gondot és munkát fordít, amellett, hogy most is, mint mindig haszon- hajtónak bizonyult, uj szerzeményekkel jelentéke­nyebben gyarapodott, mint bármikor. Minthogy a társaság életbiztosító üzleteit kevés kivétellel mind magyar földön létesíti, méltán emelte ki az igaz­gatóság jelentése az anyagi sikeren kívül azt az erkölcsi mozzanatot is, hogy a társaság a nemzet egyeseinek anyagi létbiztosságát a maga módja szerint nem kis mértékben mozdította elő. A tár­sasági tőkék szilárd értékekben lóvén elhelyezve, a politikai viszonyok hátrányos hatását árfolyam tekintetében alig érezték meg s kellő jövedelmüket meghozták. — Az ekkép elért össznyereségböl az alapszabályszerü levonások, bőséges tartalékolások, valamint minden egyes egész részvénynek 400 ko­rona évi osztalékban részesítése után 1,186.965 ko­rona 83 fillér maradt rendelkezésre. Ezt a feles­leget a közgyűlés az igazgatóság javaslatához ké­pest, részint a különben is teljes erejű tartalékok még további gazdagítására és értékleirásra, részint pedig a társaság tisztviselőinek, nemkülönben ügy­nökeinek javára szolgáló alapok növelésére s még egy újabb alkotására fordította. Jótékony és ha­zafias, kivált magyar irodalmi közczólokra a tár­saság szokott bőkezűségével adakozott. — A köz­gyűlés befejeztével a részvényesek Onnódy Yilmos főrendiházi tag vezérigazgatót s az igazgatóságot meleg óváczióbau részesítették. — Az osztalékot a társaság pénztára már hétfőtől (április 2.) fogja kifizetni. Az ifjúság iparpártolása. A mig ember volt, van és lesz a föld kerek­ségén, létérdekeinek elérésére, megélhetésének biz­tosítására folyton a legelkeseredettebb küzdelmeket kell vívnia, részint a természet, részint embertársai, szomszédai, egyszóval azok ellen, kiknek egy bizo­nyos irányban való érdekeltsége folytán útjában áll, legtöbbször azok boldogulását, saját érdekében, saját előnyére megakadályozni törekszik. Hajdan egy egy vadászterületért törzsek támadtak egymásra, az ember életét legkevésbé som kiméivé, mai nap csekélysé­geknek látszó dolgokért. Ma a közfelfogásnak czivi- lizáltabb volta mellett is előfordulnak véres, sőt ezerszerte véresebb háborúk, egyes nemzetek ipará­nak, kereskedelmének előmozdítása és fönntartása érdekében. A búr angol háború a sápadt arany-bá­nya jogért egy nemzetnek szabadságát, önállóságát rabolta el. A kicsinynek nevezett japán megtámadja az orosz óriást, mert az czélzatosan a japán keres­kedelem és ipar Koreából való kiszorítására töreke­dett. Ez utóbbi háború az egész világ figyelmét Ja­pán felé fordította, a mely nagy sovinismusával min­den jó eszmét a műveltség, ipar és kereskedelem, hadtudomány köréből átvett idegen nemzetektől, de azok megvalósítását mindig csak saját honfitársaira bízta, idegent meg nem tűrt maga között, élelmes­ségével annak megélhetését lehetetlenné téve, min­dig kitudta szorítani hazája földjéről. így érthető ez

Next

/
Thumbnails
Contents