Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-08 / 14. szám
1906. április 8. BÉKÉS 5 szerte az országban az ipar javára most tapasztalható. A »Honi Ipar« kimerítő tudósítást közöl az »Országos Iparpártoló Szövetség« megalakulásáról, amelynek jelentőségét Cserháti Jenő műegyetemi tanár és Sugár Ottó, a lap felelős szerkesztője méltatják »Iparpártolás és önálló vámterület« rovatábau beszámol az összes iparpártolási alakulatokról és kimeritő felsorolását tartalmazza az összes újabb gyáralapitásoknak. Gazdag hírrovat és műszaki rovat zárja be ezt a kötetnyi vastagságú számot, melyet legmelegebben ajánlunk olvasóink figyelmébe. A »Honi Ipar« kiadóhivatala Budapest, VI., Király- utcza 34. szám alatt van. Előfizetési ára egész évre 16 korona, félévre 8 korona. Gyulai élet. Végre valahára mégis bárány felhős lett a politika égboltozata, mintha a húsvéti báránynak a politikában is lenne egy kis jussa a szereplésre. Ideje is, hogy eloszoljanak már azok a komor sötét fellegek és kisüssön a nap, mert maholnap a politikával együtt elzüllik az egész közélet s nekünk, akik a politikával nem foglalkozunk, nem lesz miről krónikát Írni. Át van itatva az egész társadalom a politikai szenvedélytől s ellenségként áll szembe esztendők óta a magyar a magyarral, nemzet a királyával, egyik társadalmi osztály a másik társadalmi osztálvlyal s úgy termettek a »hazaárulók« minden bokorban, mint a gomba eső után. S ebben az általános nagy kavarodásban kelt ki a nemzeti géniusz egyik legszebb virága, a magyar tulipán, mely ott virit ma a kebleken, egyelőre még angol és brünni posztóra tűzve ugyan, de magyar szivek fölött s ez a fő. En sem hagyhatom ki tehát a tulipánt a krónikámból, mert ezen a héten jelent meg Gyulán is az első tulipán egy koalicziós honfi közismert karbonári köpönyegén s a tulipándivat térfoglalása ma már szembeötlő, van már belőle 2 koronás, 1 koronás, sőt huszonöt krajczáros is forgalomban. Az első transportot az Almásy comtessek küldték Gyulára két bájos gyulai leánynak, akik azonnal neki is indultak a városnak és szerencsésen fel is tulipánoztak öreget és ifjat egyaránt, aki csak ut- jokba akadt Hja, könnyű nekik, a tulipán mellé egy mosolyt is mellékelnek s mindjárt kész a vásár. Én magam is tökéletesen meghódoltam már a tulipán előtt, pedig ma egy hete, még én is a Kis Laczi elveit vallottam, aki vallja ugyan, hogy »rózsa mellett, rózsa mellett szép a piros tulipán«, de egy füstölő és kellemetlenül dudáló gyárat mégis többre becsül százezer zománczozott tulipánnál. — Miután azonban gyárat gründolni nem mindenkinek adatik meg, tulipánt azonban minden gentleman a gomblyukába tűzhet, akinek egy koronája van, ennélfogva tagadhatatlan, hogy a tulipán sokkal köny- nyebb és pláne divatosabb módja a magyar ipar pártolásának. Éljen hát a tulipán sokáig, legalább is addig, mig a tulipánviselők angol seviot ruhája elkopik, hogy azután brassói és zsolnai szövetből csináltassák a legközelebbi »anzugot.« A tulipán-érában született meg a Pálffy-egye- íület is, ez a reményteljes embryo, amely a békésmegyei írók és hirlapirók, költők, muzsikusok, szónokok, szavalok, piktorok és szobrászok egyszóval a nem rendes embereket akarja rendbe állítani, testületté forrasztani. Hogy hol vannak Békésmegyében ezek a »muzsakegyelt istenfiak«, az majd kisül a vallatáskor, az alakuló gyűléskor, a melyet e hó 22-ére hiv össze az egyesület reménybeli titkára Palatínus József kollegánk a Békésmegyei Közlöny szerkesztője. S néhai jó Pálffy Albert, a kinek az emlékét 1899. május 28-án szép és kegyeletes ünnepély keretében örökítettük meg, midőn gyulai szülőhajlékát emléktáblával megjelöltük, bizonyára csudálkozik most a másvilágon, hogy nini rövid időn belül most már másodszor emlékeznek meg rólam, pedig én milyen szerényen visszavonultan életemben. De hát ilyen az iró sorsa, halála után kapja meg azokat az elismeréseket, melyeket életében megtagadnak tőle, — Most az ő nevében fogunk matinékét, felolvasásokat, diszgyüléseket, hangversenyeket rendezni, ő pedig álmodik békén, nyugton a sírjában is, egy szikrát sem fogja irigyelni tőlünk, hogy megpróbálkozunk megteremteni azt, ami nincs, szellemi életet a megyében. Sikerül-e, vagy nem, ez majd megválik 22-én. Remélünk és bízunk benne. Csak úgy ne járjunk vele mint Wieland Dénes a szarvasi negyedik patikával. Ő is remélt és bízott s most elmondhatja a római nagy poétával, hogy: »Hős ego versiculos feci, túlit alter honores, Sic vos non vobis . . .« Mert nemcsak a költő sorsa, akit a Múzsa homlokon csókolt, hanem a patikus sorsa is, akit a ministeri tanácsos, vagy államtitkár mint sógort vagy unokaöcsöt homlokon nem csókolt, szomorú e hazában. Az egyiknek nem jut elismerés, a másiknak nem jut patikajog. Lám Wieland Dénes is egy pár évtizede hogy kibiczel egy-egy patikajogért, kitűnő gyógyszerésznek mondják, szorgalmas, derék ember, még mint adófizető honpolgár is, tulon túl eleget tesz a kötelezettségének, mert előre befizeti az adóját, ö járja ki a megyebizottsági tagok közt, a képviseletben, hogy megszavazzák a patika szükséges voltát, ő rá haragszanak meg a többi szarvasi patikusok, szóval ő fárad, ő szenved a szarvasi negyedik patikáért s »túlit alter honores« — másnak adják a patikajogot ... Ez az igazság Magyarországon s ezen nem segít százezer tulipán se! ___________ —re. N y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. PcáQ7árfiirrln BudaPesten- Mnes UOdubul Ilii UU téli gyógyhely, a magyar ■■■■■■■■■■ Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török-, kő- es márványfürdök; hőlóg , szénsavas- ós villamosviz-fürdök. Ivó és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld 9-io az igaazgatóság. Közgazdaság. A gyula—simonyifalvi vasút építése annyira előre haladt, hogy legközelebb megkezdhető lesz a sínek szállítása és lerakása. A vasúti részvénytársaság igazgatósága a nagy tömeget képviselő sin- szükségletet, amelynek ára a vasút építési tőkéjének körülbelül egy negyedét teszi ki, a diósgyőri állami vasgyárban rendelte meg és pedig igen kedvező feltétellel, nevezetesen bogy a sinek ára nyolcz óv alatt törleszthető, amivel elesik szüksége annak, hogy a részvénytőkével nem fedezett része a költségelőirányzatnak függő kölcsön utján fedeztessék. A vasgyárak igazgatósága azonban kikötötte, hogy a vasút megfelelő értékű elsőbbségi részvényt biz tositékképen letegyen. Miután a részvénytársaságnak elsőbbségi részvényei nincsenek, az igazga óság a nagyobb részvényeseket kereste meg, bogy a tulajdonukat képező részvényeket ezen biztosíték czéljaira hagyják letétben. Mihelyest ez az egyszerűen alaki kérdés rendezve lesz, megkezdődik a sinek szállítása. Itt említjük meg, hogy az érdekelt erkölcsi testületek megbízásával a vasút igazgató sága ajánlatot kórt a fővárosi pénzintézetektől a vasúti hozzájárulások lefizetésére szükséges kölcsönök folyós fására nézve. Két nagy pénzintézet tett a községi hozzájárulások leszámítolására ajánlatot és pedig a pesti magyar kereskedelmi bank, amely 88-as árfolyammal 50 éven át 4'52°/0 annuitással és a pesti hazai első takarékpénztár, amely 94 Va-es árfolyammal 4'92°/0 annuitás mellett hajlandó a szükséges kölcsönt megadni. A mostani nehéz pénzviszonyokhoz képest mindkét ajánlat eléggé kedvező, bár a kereskadelmi bank ajánlata valamivel olcsóbb. Az igazgatóság a két ajánlatot közölte az illető községekkel és Gyula várossal is, amelyek legközelebb döntenek u kölcsön felvétele ügyében, hogy a hozzájárulást kellő időben befizethessék. Zárlatfeloldás. Gyula városa az uradalmi kastélyhoz tartozó majorságban fellépett ragadós száj és körömfájás miatt néhány hét óta forgalmi korlátozás alatt állott a mennyiben hasított körmü állatok szállítása nem volt megengedve. A majornak gondosan foganatosított elzárásával a járványos betegséget sikerült teljesen izolálni és miután a beteg szarvasmarhák meggyógyultak és a fertőtlenítés foganatosíttatott, a sok hátránynyal járó zárlat a héten feloldatott. Fasegély. Orosháza község, Németh József kertgazdaság vezetőjének tanácsára fáért folyamodott a földmivelósügyi m. kir. minisztériumhoz, hogy a gyopárosi partot beültethesse. Mikor a múltkoriban Molnár miniszteri tanácsos lent járt, az állami kertgazdaságot megvizsgálni, Németh József még külön is figyelmébe ajánlotta a tanácsosnak a község kérelmét. A kérelemnek hely adatott s a napokban jött le a minisztérium utalványa, mely szerint 10,000 darab fát és bokrot ad a községnek a fent említett czélra; részben ingyen, részben 10 fillér kedvezményes árban. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság márczius 31-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Csekonics Endre gróf elnöklésével. Az igazgatóság az 1905. üzletévről igen kedvező mérleget terjesztett a részvényesek elé. Az évi összes nyereség 3530200 korona 83 fillért tett ki. A tüzbizto- sitási üzlet kielégítő eredménnyel folyt le, a jégüzlet is némi lényegtelen nyereséget hozott; az életbiztosítási üzlet pedig, melynek fejlesztésére a társaság újabban különösen nagy gondot és munkát fordít, amellett, hogy most is, mint mindig haszon- hajtónak bizonyult, uj szerzeményekkel jelentékenyebben gyarapodott, mint bármikor. Minthogy a társaság életbiztosító üzleteit kevés kivétellel mind magyar földön létesíti, méltán emelte ki az igazgatóság jelentése az anyagi sikeren kívül azt az erkölcsi mozzanatot is, hogy a társaság a nemzet egyeseinek anyagi létbiztosságát a maga módja szerint nem kis mértékben mozdította elő. A társasági tőkék szilárd értékekben lóvén elhelyezve, a politikai viszonyok hátrányos hatását árfolyam tekintetében alig érezték meg s kellő jövedelmüket meghozták. — Az ekkép elért össznyereségböl az alapszabályszerü levonások, bőséges tartalékolások, valamint minden egyes egész részvénynek 400 korona évi osztalékban részesítése után 1,186.965 korona 83 fillér maradt rendelkezésre. Ezt a felesleget a közgyűlés az igazgatóság javaslatához képest, részint a különben is teljes erejű tartalékok még további gazdagítására és értékleirásra, részint pedig a társaság tisztviselőinek, nemkülönben ügynökeinek javára szolgáló alapok növelésére s még egy újabb alkotására fordította. Jótékony és hazafias, kivált magyar irodalmi közczólokra a társaság szokott bőkezűségével adakozott. — A közgyűlés befejeztével a részvényesek Onnódy Yilmos főrendiházi tag vezérigazgatót s az igazgatóságot meleg óváczióbau részesítették. — Az osztalékot a társaság pénztára már hétfőtől (április 2.) fogja kifizetni. Az ifjúság iparpártolása. A mig ember volt, van és lesz a föld kerekségén, létérdekeinek elérésére, megélhetésének biztosítására folyton a legelkeseredettebb küzdelmeket kell vívnia, részint a természet, részint embertársai, szomszédai, egyszóval azok ellen, kiknek egy bizonyos irányban való érdekeltsége folytán útjában áll, legtöbbször azok boldogulását, saját érdekében, saját előnyére megakadályozni törekszik. Hajdan egy egy vadászterületért törzsek támadtak egymásra, az ember életét legkevésbé som kiméivé, mai nap csekélységeknek látszó dolgokért. Ma a közfelfogásnak czivi- lizáltabb volta mellett is előfordulnak véres, sőt ezerszerte véresebb háborúk, egyes nemzetek iparának, kereskedelmének előmozdítása és fönntartása érdekében. A búr angol háború a sápadt arany-bánya jogért egy nemzetnek szabadságát, önállóságát rabolta el. A kicsinynek nevezett japán megtámadja az orosz óriást, mert az czélzatosan a japán kereskedelem és ipar Koreából való kiszorítására törekedett. Ez utóbbi háború az egész világ figyelmét Japán felé fordította, a mely nagy sovinismusával minden jó eszmét a műveltség, ipar és kereskedelem, hadtudomány köréből átvett idegen nemzetektől, de azok megvalósítását mindig csak saját honfitársaira bízta, idegent meg nem tűrt maga között, élelmességével annak megélhetését lehetetlenné téve, mindig kitudta szorítani hazája földjéről. így érthető ez
