Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-08 / 14. szám
6 BÉKÉS 1906. április 8. ország kereskedelme és iparának nemzeti irányban való rendkívüli fejlettsége. A müveit nyugat barbár keleti népnek nevez bennünket; tanuljunk, de hagyjuk a nyugatot, menünk keletre, mert ott hatalmasabb és közvetlenebb példa lebeg szemeink előtt. Minden idegen termék ellen való zárkózottság hatalmas és talán a legbiztosabban czélhoz vezető fegyver, amit jelen körülmények között gazdasági önállóságunk és függetlenségünk tekintetében alkalmazhatunk. Azt a »Hazádnak rendületlenül« szóza tot, melyet már az elemi iskolás gyermek szivébe oltanak, minden tekintetben érvényre kell juttatni, bele kell nevelni az ifjak leikébe azt az erős elhatározást, hogy bármily alkalommal, hol nem abszolúte lehetetlen, makacsul dolgozzék a magyar ipar érdekében ; kiirtani belőle azt az európéreskedést, hogy a mai külföldi, mindenesetre jobb, mint az itthon készült áru, a mi párisi, az utolérhetetlenül sikkes, a bécsi mindég fessebb, a német mindég szolidabb ; egyszóval, hogy mind előnyösebb, a mi hazánk határain túlról jön. Szívesen megfizeti érte legtöbbször a kétszeres árát, csak hogy eldicsekedhessék, hogy ez dán porczellán, frauczia selyem, igazi brüsz- szeli csipke, még a gyár jegyét is tanulságul hívja. Mi már elkéstünk ettől a gyermekkori neveléstől, mertkésőbb kell önmagunkat nevelnünk, önmagunkba oltanunk azt a tudatot, hogy megélhessünk, nemzeti létünk fönntartása csak úgy lehetséges, ha nem mint eddig sajnosán a magyar ipar termékeivel szemben, hanem a külföldivel szemben viseltetünk ellenszenvvel. A mai ifjúságnak hivatása az, előkészíteni önmagát, a leendő társadalmat azon nagy munkára, a melyet, ha szellemileg már eléggé megerősödött, teljes erejéből elszánt akarattal folytatnia kell. Az altruizmust csak magyar iparossal szemben juttassa érvényre, ha kell tanácsokkal szolgáljon, hozzon áldozatot, hassa át egész lényét Széchenyi István gróf halhatatlan szelleme, fogamzék meg benne a minden idegennel szemben okvetlenül felhasználandó egoizmus, mely hatalmas ^indító motívuma lehet majdan az ipar erősödésének. A magyar ipar védelmére talán soha sem volt alkalmasabb idő, mint a jelen, hol annyi tért, hol a hazáért működni lehetett, hogy nagygyá legyen, elzártak előlünk. S talán ezzel is magyarázható, hogy az ifjúság most oly egyszerre s annyi lelkesedéssel száll síkra s ragad fegyvert ezen eszme mellett, ifjúi tettvágyát kielégítetlenül látva. Ha lelkesedésünk, phajtom ne legyen, de ha mégis múló szalmaláng, még akkor is hiszem, kivettük részünket ezen a téren, mert irányt mutattunk és felhívtuk vele legtöbbek figyelmét egy megbocsáthatatlan vétekre, melyet még jóvá tehetünk. Ébresszük föl közönségünket ezen a magyar ipart elnyomással fenyegető kínos letargiából, hívjuk vissza Bach- korszakbeli öntudatosságára, mikor nem azt nézte a halinán, vájjon utolsó dívat-e, hanem hogy magyar termék. Itt nyílik működési tere az ifjúságnak, főleg agitacionális szempontból, mert legtöbbjük még anyagilag függő. Hogy minél tágabb kört uraljunk, lépjünk érintkezésbe a vidéki egyetem és főiskolák ifjúságával, hisz ott a még fokozottabb lelkesedésről biztosítva lehetünk, mely mindenért rajong, mi magyar. Használjuk föl a soviniszta vidéki ifjúságot a talaj előkészítéséhez, megmunkálásához, hogy a Magyar Védőegyesület vidéki fiókjai most már mennél számosabban és gyorsabban létesüljenek. Egy előkelő egyén az ifjúság eme akczójára azt mondotta, hogy az ifjúság, amely leginkább hódol a divatnak, legkevésbbá alkalmas a magyar ipar megteremtésére. Hisz nem a megteremtésről, hisz hála az Égnek, már megvan, de annak istápo- lásáról, fejlesztéséről kell gondoskodni s le tudunk mondani majd a divatról is egyidőre, mig a magyar ipar ebbeli igényeinket is majd kielégíteni tudja. Reméljük, hogy mozgalmunk, ha csak pár lépéssel is, de közelebb visz a «Magyar Védőegyesület» kitűzött czéljához. Törvényszéki csarnok. Birói kinevezés. A hivatalos lap szombati száma közli, hogy a király az igazságügyminister előterjesztésére dr. lilét József igazságügyministeriumi segédtitkárt a gyulai kir. tövényszékhez bíróvá nevezte ki. A mint értesülünk az uj bíró, a ki a ministerium törvényelőkészítő osztályában kiváló tevékenységet fejtett ki, továbbra is a ministerium- ban marad beosztva és igy miután a gyulai törvényszéken a munkaerőre szükség van, legközelebbre várható leend az uj biró kinevezése, a ki Fekete József helyét fogja betölteni. Murinyi Endre — járáibiró. Murinyi Endre dr., csabai járásbirósági albirótaz igazságügyminiszter előterjesztésére a király járásbiróvá nevezte ki. Murinyi dr. kinevezése után is Csabán marad. Váltóhamisítás. Varga Mihály szarvasi lakos ellen az a vád emeltetett, hogy 110 koronáról ki állított váltón apja nevét meghamisította 1904. év julius 1 én 8 azután elzónázott Szarvasról, mígnem folyó év márczius elején a dunaföldvári csendőrség elfogta, mert ott hiszékeny embereket akart hamis pénz készítés végett toborzani. 6 hónapi börtönre elitélték, mely büntetését nyomban megkezdette. A haszon nélküli vendég Sinka István 1905. október havában betért egy kis itókára Fehér György, tanyai korcsmáros mezőberényi lakoshoz, hol midőn megitta a porczióját, egy őrizetlen pillanatban a nyerőasztalról egy 5 koronást ellopott és abból fizette ki az általa elfogyasztott ital árát; miután nevezett előzőleg lopásért már kétszer volt büntetve, — ez alkalommal a legkisebb büntetés, 6 hónapi börtön lett kimérve reá. Az Ítélet jogerős. Lopás. Lehóczki Mátyás lakatossegéd, Tótkomlóson 1905. február 4-én általa készített hamis kulcscsal Paulik András bezárt kamarájából búzát lopott és eladta Lóczi Andrásnak. A lakatossegéd azzal védekezett, hogy nyitva volt a kamara ajtó, az orgazda meg azzal, hogy jóhiszemüleg vette meg a gabonát s különben sem büntethető véleménye szerint, mert 7 gyermeke van. — Minthogy pedig a főtárgyaláson az nyert beigazolást, hogy vádlott csakugyan nyitott kamarából s nem hamis kulcs használata által vitte el a gabonát, — lopás vétsége miatt 14 napra és az orgazda 7 napi fog házra Ítéltettek. Az ítélet jogerős. Éjjeli találkozás. Füzesgyarmaton 1905. május 14-én éjjel Juhász István találkozott G. Szabó Gábor segéd társával s minden üdvözlet mellőzésével botjával úgy helybenhagyta, hogy hetekig feküdt. — Terhelt azzal védekezett, hogy jogos védelemben járt el, mert társa is köszönés nélkül többször megütötte és társa kezdette a czivódást és tettleges- séget. E tényeért 3 hónapi fogházra ítéltetett. Az ítélet ellen fellebbezett. Gazda és cseléd. Krejci József gazdatiszt panaszként azt adta elő, hogy Füzesgyarmaton 1905. augusztus 14-én az uradalom szolgálatában álló Miron Sándor béres őt, — amiért rendreuta- sitotta, — vasvillával megszurkálta, úgy hogy sérülései 3 hét alatt gyógyultak be. Nevezett cseléd azzal védekezett, hogy jogos védelemben járt el, mert előbb sértett ütötte őt. Minthogy pedig ezen védekezése nem nyert beigazolást, egy hónapi fogházra ítéltetett a cseléd. Lakodalom. Szentetornyán 1904. október 31-én a korcsmában lakodalom tartatott, mikor is itt Yelkai Mihálynak, Kovács Ferencznek, Dancsó Mihálynak és Szijjártó Antalnak, — bár egyikük sem volt vőlegény, — vidám kedvök lett a bortól s hogy a mulatságot ősi szokásként, megfelelően fejezzék be, nekiestek a rend fentartásával megbízott Csizmadia Mihály rendőrnek s húzogatták jobbra-balra. Terheltek a vád alól felmentettek, mert igazolták, hogy teljesen ittasok voltak. Unaloműzés. Joó Gábor és Tóth Antal Gyomán 1905. október havában, — amint utóbbi állitá, — unalmukban Molnár István bezárt kunyhójának ajtaját bottal kifeszitették s onnan 2 kést és 1 egérfogót elloptak. Joó Gábor 6 napot és Tóth Antal 1 napot kapott, mert nem bizonyittatott, hogy be lett volna zárva a kunyhó. Heti piaczuokon csekély kínálat mellett eladatott : Búza .... 15-20—15-60 Árpa . Zab . Tengeri 14 60—15-— 14 20—14.40 U-80-15 Bérházaf építek! ^ 1006. év szeptember 34-ére-^ a Józsefvárosi hid- és a Dobay-féle ház utczasarkán. Üzlethelyiséget, 3—4 szobás lakást a bérlő beosztása és tetszése szerint. Értekezni lehet Káisch Antal ház- tulajdonossal. 1—3 V/lV/ÍV/iV/iV/iV/ Megvételre keresek egy 42 czolos cséplőt, vagy pedig cserébe egy 6 lóerejü Robey csépiót. Értekezni lehet Gyulafi Béla, gép tulajdonossal. Köbölkút (Esztergom megye.) 1233. házszám. í—i /ATAVA'A'A @0© 2754—1906. Békés község elöljáróságától. Hirdetmény. Békés község elöljárósága zárt ajánlati verseny tárgyalást hirdet egy műkút fúrására, a feltételek a községi mérnöki irodában tud- hatók meg. A pályázat beadásának határideje folyó hó ll-én délelőtt 10 óra. Békés, 1906. április hó 6. V. Szathmáry Gábor, Domokos Gábor, első jegyző. 91 1—1 albiró. Heti p I a c z. Gyula, április hó 6 án. A budapesti árutőzsdén a hét folyamán ga bonanemüekben ólónkebb volt a hangulat, úgy hogy a búza ára 15—20 fillérrel emelkedett. 126-1906. Folytatólagos árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti VI. kerületi kir. járásbíróság 1905. Sp. XI. 1531/3 számú végzése következtében dr. Kell József budapesti ügyvéd által képviselt Szolláe és Molnár budapesti lakos javára Szekerka György dobozmegyeri lakos ellen 87 korona 40 fillér s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 1013 koronára becsült malom berendezési tárgyak és butornemüekből álló ingóságok alap foglaltató özv. Volent Jánosnó érdekében is nyilvános árverésen is eladatnak. Mely árverésnek a gyulai kir járásbíróság 1906. V. 41/2 számú végzése folytán 87 korona 40 fillér tőkekövetelés, ennek 1905. évi márczius hó 2-ik napjától járó 5#/u kamatai és eddig összesen 57 kor. 99 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig alperes lakásán leendő eszközlésére 1906. évi április hó 18-ik napjának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §§-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Gyulán, 1906. évi márczius hó 29. Tar Gyula, 92 1—1 kir. bírósági végrehajtó.
