Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. márczius 25. 12-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre — ________10 K — f Fél évre... — _ — 5 K — f Évnegyedre________ 2 K 50 f Hirdetés i díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal í Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Gyula városa nagy kérdései. v. Úgy közgazdasági, mint társadalmi szempontból a legsúlyosabb probléma Gyulán az épitő iparosok helyzete, melyet ugyan e lapok hasábjain már számos Ízben fejtegetésünk tárgyává tettünk, de amely fölött akkor, amidőn Gyula városa nagy kérdéseivel foglalkozunk, habár ismétlésekbe bocsátkozunk is, lehetetlen hallgatagon elsiklanunk. A tizennyolczadik század második felében és az egész tizenkilenczedik században Gyula városa lakosságának legmunkásabb, legszorgalmasabb és legkeresőbb része volt a kőmives és ács munkások osztálya. Munkásságuk köre kiterjedt mondhatni az egész ország terül )tére ; az alföldet és Délmagyar- országot pedig a szó szoros értelmében monopolizálták. Ami másfél évszázad alatt Szolnoktól kezdve Orsováig monumentális épület épült, az túlnyomó részben a gyulai németvárosi kőmivesek és ácsok munkásságát dicséri. A Harucker család által Gyulára telepített würtembergi németek tekintélyes része is eredetileg már kőmives és ács munkás volt. Ezeknek ivadékai s a később települők is, mondhatni kizárólag építő iparosok lettek, ami egészen természetes dolog volt, mert nemcsak a nagyhírű gyulai, hanem a vidéki nagy városok épitő mesterei messze földön is legszivesebben alkalmazták a gyulai kőműveseket és ácsokat minden nagyobb építési munkánál, sőt másutt egyáltalában nem is tudtak ilyeneket szerezni. Az állandó s jó kereset következtében későbbi időkben nemcsak a német, hanem a magyar ajkú lakosság is tömegesen adta gyermekeit az épitő iparos pályára, úgy hogy a múlt század utolsó éveiben történt összeíráskor a gyulai kőmivesek és ácsok száma ezren felülire emelkedett. Pedig akkorára már rendkívül megnehezedett és megromlott a helyzet. Amig ugyanis azelőtt elvétve volt más városokban néhány kőmives és ács munkás és akik voltak is, kellő gyakorlat hiánya folytán egy- átalán nem versenyezhettek a gyulaiakkal, addig az utóbbi évtizedekben nemcsak minden városban, hanem csaknem a legkisebb községekben is egész légiója nevekedett az épitő munkásoknak ; úgy hogy a munkát és keresetet monopolizáló gyulai kőmivesek és ácsoknak nemcsak erős konkurrensei lőnek, hanem utóbbiakat gyakran teljeseu ki is szorítják különösen a nagyobb munkákból, amit az utóbbi években mindenütt alakult szakegyletek is okoznak, amelyek az építőmestereket, boykottálás terhe alatt, kizárólag helyi épitőmunkások alkalmazására kényszerítik. Az évtizedek óta súlyossá vált helyzet most már vigasztalanná és tarthatatlanná alakult a túlszaporodott gyulai kőmivesekre s ácsokra nézve. Különösen tarthatatlanná teszi az építkezési kedv és képesség rendkívüli hanyatlása. Ennek a hanyatlásnak okai: az általános elszegényedés, az épitő anyagok magasra felszökkent ára, az évek óta nyomott politikai helyzet folytán a köz- épitkezések szünetelése s mindezekhez járul az épitőmestereknek a fejük felett állandó Da- mokles kardjaként lebegő munkás sztrájkok és boykottoktól való megmagyarázható félelem és koczkázat következtében a még szűkén kinálkozó építési vállalatoktól való tartózkodása is. Mindezek folytán a gyulai épitő iparos osztály helyzete — sajnos — évek óta már olyan, hogy munka alkalmuk és ezzel természetesen keresetük is mindinkább összezsugorodik, sőt nagy részük egyátalán nem képes rövid időre is munkát és keresetet találni. Fájdalom, egyáltalában nincs rá remény és kilátás, hogy a mai szomorú helyzet a gyulai kőmives és ács iparosokra nézve valaha is megváltozzék. — A politikai láthatár megtisztulása, néhány kedvezőbb termés lendíthet az épitósi kedv és képességen, de oly gyökeres változást, amely a Gyulán ezren felüli épitő munkásnak, állandó, tisztességes keresetet biztosítson, az épitő iparosok osztályában országszerte történt tulproduktió következtében, amelynek súlyát a gyulai kőmivesek és ácsok a legkedvezőbb viszonyok mellett is viindig sinyleni fogják, egyáltalában nem lehet többé remélni. Ez a reménytelenség az oka első sorban a Gyuláról is megindult amerikai kivándorlásnak. A kivándorlók túlnyomó része épitő iparos, akik lemondtak róla, hogy szorgalmuk és munkájukból tisztességes vagyont szerzett átyáik és nagyatyáik mesterségével itthon maguknak és családjuknak a mindennapi kenyeret is megszerezhessék. Fájdalmas rezignáczióval látjuk, hogy csaknem hétről- hétre újabb és újabb és folyton nagyobb és nagyobb csapatok vándorolnak ki köny- nyes szemekkel, nehéz érzéssel szülővárosukból, hazájukból és tetézi fájdalmunkat, hogy a kivándorlók, városunk népének legmunkásabb, legjózanabb, legértékesebb részét képeT Á 1C 1 4 Titok a könnyekben. Irta: Verner Jenő. Csatlós Irrre és Csornai Bojtos Zsiga párbajáról beszél a város már egy hét óta. Kávéházban a férfiak, a szalonban az asszonyok folytatnak róla diskurzust, elevenen, terjedelmesen. Az ilyen esemény az én kis városomban — soká a beszéd tárgyát képezi, itt nem kellene a riporternek egy gyilkosság alkalmával a rendőrséget megintervivolni, itt minden eseményt tud az utczagyerek is részletesen. Ez az eset, ami Csatlóssal és Csornai Bojtos Zsigával történt, nem is olyan kicsi volt, hogy azt feledni könnyű legyen. Úgy mondom el, ahogy történt. Csatlós Imre hivatalnok a magyén. Magas intelligencziája, jó hírneve, széles körű ismeretsége és remek felesége van. A hársfa utczában laknak az erdő alatt, közel a huszárlaktanyához. Csatlós nyolcz óra előtt szokott a hivatalba menni s ott marad délig, amikor is hazamegy ebédre, meg egy pár csókra . . . Szereti feleségét, mert szép. A férfiak legtöbbje azért szeret, igy ő sem képezhet kivételt; nem, mert a szive azt parancsolja s ő ennek engedelmeskedik örömmel, akaratlanul. Az asszony — szőke asszony. Kék szemei vannak, melyek beszélnek egy megnevezhetlen boldogságról. Arczát az ártatlan mosolyok angyalivá teszik s ennek látásáért sokan szívesen, sokan boszusan epekednek. Aranyszőke haja dús fonatban oda illeszkedik okos fejére, a természetes göndör fürtök arra a csábitó, édes nyakára. A természetimádók bámulják a hajnalpirt, arról könyvet Írnak; ennek a szőke asszonynak arczpirját eltudnák talán örökre nézni, de nem tudnák azt leirni, hogy milyen, csak érzik, csak látják, csak susogják : „a rabja vagyok.“ Tud beszélni, hízelegni, parancsolni, mint ahogy az okos asszony szokta. Van is irigye elég — már úgy értem, hogy nő irigye. Akit pedig nálunk irigyelnek, az a helyzet magaslatán áll. ő pedig ott áll. Most, hogy egy ezredet ide helyeztek, ide talált jönni Csornai Bojtos Zsiga is, a garnizon- nak egy fess és ügyes hadnagya. Csatlós rendkívül örült neki, hisz Zsiga régi barátja volt, együtt deklinált vele a latinban, együtt faragták a kemény padokat. Azóta nem látták egymást, mióta az érettségit letették. Most végre a sors, megint egy helyre hozta őket. Imre barátját bemutatta feleségének. Majdnem minden asszony szívesen hallgatja a kard csörtetését, majdnem minden asszonynak tetszik a huszárbajusz, a tiszti bojt s a huszártiszt. Neki is tetszett. Örült, hogy Imrének ilyen barátja is van. Ö is örvendett, hogy neki van . . . Maga sem tudta, kicsoda neki Zsiga. Néha arra gondolt, hogy barátja. Igen — igen, a barátja. No jó; legyen az. Hát a barátja úgy találta, hogy ö még ilyen asszonyt nem látott. — Imre hivatalnok. Nincs mindég otthon. Az asszony tud mosolyogni, müveit, igy hinni Sirolin Emeli az étvágyat fa a testsúlyt, megssta- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár ét orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche“ eredeti csomagolást. F. lioffniaun-La Reche & Co. Basel (Sváje). iß Roche ft Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara iivegenkint 4.—korona. X-ia-pianls: inai száma ÍO oldal.
