Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-02-26 / 9. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. február 26. g-ik szám. r előfizetési árak: Egész évre ... ___ Fé l évre.............. Év negyedre.............. 10 K — f 5 K — f 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltteivk intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Nem kell rendezett tanács. Intelligencziánk valószínűleg meg fog ütközni rajta, hogy a „Békés“ hasábjain ilyen demagógnak látszó czikk feliratot olvas, és megütközése talán még növekedni tog, amikor minden kétely eloszlatása czéljaból előrebocsájtjuk, hogy a czikk fentirt czime nem valami reprodukezió, hanem minden irányban történt mérlegelésen és érett meg fontoláson alapuló komoly meggyőződés, amelynek úgy e lap hasábjain, mint azon kívül is — egyelőre hangulatot — annak idejében pedig érvényesülést óhajtunk szerezni. Minden szubjektív érzülettől mentien, rideg tárgyilagossággal vetjük fel a kérdést és fejtjük ki az okokat, amelyek a rendezett tanács elleni akcziót meggyőződésünkké s ezen alapuló kötelességünkké teszik. Ez okok kétfélék, nevezetesen : országosak és szorosan vett helyi természetűek. Kezdjük az elsőn, vagyis az országos természetűében. A törvényhozás évtizedek óta érthetetlenül mostoha elbánásban részesíti a rendezett- tanácsú városokat. Tehat nem csak Gyulát, hanem az országban valamennyit. Miben nyilvánul legpraegnánsabbul ez a mostoha elbánás ? Abban, hogy a rendezett tanácsú városokat, mondhatni évről évre újabb és újabb állami funkcziókkal bízza meg, sokkal többel és súlyosabbakkal .mint a kis és nagy községeket és ezen állami funkeziók, amelyeket kis és nagy községekben részint maga a törvényhatóság, részint a járási főszolgabi- rák teljesítenek, évről évre fokozódó óriási személyi s dologi kiadási többletet okoznak a rendezett tanácsú városoknak, úgy, hogy a községi pótadó rohamos növekedése a rendezett tanácsú városokban tulnyomólag. Gyulán mondhatni kizárólag a rendezett tanácsra áthárított állami funkeziók teljesítési kötelezettségének a következménye. Kis és nagyközségekben az árvaszéki, közegészségügyi, építkezési, mezőrendőrségi, ipari, mindenféle kihágási és még számtalan egyéb ügyekben való bíráskodás az állami javadalmazásban részesülő törvényhatósági tisztviselők kötelessége, a rendezett tanácsú városokban mindezek az ügyek a polgárok pótadójából teljesittetnek. Ezekkel, a rendezett tanácsú városok adófizető polgárainak fillérei rovására áthárított kötelezettségekkel szemben, minő kedvezményben részesülnek a rendezett tanácsú városok ugyanezen adófizető polgárai? Abban, hogy az állam a rendezett tanácsú városokban lakó polgárokra magasabb államadót vet ki, mint a kis és nagyközségekben lakó, különben teljesen azonos viszonyok között élő polgárokra. Nemcsak állítunk, hanem bizonyítunk is. Ott van az állami adónemek között a házosztály adó. Ez minden Demosthenesnél ékesenszólóbban tanúskodik róla, hogy a törvényhozásnak semmi érzéke sincs a rendezett tanácsú városok érdekei iránt. A törvény ugyanis fokokat állapit meg a házosztály- adónál. De a fokokat és a fokok közötti különbözetet nem a lakosság száma, hanem a szervezet minémüsége adja. Egy ugyanazon fokban vannak a kis és nagyközségek, tekintet nélkül lakosaik számára, más fokban a rendezett tanácsú városok, szintén tekintet nélkül lakosaik számára. És mi ennek a következménye? Az, hogy békésmegyei pél * dát véve, Csabán közel 40000 lakosára tekintet nélkül, miután Csaba nagyközség, tisztán ep okból, olyan ház, amelyben 1 szoba van, tizet házosztályadót: 1 korona 60 fillért, a 22000 lakosú Gyulán, miután rendezett tanácsú város, ismét tisztán ez okkól ugyancsak olyan ház amelyben 1 szoba van, fizet házosztályadót 2 koronát; Csabán 2 szobás ház 2 koronát, Gyulán 3 koronát; Csabán 3 szobás ház 8 koronát, Gyulán 10 koronát; Csabán 4 és 5 szobás ház 16 koronát, Gyulán 20 koronát; Csabán 6 és 7 szobás ház 24 koronát, Gyulán 30 koronát; Csabán 8 és 9 szobás ház 36 koronát, Gyulán 44 koronát és igy progressive feljebb. És miután a ház- osztályadóra még külön 40°/0 állami általános jövedelmi pótadó is vettetik ki, a magasabb házosztályadó természetesen magasabb pót- adót is von maga után. S hozzá ugyanezen magasabb házosztályadó az adó alapja, a községi s egyházi adókat nem is számítva, a megyei, betegápolási, katonabeszállásolási s törvényhatósági útadóknak is. Mindezeket az adónemeket minden gyulai háztulajdonosnak sokkal magasabban kell fizetni, tisztán azon okból, mert rendezett tanácsú városban él, mint fizeti a nagyközségi szervezetű csabai háztulajdonos. De térjünk a házosztályadón kívül más állami adónemre, nevezetesen a kereseti adóra is. Ez az- adó ugyanis a segéddel vagy segédekkel dolgozó kézmüiparosokra nézve a rendezett tanácsú városokban sokkal súlyosabb adótételeket von maga után, mint a nagyközségekben. A kereseti adóról szóló 1875. X. t.-cz. ugyanis a kis és nagyközségekben segédekkel dolgozó kézmüiparosokat, ismét tekintet nélkül a község lakosai számára vagy a község forgalmának minőségére, I. osztályú TÁROZA. A pervesztő. Irta: Zöldi Márton. Hijjas Benedek ügyvéd színeket váltott, valahányszor port veszített. A színváltósnak nem vallotta kárát. Alapszíne oly csúnya volt, hogy azon minden változás csak javithatott. Pőréit rendesen elvesztette. Nem mintha a fátum ellene konspirált volna, nem mintha nem lett volna elegendő tanultsága, kőrmönfontsága, hogy klienseinek igazát megvédje. A baj az volt, hogy klienseinek nem volt igaza. Hijjas Benedek olyan porokét szeretett vállalni, melyekben nem bízott senki. Legszívesebben képviselte azokat a kétségbeesett ügyeket, melyeket csak erőszakkal, rabulisztikával, a birói kogniczió alattomos megtévesztésével lehetett megnyerni. Mindezt jól tudta. Tisztában volt magával s a dologgal. 5> mégis minden elvesztett por felkavarta epéjét. Rákvörös foltok gyultak ki az arczán. Szidta, piszkolta a bírákat, azokat, kiket nem tudott becsapni. Őszinte elkeseredéssel beszélt arról az igazságról, amely nincs. A Sinka- féle pörben kedvezni látszott a szerencse. Az első fokon elvesztette ugyan, de a táblán megnyerte. Rosszabb véleménynyel senkiről sem volt, mint klienséről, Sinka Péterről. Nyájas, istenes szavú gazembernek ismerte; olyan embernek, a kitől minden kitelik. Ennek a vagyoni érdekeit védte minden erejével és főleg minden erőszakoskodásával. A per tárgyát az képezte, hogy Sinka Péter, mint unokahugának, Sinka Teréznek gyámja, mindenféle alattomos praktikával elharácsolta a vagyonát. Három kisebb földbirtokot kezelt, mint gyám s addig cserélgette, adta el, míg végre alig maradt belőle valami. Hiteles okiratokkal, birói becslésekkel csapta be a gyámhatóságot. A gyámhatóság aztán megemberelte magát s pörrel támadta az alattomos, rosszlelkü gyámot. Körülbelül negyven ezer forint érték körül forgott a pör, melyet a királyi tábla a Sinka Péter javára döntött el. Hijjas Benedek nagy és jogos reményekkel tekintett a kúriai ítélet elé. Éppen készült az utolsó periratot megírni. Jól összeszedte magát. Talált két kúriai döntvényt, mely kliense mellett szólt. Hasonló esetekben a kúria a gyám mellett döntött. A „hasonló esetekkel“ nagyon sikeresen lehet operálni s Hijjas Benedek tudta, hogy a kúriának csak imponál: a kúria. Aznap este, mikor az utolsó pefirat fogalmazásához akart kezdeni, az utczán találkozott egy sovány, szeplős, rövidlátó leánykával, ki félszegen köszöntötte: — Jó estét Benedek bácsi ! Az ügyvéd magismerte. Sinka Teréz volt, az a leány, a kit ő iogi csalafintasággal s kúriai döntvényekkel kifosztani készül Sinka Péter s a maga javára. A köszöntést mindazonáltal nyájasan fogadta. Beszédbe elegyedett vele s a beszélgetés során megtudta, hogy ez a szegény leány szegény rokonoknál van, félig cselédsorban. Mintha egy kis nyugtalanság fogta volna el. Mikor hazaért s az íróasztalhoz ült tollal a kezében, kissé elgondolkodott. Sok minden tolakodott az emlékébe. Ilyetenképp monologizált: — Ez a Terka már huszonhat éves. Igen» A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült I bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszűnteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkiut 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 33—52 ILa.p'u.xils: mai száma, 10 olcLal.
