Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-02-12 / 7. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. február 12. 7-ik szám. tlőfizetéji frak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre— .............. 5 K — f Évnegyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. r * TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A jövő látképe. A »Budapesti Hirlap«-ot sok mindenfélével lehet vádolni és sok mindenfélét is rá lehet fogni, de egy gyei nem lehet vádolni s azt az egyet nem lehet ráfogni, hogy akár Tisza István grófnak, akár a lezajlott képviselő választások alkalmával kisebbségben maradt szabadelvű pártnak hive lenne, szekerét tolná, vagy csak jóakaratu sernleges- séggel is viseltetnék irántuk. Ellenkezőleg: aki a különben jelesen szerkesztett újságnak elterjedtségét, poziczióját, az országos közvélemény kialakulásánál óriási jelentőségét ösmeri, tanúságot tehet róla, hogy amennyiben hírlap egyáltalán irányította vagy befolyásolta a választási mozgalmakat, egyetlen egynek sincs annyi része a választási eredmény alakulásában, tehát a szabadelvű párt vereségében és ezzel kapcsolatban az ellenzék és főleg a függetlenségi párt diadalában, mint aminő osztályrésze épen a „Budapesti Hirlap“- nak van. Szükségesnek tartjuk ennek a hangsúlyozását azért, mert a kisebbségben maradt szabadelvű párttal szemben vélt elfogultságunk vagy részlehajlásunk netaláni vádját nemcsak visszautasítani, hanem előre czáfolni is tudjuk akkor, amidőn konstatáljuk, hogy az alábbi kis kommünikét a szabadelvű pártra s gr. Tisza Istvánra valamennyi lap között legveszélyesebbnek bizonyult Budapesti Hírlap február 8-iki számából, eme lap legsajátosabb véleményeként vesszük át. »A szegvári pótválasztás. Köztudomású, hogy a szegvári kerületben pótválasztásra kerül a sor Novák József szabadelvű és Mezőfi Vilmos szocziálista között s köztudomású ma már az is, hogy Kossuth Ferencz a függetlenségi pártot a szocziálista jelölt támogatására szólította fel. Ehhez a körülményhez nem lenne semmi megjegyzésünk máskülönben, ha olyan események nem adnak elő magukat azóta, melyek kell, hogy gondolkodóba ejtsenek minden jobhérzésü hazafit. Kossuth Ferencz állásfoglalása óta oly nagyarányú terrorizmus ütötte föl fejét, mely megtízszerezi a január 26-iki választást megelőző eseményeket, pedig akkor is gazember, kötnivaló stb. nem éppen gyöngéd kifejezésekkel illették a függetlenségi és szabadelvű polgárokat. Ide mellékelem a mindszenti főszolgabírónak ma megjelent hirdetményét, mely elég érthetően föltárja a helyzetet. A hirdetmény a következő: A negyvennyolczas és függetlenségi, valamint a szabadelvű párthoz tartozó választópolgárok közül számosán panaszkodnak hivatalomnál, hogy a szocziál- demokrata párt jelöltjének kortesei az egész kerületben házról-házra, tanyáról-tanyára járván, aláírási ivekkel keresik föl a szavazókat s tőlük kötelező Írásbeli nyilatkozatokat követelnek fenyegető hangon és oly kijelentésekkel, hogy azt a tisztviselőt, a ki velük együtt nem szavaz, kibuktatják hivatalából; a kereskedőt és iparost többé nem pártfogolják; a gazdálkodónak fölgyujtják házát és terményeit: általában pedig minden más irányban gondolkozó választót agyonverés és lelövéssel való fenyegetés utján törekszenek a szabad akaratú elhatározás jogának érvényesítésében erőszakosan megakadályozni. Figyelmeztetem a szegvári kerület összes polgárait, hogy az országgyűlési képviselőválasztói jog gyakorlásának erőszak, vagy fenyegetés által való megakadályozása az 1878. évi 5. törvényczikk 178. szakaszába ütköző vétséget képez s mindazok, a kik ezen vétséget bármelyik párt részéről elkövetik, hat hónapig terjedő fogházzal és egyenkint 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Felhívom az országgyűlési képviselőválasztói jog gyakorlására hivatott összes polgárokat, hogy ezer esztendőt túlélt alkotmányunk legsarkalatosabb jogának: a választói jognak szeplőtelenségét minden becsületes, tisztességes polgár őrizze meg ezúttal is; a fenyegetéssel vagy erőszakoskodással megfélemlítésben utazókat pedig minden egyes szavazópolgár annyival is inkább jelentse föl hozzám, mert a mennyire kötelességem egyfelől, hogy a törvénysértéseket megakadályozzam és biztosítsam a törvényes jogrendet, épp úgy kötelességem az, hogy az alkotmányos törvények ellen lázitó, vagy azoknak eltiprásában erőszakos- kodokat rögtön való letartóztatással is a büntető igazságszolgáltatás kezei közzé jutassam. Mindszent, 1905. február 2. Tary István, főszolgabíró. Ehhez a hirdetményhez a magam részéről még azt teszem hozzá, hogy a múlt napokban a Károlyi grófi uradalomhoz tartozó Szegvár melletti usztatói majortól fényes nappal kocsikkal erőszakkal vitték a szalmát, mondván, hogy most már nekik szabad minden, mivel Mezőfi lesz a képviselő. Tary István főszolgabíróra a legnagyobb ellenfele sem foghatja rá, hogy kormánypárti, sőt a szocziálisták az ő hívüknek tartják, meg lehet Ítélni tehát, hogy a hirdetményében foglaltak nem túlzottak, sőt már jóelőbb is lett volna joga a szigorúbb beavatkozásra. A függetlenségi párt zúgolódik Kossuth beavatkozása miatt, kárhoztatják, hogy az ily nagyfontos- ságu kérdésben nem kérdezett meg senkit, nem tájékoztatta magát senkivel, megelégedett azzal, hogy Mezőfi elment hozzá és magát a függetlenségi eszmék hívének vallotta, holott még nem is nagyon régen egészen másként beszélt. Pedig a dolog úgy áll, hogy csak ügyes izgatok kellenének és ötét is le lehetni kiabáltatni és gyaláztatni, nemcsak Ta- polczán, hanem még- Ozeglédeu is. Egy tudom, hogy Novák József a hallatlan izgatás következtében vissza fog lépni, nem akarva a választókat kellemetlenségnek kitenni, pedig megválasztása bizonyos lenne. így tehát Kossuth gyönyörködhet az első szocziálista képviselőben, pedig ha tudná, hogy ő reá és pártjára miféle díszes jelzők röpködtek, nem hiszem, hogy állást foglalt volna.« A házról-házra, tanyáról tanyára való járás, a kötelező Írásbeli nyilatkozatot kövef Az az édes óra ... Az az édes óra Jut-e még eszedbe? Mikor ráborultam Fehér kis kezedre. — Jut-e még eszedbe? Az a mosolygó lány Tán nem is te voltál, Aki akkor, egyszer Szivemre hajoltál. — Tán nem is te voltál. Csak egy elszálló kép, Hogy mindig sirassam, De szivemhez többé Soh’se szoríthassam. — Csak mindig sirassam ! . . . Ha majd egy ... Ha majd egy valaki, valaha Felőlem irigyen szólana; Ha felhányná egykor előtted A mi együtt töltött időnket: Csak add a kezébe szótlanul Dalaimat, védő pajzsodul . . . Vagy ha meglátsz, mutass reája : Az én fehér, halvány orczámra ! Imádság. A szent könyvek is úgy tanitják, Hogy akkor legszebb az imádság: Ha mit az ájtatos szív érez. Kevés szóval küldjük az éghez. Én is hát reggeltől esteiig Mikor csak a szivem megtelik, Nem csinálok eztán egyebet: Elimádkozom a nevedet! Szabolcska Mihály. A táltosok. Irta: Zöldi Márton. Rohoska Palit nem lehetett rendes mértékkel bírálni. Nagy szélsőségek találkoztak benne. A legjobb gazda és a legnagyobb korhely volt egy személyben. Ez utóbbi tulajdonsága periodikusan lépett fel nála. Néha hónapokig színét sem látta a korcsmának. Aztán egyszerre hirtelen, impulzive jött rá a korcs- mázás. Bevette magát valahová, korcsmába, vendéglőbe, vagy csárdába s ki nem mozdult addig, amig a pénzébe tartott. Ivott és itatott. Huzattá a nótáját rogyásig. Tele rakta az asztalt üvegekkel és gyertyákkal s kileste a legjobb alkalmat, hogy mindenestől felborithassa. Aztán kezdte elölről. Olyan félúr, félparaszt volt. Amellett élelmes kupecz, ki észszel járt a vásárra. Most is két gyönyörű almásszürkével állított be a korcsmába. A korhely természete volt felül. Már másodnapja ivott. Csodásán győzte. A czimborák kidőltek mellőle, egy-kettő kereket oldott. A téli nap korai estje már leszállt, mikor azon vette magát észre, hogy egyedül maradt. Még a czi- gányok is elkéredzkedtek. Rohoska Pali mindenhez érzett kedvet, csak ahhoz nem, hogy haza menjen. Birtoka úgy 3 óra járásnyira feküdt a Kerekréten. Különben agglegény volt. Nyugtalanul tekintgetett körül a tágas ivóban, melynek egyik sarokasztalánál három gányó kuczorgott. 0 Aeoktóivmint hathatósíze°7°' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál «gy«»nt idült ^ f §*/) f f ff bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. A M 9 W MW wl Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az.éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czóggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 31—52 LapiAnls mai száma ÍO old.al.
