Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-12-17 / 53. szám

1905. deczember 17. BÉKÉS 7 oluioudva mindazon adat, mely hazánk legnagyobb liainak életét velünk megismertetni hivatva van. Nem száraz életrajzok lesznek ezek, de a múlt igaz­ságának szines, érdekes ecsetelése. Honalapító Árpád tói és Szt. Istvántól kezdve felvonulnak előttünk nemzetünk nagyjai mind, egészen Széchényi, Deák, Munkácsy és Fadrusz óriás megjelenéséig. Lelkes összegezése lesz ez a mü mindannak, a mi az ifjúság hazafias nevelésének tényezője lehet, öt hatalmas, harmincz ives kötetből áll, mindenik kötet ára hat korona; de kapható kisebb, négy és két koronás kötetekben is. Gyönyörű és a maga nemében páratlan könyv­nek mondhatjuk továbbá Hock János Jézus életét. Lendületes, könnyed nyelven igyekszik az illusztris iró emberszeretetet varázsolni a kicsinyek fogékony leikébe és játszva elvezeti őket a vallás misztériumá­nak mélységes világába. A naiv poézis hangján is­merteti Jézus gyermekkorát. A könyv kiállítása művészi, képei remekek, kötése maga a nemes stil- szerüség. Ez a mü 5 és 8 koronás kiadásban kapható. Ugyancsak az ő kedvelt regés formájában mondja el Benedek Elek Hazánk történetét. Ennek a könyv nek is minden sorát a legmelegebb hazaszeret t su­gallta. Szines is minden lap, sugárzó minden emlék és nyelvezete dallamos, mint a múltból visszacsen­dülő hősi énekek. Ez a könyv 460 oldalra terjed, kapha:ó 6 és 8 koronás kiadásban, melynek külómb ségét a képmellékletek teszik. Ezek az ifjúsági irodalom jelenleg legszembe­ötlőbb újdonságai. De Íróink nem feledkeztek meg a nőkről sem, sőt becses müvekkel gazdagították könyvtárukat. Mert első sorban a nők könyvének kell tekintenünk Reinach S. A Művészet Kis Tükre czimü müvét, melyet francziából Lázár Béla fordí­tott. Szerzője a párisi Louvre iskolájának tanára, aki két esztendővel ezelőtt huszonöt előadást tartott a művészetek történelméről. — Ezeket az előadásokat könyvbe gyűjtötte és hallgatónöinek ajáulotta. Ebből láthatjuk, mennyire a nőknek szól ez a könyv, bár egészen a művészet encziklopediájának is nevezhet­jük. A díszes kötetben hatszáz kép van minden nem­zetek műremekeinek összegét mutatva be. A leírások — bár dióhéjba vannak foglalva — oly tökéletesek, hogy ebben a kis könyvben teljes áttekintését bírjuk a múlt és jelen művészetének. E mü is kétféle ki­adásban jelent meg, a bőrkötésűé 7 korona, a vá- szonkötésüé 5 korona Ismét első sorban az ifjúságnak szól, de becses forrásmunkának is tekintendő az érdekes mü, mely­nek czime : A Magyar irodalom képekben. Szerzője: Vende Ernő és lapjain meglátjuk irodalmunk nagy­jainak teljes arczképcsarnokát és kéziratgyüjtemé- nyét. Sok lelkes ifjúnak és leánynak hő vágya, hovy megismerje kedvencz költője képmását és annak módjót, amint az bűbájos verseit pipirra vetette. E mű két folió kötetből áll, egy-egynek ári hat korona. Szinte felekezeti külömbség nélkül forognak közkézen Hoek János imakónyvei és az ő Vigasz­talások Könyve. Ezek nemcsak az áhitat pillanatá­nak vannak szánva, de az elmélkedésének is. Gazdag és szegény, öreg s fi ital egyaránt megtalálja bennök a lelki vigasztalást, ezenfelül mindig poétikus, ma­gasztos formában is. Nemcsak mint imakönyvek és vallásos olvasmányok érdekesek e könyvek, de az élet minden helyzetében modern tanácsadóink is. — Hock János imakönyvei minden árban és kivitelben kaphatók. Végül emlékezzünk meg arról a vállalatról, mely jelenleg az irodalmi világ eseményének tekint­hető. A társadalom minden körének, férfinak és nő nek egyaránt, nélkülözhetetlen kincses-bányája e nehány könyv. A Műveltség Könyvtára ez, mely két sorozatban fog megjelenni, összesen tizenkét kötet­ben Eddig két kötetje került ki sajtó alól és ezek­ből látjuk, hogy minden egyes szak egész könyv­tárt kimerítő alapossággal és részletességgel van képviselve. Az első kötet a Technika vívmányait Hollós József és Pfeiőer Ignácz szerkesztésében ismerteti érdekes, mindenki által könnyen megérthető formá­ban, de mindamellett a komoly tudás hangján. Meg­lepődve látjuk, mily óriás haladás esett a technika világában rövid száz éven belül. És hogy milyen közérdekű, férfit és nőt egyaránt közelről érintő tény a gépek tökéletesedése, az egyes találmányok létesülése — a kőbaltától a villamossággal hajtott varrógépig. A második kötet czime : Az ember. Alexander Bernát és Lenhossék Mihály szerkesztésében jelent meg. Ez talán még az előbbinél is érdekesebb — Megismertet bennünket azzal, amivel eddig java­részt mint idegenek álltunk szemben és amit — ha minden őt fenyegető veszedelemtől megvédeni és épségben megtartani akarunk — mindnyájunknak ismernie kell. Saját szellemi és testi énünket tár­gyalja ez a könyv a legnagyobb tudással és nyílt­sággal. Nevezbetnők tökéletes orvosi tanácsadónak is, ha nem a népszerűség baráti hangján szólna hoz­zánk a tudákosság ridegsége helyett, a mint mély, súlyos igazságokat tár fel előttünk. A Műveltség Könyvtára azzal a czélzattal in­dult meg, hogy a magyar családoknak egész könyv­tárt pótoljon és e czéljának teljesen meg is felel. Kevés fáradsággal nagy, alapos műveltségre tehetünk szert, ha e könyveket forgatjuk. Minden magyar háznál ott kell lennie, mint azt gyors terjedése már is bizonyltja. A magyar közönség a maga teljessé­gében méltányolja e vállalat nagy horderejét és rövid időn belül a Műveltség Könyvtára lesz a magyar asszony és férfi nélkülözhetetlen tanácsadója. Az első sorozat további kötetei lesznek : A Világ- egyetem. A Föld. Az Élők világa és A társadalom. Minden kötetet kiváló szakemberek Írják, terjedelme 800 oldal, 500 képpel és számos mümelléklettel. Kötése díszes félbőr. Egyes kötetek ára 24 korona és a mü megrendelhető részletfizetésre is. íme végig soroltunk néhányat az újonnan meg­jelent, legjobb könyvekből. Soraikban mindenkor és minden igény kielégítést -nyer, valamint képviselve van minden ár is. Kívánjuk, vajha sorainkkal segí­tenünk volna a tanácstalan kismamáknak a karácspnyi ajándékok nehéz kérdé.-ében. Gyulai élet. — A megyeház terméből. — Megvolt hát a nagy honmentés csütörtö­kön, nem mondott csütörtököt. Ergo Békés­vármegye nem installál, az alispánnak eltiltja íz installáló közgyűlés összehívását, a főispán által összehívandó közgyűlést előre is érvény­telennek nyilvánítja és a főispánt bojkottá'ja. Csak a kapusnak szabad vele szóba állani. Az egész alkotmányjogi küzdelemből a legnagyobb szerep a kap isnak fog kijutni. Nem csoda, ha Hölczer kapus egy fejjel megnőve, büszkén fogja hordozni a rézfokosát s még jó, há fejen nem kommant vele egyet-kettőt azok közül, akik a főispánt installálni akarják. Az igaz, hogy ezek kevesen vannak (azaz, hogy igazán kevesen vannak-^, azt csak úgy lehetne konstatálni, ha a szomszédos szobában fehér és fekete golyók­kal lehetne szavazni installáljanak-e vagy nem ; de, úgy hogy a titkos szavazást senki sem el­lenőrizné és minden megyebizottsági tag kocz- kázat nélkül nyilváníthatná nézetét. Erre nézve valaki indítványt is akart tenni, de a pressió vádja ellen tiltakozó vezérférfiak szörnyen tilta­koztak ilyen koczkázat ellen, bizonyosan ők igen jól tudják, hogy miért.) így, az egész köz­gyűlési teremben csak Zsilinszky Endre meg Ladies László mertek szembeszállani a viharral és je­lentették ki, hogy ők bizony installálják a fő­i-pánt, akár hogy terrorizálják is őket. — No Irszen „terrorizmus“, ez kellett Pándy Pistának. — Hol itt a terrorizmus — kérdezte dühö­sen, háromszor megfordulva saját tengelye kö­rül, úgy keresve a terrorizmust — hol van hát i megyebizottsági tag, akit én terrorizálok?! — Nem is hagyjuk magunkat! — kiáltotta Achim, L. András, a csabaiak szép követje, nem minden komikus hatás nélkül. Pándy aztán kijelentette, hogy itt csak n agyar, vagy osztrák ügyről van szó. Aki vele egy párton van, az „magyar ember“, aki n un, annak „jócczakát.* A főispáni méltóság is szörnyen imponál a temperamentumos e'len- /éki vezérnek, mert nagy elokvencziával fej- t tte ki, hogy erre az utált, piszkos, alávalő á lásra vigéczeket meg házalókat és sok más uyéb kétes existencziákat szerződtetnek s nincs az egé-z főispáni karban olyan ember, akinek piszok ne lenne a múltjában. Széles mosolyra húzódtak a derék csabai ót arezok, mikor „pán“ Pándy beszélt, de az ■ ár sehogy se tetszett a föld népének, mikor Fábry Károly képviselő odavitte nekik az 500000 korona felvételére vonatkozó aláírási ivet, ami az ellenállásra kényszeritett és fel­függesztendő tisztviselők existencziájának biz- icsitására kell. Csak űmmögtek és vakarták a fejüket a derék tótok, végre is kijelentették, -mgy „vitám et sanguinem, séd avenam non“, i mi jó csabai dialektusban úgy hangzik, hogy: — Mink a hazát szeretyunk, szeretyunk, d : mink nem fizetünk ... Az igazságnak megfelelőleg meg kell Írni, hogy nemcsak a csabai tótok, hanem a gyulai magyarok és józsefvárosi honpolgárok is ha­sonló véleményben voltak s maga K. Schrifert 'S, — amint mondják, — csak akkor ugrott be, mikor látta, hogy Achim is aláir, — a szoczia- lista képviselő . .. Sikerült különben feljegyezni azokat a köz­bekiáltásokat is, ami a Zsilinszky Endre felszó­lalását kisérte „Jó éjszakát“, „nyomorúság“, „halljuk a főispán jelöltet“, „konkolyhintö“, „ki- vele, levele, eláll“, még elég szalonképes kife­jezések voltak s mikor Zsilinszky mégis beszélt,, Pettner dühösen felugrott: — Nem hallgatjuk, menjünk ki urak, hagyjuk itt l — s fel is kelt és elindult az ajtó felé, büszkén nézve körül a teremben, de aztán látva, hogy senki se követi, szép csendesen visszasompolygott ő is a helyére. Pikó Béla dühösen kiáltotta, hogy „laban- czok!“ mjre Achim ráduplázott comparativus- ban, hogy „laááanczok 1 Ha még soká beszélt volna superlativusban, is meghallotta volna a „leglabbancz“-ot is, szerencse, hogy bevégezte és Haviár Dani szólt a helyzethez, vázolván, hogy milyen „áldatlan“ állapotban vagyunk (— ami Kis Laczi szerint férfiak közt termé­szetes állapot tekintettel az angol dijra.) A határozat mégis csak az lett, hogy nem a postás, hanem a portás adja át a drága kis levélkét a főispánnak. — Hát ha el se veszi a portástól? — véle­kedik egy virilista. — Hát akkor nyomja bele a markába — süvölti Achim L. András. Egy kis jogászkodás, egy kis ügyvédi fur- fang is szóba jött. — Mert tudniillik igen szép dolog azt elhatározni, hegy a főispánt nem eresztjük be a megyeházára, csakhogy az a fe- neség, hogy a megye házi tartalékalapja fel­vette ettől az átkos és törvénytelen darabont­kormánytól a főispáni lakásnak erre az év- negyeire eső bérösszegét, — mit is mond hát a paragrafus, mit kellene csinálni, hogy a főispán még se tehesse be a lábát a kibérelt lakásba Az alispán ki is zavarta a megye főfiskusát Zöldy Géza bátyánkat a haza sorsa fölötti buson- gásából, hogy mondjon jogi véleményt, mire Géza bátyánk kijelentette, hogy a biz úgy van, hogy „aki fizet a petyegtet“, de nem azért van fiskális és két vége a paragrafusnak, hogy a való igazságot ki ne lehetne hozni belőle s Haviár Gyula ki is sütötte, hogy a megye főispáni lakásnak adta ki a bal felső partájt és nem paszuj- magazinnak, főispánja, „törvényesen kinevezett főispánja“ pedig most Békésmegyének nincs, mert ez az ur, akit a törvénytelen darabont kormány ide leküld nem az, hát semmi keresete a főispáni lakban. — Fene srófos eszük van ezeknek a szarvasi fiskálisoknak, nem hiába visz fiskálist a szarvasi tót a bakatell bíróhoz is — jegyezte meg egy örökösen ügyvédekkel csatázó „publikum.“ Ebbe aztán belenyugodtak, pedig előbb már arról is szó volt, hogy a lakpénzt vissza­számolják az államnak. „Igen ám de akkor, vonják le belőle a kalarábé, meg a zöld paszuly árát, — vélekedők Hoßmann Miska bátyánk — akinek szörnyen fúrja az oldalát, hogy a volt főispánná a főispáni kertben termelt kalarábét és sárga répát, eladta Fábiánnak, aki valószínűleg ebből csinálja a világ meghódítására készülő legjobb és legolcsóbb Fábián-féle sósborszeszt. A törvényhatóság azonban abban a véle­ményben volt, hogy hagyjuk ki a kalarábét a nemzeti küzdelemből, vagy legalább is hagyjuk az installáczió közgyűlésre, a záptojás mellett jó l«sz az is. Az igazság kedvéért azt is rr.eg kell jegyezni, hogy ez volt az első gyűlés, mióta az eszemet tudom a megyénél, amelyben végig kitartottak a megye atyái. Nem ment el senki, mig csak az utolsó tárgyat le neu tárgyalták, igaz, hogy összesen — három tárgy volt. — Nagyszerű hái

Next

/
Thumbnails
Contents