Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-12-17 / 53. szám
1905. deczember 17. BÉKÉS 7 oluioudva mindazon adat, mely hazánk legnagyobb liainak életét velünk megismertetni hivatva van. Nem száraz életrajzok lesznek ezek, de a múlt igazságának szines, érdekes ecsetelése. Honalapító Árpád tói és Szt. Istvántól kezdve felvonulnak előttünk nemzetünk nagyjai mind, egészen Széchényi, Deák, Munkácsy és Fadrusz óriás megjelenéséig. Lelkes összegezése lesz ez a mü mindannak, a mi az ifjúság hazafias nevelésének tényezője lehet, öt hatalmas, harmincz ives kötetből áll, mindenik kötet ára hat korona; de kapható kisebb, négy és két koronás kötetekben is. Gyönyörű és a maga nemében páratlan könyvnek mondhatjuk továbbá Hock János Jézus életét. Lendületes, könnyed nyelven igyekszik az illusztris iró emberszeretetet varázsolni a kicsinyek fogékony leikébe és játszva elvezeti őket a vallás misztériumának mélységes világába. A naiv poézis hangján ismerteti Jézus gyermekkorát. A könyv kiállítása művészi, képei remekek, kötése maga a nemes stil- szerüség. Ez a mü 5 és 8 koronás kiadásban kapható. Ugyancsak az ő kedvelt regés formájában mondja el Benedek Elek Hazánk történetét. Ennek a könyv nek is minden sorát a legmelegebb hazaszeret t sugallta. Szines is minden lap, sugárzó minden emlék és nyelvezete dallamos, mint a múltból visszacsendülő hősi énekek. Ez a könyv 460 oldalra terjed, kapha:ó 6 és 8 koronás kiadásban, melynek külómb ségét a képmellékletek teszik. Ezek az ifjúsági irodalom jelenleg legszembeötlőbb újdonságai. De Íróink nem feledkeztek meg a nőkről sem, sőt becses müvekkel gazdagították könyvtárukat. Mert első sorban a nők könyvének kell tekintenünk Reinach S. A Művészet Kis Tükre czimü müvét, melyet francziából Lázár Béla fordított. Szerzője a párisi Louvre iskolájának tanára, aki két esztendővel ezelőtt huszonöt előadást tartott a művészetek történelméről. — Ezeket az előadásokat könyvbe gyűjtötte és hallgatónöinek ajáulotta. Ebből láthatjuk, mennyire a nőknek szól ez a könyv, bár egészen a művészet encziklopediájának is nevezhetjük. A díszes kötetben hatszáz kép van minden nemzetek műremekeinek összegét mutatva be. A leírások — bár dióhéjba vannak foglalva — oly tökéletesek, hogy ebben a kis könyvben teljes áttekintését bírjuk a múlt és jelen művészetének. E mü is kétféle kiadásban jelent meg, a bőrkötésűé 7 korona, a vá- szonkötésüé 5 korona Ismét első sorban az ifjúságnak szól, de becses forrásmunkának is tekintendő az érdekes mü, melynek czime : A Magyar irodalom képekben. Szerzője: Vende Ernő és lapjain meglátjuk irodalmunk nagyjainak teljes arczképcsarnokát és kéziratgyüjtemé- nyét. Sok lelkes ifjúnak és leánynak hő vágya, hovy megismerje kedvencz költője képmását és annak módjót, amint az bűbájos verseit pipirra vetette. E mű két folió kötetből áll, egy-egynek ári hat korona. Szinte felekezeti külömbség nélkül forognak közkézen Hoek János imakónyvei és az ő Vigasztalások Könyve. Ezek nemcsak az áhitat pillanatának vannak szánva, de az elmélkedésének is. Gazdag és szegény, öreg s fi ital egyaránt megtalálja bennök a lelki vigasztalást, ezenfelül mindig poétikus, magasztos formában is. Nemcsak mint imakönyvek és vallásos olvasmányok érdekesek e könyvek, de az élet minden helyzetében modern tanácsadóink is. — Hock János imakönyvei minden árban és kivitelben kaphatók. Végül emlékezzünk meg arról a vállalatról, mely jelenleg az irodalmi világ eseményének tekinthető. A társadalom minden körének, férfinak és nő nek egyaránt, nélkülözhetetlen kincses-bányája e nehány könyv. A Műveltség Könyvtára ez, mely két sorozatban fog megjelenni, összesen tizenkét kötetben Eddig két kötetje került ki sajtó alól és ezekből látjuk, hogy minden egyes szak egész könyvtárt kimerítő alapossággal és részletességgel van képviselve. Az első kötet a Technika vívmányait Hollós József és Pfeiőer Ignácz szerkesztésében ismerteti érdekes, mindenki által könnyen megérthető formában, de mindamellett a komoly tudás hangján. Meglepődve látjuk, mily óriás haladás esett a technika világában rövid száz éven belül. És hogy milyen közérdekű, férfit és nőt egyaránt közelről érintő tény a gépek tökéletesedése, az egyes találmányok létesülése — a kőbaltától a villamossággal hajtott varrógépig. A második kötet czime : Az ember. Alexander Bernát és Lenhossék Mihály szerkesztésében jelent meg. Ez talán még az előbbinél is érdekesebb — Megismertet bennünket azzal, amivel eddig javarészt mint idegenek álltunk szemben és amit — ha minden őt fenyegető veszedelemtől megvédeni és épségben megtartani akarunk — mindnyájunknak ismernie kell. Saját szellemi és testi énünket tárgyalja ez a könyv a legnagyobb tudással és nyíltsággal. Nevezbetnők tökéletes orvosi tanácsadónak is, ha nem a népszerűség baráti hangján szólna hozzánk a tudákosság ridegsége helyett, a mint mély, súlyos igazságokat tár fel előttünk. A Műveltség Könyvtára azzal a czélzattal indult meg, hogy a magyar családoknak egész könyvtárt pótoljon és e czéljának teljesen meg is felel. Kevés fáradsággal nagy, alapos műveltségre tehetünk szert, ha e könyveket forgatjuk. Minden magyar háznál ott kell lennie, mint azt gyors terjedése már is bizonyltja. A magyar közönség a maga teljességében méltányolja e vállalat nagy horderejét és rövid időn belül a Műveltség Könyvtára lesz a magyar asszony és férfi nélkülözhetetlen tanácsadója. Az első sorozat további kötetei lesznek : A Világ- egyetem. A Föld. Az Élők világa és A társadalom. Minden kötetet kiváló szakemberek Írják, terjedelme 800 oldal, 500 képpel és számos mümelléklettel. Kötése díszes félbőr. Egyes kötetek ára 24 korona és a mü megrendelhető részletfizetésre is. íme végig soroltunk néhányat az újonnan megjelent, legjobb könyvekből. Soraikban mindenkor és minden igény kielégítést -nyer, valamint képviselve van minden ár is. Kívánjuk, vajha sorainkkal segítenünk volna a tanácstalan kismamáknak a karácspnyi ajándékok nehéz kérdé.-ében. Gyulai élet. — A megyeház terméből. — Megvolt hát a nagy honmentés csütörtökön, nem mondott csütörtököt. Ergo Békésvármegye nem installál, az alispánnak eltiltja íz installáló közgyűlés összehívását, a főispán által összehívandó közgyűlést előre is érvénytelennek nyilvánítja és a főispánt bojkottá'ja. Csak a kapusnak szabad vele szóba állani. Az egész alkotmányjogi küzdelemből a legnagyobb szerep a kap isnak fog kijutni. Nem csoda, ha Hölczer kapus egy fejjel megnőve, büszkén fogja hordozni a rézfokosát s még jó, há fejen nem kommant vele egyet-kettőt azok közül, akik a főispánt installálni akarják. Az igaz, hogy ezek kevesen vannak (azaz, hogy igazán kevesen vannak-^, azt csak úgy lehetne konstatálni, ha a szomszédos szobában fehér és fekete golyókkal lehetne szavazni installáljanak-e vagy nem ; de, úgy hogy a titkos szavazást senki sem ellenőrizné és minden megyebizottsági tag kocz- kázat nélkül nyilváníthatná nézetét. Erre nézve valaki indítványt is akart tenni, de a pressió vádja ellen tiltakozó vezérférfiak szörnyen tiltakoztak ilyen koczkázat ellen, bizonyosan ők igen jól tudják, hogy miért.) így, az egész közgyűlési teremben csak Zsilinszky Endre meg Ladies László mertek szembeszállani a viharral és jelentették ki, hogy ők bizony installálják a fői-pánt, akár hogy terrorizálják is őket. — No Irszen „terrorizmus“, ez kellett Pándy Pistának. — Hol itt a terrorizmus — kérdezte dühösen, háromszor megfordulva saját tengelye körül, úgy keresve a terrorizmust — hol van hát i megyebizottsági tag, akit én terrorizálok?! — Nem is hagyjuk magunkat! — kiáltotta Achim, L. András, a csabaiak szép követje, nem minden komikus hatás nélkül. Pándy aztán kijelentette, hogy itt csak n agyar, vagy osztrák ügyről van szó. Aki vele egy párton van, az „magyar ember“, aki n un, annak „jócczakát.* A főispáni méltóság is szörnyen imponál a temperamentumos e'len- /éki vezérnek, mert nagy elokvencziával fej- t tte ki, hogy erre az utált, piszkos, alávalő á lásra vigéczeket meg házalókat és sok más uyéb kétes existencziákat szerződtetnek s nincs az egé-z főispáni karban olyan ember, akinek piszok ne lenne a múltjában. Széles mosolyra húzódtak a derék csabai ót arezok, mikor „pán“ Pándy beszélt, de az ■ ár sehogy se tetszett a föld népének, mikor Fábry Károly képviselő odavitte nekik az 500000 korona felvételére vonatkozó aláírási ivet, ami az ellenállásra kényszeritett és felfüggesztendő tisztviselők existencziájának biz- icsitására kell. Csak űmmögtek és vakarták a fejüket a derék tótok, végre is kijelentették, -mgy „vitám et sanguinem, séd avenam non“, i mi jó csabai dialektusban úgy hangzik, hogy: — Mink a hazát szeretyunk, szeretyunk, d : mink nem fizetünk ... Az igazságnak megfelelőleg meg kell Írni, hogy nemcsak a csabai tótok, hanem a gyulai magyarok és józsefvárosi honpolgárok is hasonló véleményben voltak s maga K. Schrifert 'S, — amint mondják, — csak akkor ugrott be, mikor látta, hogy Achim is aláir, — a szoczia- lista képviselő . .. Sikerült különben feljegyezni azokat a közbekiáltásokat is, ami a Zsilinszky Endre felszólalását kisérte „Jó éjszakát“, „nyomorúság“, „halljuk a főispán jelöltet“, „konkolyhintö“, „ki- vele, levele, eláll“, még elég szalonképes kifejezések voltak s mikor Zsilinszky mégis beszélt,, Pettner dühösen felugrott: — Nem hallgatjuk, menjünk ki urak, hagyjuk itt l — s fel is kelt és elindult az ajtó felé, büszkén nézve körül a teremben, de aztán látva, hogy senki se követi, szép csendesen visszasompolygott ő is a helyére. Pikó Béla dühösen kiáltotta, hogy „laban- czok!“ mjre Achim ráduplázott comparativus- ban, hogy „laááanczok 1 Ha még soká beszélt volna superlativusban, is meghallotta volna a „leglabbancz“-ot is, szerencse, hogy bevégezte és Haviár Dani szólt a helyzethez, vázolván, hogy milyen „áldatlan“ állapotban vagyunk (— ami Kis Laczi szerint férfiak közt természetes állapot tekintettel az angol dijra.) A határozat mégis csak az lett, hogy nem a postás, hanem a portás adja át a drága kis levélkét a főispánnak. — Hát ha el se veszi a portástól? — vélekedik egy virilista. — Hát akkor nyomja bele a markába — süvölti Achim L. András. Egy kis jogászkodás, egy kis ügyvédi fur- fang is szóba jött. — Mert tudniillik igen szép dolog azt elhatározni, hegy a főispánt nem eresztjük be a megyeházára, csakhogy az a fe- neség, hogy a megye házi tartalékalapja felvette ettől az átkos és törvénytelen darabontkormánytól a főispáni lakásnak erre az év- negyeire eső bérösszegét, — mit is mond hát a paragrafus, mit kellene csinálni, hogy a főispán még se tehesse be a lábát a kibérelt lakásba Az alispán ki is zavarta a megye főfiskusát Zöldy Géza bátyánkat a haza sorsa fölötti buson- gásából, hogy mondjon jogi véleményt, mire Géza bátyánk kijelentette, hogy a biz úgy van, hogy „aki fizet a petyegtet“, de nem azért van fiskális és két vége a paragrafusnak, hogy a való igazságot ki ne lehetne hozni belőle s Haviár Gyula ki is sütötte, hogy a megye főispáni lakásnak adta ki a bal felső partájt és nem paszuj- magazinnak, főispánja, „törvényesen kinevezett főispánja“ pedig most Békésmegyének nincs, mert ez az ur, akit a törvénytelen darabont kormány ide leküld nem az, hát semmi keresete a főispáni lakban. — Fene srófos eszük van ezeknek a szarvasi fiskálisoknak, nem hiába visz fiskálist a szarvasi tót a bakatell bíróhoz is — jegyezte meg egy örökösen ügyvédekkel csatázó „publikum.“ Ebbe aztán belenyugodtak, pedig előbb már arról is szó volt, hogy a lakpénzt visszaszámolják az államnak. „Igen ám de akkor, vonják le belőle a kalarábé, meg a zöld paszuly árát, — vélekedők Hoßmann Miska bátyánk — akinek szörnyen fúrja az oldalát, hogy a volt főispánná a főispáni kertben termelt kalarábét és sárga répát, eladta Fábiánnak, aki valószínűleg ebből csinálja a világ meghódítására készülő legjobb és legolcsóbb Fábián-féle sósborszeszt. A törvényhatóság azonban abban a véleményben volt, hogy hagyjuk ki a kalarábét a nemzeti küzdelemből, vagy legalább is hagyjuk az installáczió közgyűlésre, a záptojás mellett jó l«sz az is. Az igazság kedvéért azt is rr.eg kell jegyezni, hogy ez volt az első gyűlés, mióta az eszemet tudom a megyénél, amelyben végig kitartottak a megye atyái. Nem ment el senki, mig csak az utolsó tárgyat le neu tárgyalták, igaz, hogy összesen — három tárgy volt. — Nagyszerű hái
