Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-08-13 / 35. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. augusztus 13. 35-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... __ _ 10 K — I Fél évre... ... _ _ 5 K — f Évnegyedre ___... 2 K 50 I Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterck intézendők. Kéziratok nem aaatnaK vissza. Egyes szám ára 20 fillér, FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A gyulai József sanatorium épitése. A legutóbb országos egyesületté szervezett József kir. herczeg sanatorium egyesületnek életében, melynek páratlan sikerű ak- cziója vármegyénkből indult ki és amelynek épen azért figyelemmel kisértük és készséggel regisztráltuk minden ténykedését, .jelentőségteljes mozzanatról számolunk be lapunk hírrovatában. Az egyesület sanatorium épitő bizottsága e hó 10-én megtartotta a gyulai határban szegénysorsú tüdőbetegek ápolására létesítendő első népsanatorium építési munkálatainak vállalatba adására az árlejtést. Maga a tény döntő jelentőségű a gyulai sanatorium létesítése szempontjából. Az egyesület az árlejtés kiírásával és megtartásával kötelezettséget vett magára a vállalkozókkal szemben az építkezés foganatosítására és igy teljesen eloszolhat minden aggodalom, minden bizalmatlanság, amelylyel a nagy intézmény megvalósulása és annak Gyulán való elhelyezése tekintetében egyesek az ügy irányában viseltettek. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül az árlejtés eredményének fontosságát sem. A sanatorium terveit készítő Czigler Győző tanár e tervekre vonatkozó^ általános költségvetésben 800.000 koronára tette a létesítés költségeit, a mi oly nagy summa, hogy méltán felköltötte az intézet közeli létesithetése tekintetében az aggodalmakat. Remélni lehetett ugyan, hogy a tényleges vállalatba adás sál ez az általánosságban készült • költségelőirányzat végösszegében csökkeni fog, de kétséges volt, hogy az engedmény lesz-e oly mérvű, hogy az egyesület anyagi erejének számbavetésével belemehessen az építkezésbe. Az árlejtés eredménye e tekintetben is megnyugtató. Teljesen megbízható, az Alföldön elsőrangú hírnévnek örvendő vállalkozók kereken négy és fél százezer koronáért ajánlkoznak a sanatorium felépítésére, oly összegért tehát, amely mellett az egyesület a munka megkezdésébe bátran belemehet. Az egyesület vagyona ez idő szerint három és fél százezer korona; az építkezései fog tartani két esztendeig, a mi az eddigi eredmények szerint és az egyesület országos szervezése következtében felköltött fokozott érdeklődés folytán bőven elegendő idő arra, hogy a hiányzó összeg egybegyüljön és a vállalkozó az építkezés befejezéséig akadálytalanul ki- elégittessék. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy az árlejtés eredménye és felülvizsgálata szerint legelőnyösebbnek bizonyuló ajánlat elfogadásával a szerződés megköttessék és a munka a kora tavaszszal meg- indittassék. A magyar népet oly veszedelmesen pusztító betegség, a tüdővósz ellen való védekezés czéljaira népszanatóriumok létesítése ügyében ezek szerint már nem tervezgeté- sekről, hanem egy bizalommal megindított és lelkesedéssel keresztül vitt akczió eredményéről beszélhetünk. A siker örvendetes voltát és nagy horderejét pedig annál inkább szükségesnek tartjuk újból hangsúlyozni, mert mindig kerül azt lekicsinyelni hajlandó kritikus, a- ki nem átallja ily jiagy nemzetvédelmi akczió kezdetén a küzdők elkedvetlenítésére és a bizók megbotránkoztatására gúnyosan oda vetni : mit akartok egy 100 ágyas intézettel azzal a betegséggel szemben, a mely évenként 70000 embert pusztít el. Ennek a néhány tagadásban megátalkodottnak kell ismét megmondanunk, hogy senkinek sem szándéka ennek az egy intézetnek létesítésénél megállapodni és senkinek sem volt oly gondolata, hogy egy sanatorium felállítása eltörli a föld sziliéről a tüdővészt. De minden munkát meg kell kezdeni és ha a nagy feladattal és kezdet nehézségeivel szemben ehez hasonló sikerrel találkozunk, azt nem lekicsinyelni, de azon örvendezni kell mindenkinek, a ki nagy és nemes dolgok iránt fogékony lélekkel bir. Ily kicsinyes gondolkozás mellett nem létesülne semmi hasznos dolog és most. nem tekintenénk irigykedve a sanatoriumokban gazdag külföldi államoknak annyira kedvező tüdővész-halálozási statisztikájára. Az első népsanatoriuuiot hamarosan követni kell több hasonló intézménynek, mert minden ilyen intézménytől nagy engedmények várhatók. Egy 100 ágyas intézetben évenként legalább 400 beteg nyer megerősödést, sőt nagy százalék arány teljes gyógyulást ; oly szám ez, a mely ijesztően sok tüdőbetegünk között is számottevő. De e mellett beláthatatlan a sanatoriumi ápolás közveteti; hatása is. A sanatoriumban volt betegek megtanulnak okszerűen élni, meggyengült egészségüket gondosan ápolni és a mi fő, a ragályos betegség terjesztésétől óvakodni. A sanatoriumok tehát nem csak azokat óvják és mentik, a kik bennök ápoltatnak, de sokkal inkább korlátozzák a betegség elterjedését, ebben éreztetvén főleg egészség javító és nemzetgazdasági hatásukat. Mi, a kik feladataink kitűzésénél helyi érdekeink támogatására is vállalkoztunk, az általános előnyök mellett nem hagyhatjuk szó nélkül azokat a kedvező hatásokat sem, a melyeket a sanatorium mint helyi intézmény eredményezni fog. A gyulai sanatorium természetesen első sorban a vármegye és a környék betegeinek befogadására lesz szánva és ezen vidék egészségügyi viszonyait javítja érezhetően. Gazdasági tekintetben is nagy jelentőségű egy ily közintézmény létesitése. Már maga az építkezés — bármelyik ajánlatT Ä R G 1 Honvéd kesergő. — 1849. Világos után. — Bujdosója leszek a világnak, Betegje egy porba hullt virágnak. Magyarország szabadsága Letiporva porba, sárba Ott hervadoz az aradi várba’. Rabja vagyok idegen országnak, Besoroztak osztrák katonának. Vidd el szellő üzenetem’, Gyászoljon meg a kedvesem, Elhervadok a kufsteini várban . . . Lampérth Géza. Nászdalok. Ezüst. Huszonöt év, öröme, búja, Ez egy napon mind visszatért, S bár fejetekre dere hulla, Szivetek nem hervadt azért. Nem árthatott meg bánat ősze, Futó év nem úr a felett; Mi egy eletre kötött össze, Örökifjú a szeretet. Nem fény az, melynek nincsen árnya, Nem itt a földön vau az ég Szívünk kiszárad, hogy ha rája Sugárzóan örök nap ég Esőt sóvárgó föld a lélek S a köny megáldó harmata, Ne fájjon, hogy a sors ti néktek Verőfényhez esőt ada. Körülveszünk, miként a törzset Az ifjú, zseDge galy lepi. Ajtónkon boldog ünnep zörget, Ne nyissuk-e előtte ki? Mind itt vagyunk, nines híjjá egy se, Erőben, épen, boldogan. Megifjodástok ma felejtse, Ötven év is hogy elrohan. Lipcsey Ádám. Lesz még egyszer ünnep a világon. Dalos neu zrtam halhatatlan szellemű dalosának P.itőfi Sándornak teteme, immár 56 esztendeje porladozik a fehéregyházai csatatér bizonytalan helyén. Az énekesek énekesének mind -n év ju 1 i■ s 3i-én csak itt-ott szentelnek egy-egy emlékünnepélyt; abban az országban, hol a lánglelkü költő szaván egy nemzet lelkesül , a hol a magasztos lélek isteni hangú leggyönyörűbb lírája, betöltötte a hegyet, a völgyet, ki a magyaros érzés szent hevületében mennyországnak tudta festeni az Állóidét, hol hosszú gémű kutnál de'elt a gulya s a pásztor esti imádsága helyett is Petőfi nótájával aludt el. A bérezés Felföld tarka szőnyegü gyepjét, a fenyvesekben fészkelő énekesek hangját ő tudta a magyar népnek tetszőén leírni és az ő hangja rázta fel a szunnyadó nemzetet, mikor a diák otthagyta az iskola padokat, édes apá a gyermekeit, vőlegény a mennyasszonyát és kardot fogtak a hazáért. A világ legtarkább, legeredetibb, legtüzesebb és a viharokkal bátran szembe szálló hadsereg az ő költeményeire toborzott össze, pedig bölcsőjét nem selymes szobában ringatták, de ha kellett, a kiskőrösi mészáros fia: egy egész nemzettel tudott beszélni. A magyarnyelv fenséges kifejezésével egy uj világot teremtett s a külföldön is kezdték észre venni, hogy a magyarok nyelve nem a piaczi ponyván elégül ki, hogy ennek a népnek faji tulajdonságai nagyok, érdemre méltók. Mult,a egyenes mint az igazság, melyért nem szégyen - kezhetik, hite szilárd, mint a hegylánezba kapaszkodó kőszirt, erkölcse határozott és tiszta, mint a felhőtlen égen felkelő nap, melyet senki le nem gázolhat és nyelve égbe hatol: mert költői nyelvén a hazafiasság és a szerelem költészetében tud simán beszélni, mint az erdők mélyén csönLaptixilc mai száma, ÍO oldal.
