Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-08-13 / 35. szám
2 BÉKÉS 1905. augusztus 13, tevő nyerje és meg a vállalatot -— a maga félmilliós előirányzatával hosszú időn át keresetet és tekintélyes jövedelmet nyújt Gyula város munkás népének. Az üzembe helyezett intézetpedigévenként legalább 100.000 korona fentartási költséget igényel, a mely összeg legnagyobb részében helyi termelőknek és szállítóknak jut, nagy lendületet adva a város gazdasági forgalmának. Úgy általános közegészségügyi szempontokból, mint helyi gazdasági érdekekből méltán üdvözöljük tehát örömmel a gyulai sanatorium építésének végleges biztosítását. Vármegyei közgyűlés. Szerdán délelőtt újból rendkívüli közgyűlése lesz a törvényhatósági bizottságnak. A rendkívüli közgyűlés összehívását a folyó évre előirányzott útépítések biztosítása tette szükségessé. Ismeretes ugyanis, hogy a vármegye a beruházási hitel terhére a gyula—kigyósi és Orosháza—gádoros—nagyszénási utak kiépítését határozta el. A mikor már az építés vállalatba adatott és a munkálatok megkezdettek, akkor érkezett le a kereskedelemügyi minister rendeleté, melyben arra utalva, hogy költségvetés hiányában a kellő fedezetet nem bocsáthatja a vármegye rendelkezésére, a munkálatok beszüntetését rei delte el. A törvényhatóság indokolt határozattal igazolta ennek lehetetlenségét és a minister hozzájárulását kérte ahoz, hogy addig mig a politikai viszonyok változásával az államsegély folyósítható lesz, a költségeket a vármegye előlegezhesse és ekként az útépítést folytathassa. A kereskedelemügyi minister megadta ehez való hozzájárulását és most már a vármegye feladata gondoskodni a költségek fedezéséről. E őzéiből kell tartani a rendkívüli közgyűlést, a mely elé az alispán azt a javaslatot terjeszti, hogy a költségek egy ideiglenes kölcsön felvételével fedeztessenek. A közgyűlés többi tárgya kisebb jelentőségű. A tárgysorozat különben a következő : 1 M. kir. kereskedelmi minister rendelete a gyula—kígyós—apáczai és Orosháza—gádoros-nagyszénási utak építéséhez szükséges és a vármegye által előlegezendő ideiglenes kölcsön felvétele ügyében. 2 M. kir. belügyminister rendelete községi a jegyzők és segédjegyzők 1905. évi fizetés kiegészítése tárgyában. 3 M. kir. kereskedelmi minister rendelete a szarvasi mértékhitelesitői állás betöltése tárgyában. 4 Jásznagykunszolnok vármegye megkeresése a karczag—füzesgyarmati viczinális ut Békésvármegye területére eső részének kiépítése iránt. 5 A vármegyei tiszti nyugdíj választmány határozata özvegy Rideg Jánosné özvegyi nyugdija ügyében. 6 Paulovytz Ilona és nővéreinek kérelme, néh atyjuk temetési költségeinek fedezése czéljából 3 havi nyugdíj kiutalása iránt. 7 A közkórházi bizottság határozata özv. Szalczer Nándorné nyugdíjazása és férje temetési járulékának megállapítása tárgyában. 8 A vármegye alispánjának 11475/1905. számú intézkedése a törvényhatósági utak törzskönyveinek pótlására szükséges kisegítő személyzet díjazása tárgyában. 9 A vármegye alispánjának előterjesztése az orosházi munkássegély kezeléséről szóló szabályrendelet módosítása iránt. 10 A gyulai kötött és szövött iparáru gyár részvénytársaság kérelme vámdij mentesség megadása iránt. 11 Gyulaváros kérelme a Kossuth-tér rendezése ügyében. 12 Kondoros községnek a hangversenyek stb. után szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 13 Az ujkigyósi községi vendéglői épület bérbeadása tárgyában benyújtott felebbezések. 14 Sál Károly szarvasi kéményseprő felebbezése Szarvas községnek kéményseprési dijak tárgyában hozott véghatározata ellen. 15 Vésztő község határozata az ártézi kút vizének elosztását czélzó (kútoszlop) és (víztartó medencze) építése és a költségek fedezése tárgyában. Ifi Mezőberény község véghatározata 10,000 koronás ideiglenes kölcsön felvétele tárgyában. 17 Békés község és Kocsor János s érdektársai között létre jött kisajátítási egyezségek. 18 özv. Lázár Józsefné öcsödi kéményseprőnő felebbezése Öcsöd község képviselőtestületének 64— 1905. számú határozata ellen. 19 Békés község határozata a református főgimnázium igazgató tanácsába kijelölt tagok megválasztása tárgyában és az ellen dr. Telegdy Lajos által beadott felebbezés. 20 Szarvas községnek a posta épület kibővítése tárgyában hozott határozata. 21 Szarvas község véghatározata egy gyalogos kézbesítői állás szervezése tárgyában. 22 Számadások. desen folyó patak, tud erős lenni mint az eső záporban félelmetesen dörgő vihar mennykő- csapása. Petőfi mint egy uj meteor tűnt fel a magyar irodalom egén. A magyar népélet legspeczifikusabb kifejezője volt ő. Rövid költői működésével az uj magyar irodalmat a müveit nemzetek előtt oly hatalmassá tette, hogy minden müveit nemzet elismeri a magyar irodalom hírnevét, ő előtte a latin és a német irodalom ontotta a rapszódikai zengeményeket s mihelyt Petőfi a költészet terére lépett, a magyar nép rögtön megérezte: hogy Petőfi költészete kell neki, mert ez fejezi ki a magyar nép sajátos életét a leghívebben, a legigazabban. Az ő isteni tehetsége, az ő páratlan eredetisége, egy csapásra uj iskolát teremtett, bár minden zeg-zugban akadt egy-egy Petőfi másoló de azért a mai fejlett korban sincs poéta, a ki korára oly hatással volna, mint ahogy azt az egyszerű vándor szinész megtudta tenni: költészetével. Miért van ez igy, kutatjuk, keressük. Megtiszteljük Endrödi Sándort, Ábrányi Emilt, Szabolcska Mihályt, Pósa Lajost, meg azt a sok jelest, akik a mának dolgoznak s azt látjuk, hogy a kitűnő poéták felényi hatással sem Írnak, jóllehet, egyik-másik verskötet olyan szép, mint egy gyönyörű imakönyv. Mi úgy találjuk, hogy irodalmunkba szinte betolakodik a külföldi kokotteria. A sikamlós színdaraboknak nagyobb keletje van, mint Jókai regényeinek, vagy Petőfi verseinek és a most T a n ü g y. A gyulai polgári fiú és leányiskolában az 1905/6. iskolai évre szóló be:rások folyó évi szeptember hó 1., 2. és 4-én délelőtt 8-tól 12 óráig lesznek úgy, hogy jelzett napokon 8-tól 10 óráig a 6uk, 10-től 12 óráig a leányok vétetnek fel. Egyben van szerencsénk a nagyérdemű közönség és az igen tisztelt szülők b. tudomására juttatni, hogy a folyó évi szeptember hó elején a polgári leányiskola II. osztálya is okvetlenül megnyílik s igy a leányiskola már kétosztályu lesz. Nyugdíjazás A békési ev. ref. egyház két öreg tanítója: Bányai Imre és Tassy Sándor kérelmezték a jól kiérdmelt nyugdijat. A nyugdíjazásuk a napokban le is érkezett a minisztériumtól, sőt Bányai Imrének, aki 40 éven át volt tanító, a miniszter Írásban — a kir. tanfelügyelő utján — fejezte ki elismerését. Tanitóválasztás Szarvason. A szarvasi ág. hitv. ev. egyház szombaton délelőtt az uj templomban tanitóválasztó közgyűlést tartott. A közgyűlés — négy jelölt közül — Thamka Andrást választotta meg egyhangúlag tanitóul. Áthelyezés. Hanák József orosházi polgári iskolai tanár, áthelyeztetett a szilágy-csehi állami polgári iskolához, helyére Kolarov M. István, brassói polgári iskolai tanár helyeztetett át. A békéscsabai m. kir. állami felsőbb leányiskola értesítője az 1904—-5. évről, közli Donner Lajos igazgató. Egy modern tanintézet értesítője fekszik előttünk, melynek gondos összeállítása méltán dicséri az intézet vezetőségét. Az iskolát teljesen az állam alapította és tartja fenn nagy költséggel s mérlegelve az évi áldozatokat szinte kívánatos, hogy az intézet növendékeinek száma minél jobban gyarapodjék, ami az általános művelődés haladásával és Csaba város erősebb magyarosodásával remélhetőleg be is fog következni. Az értesítő első fejezete Donner Lajos gyermekpsichologiai értekezését foglalja magában, ami kizárólag szakembereknek készült, 25 oldalra terjedő, közvetlen tapasztalatokon, megfigyeléseken alapuló derék munka. A második rósz az intézet czélját fejtegeti, melyben el van mondva, hogy „gondosan kerüli mindazt, a mi csak álmü- veltséget eredményez s kerüli a műveltség minden luxusát.“ Az értesítő ezen szavaira azonban erősen ráczáfol a III. czim alatti tananyag vázlat, amiben bőven foglaltatik olyan luxus, amit a czél kikerülni kíván és ami a „pozitív életviszonyokhoz és mindenekelőtt a női egyéniséghez és ennek jogosult sa)átlagosélö költők verseit csak egyes lapok tárczarova- taiból ismeri a publikum s azt se élvezi: mert a napi sajtó szenzáczióira éhes ma a közönség, amit a lapokban mihamarább meg is talál az olvasó. Más ma az Ízlés, mint régebben. És a magyar publikum nagy baja, hogy könyveket nem vásároj, irodalmi igényeit a hírlapokból elégíti ki. A főváros rohamosan fejlődő sajtója is uj irányt teremtett, elég rosszul czéhbeli társasággá tömörült és a paitáskodás révén agyba- főbe dicsérték a kapaszkodó epigonokat is kikben a közönség csalódott és igy lett a közönség tartózkodó. Nem mer bizalmat adni annak sem, a ki igazán tehetséggel lép az irói pályára. Főleg a vidéki írók érzik ezt leginkább. Micsoda canossai utat kell megjárni annak, a ki nevét ismertté akarja tenni. Nagyon keveseknek sikerül, mert a hatalmi benfentesek szeszélyétől függ minden siker. Micsoda gyönge irodalmi skriblerek gyártják a fővárosi színházak repertoárját! Ha vidéki legény merné azt megtenni, menten léket ütnének a fején, de igy egy-egy pajtás színdarabjának heteken üti a dobot a színházi jelentés. A sok csalódások, a perverz színdarabok, ma hallgatásra intik a legjobb poétákat: mert a telt házakban tapsoló közönség észre sem veszi, hogy a csilláros, emeletes házak ereszén egy-egy fecske fészket csinál, ők azt hiszik, hogy a szeles korzón elfutó s villámfényban ragyogó palotasoroknál nincs már szebb, pedig egy illatos diófa is imponál a róna út szegélyén, mert amannak gyümölcse az erkölcstelenség, emennek érdeme a gyümölcs. A gyorsan lüktető város iitere már nem soká birja az izgalmakat. Lehetetlen, hogy ma, mikor vetélkedünk a hazafiasságban, a Petőfi költészetéhez vissza nem térnének az emberek. Éreznénk kell, hogy Petőfi nem irta a segéd- szerkesztő sürgetésére a verseket; mikor poémán dolgozott, nem ült a nyakán a szedő inas s talán nem is akkor irt verseket, mikor az éjszakai munkában meggörnyedt test reszket a kimerültségtől s ekkor kell boldog családi életről verselni. Éz a kaptafamunka ki kell hogy vesszen a fajából, csak a közönségen áll, hogy ízlésével mást követeljenek; Petőfit is a kor tette nagygyá és igy minden kor irodalmát a kor Ízlése diktálja. Mi itt a perifériákon higgadtan mérlegeljük a jövő eseményeit, úgy hisszük, már nincs is messze az a kor, mikor a közönség a szépet, a tartalmast keresi s megbecsüli a vidék irodalmát és sajtóját, mely most az életharczban szinte csöndos megadással tűri az üzleti konkurrengzia nagy tőkével dolgozó hatalmát. Hisszük, hogy a szép költészet, a valódi irói hivatás visszatér Petőfi emlékéhez és az örök idők bámulatára Írott, örök szépségű költemények olvasása során, nekünk van okunk hinni, hogy : lesz még egyszer ünnep a világon.
