Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-28 / 24. szám
1905. május 28. BÉKÉS 3 társadalmi harcz zászlóbontásán mindazok részt vesz nek, akik az eszme iránt szeretettel vannak. Es tigy is tudjuk, hogy most valóban országos akczió indul. Az egyesületnek fölhívását háromszázan irták alá a főpapi kar, a főúri társadalom, a közélet és az emberbaráti mozgalmak zászlóvivői közül, élükön Auguszta kir. herczegnő, Mária Terézia bajor her- czegnő, Lajos bajor harczeg és Vaszary Kolos herczegprimás.* Mivel minden jel szerint erre a zászlóbontó közgyűlésre sokán utaznak fel, óhajtandó hogy a feljegyre vonatkozó vasúti igazolványoknak kiváltása érdekében (ur és hölgy egyaránt igénybe veheti) Írjon mindenki sürgősen a József kir. herczeg Szanatórium egyesületnek Budapest IV. (Királyi bérház.) Ahol a közgyűlés és a ligába való belépés minden tudnivalóiról készségesen adnak felvilágosítást. A jegyek junius 1-től 10 napi érvénynye) birnak. Dr. Karácsonyi János kanonok Csak az imént adtunk hirt arról, hogy dr. Karácsonyi Jánost — kit büszkén vallhatunk városunk szülöttének — a budapesti kir. tudományegyetemen az egyháztörténeti tanszék tanárává nevezte ki a király s ma ismét büszkén örvendezhetünk haladásán, mert a váradi káptalannál a Steinberger Ferencz halálával megüresedett irodalmi stallumba kanonokká nevezte őt ki Magyarország apostoli királya. Nagy és szép előmenetele ez a sikerdus pályának, melyet dr. Karácsonyi János fényes tehetsége, történetírói készültsége, tudása szereztek. Tehetsége már több ízben talált elismerésre, mert már egész fiatal pap korában levelező tagja lett az akadémiának, tavaly pedig egyhangúlag választott rendes tagja, mintegy másfél év óta pedig az ország első tanintézetében, a budapesti egyetemen lett egyháztörténelmi tanár. Dr. Karácsonyi 25 esztendeje működik a történetírás mezején. Minden munkája előbbre vitte a magyar történetírást, uj adattal gazdagította a magyar történelmet. Alaposság, éles és biztos Ítélőképesség dolgában egy magyar történetírónk sem versenyezhet vele. Dr. Karácsonyi János Gyula város szülötte s fényes pályája városunkból indult ki. A nyolczvanas években a vármegyénkben fennállott, a mostani „közművelődési egylet“ elődje a „békésmegyei régész és történelmi társulatnak hosszabb időn keresztül főtitkára volt, városunkhoz ma is rokoni és baráti kapcsok fűzik. Őt bízta meg Békésvármegye törvényhatósága a Millennium-ra készítendő „Békésvármegye Monográfiája“ megírásával, melyet Karácsonyi fényesen oldott meg, alapvető, igen élvezetes és komoly munkát nyújtván a vármegye történelméről. A kiváló tehetségű történetiró, most a díszes kanonoki stallumba kerülvén, bizonyára a történettudomány nagy hasznára fog válni uj állásában is, melyben őt szeretettel és büszkén üdvözölve kívánjuk, hogy tartsa meg őt az Isten díszes állásában „ad multos annos !“ A békési róm. kath. esperességi kerület papjai évenként egyszer tavaszszal közgyűlést szoktak tartani, amelyen az esperességi kerület működéséről tartanak beszámolót és a folyó ügyeket intézik el. Az idén a múlt hét egyik napján Békéscsabán folyi le a közgyűlés Kny Antal békési esperes plébános czimzete8 kanonok elnöklete alatt s a gyűlésen a következő papok vettek részt : Gróh Ferencz gyulai prépost-plébános, Nemeskey Andor csabai plébános, Apostol Ubald mezőberényi, Bázár Gyula orosházi, Kozma Gusztáv csorvási és Kresznerics György sarkadi plébánosok, Kovács Márk dobozi lelkész, Bogdánfy Gézi és Ruszka Zoltán gyulai, Széles Elek békési, Gyepes Imre kigyósi, Kozics Gusztáv, Hazay Gyula és Hermann Károly csabai káplánok A gyűlést megelőzőleg reggel 9 órakor csendes mise volt, amelyen résztvett a gyűlés minden tagja. Ima vezette be azután a gyűlést is, amelyet Kny Antal nyitott meg, kenetteljes szavakban üdvö zölve a megjelenteket. Az elnöki meguy tó után Gyepes Imre kigyósi káplán felolvasást tartott a katholikus ifjúsági egyletek megalakításáról, hangsúlyozta, hogy a katholikus ifjúsági egyletekben valláserkölcsi alapon tovább kell képezni az ifjakat és haza^as munkásnépet kell belőlük nevelni. Ezután Kozma Gusztáv esperességi jegyző, csorvási plébános, az esperesi kerület hitéletéről referált a gyűlésnek hosszabban és jelentésében a kerület hitéletét teljesen kielégítőnek mondotta. Néhány apró folyóügy elintézése után ezzel a gyűlés imával bevégződött. Gyűlés után ebéd volt, melyet Nemeskey plébános adott a parochiárl a vendégek tiszteletére. A gyulai izraelita nőegylet — mint annak idejében megírtuk — elhatározta, hogy a „József fő- herczeg sanatorium-egyesület“-be 2000 koronás ala- pitványDyal, rendes alapitó tagként belép s ezen összeget 5 egymásután következő éven át, 400 koronás évi részletben, kamatmentesen fizeti meg, fenntartván magának a jogot, hogy bármely társegyesülettel szövetkezve, avagy önmaga is ezen 2000 koronás alapítványát bármikor ágyai a pitványnyá emelhesse fel. A folyó évi február hó 19-én hozott eme határozat folytán, Weisz Mór titkár vezetésével, az izraelita nőegylet négytagú küldöttsége tisztelgett vasárnap délelőtt Lukács György dr. főispánnál, a „Sanatorium-egyesület“ elnökénél, akinek bejelentvén a nőegylet alapítványát, memorandumot nyújtottak át, amelyben az adományozás feltételeit foglalták össze. A küldöttség tagjai voltak : Leopold Johanna, Lusztig Adolfnó és Goldstein Mórné. Nyugdíjazás. Ordó György vármegyei hivatal- szolga, ki 1869-ik év óta áll a vármegye szolgálatában, korára való tekintettel, kérte a nyugdijaztatását. A nyugdíj választmány a kérelmet teljesítette s nevezett szolgát évi 612 koronával nyugdija/.ta s egyben javaslatot tett a törvényhatósági bizottságnak, hogy Ordó György hü szolgálatáért elismerésének adjon kifejezést. Talált tárgy. Folyó hó 25-én este a Kossuth- téren lévő mutatványos sátrak előtt egy női arany karperecz találtatott, igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalban átveheti. Kneisel Antal hangversenye. Egy igazán nagy művész játékában volt alkalma élvezettel gyönyörködd annak a kisszámú közönségnek, mely Kneisel Antal múlt vasárnapi hangversenyére a pavillon- ban összejött, s ugyanez a kisszámú közönség álmélkodva kérdezgette egymást, hol veszi itt magát ez az igazán nagy művész, akinek a nagy világvárosok legelőkelőbb szalonjaiban a helye. _ Hozzá hasonló nagy művészt nem egy hamar fogunk látni Gyulán s igazán a kiváló hegedűművész reklámnélküli bevonulásának, szerénységének, azt lehet mondani, művészi szórakozottságon alapuló tájékozatlanságának tulajdonitható, hogy a közönség jóformán alig érdeklődött az ő művészete iránt, holott törnie, kellett volna magát, hogy egy ilyen fenomenális hegedüvirtuózt meglátni és hallani alkalma legyen. Kneisel Antalról nem túloztunk, mikor más lapok közlései alapján világhírű hegedűművésznek s játékát a Joachim, Sarasaié és Reményiével hasonlónak jelentettük. Kneisel a legszorosabb értelemben vett világhírre igényt tartó hegedűművész. Hogy jna még nálunk nem ismerik, egyénisége szerénységének s a magyar lapok tájékozatlanságának tulajdonitható, mert a párisi lapok már igen szép terjedelemben czikkeznek művészetéről. A hegedűt a művész gyönyörűen kezeli. Ránézve elvész a I ö- zönség, mikor a hegedűt kezébe fogja, egybetéseivel, R. Hirsch Nelli, A’eogt-ády Antal, Nagy Sándor és Márk Lajos illusztráczióival, meleg érdeklődéssel fogadta és szeretettel karolta fel a művelt magyar közönség, mert méltányolta a nagy kiadványnak azt a jelentőségét, hogy a. magyar irodalmi műveltség számára valósággal elveszett kincseket tár újra a modern magyar közönség és a jövendő nemzedékek elé, megalkotván a magyar regényirodalom tárát s egyben történetének mono- graphiáját is. Mindezt a Magyar Regényt'ok második, ötkötetes sorozatának a megjelenése alkalmából mondjuk el. Öt újabb díszes kötettel gyarapodott a tavaly megindult hatalmas gyűjtemény. Öt értékes regényt, Mikszáth négy újabb gyönyörű tanulmányát és több mint hetven értékes, uj illusztrá- cziót nyújt az uj sorozat ismét a magyar olvasó- közönségnek. Kemény, Csiky, Vadnai és Pálffy után most Jósika Miklós, 'tolnai Lajos, Ju.sth Zsig- mond és Herczeg Ferencz következtek a sorban. Jósika egyik legszebb regénye, A csehek Magyarországban, adja az uj sorozat első két kötetét. Egyik legértékesebb történeti regénye irodalmunknak ez a hatalmas műalkotás, amelyhez Knnnaeh László készített harmincz gyönyörű illusz- trácziót. Tolnay Lajos, irodalmunknak ez a tartalmas, nagyméretű alakja, a kinek ma már a legnagyobbak koszorúja jut, a melyet életében csaknem megtagadtak tőle, talán egyik legjellemzőbb müvével, a Hárone ténsasszonynyal illeszkedik bele a gyűjtemény keretén belül regényirodalmunk klasszikusai' közé. A hazaszeretetet keserűségéből fakad az az erő, a mely e regényben a Bach-korszak g/ász-' ban élő embernek ez volt egyedüli foglalkozása, j Irodalmi munkáival egy időben lapunkat is] felkereste. Azonban irói tehetsége, — bár ez gyengeoldala volt, — sem tudott kifejlődni. Sokkal jobban uralkodott rajta szenvedélyes, indulatos lelke, semhogy művészit, maradandót, absolut értéküt tudott I volna teremteni. Tárczái túlnyomó része, különösen! az utóbbi időből, inkább „megrovási kalandok“ | voltak, melyekben maró, erős gúnynyal, túlzással] ostorozza volt feleségét, a fiskálisokat s mindazo-] kát, kik életében neki keserűséget okoztak. — Leg-1 utóbb Zsolna néven adta ki „ Tns$y galambjai' ] czimü elbeszélő kötetét. A megnyugvást, a vigasztalást mindvégig téves utón kereste. Jóformán minden nap éjfél után vető-J dött haza, mámorosán. Rokonai szerettek volna] rajta segíteni. Utóbb már szanatóriumba akarták vitetni gyógyítás végett, de Kontur Béla, bár maga^ is érezte, hogy a vesztébe rohan, mégis minden-] képpen tiltakozott ez ellen. Az ivás szeszélye tel-J jesen hatalmába kerítette már. Kontur Béla utóbb attól félt, hogy eszét veszti.] Kétségbeesett sorsán s halálra szánta magát. Hét-] főn este szokása ellenére otthon maradt s éjjel; hálószobájában szolgálati revolverével halántékon lőtte magát. A pisztoly durranását senki sem hal-] lotta, s az öngyikost reggel hét óra után a földön] fekve, holtan találta meg az öreg gazdasszony, a ki azért ment be, hogy felköltse urát A gazdasszony azonnal értesítette a házmestert, majd pedig jelentést tettek a rendőrségen Kontur Béla semmifele levelet nem hagyott hátra, a melyben öngyilkosságának okát adná, végrendelet azonban maradt utána melynek végrehajásával Szfinnee: Emilt, a „Magyar Állam“ szer- cesztőjét bízta meg. Az rendőrség lepecsételte a lakást, a halottat )edig bevitette a törvényszéki orvostani intézetbe. A gyászos véget ért férfiú megyénkben hosz- ;zu idő óta megyebizottsági virilis tag volt, eme ninőségben sokszor lejött Gyulára a gyűlésekre s i régi jó barátokkal, ismerősökkel elbarátkozni, jryulán sokan szerették, ismerték őt s nagy résztétet keltett halála. Szerezzen neki örök békét és nyugalmat a talál . . .1 __________ Ma gyar Regényírók. A tavalyi karácsonyi könyvpiacz legértékesebb meglepetése egy nagyszabású regénygyüjte- nény megindulása volt, Magyar Regényírók czim- nel. Mik*:álh Kálmán terve volt ez a gyűjtemény, tmely a magyar regény száz esztendős pályafutásában felhalmozódott kincseket gyűjti egybe hatvan liszes formájú, művészileg illusztrált és emellett tlcsó kötetben s a nagy terv megvalósítására a Franklin-'!á’svlnt vállalkozott. A Magyar Regényírók szerkesztője, Mikszáth Cálmán, nemcsak a gyűjtemény gondolatát és ter- /ezetét adta a nagyszabású kiadványhoz, hanem /állalkozott arra is, hogy minden regény elé bevetető tanulmányt ir a regény szerzőjéről, essay- sorozatot a magyar regényírókról. így vált a Magyar Regényírók megindulása elsőrangú irodalmi eseménynyé s a tavaly karácsonyra megjelent első öt kötetet, Kemény Zsig- uond, Csiky Gergely, Vad mi Károly és Rálffy Albert egy-egy regényét, Mikszáth Kálmán beveze-
