Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-21 / 22. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. május 21. 22-ik szám. előfizetési árak: Egész évre ... ____ 10 K — f Fé l évre........ „ _ 5 K — f Év negyedre-............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. r r Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. A vármegye májusi közgyűlése a terjedelmes tárgysorozatból következtetve, igen nagy arányú lesz, számos, a vármegye egész közönségét érdeklő fontos ügy kerül tárgyalásra. Már maga az alispáni jelentés, mely a hivatalos lap tegnapi számában jelent meg, oly terjedelmes s nagy tanulmányra valló munka, hogy a tárgysorozat egyik legérdekesebb pontját képezi. Részletesen beszámol a vármegye köz- egészségügyéről, közbiztonsági viszonyairól s a közgazdasági részben tesz eleget annak a feladatnak, a melyre a törvényhatósági bizottság legutóbbi ülésében a mezőgazdaság fejlődését gátló okok s azok elhárítására alkalmas módozatok, az intenzív gazdálkodás biztosítását illetőleg nyert megbízatást. A jelentés ezt a kérdést tanulmány tárgyává téve idevonatkozókig főbb vonásaiban a következőket mondja: Szerény nézetem szerint mezőgazdaságunk stagnálása s a legutóbbi években való visszafejlődése egyenként és összhatásukban a következő okokra vezethető vissza : Első sorban is az alföld szeszélyes és mondhatni minden valószínűséget, melyre a gazda bazirozni tudna, kizáró mostoha időjárására. — Ez a szeszélyes időjárás természetszerű oka annak, hogy gazdáink félénk előrelátással a nagy gyökerű kalászosok és a kukorieza termelésére helyezik gazdaságunkban a fősulyt, melyek a szárazsággal daczolni leginkább képesek s hogy indokolt e félénk előrelátásuk, megmutatta a múlt év, midőn a nagy szárazságban a takarmányfélék és kultur-növények, mondhatni mind kipusztultak s csakis a kalászosok s részben a kukorieza adták meg a gazda jövedelmét. Oka azonban a mezőgazdasági intensivitás terjedésének népünk szertelen földéhsége is, amely mindig csak arra készteti a gazdát, hogy földje holdjainak számát egyre szaporítsa, a helyett, hogy a meglevőt, az újabb birtokvásárlás költségei helyett hasznos befektetésekkel tenné belterjesebbé és igy jövedelmezőbbé. Az intensiv gazdálkodás fejlődésének egyik nagy akadálya, lakosságunknak nagyközségekbe való tömörülése is, ami egyenesen ellentétes fejlődése a helyes mezőgazdasági berendezkedésnek. Az alföldet apró falvaknak kellene ellepni, mely esetben nem kellene a gazdának városi lakást és külön tanyát és tanyást tartania, de maga hazulról gazdaságosan intézhetné birtoka kezelését. Ez a természetes elhelyezkedés és fejlődés volt is a jellege az alföldnek a mohácsi vész előtt, midőn például a mostaninál sokkal kisebb népesség mellett, a jelenlegi 27 községével szemben, 72 falva volt Békésvármegyének. Az újabb fejlődés, vagyis az alföldi nagy községek alakulása, a török hódoltság utáni rósz közbiztonsági viszonyoknak s a latifundiumok létesül- tének természetes folyománya ugyan, de e fejlődésnek a mezőgazdasággal ellentétes és arra káros volta tagadhattam Akadálya a belterjes gazdálkodásnak újabban az egyre terjedő paraszt socialismus. A munka belterjességétől ma már minden számitó gazda tartózkodni kezd, a hirtelen fellépő sztrájkok — munka megtagadások — folytonos munkás torzsalkodások az igy származó jövedelmi többletet nagyon kétessé tevén. Igen nagy akadálya továbbá az intensiv gazdasági berendezéseknek a drága gazdai hitel, annak nehéz megszerzési módja s a személyi hitel igénybe vehetésének a gazdára nézve majd nem teljes hiánya. Továbbá az adó sokasága és nagysága, amely a földbirtokokat terheli s igy a gazdát a jövedelmezőbb befektetésekben gátolja. És hogy mindenre rámutatni igyekezzünk, oka bizony még mind e tárgyi okokon kívül gazdálkodásunk lassú kultur fejlődésének kisebb gazdáink túlságos conservativismusa, s a kellő szakértelem hiánya. Ha az okokat, melyek vármegyénk mező- gazdasági állapotainak maradiságát és ezzel szerintem mind inkább megnyilvánuló válságát eredményezték, feltárnom sikerült, talán azok orvoslása módozataiban sem fogok nagyot tévedni, ha a következőkre bátorkodom a figyelmet felhívni : Alföldünk szeszélyes és mostoha climájáuak megváltoztatása módunkban nem állván, annak csapásai ellen leginkább csak a védelmi eszközökhöz folyamodhatunk. Védekezhetünk pedig némileg és momentán, ha földjeinket ősszel mélyen felugarolva vizet fogóbbá, az őszi téli nedvességet elraktározni képesebbé tesszük, mit a kisbirtokos a Sack-eke beszerzésével, a középbirtokos a gőzeke szövetkezetek létesítésével érhet el. Védekezhetünk továbbá az erős trágyázással, a lehető korai vetéssel és a vetés forgóba olyan növények beillesztésével, amelyek a nagy szárazságot a legjobban kibírják. Már nem védekezés, de a hatékonyabb berendezkedés e részben: öntöző csatorna hálózatok létesítése és az egész alföld minél kiterjedtebb befásitása. Ez utóbbi eszközöknek ily czélra alkalmas felismerése késztetett arra, hogy már alispánságom első évében indítványt tettem a mezőgazuasagi öntözéseknek megyénkben minél kiterjedtebb meghonosítására, kezdeményezésem folytán létesült a csabai minta öntöző-telep, mely kitünően tanúsítja a mezőgazdasági öntözés rendkívüli haszonhajtóságát, állandóan munkálkodom azóta is e nagyhorderejű feladat előbbre vitelén s csak legutóbbi jelentéseim egyikében vázoltam ama nagyszabású tervezetet, mely szerint vármegyénk összes szikes területei öntözés alá vonatni terveztetnek s mely TÁEC1A, Biharfiired barlangjai. Irta : dr. Lindenberger János. Amíg Biharfiired gyönyörű barlangjait nem láttam, úgy voltam a barlanggal, mint egyik öreg úr ismerősöm: ha Isten szabad napján lehettem, nem bújtam a föld alá. Amióta azonban Biharfüre- den a természet e csodás remekeit megismertem, vélekedésem a barlangok felől egészen megváltozott. Nem is csuda ! A bihari hegyek erősen meszes jellegükkel kitűnő helyül szolgálnak a viz alkotó erejének s a viz alkotott is pazar bőséggel a bihari hegyekben. Nincs szándékomban, nem is lehet Biharfüred környékének valamennyi barlangját ismertetni, csak a főbb cseppkő és jégbarlangokat. Azzal kezdem, mely páratlan látnivalója a bihari hegyeknek, a meziádi cseppkőbarlanggal, melyről a bihari hegyek legelső ismerője, Czárán Gyula igy ir: „A meziádi cseppkőbarlang az aggteleki után hazánknak legnagyobb, legszebb csepköbarlangja Oly nagy terjedelmű és oly sok elágazása van, hogy 6—7 órát kell benne eltölteni annak, aki az egészet látni akarja.“*) A barlangnak öt emelete van, sok benyíló és erkélylyel; bútorzatát pedig a cseppkőképződmények oly óriási sokasága alkotja, hogy valamennyit leírni bajos vállalkozás volna ily szűkre mért ismertetés keretein belül. Emeletek szerint csoportosítva a főbb képződmények a Czárán adta nevekkel ezek : Az első emeletre menet találjuk a pizai görbe torony modelljét, a vörös barátok klastromát, Lehel vézér kürtjét, egy csavart alakban kürt formán nőtt cseppkőképződményt, a frigyszekrényt, mely sajátságos rózsaszínben csillogó kristályokkal diszitett hatalmas cseppkőképződmény, a nagy orgonát, melynek sípjait cseppkő alkotja. A második emeleten látjuk a kőpálmát s itt van a barlang három teremcsarnoka, az ebédlőterem, melynek képződményeiben a fantázia könnyen felismeri a lelógó szalámi-rudakat és szalonna-oldalakat ; a diszterem pazar redős függönyzettel és a sötét fátyollal bevont gyászterem. Itt leljük továbbá a harangjáték csar*) Kalauz biharfüredi kirándulásokra; XIX. Éjféli körút. Ahol a szükséges tudnivalókat is meglelhetjük. nokát, melyet azért neveztek igy el, mert a csarnokban függő cseppkőlapok csont- vagy fémpál- czával érintve, zengő hangot adnak. Egyéb alkotások közül felemlítendő még a második emeleten a szentek szentje, melynek tündöklő fehér falai magnésium-fénynyel megvilágítva, gyémánt módjára ragyognak. A harmadik emeletnek egyetlen helyisége a gyermekkert; innen vezet az ut a negyedikre, amelyen van a barlangnak alakjaiban legkápráztatóbb csoportalkotása, az ud- jvari bál, valamint a keresztelő medencze, mely tündérkezek által alakított fodrozatával a barlang (legtöbb gyöngédséggel alkotott, legbájosabb mester- [müve. Az ötödik emeleten egy helyiség van csak, !Plútó mauzóleuma, melyet gazdag díszítése tesz (érdekessé. A másik, méreteire sokkal kisebb, de szintén nagyon érdekes cseppkőbarlang az u. n. Pacifik barlang a Galbinában, melyet Czárán kalauzában a következő szavakkal ir le : „A barlang, melynek kapuboltozata meglepően szabályos alkotása a természetnek, mintegy 450 lépés hosszú s csupán (egy kanyargós alagútból áll mellékágak nélkül, miért 1 is az eltévedés lehetősége is ki van benne zárva. Sirolinq AsXíS haítnoses3ze0r70' tüdőbetegségeknél, légzőszervek huriitos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 44-52 Lapun-ls: mari. száma 12 oldal.
