Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-21 / 22. szám
2 BÉKÉS 1905. május 21. tervezet, ha a normálissá váló kormányzati viszonyok engedik, legközelebb már bizonynyal megvalósítás alá is kerül. A fásitás terén is a megye kitűnő példát ad; e téren is immár szép eredményeket tudunk felmutatni, mert közutaink legnagyobb része fákkal lett szegélyezve az utóbbi években, s több mint százezer fát neveltünk a megyei faiskolákban és ültettünk ki az utak mellékére. A jó példát követik községeink, s követni kell általában gazdáinknak is. A szertelen földéhséget, mely az alföld népének sajátsága, leküzdeni alig áll hatalmunkban, mert az alföldön ma még a föld bírása tekintetik a nép előtt igaz vagyonuak, a föld a nép előtt az egyéni érték valódi mértéke, őseitől átöröklött szeretetének tárgya, megélhetésének mondhatni egyedül ismert eszköze, és ép ezért törekvésének legfőbb czélzata. Ha a kisgazda birtokát a kell ) állat létszámmal felszerelve kellőleg instruálná, a mostani jövedelmét megkétszerezhetné, de ha folyton csak terjeszkedni akar, befektető tőkéje nem lévén, rabló gazdálkodást folytat, hogy a kamatokat, adót s egyéb kötelezettségeit előteremteni tudja s gazdálkodása csak visszahanyatlik. Ezen a bajon a helyes nevelés, a gazda-osztály felvilágosítása s az örökösödési törvény helyes megváltoztatása segíthetne, amely törvény kizárná a törpe birtokok létesülését. Ezzel parallel azonban biztosítandó volna a gazdasági otthon a — homestead — felállítása is. A tanyai rendszer a mai formájában, a mezőgazdasági népességnek az egymástól távol fekvő nagy községekben való tömörülése, nagyon is hátrányosan befolyásolják gazdasági állapotainkat. A legtöbb kis- és középbirtokos az adott viszonyoknál fogva nem lakhatik az év teljes folyamán a birtokon, mi által ki van az anyagi érdeke szolgáltatva a cselédség jó vagy rossz indulatának, legfeljebb a nyári hónapok folyamán lehet szívvel gazda, télen át gazdasága cseléd kényre van hagyva, pedig a fejlett gazdálkodás — különösen a belterjes állattenyésztésben — télen is megkívánja a gazda szemét. Ez állapoton csak helyes társadalom politikai aktióval, a nagyobb tanya csoportoknak falvakká leendő kialakításával, e célból tanyai iskolák és egészségügyi körzetek minél nagyobb számmal leendő felállításával, a még ki nem épített közutak kiépítésével, a mezőgazdasági vasutaknak kiterjesztésével lehet segíteni. S megyénkben nagyobb tanya csoportjaink már is ellátvák iskolákkal, egyeseken már is elöljárói kirendeltségek működnek, útjaink tudatos politikával megjelölt hálózatokban fokozott mérvben kerülnek kiépítés alá, a Körösök hajózhatóvá tétele iránt mi indítottuk meg a mozgalmat, melynek nyomán már is foganatba vétettek a hajózás berendezhetéséhez szükséges műszaki munkálatok, a mezőgazdasági vasutak alkotásában megyénk vezet az egész országban, s még a messze külföld előtt is példát adó. Szükséges munkás viszonyaink rendezése, mely rendezés midőn egyrészről biztosítja a gazdálkodót, hogy minden időben megbízható munkásokra számíthat, másrészről munkát nyújt a napi keresetére utalt munkásnak, ki ez idő szerint csak aratási keresetében bírja családja existentiáját némileg biztosítani, azontúl csak teugődik, azontúl csak olykor-olykor jut csupán munkaalkalomhoz, sha huzamosabb annak hiánya, nyomorba jut s végül is kényszerül kivándorolni szülőföldjéről. Igyekeznünk kell tehát mezőgazdaságunk oly öntudatos berendezésére, melynek czélzata a nagyobb haszonhajtóság mellett — a mi egyébként az intensivitással együtt jár — a munkás kezek jobb foglalkoztatása is. Mondhatni: korszakalkotó volna e részben a megye gazdasági fejlődésére és általános jólétére nézve egy megfelelő feltételek között felállítandó czu- korgyár, s általában a mezőgazdasági ipar megteremtése megyénkben. Pl. a czukorgyár a legszegényebb uéposztályt munkával — a termelőket nagyobb jövedelemmel látná el, olcsó, igen olcsó takarmányuyal pedig az állattenyésztés fejlesztéséhez sokkal jobban hozzájárulna, mint bármily más intézkedés vagy támogatás. A mezőgazdasági ipar terén Weuckheim Dénes gróf tett eddig kezdeményező lépést, ki Csorváson sok jóakarattal, kizárólag a munkás nép iránti érdeklődésből seprű gyárat rendezett be és tart fenn s a Békés-Vésztő határbeli kendergyár tekinthető ilyennek. Az államra hárul a feladat a gazda hitelkérdésének megoldása terén. Panaszolják, hogy sok az akadály, mi a hitelt kereső kisgazda elé tornyosul, ha a felszaporodott adósságait conver- tálni, ha valamely hitelműveletet lebonyolítani kénytelen. A kereskedőnek lehet személyi hitele, midőn három annyi hitelt óhajt igénybe venni, mint a mennyi activával rendelkezik s megteheti ezt a legolcsóbb kamatláb mellett a legkönnyebb módon, egyedül a gazda az, ha bár biztosítékot nyújtani képes is, ha az anyagi garancziák mellett erkölcsi tőkével rendelkezik is, a ki nem élvezhet pillanatnyi kölcsönt sem, legfeljebb 7—8 százalékra, bármily hasznosnak és szükségesnek, sőt jövedelmezőnek kínálkozzék egy tervbe vett vállalata, a finauceirozás nehéz kérdésén törik meg az. Az állam, a törvényhozás feladata a földbirtokot aránytalanul terhelő és igy sok esetben igazságtalan adózás rendszerének rendezése is. Adózási törvényeink általában tarthatatlanok, azok rendezése köztudomásúlag tervbe is vétetett. Fontos e rendezés minden adózó honpolgárra, de legfontosabb és legsürgősebb gazdáinkra. Gazdáink couservativismusának megtörése, felvilágosítása és helyes irányítása intelligens gazda társadalmunk feladata. E részben buzgó munkát folytat gazdasági egyesületünk, a gazdálkodás irányának helyes mederbe való terelése érdekében, feladatához képest minden tőle telhetőt elkövetve. Szükséges több mintagazdaság felállítása, a hol a kisgazda a gyakorlatban látná megvalósítva azokat a tanokat, miket nekik önzetlen oktatóik hirdetnek, gazdasági vándor tanítói, továbbá közgazdasági előadói állások szervezendő k. Fokozottabb figyelemben volnának részesi- tendők a gazdasági ismétlő iskolák, hol a növendékek a helyes gazdálkodásra nyerhetnek kioktatást. Általábau fel kell költeni az érdeklődést a gazdaközönség körében a belterjesebb gazdálkodás előnyei iránt, megösmertetni annak módjait, megteremteni annak feltételeit, elősegíteni annak eszközeit. A másik feladat, a mire nézve a vármegye alispánja szintén a legutóbbi közgyűlésen nyert megbízatást, az ebadó rendezése. Erre nézve az alispáui jelentés a következőkben terjeszkedik ki : Az ebadó szabályrendelet alkotását az 1888. évi VII. t.-cz. rendeli el, 72. §-ábau kimondván, hogy »a veszettség korlátozása czél- jából minden törvényhatóság a törvény életbelépte után hat hónap alatt tartozik a kutyatartásról szabályrendeletet hozni, a melyben egyúttal a fölösleges kutyák tartásának megszorítása végett alkalmas adó állapítandó meg.* A törvény eme rendelkezése folytán alkottatott meg annak idején a vármegyei ebtartási szabályrendelet, mely a legmesszebb menő kivételeket állapította meg az adó alá eső kutyákra nézve s az ebadóból befolyó jövedelmeket a községek rendelkezése alá bocsátotta. A szabályrendelet ily értelemben állott fenn az 1902. évig, amidőn a m. kir. belügyminister 1902. évi junius hó 9-én kelt 41021. számú rendeletével arra utasította a vármegyét, hogy szabályrendeletét vegye revisió alá, mivel az nem felel meg a törvény által előirt czélzatnak, elrendelte egyben pontonként a módosítás mikéntjét és elrendelte Mindjárt előcsarnokában feltűnnek a mennyezet ferdén nőtt cseppkőképződményei. Ezeken túl, a nagy kerek terem kezdetén jobbra egy alulról- felülről összenőtt és gazdagon díszített roppant nagy cseppkőoszlop áll, a barlang legérdekesebb képződménye. Figyelemmel keresve ezen oszlopnak a nagy terem felé forduló oldalán meg lehet lelni a cseppkőkutat: a nagy oszlop egy pontjából 10—15 másodpercznyi időközökben vékonyka csurgó indul meg szakadatlan összefüggő vizfonálban folyva pár másodperczig s szabályos időközökben ismételve e játékot. „A nagy oszlop mögött jobbra kanyarodik a barlangnak szép, szabályos, tágas és könnyen járható alagutja. A nagy oszloptól befelé menve, egy kanyarulatnál a menet közepén ülő oroszlánra emlékeztető cseppkőalak látható. Még beljebb egy másik fordulónál egy domb fölött gazdag cseppkő- rojtozat függ : a vadasbolt, felakasztott s fejjel lelógó szárnyasok csoportja. A domb túlsó lábánál a Betlehem kicsinyített képződménye.“ Kora nyáron, vagy esős időben a barlang talaját ellepő viz miatt innen nem igen lehet tovább menni. A mi társaságunknak azonban sikerült a süppedékes talajon eljutni a barlang végső csarnokáig, mely képződményeinek gazdagságával és színezésével nagyon jól hatott reánk. Ami azonban Biharfüred össszes látnivaló közül legjobban vonzott, a jégbarlangok voltak. A Galbina patak vidékén barangolván, kettőben is gyönyörködhettünk. A legsajátságosabb természeti tünemény, melynek keletkezése előttem valóságos rejtély, a Borszigu-gerincz hóaknája a jégkrinolinnal. Valóságos szikiakut, 12—15 m. átmérővel, 25 m. mély, melynek függőlegesen lemenő falába Czárán fogódzókkal ellátott erős falépcsőt készíttetett. A hó, mely télen leesik, a szikiakut fenekén akad fel s a nyomás folytán keményedik jéggé. Leérve a hóig jobb felől üreg van, melynek szájánál kezdődik a belső falépcső: ez vezet le a jégkrinolin oldalán annak aljáig, ahol körül lehet járni az egész krinolint. Az érdekes jégképletek közt, melyeket általában véve finomság jellemez a jégkasza, három király, a megfagyott zuhatag stb. feltűnődnek. A jégben elvétve őskori állatok maradványai is találhatók, melyek a rettentő szikiakutba zuhantak alá. A másik jégbarlang, mely érdekességére páratlanul áll a biharfüredi barlangok közt, az u. n. eszkimó jégbarlang. Bejárója dolinából (tölcsér- alakú mélyedés, minő gyakran fordul elő a bihari hegyekben) nyílik és meglehetősen kellemetlen : szűk kapuzat, melyen át erősen meggörnyedve korhadt, fadarabokkal és földdel bevont jéglejtőre jutottunk. Midőn hol csúszva, hol lépésben a jéglejtő aljára értünk, (mely különben nem hosszú), tündéri látvány tárult elénk. Hatalmas jégcsarnokban álltunk, melynek belsejét a nap teljes fényé világitá be, talaja és falai kristályjégből voltak. Ami ugyanis különösen bájossá és ritkává teszi e jégbarlangot az, hogy tetején óriási méretű ablaka van. Az első dolog, a mi szemlélő figyelmét magára vonja, a nagy jégzuhatag kékesbe játszó fehér kristálytömege, melyet jobbra hagyva az eszkimópárnak elnevezett jégképződményt találjuk: férj és feleség egymás mellett békés egyetértésben ! Különben itt is eszkimó bácsinak van jobb dolga, mivel őt kevésbé éri a nap, mint feleségét, aki minden nyáron elolvad s minden télen újra képződik. Nem tudván eszkimó nyelven, nem tudtuk megkérdezni, mit szól mindezekhez eszkimó bácsi! A barlang igazán elragadó látnivalója volt a jégkut. 10—15 m. mély üreg, kristálytiszta jéggel kifalazva, mely falazat gyémántként ragyogott s verte vissza a beledobott égő magnésium-szallag fényét. Nem is szólva az oncsászai barlangokról, melyek közül a jégbarlangot még nem kutatták ki és nem is tárták fel, a mondottakból világos, hogy Biharfüred vidéke barlangok dolgában is nagyon érdemes látnivalókkal szolgál. A vizesésekről majd más alkalommal.
