Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-03-19 / 12. szám
6 BÉKÉS 1905. márczius 19. Scheibert Lajos, özv. Zupka Orbánná, Bauer Lajos, özv. Márky Gáborné, Fürst Ignácz, Biró Sándor, Benedicty Gyula, özv. dr. Frey Lipótné, Franki Ignáczné, Lőwy Sándor, Weisz Izidor, Belenta Frigyes, Szügyi József, Szenes Manó, Neuländer Adolf. 1—1 koronát: Szenes Manó, Deutsch Simon, özv. Czódly Jánosné, Huppert Lajos, Deutsch N., Stern Herman, Wallinger Péter, ifj. Grünwald Vilmos, Schultz József, Tassy Sándor, Friedrich Márkus, Déz8y Károly, Kürthy László, N. N. (Csaba.) A felülfizetésekért a jótékony czélra való tekintettel ezúton is köszönetét fejezi ki a rendezöság. Házasság. Vangyel Jolánt, Vangyel Sándor nyugalmazott főjegyző leányát Orosházán hétfőn vezette oltárhoz Csermák Gyula kolozsvári biztositó társasági tisztviselő. Hirtelen halál. Szelcsán András békéscsabai fuvarost szombaton reggel halva találták ágyában. Mint az orvosrendőri vizsgálat meg llapitotta, sziv- szélhüdés ölte meg az előző napon még egészséges 65 éves embert. Baleset. Kvasz Pál békéscsabai 55 éves nap számos egy haladó kocsira akart kedden reggel felszállani, de jobb lábával a felhágó helyett a forgó kerék küllői közé lépett, a melyek alsó lábszárcsontját ketté törték. Súlyos sérülésével a békéscsabai községi kórházba szállították. A posta köréből. Igen gyakori eset, hogy a levelező közönség áruminták és keresztkötéses nyomtatvány küldemények közé magán levelezés jellegével biró közléseket csatol, vagy a keresztkötés alatt feladott nyomtatványok sorai, hasábjai közé ir. A postahivatal figyelmezteti a közönséget, hogy a jelzett küldeményekbe magánközlóseket írni, vagy elhelyezni 2 korona birság terhe alatt tilos éb azért saját érdekében cselekszik, a ki közléseik továbbítására a kifogásolt mód helyett külön levelet használ. Eltűnt egyének. Tyukodi Sándor bucsatelepi lakos, neje és 2 kiskorú gyermeke hátrahagyásával, ugyancsak Bényei Mihály és neje Fehér Emilia, szintén bucsatelepi lakosok, 3 kiskorú gyermekük hátrahagyásával, folyó évi január hó 15-én abból a czólból, hogy mint komédiások, vagy vándorszínészek keresethez jussanak, együttesen hazulról altávoztak s oda sem vissza nem tértek, sem hátrahagyott családjukat nem értesítették. — Králler Béla nevű. ujkigyósi illetőségi 12 éves fiú Arad"ól Pág Miklós czipészmestertől, hol mint tanoncz volt, január 22-én megszökve, ismeretlen helyre távozott A mezőberónyi polgári iskola uj telke. Mezőberény község képviselőtestületének folyó hó 16-án nevezetes ülése volt. Ezen dőlt el véglegesen azon kérdés, hol épüljön az uj állami polgári iskola ? Összesen 6 a ánlat adatott be. Legolcsóbb volt a Császár-Plesovszky-féle telek 14,000 kotonáért, legdrágább a Bihály-Winter-féle telek 36,000 koro náért. A vita nagyon szenvedélyes mederben indult meg. El ekintve a személyes ellentétektől, nemzetiségi és pártpolitikai motívumok is belejátszani látszottak a nagyon hangossá vált vitába. A község bírája Tóth György, Kolozsi főjegyző indítványára kénytelen volt erélyes hangon mérsékletre inteni a felszólalókat. A harcz két telek körül forgott. Az egyik párt azt akarta, hogy a Kárász-Gottfrid-iAn telek vétessék meg, mely a főutczán a kövezett ut mellett, a magyar ajkú reformátosság által lakott' városrész központjában van s melynek ára 17,000 korona. A másik párt a mellett foglalt állást, hogy a községháza közvetlen szomszédságában az egész község központjában levő Hegedűs féle postaépület és községi doktori lak vétessék meg a polgári iskola telkéül, mely két teleknek ára 35500 koronára lett szabva. Ez utóbbi mellett a túlnyomó számban levő német és tótajku képviselők foglaltak állást Főérvük az volt, hogy a polgári iskola az egész község lakossága számára épülvén, azt, — ha drágább telken is — de a politikai község középpontjában kell építeni, hogy az ne egy városrész és nemzetiség, hanem az egész község és a többi nemzetiségek számára is épült kulturális intézménynek tekintessék. A német- és tótajku kép viselők koalicziója feltétlenül ez utóbbi, nagyon is figyelemreméltó indokokkal támogatott nézetet juttatta volna győzelemre, ha közbevető indítvány nem tétetik, csakhogy ez pirhusi győzelem lett volna. Ugyanis ez a magyarajku reformátusság elkeseredését, a község vezető elemeinek elkedvet- lenedését vonta volna maga után, felebbezésekre adott volna okot stb. Mindez pedig a vajúdáson csak alig hogy átment polgári iskola ügyét agyon ütéssel fenyegette. A harcz hevének tetőpontra jutásakor Jeszenszky Károly, községi iskolaszéki elnök szólalt fel, azt mondva, hogy nagyon örül ennek a szenvedélyes harcznak. Mert abból azt olvassa ki, hogy a polgári iskola iránt nemcsak a tősgyö keres magyarság, hanem az idegen ajkú polgárság is melegen érdeklődik, azt a maga számára lefoglalni akarja, hogy az általa terjeszteni hivatott magyar nemzeti mivelődés előnyeiben részesülhessen. A polgári iskolának nem feltétlenül szükséges a politikai község központjában lenni, mert azt nagyobb gyermekek fogják látogatni, akiknél egy pár száz lépés a központhoz innen vagy túl, nem jöhet számításba. Ellenben az idegen ajkú polgárságnak feltétlenül szüksége van oly tiszta magyar nyelvű népiskolákra, melyek az általuk lakott városrészeknek központján lennének elhelyezve. A német ajkuaknak lesz is iskolájuk, mert a község kötelezettséget vállalt az állammal szemben, hogy ha a polgári iskola az uj épületbe költözik, mostani helyiségét, az állam által fentartandó állami elemi népiskola helyiségéül átengedi. Ez pedig a németség által lakott városrész kellő közepében, a Széchenyi téri teplom tőszomszédságában van. Miért lennének csak a tótajkuak ily előnytől megfosztva? Azért indítványozza, hogy a polgári iskola helyiségéül a Kárász-Gottfrid-féle telek vétessék meg, de egyszersmind a tótajkuak jogos kulturális igényeinek kielégítése czéljából, azon a pénzen, amennyivel többe kerülne a postahivatal és doktori laknak megvétele, a községvásároljameg a Luther- téren levő, most a polgári iskola helyiségéül szintén felajánlott és alkalmasnak talált Bereg-Kokczoszky-féle telket. Ezen indítvány elvben egyhangúlag elfogadtatott s érdemleges tárgyalás végett a legközelebbi gyűlés uapirendjére tűzetett ki. Az indítvány eredménye az lett, hogy a tótajku képviselők lemondtak a német-tót koaliczió eszméjéről és egytől-egyig a Bereg-Kokczoszky-féle telek mellett szavaztak, minélfogva 13 szótöbbséggel a Kárász-Gottfried-féle telek vásároltatott meg a polgári iskola uj helyiségéül. A közbevetett indítvány sorsának eldöntését feszült érdeklődéssel várja Mezőberénynek hazafias és nemzeti létének öntudatára ébredt lakossága. Utánzó mánia. Ha egy készítmény számos utánzókat teremt, ez legjobban bizonyítja annak jóságát ! így van ez a hírneves Kriegner-féle arcz- szépítő különlegességekkel is, — vessenek hölgyeim egy pillantást a napi vagy szépirodalmi lapok hirdetési rovatába s úgy meggyőződést szerezhetnek arról, hogy hány mindenféle arczcrémeket ajánlanak különféle czégek. Még 1885. évben vett szabadalmat készítményére a feltaláló néhai Kriegner György gyógyszerész és creálta a hírneves Creme de Margit- eritet, mint az első zsirtalan créraet a continensen. Bármiét erőlködnek is némelyek ezen szerrel con- cúrrálni, annak finomságát és hatályosságát elérni nem tudják, mert annak titkos készítési módját csakis a Magyar Korona gyógyszertár, Budapesten, Calvin-tér birja és szigorúan őrzi. — Egy nagy tégely ára 4 korona. Hazai ipar. Wein Károly és Társai gyári czég a mai lapunkban közzétett „Figyelem“ czimü hirdetésére különösen utalunk s első sorban háziasszonyainknak ajánljuk becses figyelmébe. Vegyünk ahol csak lehet hazai iparczikkeket, miáltal hozzájárulunk, hogy sok ezer szorgalmas kéz jutalmazó munkát kap, de hozzájárulunk ezáltal ahhoz is, hogy a nemzet gazdaságilag is erősbödhetik. Kitűnő háziszer. A hashajtó és görcscsilapitó Hódmirigy cseppek jó hatással bírnak mindenféle étvágytalanság, gyomorhév és gyomorterhelés ellen. Ara üvegenkint 1 korona. Kapható a Bittuer-fóle gyógyszertárban. Glonitz. N. O. 4—9 Minden háztartásban, városon és falun áldásos, ha kéznél van egy-egy üveggel a Schmidthauer-fóle IGMÁNDI keserüvizből, mert szükség esetén egy fél pohárral használva, gyorsan és alaposan eltávolítja a gyomor és belekből a csiráját számtalan komoly betegségnek s ezzel elejét veszi a baj további fejlődését a szervezetben. Az igmándi keserüviz nemcsak mint gyomor-, bél- és vértisztitó alkalmazható a legjobb sikerrel, de kitűnő étvágyat is hoz. — Hogy az igmándi vízből aránylag már kisadag oly hathatós, ize pedig könnyen bevehető, lágy és sima, érdekes magyarázatát abban leli, hogy annak hatékony alkatrészei a természet ölében évezredek óta az úgynevezett összeérési folyamatnak vannak alávetve, hasonlatképen, mint a kőszén a főid gyomrábau mennél régibb, annál érettebb, jobb és értékesebb, s csak az igy napfényre került teljesen érett állapotban levő természetes ásványvíz bir azon csodálatos gyógyerővel, mely az igmándi keserüviznek oly becses és jellemző tulajdonsága, s a melyet sem művileg utánozni, sem pedig egyáltalán pótolni nem lehet. Ingyen! Mint minden évben, úgy az év folyamán is az ösmert Kertész Henrik Bécs, (Fleischmarkt Nr. 18) rendkívül érdekes 1500 tárgyat tartalmazó árjegyzékét, mely tartalmazza az összes újdonságokat, mi a beszerzésnél nagy előny, ingyen és bérmentve küldi meg. Levelező-lapon kívánt árjegyzékek, még az nap folyamán kül detnek. 3—8 Menyasszonyi selyem 60 krtól 11 frt 85 krig métereiikint, minden színben. Bér- mentve és vámolva a házhoz szállítva. Dús választékú mintagyüjtemény postafordultával. Selyemgyár Henneberg, Zürich. 25 2—7 Elegáns férfi ruhák készülnek újonnan az érkezett valódi angol és belföldi szövetekből Gyepes Gergely férfi ruha szabászati divattermében Gyulán, Alcser Imre féle házban. 86 3—3 Irodalom és művészet. A „Zenélő Magyarország“, zongora- és hegedű zenemüfolyóirat most megjelent XII. évfolyamú 6-ik füzete a következő érdekes zenetartalommal jelent meg: I. Gerber Jenő „Hortobágyi nóták“, 2 eredeti magyar dal : 1. „Szegény vagyok, nincsen gazdagságom.“ 2. „Betyár vagyok az alföldi pusztában.“ II. Huber 8., Falk R. „Isteni szikra«, vig dal. III. Lieberfeld Dan „The Jersey Carneval“, induló. Mindig oly gazdag tartalommal jelenik meg ezen, minden zenekedvelőnek fontos zenemüfolyóirat minden egyes füzete úgy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemüveket — havonta kétszer — megjelenő füzeteiben, mindenkor 10—12 oldalon kapják. Előfizetési ára : egész évre (24 füzetre) 12 korona, félévre (12 füzetre) 6 korona, negyedévre (6 füzetre) 3 korona. Egyes füzet 60 fillér. Előfizetni a most folyó I. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyar- ország“ (Klökner Ede) zenetnükiadóhivatalában : Budapest VI11 , József-körut 22/24., hol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű a legolcsóbban megszerezhető. Gyulai élet. Szép a szabadság hajnalhasadása, szép a rügyező márczius langy fuvallatának szabadságot lehellő érintése, szépek az ünnepi ódák és szép az epigonok lelkesedése a dicső ősök nagy tettéért — de gyomor kell hozzá. Nem annyira ódákhoz és a szónoklatokhoz, hanem a töpörtyűs túrós csuszához. Mert mióta ez a dicső nemzeti eledel »közjogi szerepet« tölt be Magyarországon (tudvalevőleg túrós csusza és paprikás nélkül nemcsak képviselőt, de még megyebizott- sági tagot se lehet választani nálunk) azóta sok-sok magyar fillér, korona, öt korona és 20 koronás bankó megy ki a külföldre a carlsbadi kúra révén. Mert a márczius 15-iki két közjogi étel a túrós csusza, meg a paprikás nagy nemzeti veszedelmünk nekünk. Nem enni belőlük — azt a legmegrögzöttebb vegetáriánus se állhatja meg, enni belőle pedig (ebből pedig keveset enni sem lehet, ha már belekóstol az ember) annyit jelent, hogy az ember másnap nem győzi szedni a szóda bicarbonát és roppant kellemetlen emlékekkel adózik másnap a szabadság hajnalának, melynek hasadása őt úgy tönkre tette. Szó a mi szó, korcs már a magyar! Dicső apáink karddal a kezükben a hétfejü sárkánynyal is megbirkóztak s mi már egy márczius 15-iki banketten a kés és villával se tudjuk sikeresen megvívni a harczot a malaczpaprikással. Talán ez is az oka, hogy hulladoz szét a bankettező közönség. Máskor 150-enen is ültünk a Lojzi bácsi párolgó pompás paprikása mellé, ma alig egy félszázan mertünk eleget tenni a honfiúi kötelességnek. Nem a szivek romlottak meg pedig, hanem a gyomrok. Egy töredék átpártolt Fischli tatához, akinek könnyebb a helyzete, mert nem kötik évtizedes tradicziók a túrós csuszához és a paprikáshoz, egy nagy »zöm« a politikailag kisajátított márczius 15-ének a hive, aki nem borjutokányt akar vacsoráim, hanem minden áron csak »kétfejű sast«
