Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-03-19 / 12. szám
1905. márczius 19. BÉKÉS 7 s vannak olyan gondnokság alá helyezendő 8 forintos menüjü hazafiak is, akik fittyet hánynak a tradicziók- nak és pezsgővel köszöntik fel márczius idusát s nemcsak az idusért, de még tán Idusért is lelkesednek, így aztán megoszlik a publikum, de a vélemények abb in a tekintetben még sem oszlanak meg, hogy mindenki igyekszik élni a szabadság hajnalával és senki sem megy haza — hajnalig. Azonban Kóhn Móriczot mégis gondnokság alá kell helyezni. Nem azért, mert 50 koronát tett a sonkás tészta után a bankett asztalára — mert hiszen mikor a fiskális károsodik minden jó lélek örül — hanem azért, mert ennek következtében a zsebébe kellett nyúlni minden igaz magyarnak és kidrukkolni a hazafias adományt. A Fischli bácsi vendégeiből 277 koronát srófolt ki ilyeténképen Kóhn Móricz a kereskedelmi csarnok Jókai könyvtárára. Látszik, hogy fiskális, alaposan érti a mesterségét, Isten irgalmazzou az alpereseinek. Ez volt a márczius 15-iki est *lágere. Az igazi sláger azonban másnap, márczius 16-ikán folyt le a gyulavidéki takarékpénztárban, (melyet Dobay ur után Reisner ur nagy örömére »mezítlábasnak« neveznek.) Ebben a takarékban, melynek Révész ur is az oszlopai közé tartozik s melynek ketreczé- ben Lendvay bátyánk őrzi a bankót és Stern ur szólongatja a feledékeny adósokat, épen nagyban méltatják a márczius 15-iki nagy felbuzdulást, mely 277 koronát hozott össze a Jókai könyvtárra, mikor beállit a bank ügyésze, a Párisból nem régiben hazakerült Márkus Miska. Egy fiskális, aki Párisba járo- gat és Nizzában vesz szalmakalapot, mindig jó médium arra, hogy megpumpolják. E czélból Stem ur váltig példálózgat a Kóhn Móricz gavallériájával, de az ügyész ur nem reagál, miért is Stern ur nyíltan kirukkol a farbával és neki megy a fiskálisnak : — Bizony Miska, ha nekem olyan jó irodám volna mint neked, én is adnék valamit a Jókai könyvtárra. Miskát azonban nem könnyű beugratni. Kihalász két koronát a nadrágzsebéből és leteszi a ház asztalára. Ezt az összeget azonban még Révész ur is kevesli egy olyan fiskálistól, aki Párisba jár borotválkozni és Nizzában vesz kalapot, Lendvay bátyánk meg épen nincs megelégedve. — Hallja az ur — dörmögi oda — ez még az írnokától is kevés volna, nemhogy egy fiskálistól, akinek jól megy a boltja ! Erre már Miskában is felébredt az »üdvégyi« önérzet és sértődötten odaszól a bankó-csősznek : — Ejnye Lendvay bátyám, de fene nagy gavallér maga. Mutassa hát meg mit ad maga, én mindig állom az ötszörösét annak. — Hínye az istállóját neki — gondolta magában Lendvay bátyánk, (de nem mondta ki, mert félt, hogy vasárnap beleteszik az újságba) — hát ki vagyok én ! Hadd menjik szijjel ez a kákabélű fiskális. — »Mutassa meg hát az ur, hogy mit tud !« Azzal Lendvay bátyánk belenyúlt a mellényébe ás kivágott egy ropogós uj 10 koronást. Erre aztán igazán nem volt mit tenni, mint azt, hogy Márkus Miska is leolvasott Stern ur elé öt darab ilyen tiz koronást (de bosszúból régi bankót adott) és — sötéten távozott . . . így csinálják a Jókai könyvtárat. . . ! —re. Közgazdaság. Szabászati szaktanfolyam Gyulán. A kereskedelmi minister által engedélyezett szabászati tanfolyam immár befejezéséhez közeledik és a „Gön- döcs“ népkerti pavilion nagytermében munkálkodó szabók közt ugyancsak eredményes munka folyik, sőt már a nyilvános vizsga megtartásáról adhatunk hirt. Ugyanis a napokban értesítette Vikár Béla fővárosi mágnás szabó iparos, mint a keresk. kormány által megbízott szakipari ellenőr Csontos Imre főváresi szabász tanítót, hogy a vizsgálatot f. hó 25-én, szombaton délelőtt 9 órakor kezdődőleg, esetleg délután 2 órától folytatólag tartja meg. A felügyeletet gyakorolják még: a kir. ipari felügyelőség, az aradi keresk. és iparkamara megbízottja, a kezdeményező iparos ifj. egyl. elnöke, az iparhatóság, kiket, valamint a szabász művészet iránt érd-klődő t. férfi közönséget is ez utón hívják meg, hogy szives megjelenésükkel tegyenek tanúbizonyságot, hogy a komoly törekvést mindenkor elismerni és pártolni tudják és akarják, amire a hdyi szabó iparosok ez alkalommal pályáznak. Mütanrendöri bejárás. Az alföldi első gazdasági vasút részvénytársaság által a Géza megállóhelytől Tótkomlósig kiépítendő vasút mütanrendöri bejárását a kereskedelmi miniszter elrendelvén, A gyulai vitézek. Alberti Mihály és György nevű öc8cse a lehető legrosszabb viszonyban élnek a rendőrséggel, sőt határozott ellenszenvvel viseltetnek az iránt is, hogy a csendőrség teljesítse a közbiztonsági szolgálatot, mert akkor bizonyára nem történhetett volna meg az alábbi eset. Ugyanis 1904. augusztus hó 22-ón hajnalban Rusz János rendőr, szolgálata teljesítése közben az oláhvárosban is megannak határidejéül folyó hó 21-ike tűzetett ki, fordult, mikor is Albertiék meglesték svasdarabokmelyre a kereskedelmi miniszter által a bejárás foganatosítása czéljából a vasúti és hajózási főfelügyelőség küldetett ki. A vármegye részéről a közigazgatási bizottság által megbízva dr. László Elek bizottsági tag, s az államépitészeti hivatal vesznek részt a bejáráson. A bókésmegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya vasárnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán n kaszinó helyiségében ülést tart s tárgysorozata : Elnöki jelentés: Békésen rendezett két hetes kertgazdasági tanfolyam eredményéről. Az egyleti kert és ház eladása tárgyában. A kertészeti szakosztály lelentése Ásványi József egyleti kertészszel történt rn -gállapodásról. Az egyleti ház épitő-bizottág jelenése. Luxus ló és tenyészállatvásár rendező bizottság kiküldése. A közgyűlés idejének megállapítása. Pöldmivelósügyi miniszter leirata, melyben Kétegy- háza község vásárjog és heti vásárait kibővuő kérelmére véleményt kér az egylettől. Az OMGE átirata, melyben a dohánytermesztés tárgyában beadott memorandumára és az erre adott pénzügyin nÍ8zteri válaszra kéri az egylet észrevételeit. Elhalt, elköltözött és kilépő tagok törlése. Az Orosháza—csongrádi vasút ügye. Mint ismeretes, Békésvármegye törvényhatósága 140 ezer korona hozzájárulást szavazott meg az őszszel az orosház—csongrádi vasút kiépítéséhez, azonkívül jóváhagyta e vasútépítéshez hozott határozatát Orosháza képviselő testületének. Mindezen határozatokhoz hozzá járult a kormány is, s ma abban a stádiumban volna a vasút épit.s ügye, hogy meglehetne kezdeni a földmunkálatokat, ha időközben akadályok nem merülnek föl. Az aladályt a vasút kiépítése elé Csongrádváros gördítette, amely hétfőn tartott közgyűlésén kimondotta, bogy a vasútépítés költségeihez, mivel már úgyis kiépül, nem járul hozzá. Ezzel zemben az építés vállalkozók 60 ezer korona hozzájárulási követelésüket fenntartják és kijelentették, hogy e nélkül egyetlen csongrádi munkást sem fognak az építésnél alkalmazni. kai leverték. Azzal védekeztek, hogy a rendőr is megverte s akkor feljelentette őket. E védekezés daczára Alberti Mihály hat hónapi börtönt, öcscse pedig három hónapi fogházat kapott. Az Ítélet ellen azért felebbeztek, mert véleményük szerint sok a büntetés, különben, bár ellenkező indokból, a közvádló is apellált. Heti p i a c z. Gyula, márczius hó 17-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét folyamán, jó tavaszi időjárás hatása alatt, az árak ismét hanyatlottak úgy, hogy búza a hét folyamán 20 fillért veszített árából. Hetipiaczunkon tavaszi gabonában élénk volt a kínálat, elkelt: Búza . . 18'-----18'40 Ár pa 15-60 —16'20 Zab 15-60—15-80 Tengeri . 16-10—16"20 N y i 111 é r. *) A szülök figyelmébe! Felkérem az igen tisztelt szülőket, a kiknek felnevelt fiú gyermekeik vannak s azokat a lakatos mesterségre akarnák kiképeztetni, hogy a Karácsony Mihály ur üzletét kerüljék, ne hogy olyan szerencsétlen helyzetbe jussanak gyermekeik, mint az én gyermekem. Ugyanis tanítás közben, figyelmeztetésül a forró tüzes vasat a szemének irányítva, fenyi- tette meg, oly szerencsétlenül, hogy csak a Mindenható tudja, hogy nem e lesz nyomorék a szemére. Gyulán, 1905. márczius 18-án. Szilágyi István *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Törvényszéki csarnok. A „czég.“ Egy gyulai czég beltagjai és pedig a 18 éves F. Márton s a nálánál fiatalabb Regina voltak f. hó 16-án főtárgyaláson, csalás bűntettével vádolva és pedig az alapon, hogy Márkus és Szendrei budapesti czégtől hitelbe vásárolt árukat eladva, a vételárat nem fizették ki. Nevezettek beismerték, hogy a czég tulajdonosai ők, azt is beismerték, hogy tartoznak s a sértettnek ki is fizetik majd, — ha lesz miből, de azt tagadták, hogy bűncselekményt követtek volna el, mert hát nagyon drágán vásároltak és a mint eladták az árut, elment a család szükségleteire, mert sokan vannak, meg is ázott az áru, de meg loptak is tőle, — különben a czég fel is oszlott. Minthogy pedig a kir. törvényszék nem látta bebizonyítva terheltek részéről a csalási szándékot, sem pedig a ravasz fondorlatot, felmentette a czég beltagjait. Tapasztalt czigány. Lakatos Piczi János szül. 1847 ben. gyulai lókupecz szép rekordot ért el a lopások terén. így 1876. május 6-án hat hónapi, 1877. május 19-én egy évi börtönt, 1880. márczius 12 én 10 napi fogházat, 1881. május 12-én egy évi börtönt. 1884. Julius 13-án egy évi fogházat, 1893. márczius 19-én öt évi fegyházat, 1901. október 16 án egy havi fogház büntetést kapott. Ez idő szerint pedig ugyancsak lopásért el van Ítélve, 58 éves kora daczara, két évi fegyházra, egy évi és kilencz hónapi börtönre. Vájjon mikor nő be a czigánynak a feje lágya? Bizonyára nem akad Gyulán több társa, aki egyféle bűncselekményért annyi büntetést kapott volna s az is valószínű, hogy az egész vármegyében kevés kartársa lehet. Kiadó lakás. Munkácsi Mihály (volt Ferentzy) utcza 1337. számú sarok házban liárom utczai szoba mellékhelyiségekkel, pincze és kerttel áprilii hó 34-től kiadd. Bővebbet a tulajdonosnál az Erkel- »özinalomban. 2352/1905. ELkés község elöljáróitól. r Arlejtési hirdetmény. Hé Les község elöljárósága a tűz- oltószertár és mászótorony építési munkájára zárt írásbeli versenytárgyalást f. év márczius 23-án délután 3 órakor, a községháza tanácstermében, mely ha a községre nézve előnyös nem lenne, azonnal megejtendő nyilvános szóbeli árlejtés tartatik. Leteendő bánatpénz 400 korona, mely a munka elnyerése esetén 800 koronára egé- 8zitendő ki. A munka az átadástól számított 6 hét alatt elkészítendő. Terv, költségvetés és feltételek a községi mérnöki irodában megtekinthetők. Békésen, 1905. évi márczius hó 17-ón. Békés község elöljárói: V. Szathmáry Gábor, K. Nagy Gábor, első jegyző. 108 1 — 1 biró.
