Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-06 / 10. szám
2 1004. márczius 6. BÉKÉS szellemnek, ez az emberhez méltó életűek a megteremtőié. Életigazság az, hogy az ember, akár fiatal, akár öreg, mindig csak hasonló társai között ismeri meg maga-magát, ön- becsét. Buzdítsuk hát a fiatalokat az egyesülésre, hiszen egymással, együtt élni annyi, mint megtanulni másokért és önmagáért élni. Az ifjúsági egyesület nemes munkájának eredménye csakhamar uj társadalmi életet1 szülne. Ha megalakul s megkezdi áldásos működését. : eljő az az idő, amelyben minden fiatalember büszke lesz arra, hogy ő az ifjúsági egyesületnek tagja lehet s ott lelkének tehetségeit s testének ügyességeit bemutatva, megismerteti, hogy ki ő és menynyit ér ? Az igy keletkező nemes önérzés pedig át fogja hatni életének minden cselekedetét. De, hogy az ifjúsági egyesületben a szó legnemesebb értelmében vett egyesülés magasztos jelszava alapján valósággal testvérekké váljanak az ifjak s ugyanazon czél elérésére ugyanazon le’ikesülés hassa át őket: abban az egyesületben nem említhetik fel soha senkinek sem vallását, sem nemzetiségét ; s a tudománynak és a műveltségnek azon fokára kell felemelkedni, amelyen a közös jólétet előmozdító üdvös eszméknek ne a inegpenditőjét, hanem magának a felvetett eszmének hasznosságát ésidószerüségét'nézzék. Örvendetesen tapasztaljuk, hogy városunk társadalmának minden rétege, lassan bár, de kedvező irányban halad, tökéletesedik. A társadalom haladásában iine most már az ifjúsági egyesület áldásos eszméjéhez ért s az az ut, amelyen a megmozdult társadalom gátolhatatlan erővel folyton előre törekszik, egy darabig sáros, egy darabig poros, de azután száraz és tiszta lesz. Az uj eszméknek, amelyek a társadalom lépésről-lépésre meggondolt haladását mintegy kocsira ülve siettetik : nem szabad vágtatva hajtani, mert akkor az utszélén haladók a felverendő por tói nem láthatják, nem ismerhetik meg a kocsin ülőket s viszont azok sem láthatják meg a kocsi előtt álló akadályokat. Ha pedig az uj eszmék kocsija lépésben hajt: a rajta levőket messziről megismerik s ha jóbarátok ülnek rajta : a gyaloglók is felvágynak. felszállanak arra, ha pedig jóbarátokkal már megtelten ér a gyaloglók mellé : szerencsét kivánvaengedik gyorsabbanhaladni azt. Adja a jó Isten, hogy az ifjúsági egyesület kocsijára városunk gyalogló fiatalsága vallás- és nemzetiségi különbség nélkül felférhessen. Vincze Ferencz, néptanító A vármegye közgyűlése. Hétfőn folyt le a vármegye ez évi első rendes közgyűlése, aránylag csekély számú résztvevő jelenlétében. A hosszú tárgysorozattal gyorsan is végzett a közgyűlés, amelynek említésre méltó mozzanatai voltak az az ünnepélyes aktus, melynek keretében az elnöklő főispán Sztraka György főszolgabírónak átadta a királyi kitüntetés jelvényét, a Ferencz iJózsef rend lovagkeresztjét, továbbá az alispáni jelentéssel kapcsolatos vita, a mezőberény-kondorosi ut beszüntetésének tárgyalása és az a beható részletes tárgyalás, amelylyel Békés község költség- vetését megtárgyalták. Jelen voltak : Dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Berthóty István tb. főjegyző, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér aljegyzők, dr. Sál József tb. aljegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Jan- csovics Péter árvaszéki elnök, Sinszky Ferencz, Szabó Emil ülnökök, dr. Zöldy János főorvos, Antalóczy Nándor levéltárnok, Ambrus Sándor, Lukács Endre, Popovics Szilveszter, Seiler Elek, Rohoska Mihály főszolgabirák, Haviár Lajos , dr. Bodoky Zoltán, Sztraka György, Yarságh Béla, dr. Berényi Ármin, dr, Szondi Lajos, Lavatka Gyula, Kiss István, dr. Török Gábor, Aszalay Gyula, Bodoky Mihály, Mor- vay Mihály, Braun Ádám, Hoffmann Mihály, Maros György, Korosy László, Ritsek János, Endrész András, K. Schriffert József, Horváth János, dr. Kovács László, Weisz Mór. Nánásy István, Névery Albert, Ravai Gábor, Cs. Demkó József, G. Varga András, Kocziszky Mihály, Belenta József, Áchim János, N. Rau Mihály, Schulez Imre, Rau Ádám, Drie- nyovszky András, R. Nagy István, Dohányos János, Durkó Gergely, Csonka László, Harza Ferencz, Gerlein Reinhardt, Csák György, Tardy Lajos, Jantso- vits Emil, dr. Bikády Antal bizottsági tagok. Sztraka György kitüntetése. Lukács György dr. főispán a közgyűlést a megjelentek üdvözlése mellett megnyitotta, majd örömmel jelentette, hogy Sztraka Györgyöt, a békéscsabai járás nyugalmazott főszolgabiráját, a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül, a királyi kegy a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki. A legfelsőbb elismerés ezen megnyilatkozása nemcsak a tisztviselők körében keltett igaz örömet, de megelégedéssel vett arról tudomást a vármegye minden lakosa és igy a törvényhatósági bizottság minden tagja is. Szép szavakkal méltatva Sztraka György hosszú közpályáján szerzett érdemeit, örömét fejezi ki a felett, hogy a királyi kitüntetés jelvényét az érdemes férfiú mellére tűzheti, amit azzal az őszinte kívánsággal tesz még, hogy Sztraka György a jelvényt még az éveknek hosszú során át viselhesse és megelégedésben, friss jó egészségben élvezze a vármegye közönségének osztatlan tiszteletét és szeretetét. (Éljenzés.) Sztraka György megindultan mondott köszönetét az uralkodói tényért, amely az ő személyét elismerésére méltatta és amely azt a kötelességet hárítja reá, hogy életén°k még hátralevő részét tőle telhetőleg hasznos munkával töltse el és a közjó előmozdítására szentelje. Köszönetét mondott a vármegye főispánjának is jóakaratu közbenjárásáért. fel tán s oda lát be. Irigyen ügyeli őket; kesernyés tekintettel. A legényke odább sompolyog a leányka mellett, restelkedve. A pogácsás sátor előtt megáll s egy szép nagy szivet vesz a kezébe : „Nézd, lelkem — mondja engesztelődve — ezt megveszem neked, ba szereted ?“ A leányka visszafordul s mindjárt mosolyog szépen. „Megveszed nekem ?“ — kérdezi — szép portéka, ott fog állni a kasztén tetején, ha lesz kasztenünk.“ „Jó, ne haragudjál rárr..„ „Én nem haragszom rád.“ És mindjárt kezébe veszi a pogácsát. „Vers is van rajta“ — mondja a leányka és betüzgetni kezdi a szép szavakat. A bosszúsága megolvadván a gyönyörűségben, bizalmasan átnyúl a Ip- gényke keze után, a szép szivet pedig boldogan a kebléhez szorítja a másik kezével. így menve tovább boldog egyetértésben a zugó vásárban a nagyon szép köntösös, czifra fehérnép éppen a boldog párocska háta mögé kerül. A legényke ekkor észreveszi az idegen, szép húsos fehérnépet, szemét rajta felejti. Még a szája is egy kissé tátva marad, úgy rámered. A czifra fehérnép pedig megáll előttük s azt kérdezi: — Mit vettetek ? — Mi ? — kérdi idegenül a leányka. A czifra fehérnép — a csúf irigység, az ajakán, mintha egy kelés fakadt volna fel — nem tudva egyebet mondani a visszautasító szócskára, vigyorogva, kicsinylőleg ennyit kérdez : — Csak pogácsát vettetek ? És mit csinálsz vele? Megeszed? Hova valók vagytok? Falusiak ? A leányka kipirult ismét bosszúságában. — Menjen el, — mondja indulatosan. — Mi köze velünk ? Azt veszünk, ami tetszik nekünk. A czifra fehérnép esufondárosan felkaczag. De po-gá csát . . . mondja s szótagonkint hám- lik le az ajkáról a lenéző, bosszantó kérdés. És azzal tovább magy. A legényke a szép fehérnép után néz. A leányka resteli a pogácsát vinni. Oly nevetségesnek tartja a szép pogácsát a kezében. A szó megakad a szájukon. Amint elkedvetlenedve tovább mennek, egyszer elfordulva a párjától, átnyújtja a pogácsát a legénykének: — Vigye maga is — mondja. — Vigye, akinek kell! — mondja vissza gyorsan, durván — én nem ! — Hát akkor miért vette ? A legényke felrántja a vállát s mogorván ballagnak odább. A beszédek elhangzása után a jelenvolt bizottsági tagok lelkes éljenzéssel ünnepelték a közbeckü- lésben álló kitüntetettet és sorra gratuláltak neki. A főispán ezután dr. Mikolay István szarvasi községi orvost tiszteletbeli vármegyei főorvossá nevezte ki. Az alispáni jelentés. Áttérve a napirendre, dr. Daimel Sándor főjegyző terjesztette elő az alispáni jelentést, mely a vármegyei közállapotokat beható részletességgel tünteti fel. Hoffmann Mihály a jelentésnek a vármegye és a Wenckheim uradalom között folyó ut perre vonatkozó részét helyesbítendőnek tartja akként, hogy a per nem az ut tulajdonjoga iránt, hanem a szolgalmi jog korlátozása iránt indíttatott. Dr. Fábry Sándor alispán szerint a jelentésnek nem czélja a per ismertetése, csak annak jelenlegi fázisát kívánta jelezni. Különben is a bíróság a pert tulajdonjogi pernek minősítette. A felvilágosítást tudomásul vették. A jelentéssel kapcsolatban dr. Berényi Ármin tartott ezután hosszú beszédet, amelynek első részét a jelentés azon pontjával hozta kapcsolatba, amely a gyulai kerületi betegsegélyzö-pénztár válságos helyzetéről szól. Hosszasan foglalkozik a kisemberek bajával, amelyek azokat a nemzetközi szoczializmus karjaiba kergetik és amelyekkel szemben a politikai jogokkal bíró tényezőknek kötelessége védelmükre kelni. Szükségesnek tartja és indítványozza, hogy a kormány a betegsegélyző-pénztári törvény módosítását czélzó és hír szerint már régen készen levő törvényjavaslat sürgős beterjesztésére feliratilag felkéressék. Majd a jelentésnek a kórházról szóló részére tért át és indítványozta, hogy a közgyűlés szavazzon elismerést dr. Berkes Sándor kórházi igazgatónak a kórházról szóló 1902. évi jelentésében a kórház történetének megírásával végzett fáradságos és tanulságos munkájáért. A kórháznál fennálló hiányokkal foglalkozott azután, amely szükségletek kielégítését és különösen a külön villanyvilágitási telep berendezését sürgette. Felvetette azután, hogy a vármegyénél egy gyulai ügyvéd közigazgatási gyakornokká és tiszteletbeli alügyészszé kinevezve, ügyészi teendőket teljesít. Kétségbe vonja ez alkalmazás törvényességét, mert a vármegyénél nincs alügyészi állás és igy arra tiszteletbeli tisztviselőt sem lehet kinevezni, különben is az önkormányzati jog csorbítására vezet, ha kinevezett tisztviselővel láthatnak el oly funkcziókat, amelyek törvény szerint választott tisztviselőket illetnek. Szerinte azért is helytelen ez az állapot, mert a mostani tb. alügyészt felelősségre nem lehet vonni ténykedéséért, Végül kifogásolja hogy a törvényhatóság által a helyiérdekű vasutak igazgatóságába kiküldött tagok nem tesznek jelentést e vasutak forgalmi viszonyairól és igy azon vasutaknál, amelyekhez a vármegye nagy összegű hozzájárulást adott, minden a vármegye tudta nélkül történik. Lukács György főispán válaszolva dr. Berényi- nek a tb. alügyészt illető kifogásaira kifejtette, hogy a vármegyénél az ügyészi teendők sokasága miatt és főként az árvaszéki teendők ellátására kisegítő munkaerőről kellett gondoskodni, és minthogy alügyészi állás szervezése nem volt lehetséges, a kérdést oly expedienssel oldották meg, hogy egy ügyvédet törvényadta jogánál fogva aiügyésszé nevezett ki, a mihez annál is inkább joga volt, mert a törvény szervezi a vármegyei alügyészi állásokat. Minthogy pedig állandó jellegű hivatali teendők elvégzése díjazás nélkül nem biztosítható, egy üresen levő gyakornoki áilás javadalmát folyósítottak a tb. alügyész részére. A főispáni intézkedés törvényessége tekintetében felhozott vádat tehát visszautasítja és jelzi, hogy nincs észrevétele az ellen, sőt helyesnek tartja, ha a vármegye a jövő évi költségvetés egybeállítása alkalmával megkísérli alügyészi állás szervezését és erre állami javadalom kérését, a mivel a mostani kisegítő állapot megszüntethető lesz. Dr. Berényi válaszolt a főispán szavaira, kiemelvén, hogy felszólalása nem akart vád lenni, csak a nézete szerint nem megfelelő helyzet megváltoztatását sürgeti, különben szerinte a tb. alügyész mostani javadalma csekélynek nem mondható, mert az olyan összeg, a melyért bármelyik neves ügyvéd is vállalkozik e teendők ellátására. Ezután a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a főispán felvilágosításait. Dr. Berényi felszólalásának egyéb részeire dr. Fábry Sándor alispán válaszolt, előterjesztvén a gyulai Kerületi betegsegélyző pénztár ügyében tett intézkedését, a melyek folytán épen tegnap érkezett le a kereskedelemügyi minister iendelete, a mely intézkedik a pénztári tagok járulékainak felemelése iránt, a mivel, vagy a felemelés megtagadása esetén a pénztárnak valamely szomszédos pénztárba való beolvasztása által kétségtelenül orvosolva lesznek a mostani bajok. Mindazonáltal készségtelenül hozzájárul Berényi ide vonatkozó indítványához, megjegyzi azonban hogy a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásának
