Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-06 / 10. szám
1904. márczius 3. BÉKÉS 3 elmaradása nem a kormányon múlt, hanem annak az obstrukció az oka. A közkórházi igazgató 1902. évi jelentésére vonatkozólag közli, hogy ezen érdemes munkának méltatása, elismerése és megköszönése az igazgató közvetlen felettes fóruma: a kórházi bizottság részéről már tavaly, a könyv megjelenésekor épen az ő indítványára megtörtént, ha azonban a felszólaló, vagy bárki is azon nézetben van, hogy utólag a felettes hatóságok bármelyike is méltassa az igazgatónak e munkálat közüli fáradozásait és érdemes munkásságát, ö örömmel járul ehhez az indítványhoz, mert abban a meggyőződésben van, hogy az elismerés minél több oldalról jön, csak a tisztviselő ambitióját növeli, és azt, ha bárki is kívánja, az érdemes munkától megtagadni nem szabad. A kórház világítására nézve jelzi, hogy ez a kórház egyébb elsőrendű szükségletei mellett nagyon alárendelt jelentőségű kérdés, mely mindazonáltal hossszú idő óta alapos tanulmány tárgya, de a tanulmány eredménye szerint külön villanytelep létesítése nem látszik gazdaságosnak A kórház mindezen ügyei különben a függőben levő államosítás kérdésével kapcsolatosak. A vasutakra vonatkozó jelentések tekintetében megjegyzi, hogy ő évről-évre részletes jelentést tesz a vasutak forgalmáról, felolvassa ide vonatkozólag múlt évi jelentését, a melyek rendes jelentéseiben foglaltatnak: Berényi bizonyára nem olvasta a jelentéseket, miután ide vonatkozó kívánságát előterjesztette. Dr. Berényi Ármin válasza után, a melyben a kórház ügyében tett felszólalását azon értesítésével indokolja, hogy a kórháznál többrendbeli szükséglet van, a melyek kielégítésre nem találtak és a melyben beismeri, hogy az alispáni jelentéseknek a vámutakra vonatkozó részei kikerülték figyelmét, Haviár Lajos szolgált még a kórházi világítás kérdésében szakszerű felvilágosításokkal, ami után az alispáni jelen-j tést tudomásul vették és elfogadták a Berényinek a betegsegélyző pénztárra és a kórházi igazgatónak nyújtandó elismerésre vonatkozó az alispán által is| támogatott indítványát. Rendeletek. Átiratok. Miután tudomásul vette a közgyűlés a szá-j monkérőszéknek a tisztikar tevékenységéről szóló, a közigazgatási bizottságnak 1903. évre vonatkozó jelen-j téseit és József kir. herczegnek a leánya elhunyta alkalmából kifejezett részvétéért köszönetét mondó levelét, áttértek a ministeri leiratok tárgyalására. A belügyminister hosszú indokolással kisértj leiratában jelenti, hogy a kihág á»i pénzbüntetések kezelésére vonatkozó utasításnak a számvevőségi ellenőrzésre vonatkozó részét a vármegye feliratával szemben fentartja. Tudomásul vették. A belügyminiszter leiratára kimondotta a közgyűlés, hogy a kihágási büntetéspénzekből a községeket illető résznek 75°/0-a a szegényalapok, 25°/0-a pedig a munkássegély alapok javára fordítandó. A mezőtúr—Öcsöd—tiszaughi vasút segélyezése tárgyában hozott határozatot oda módosította, hogy a vármegye anyagainak szállításáért tonnakilométe-í renként 1 fillér helyett 2 fillért állapított meg. A kereskedelemügyi miniszter az endrőd— mezőtúri viczinális ut fenntartásában Endrőd község segélyezése ügyében hozott határozatát eredeti alakjában jóvá nem hagyván, a törvényhatóság kimondotta, hogy a segélyt 1904. évre megadja, a jövőben pedig mindig a költségvetés összeállításakor fog a kérdésben határozni A kereskedelemügyi minister leiratával szemben, a melyben az államépitészeti hivatal kiadásaihoz való hozzájárulás czimén 5000 koronát követel, a közgyűlés felír és a hozzájárulásnak 3279 koronában való megállapítását kéri. A házaló kereskedés korlátozása ügyében alkotott szabályrendelet hatályát Mezőberény községre is kiterjesztette. Nyitra vármegyének a válságos politikai helyzettel szemben való állásfoglalás ügyében, Sáros vármegyének a vándorczigányok ügyének országos rendezése iránt és Bács-Bodrog vármegyének a számvevőségek ujászervezése érdekében, végül Baranya vármegyének a cselédlakásokra vonatkozólag küldött köriratait tudomásul vette, ellenben Hont vármegye megkereséséhez képest az egy gyermek rendszer el len való védekezés ügyében a kormányhoz feliratot intézett, Csanádvármegye megkeresésére pedig felirt a képviselőházhoz a kabinetiroda német nyelvű levelezése ellen. Vármegyei ügyek. A vármegyei utkaparók szolgálati viszonyairól és nyugdíjigényéről szóló szabályrendeletre nézve beterjesztett küldöttségi javaslat ellen Morvay Mihály szólalt fel, kifogásolván, hogy az utkaparók nyugdíjban részesittessenek. Haviar Lajos méltányosnak tartja, ha e kis fizetésű állandó alkalmazottak soráról gondoskodunk. Dr. Berthcty előadó figyelmeztet arra, hogy az elvi kérdésben a közgyűlés már állást foglalt, most csak a módozatok megállapításáról van szó. A tőispán hozzászólása után a közgyűlés többsége a szabályrendeletet nem fogadta el, hanem kimondotta, hogy az utkaparókat a munkássegély- pénztárba btiratja, A közkórház 1903. évi zárszámadását jóváhagyta azzal, hogy a maradvány felhasználása ügyében később határoz. Áz 1904. évi kórházi költségvetésre nézve felirt a belügyminiszterhez, hogy a kórházi alkalmazottak fizetésének javítására vonatkozó és egyéb törölt tételeket a költségvetésben hagyja meg. Az elmebetegek koloniális és családi ápolásának engedélyezése ügyében felír a belügyminiszterhez. A községjegyzői nyugdíjalap 1903. évi számadását jóváhagyta és a beteg Belenczéresi családnak 200 korona segélyt szavazott meg. A gyulavárii hid építését vezető Tiszay Géza jsegédmérnöknek 400 korona jutalmat folyósított. A csongrád—szentes—orosházi vasút engedményeseinek ujabbi kérelmével szemben is kijelentette, Ihogy ragaszkodik abbeli feltételéhez, hogy a vasút Gádoros felé vezettessék. A békéscsabai főszolgabírói épület egy részét anyakönyvi hivatal czéljaira a községnek 10 évre bérbeadta. Több helyről előterjesztett kérelemre kijelentette a bizottság, hogy nincs észrevétele az ellen, I ha ez évben az alispán pótménvizsgálatot engedélyez. A mezőberény—kondorosi ut megszüntetése, illetve áthelyezése ügyében az állandó választmány ja kérelem elutasítását javasolta. Dr. Kovács László vitatja, hogy az ut fentartását a közérdek nem követeli, ellenben az ut jelenleg az azon határrészbeli birtokosok kárára van. Haviár Lajos az állandó választmány javaslatát támogatja. Többek felszólalása után a közgyűlés többsége az ut megszüntetése mellett döntött. Az állandó választmány annak kimondását javasolta, hogy a jegyzők a teherbevallási ivek kitöltéséért dijakat nem szedhetnek, Csák György szerint e kizárólag magán érdekű munkáért megilleti a jegyzőket a dij. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el. Községi ügyek. A községi ügyek tárgyalása a délutáni ülésre maradt és azokkal a közgyűlés gyors tempóban végzett, kivéve Békés község 1904. évi költségvetését, a mely a tárgyalások nagy részét lefoglalta és amelynek több pontja felebbezéssel volt megtámadva. Itt dr. 7örök Gábornak nagy és gondos tanulmányokra valló, tárgyilagos érvelései és az ennek nyomán keletkezett beható vita ntán igyekezett a közgyűlés megállapítani és tisztázni a község régtől fogva bonyodalmas pénzügyi helyzetét és a tárgyalások eredmé- nyekép egyértelmű megállapodásokra jutott a költségvetés vitás tételeire nézve. Jóváhagyta ezután a közgyűlés Pusztaföldvár előfogatozási szerződését, Békéssámsonnak az előadások és mulatságok után szedhető dijakról szóló szabályrendeletét, a tótkomlósi és szarvasi nagyközségek szervezeti szabályait, a szarvasi és endrődi utak törzskönyvezésére vonatkozó határozatokat, Tótkomlósnak állami iskolák létesítése ügyében, Endrődnek vadászterület bérbeadása ügyében, Körös- ladánynak az állatorvos magánmunkálataiért járó dijak megállapítása tárgyában, Gyulának a cseléd- ( ségi ruházat vállalatba adása tárgyában hozott hatá- , rozatait, Gyulavárinak szervezési és fizetési, Szeghalomnak, Tótkomlósnak, Öcsödnek és Vésztőnek 1 fizetési szabályrendeleteit, Szarvasnak ártézikutak 1 fúrása, Orosházának állami kiskedovoda létesítése, i Tótkomlósnak 26000 koronás kölcsön felvétele, , Szarvasnak a községi gőzfürdő létesítése, Békésszent andrásnak a rendőrök fizetésének felemelése, Oros- 1 házának a Kossuth-szobor feláll tása, Tótkomlósnak a tőkepénzek elhelyezése, Gádorosnak és Doboznak ártézikut furatása, Békésnek az önkéntes tűzoltó- egylet segélyezése, Szeghalomnak a regále kötvény értékének hasznosítása, Békéscsabának a jegyzők fizetésrendezése ügyében hozott határozatait. Ellenben megváltoztatta, illetve pótlás végett visszaküldőbe Gyula városnak és Békéscsabának az adóösszeirásokat teljesítők napidija, Gyula városnak a csatornázás létesítése, Körösladánynak a vadászbérletek (elmondása, Békésnek a pénztári személyzet kiegészítése, Öcsödnek a községi orvos javadalmazása ügyében hozott határozatait. Még több kisebb községi határozatot, adásvételi szerződést és vármegyei számadást intézett el a közgyűlés, a mely késő délután nyert befejezést. A jegyzőkönyvek hitelesítése kedden délelőtt történt meg. T a n ti g y. Földmives ifjúsági egyesület. A február 28-án megtartott szülői értekezlet Vinczé Ferencz ev. ref. i tanító indítványára lelkes egyhangúsággal kimon- 1 dotta, hogy egy olyan egyesületnek, melyben a j gyulai földmives ifjúság önmivelődése és nemes szóra- ] sa a lrir.n7.nt-t r»7pl — pa npmy.pti kii- ’ lömbség nélkül hasznosságát és megvalósításának tovább nem halogatható szükségességét érzi, azért egy Gyulán felállítandó földmives ifjúsági egyesület szervezése tárgyában ma délután 2 órakor az újvárosi uj fiúiskolában az egész város polgársága és legénysége meghívásával nagy szervező gyűlés tartatik. Tisztelettel felkéretnek tehát ez utón is mindazok, kik egy ilyen czólu nemes intézmény megalakulását óhajtják, hogy az e»zme pártolásnak kifejezése jeléül ma délután 2 órakor az újvárosi fiuskolában (a Novák-utcza végén) minnél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Iskola látogatás. Dóczy Imre egyházkerületi felügyelő e hó 2-án Békésre érkezett az ev. ref. főgimnázium látogatására. Három napon át hallgatta az előadásokat, s a szombaton délelőtt tartott tanári értekezleten megelégedéét fejezvéu ki a tapasztallak felett, elutazott. Bezárt iskolák. Fábry Sándor dr. alispán Jsaba-Erzsóbethelyen, vöhenyjárváuy miatt az iskolákat, bizonytalan időre bezáratta. Az elöljáróság a járvány továb terjedésének meggátolására megtette a kellő intézkedéseket. a jovo rendes Hírek. A vármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, folyó hó 14 én fogja márczius havi ülését megtartani. Képviselőválasztások névjegyzéke. Érdekes do log, hogy a jövő évre az ex-lex miatt egyelőre nem lehet összeállítani a képviselőválasztások névjegyzékét, mert az 1903. évben a legtöbb helyen az adókivetések nem történtek meg, már pedig az összeírásnak az 1903. évi adókivetési adatok alapján kellene történnie. Békésvármegyében a kivetés még az ex-lex előtt foganatosíttatott, s ha a tör vény általában nem halasztaná el az összeírást, úgy ez itt megtörténhetne. Erre való tekintettel a vármegye központi választmánya dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt kedden tartott ülésén megalakította az összeíró küldöttségeket a következőkben : a Gyoma—Endrőd—kondorosi albizottság elnöke lett: Koncsek Gy. József (Gyoma) ; tagjai : Kalmár János (Endrőd), Csapó János (Gyoma.) A Szeghalom—füzesgyarmat—vésztő— körösladányi albizottság elnöke lett: Bencze János (Szeghalom) ; tagjai lettek : Mező Sándor és Nagy Zsigmond (Szeghalom). A mezőberény—köröstarcsa—dobozi albizottsága elnöke lett : Paulinyi Károly (Mezőberény); tagjai: Nagy Antal (Köröstarcsa), Kár- nyáczki István (Doboz.) Az Orosháza—Tótkomlós— Csorvás— Gádoros— Szeritetornya —Nagyszénás — Békéssámson—Pusztaföldvári albizottság elnökévé megválasztatott: Gottstag Sándor (Orosháza j; tagjai : Hári Pál és Német János (Orosháza.) Hivatalvizsgálat. Baráti Ede dr., pénzügymi- nisteri osztálytanácsos, számvevőségi igazgató szerdán és csütörtökön városunkban időzött és megvizsgálta a gyulai kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség működését, különös figyelmet fordítva a vármegyei számvevőség államosítása folytán átvett megyei számviteli teendők ellátására tapasztalt rend és pontosság fölött a legnagyobb megelégedését fejezte ki a mintaszerű számvevőség vezetőjének, Kiss István számvevőségi főnöknek. A városi vízvezeték létesítése ügyében Gyula város pénzügyi és gazdasági szakosztálya folyó hó 2-án Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt együttes ülést tartott, hogy megállapítsa a képviselő- testület elé terjesztendő határozati javaslatát azon — lapunkban is ismertetett — memorandumra onatkozólag, melyet a városi érdekeltség értekezlete ú vízvezeték létesítése érdekében a városhoz benyújtott. Az ülésen csaknem teljes számmal voltak jelen a szakosztályi tagok és meghívás folytán megjelent a mozgalom kezdeményezője és az érdekeltségi értekezlet elnöke dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispán is. Az elnöklő polgármester megnyitó beszédében ismertette a fontos ügyet és felolvastatta a memorandumot, majd Molnár Albert városi mérnök műszaki felvilágosításokkal szolgált a tervekre és kivitel módjaira vonatkozólag. Dr. Fábry Sándor alispán szólalt fel azután, részletesen ismertetve azokat az előzményeket és okokat, amelyek őt a terv felvetésére, megérlelésére és a mozgalom megindítására vezették, meggyőző erővel bizonyította a vízvezeték létesítésének szükségességét és annak nagy előnyeit és az ügyet a szakosztályok jóakaratába ajánlotta. A szakosztályi tagok közül többen kértek egyes részletkérdésekben felvilágosítást, majd a megnyugtató válaszok után
