Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-21 / 8. szám

XXXVI. évfolyam. Gyula, 1901. február 31 8-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 10 K — „ Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . • 2 „ 50 f Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. f t Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Főszerkesztő: Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kőim Havid. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templomtér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. A tanulók házi olvasmányairól. Non scholae, séd vitae discitnus. Ezt tartja szemelőtt a gyulai róm. kath. főgim­názium oktatásban és nevelésben egyaránt; ezt nevezetesen az ifjúsági könyvtár létesíté­sében, szervezésében és kihasználásában. Talán érdekelni fogja a közönséget, első­sorban pedig a szülőket, miként vélekedünk mi, tanárok, tanitványaink házi olvasmányai­ról : minő czélt tűztünk ki, minő eredményt várunk, leghelyesebb utnak-módnak mit tar­tunk e tekintetben. Nevelő és oktató czélt tűztünk olvasó tanitványaink elé. Az eredmény a czél meg­valósítása legyen : hasznos ismeretek szerzése s nemes érzület születése és fejlődése szivük­ben, lelkűkben. Az utat-módot a czél diktálja. A gyönge gyermeket tejjel táplálják. Szilárd eledelek, erős, izmositó eledelek a fejlődő kornak felelnek meg. A gyermekko­rát élő lélek meséket, mondákat, épületes elbeszéléseket szeret. Nem igen okoskodik, alig következtet, ítéletet ritkán mond, nem bonczol, nem birál . . . figyelme befogadja, emlékezete megőrzi, ami szivét meghatja és lelkét megragadja. A szülők és az iskola feladata az érdek­lődés fölkeltése, a tevékenység irányítása s az eredmény számonkérése. Az iskolai könyvek s ezekkel kapcsolat­ban az ifjúsági könyvtár bő táplálékkal szol­gál a fölébresztett érdeklődésnek a mesékben, egy lépéssel tovább a mondákban, még tovább a történelmi elbeszélésekben. A gyermeki lélek oly szép, oly épületes barátságot, hasznos barátságot köt a nép, egyszerű észjárással és gyermekes érzületével a szép népmesék, tündérmesék, állatmesék folyamán .... együtt bámulják azt, aki derék és nagy dicséretekkel halmozzák el . . . szeretik a jót s lelkesednek élte, gyűlölik a rosszat s megvetik azt . .. oly őszinte rész­véttel kisérik a jót megpróbáltatásaiban, amily becsületes felháborodással látják a rossz ideiglenes diadalát, . .. boldog megnyugvást talál ösztönszerü, őszinte igazságérzetök a rossznak végleges bíinhödésóben s a jónak megdicsőülésében. Egy lépéssel tovább menve a történelem megragadó és lelkesítő emlékeit nyújtjuk a fejledező, erőre kapó gyermeki léleknek regékben, mondákban és elbeszélésekben. Aj nemzeti öntudat és önérzet világitó, melegítő, szent lángját gyújtják meg a nemzeti dicső­ségről, a dicső elődökről és tetteikről regélő mondák és elbeszélések. Még egy lépéssel tovább tanitványa­ink figyelmét a bennünket környező ter­mészetre : az égre, földre s a föld lakóira, a testben s lélekben romlatlan népre fordít­juk ; . . . megtanítjuk őket, hogy nézve lás­sanak, látva buzogjanak a hálától a természet teremtő Ura iránt, s a szeretettől embertár­saik, nevezetesen a magyar haza lakói iránt. Hátra van a legnevezetesebb, legnehe­zebb feladat: az eredmény számon kérése és biztosítása. Segítsen e téren a család az isko­lának, a szülő a tanárnak. Csak igy lesz teljes mindkettejök öröme. Nagy dolog, de nagy feladat is ám a helyes és értelmes olvasás. Az iskolának ha van is rá ideje, de sok a gyermeke. Pedig a dolog természete, a gyermeki lélek állha­tatlansága, szórakozottsága azt kívánja, hogy az egyes szavak tiszta kiejtését, a központo­zási jelek figyelmeztetéseit szorosan betartó értelmes olvasást minden gyerekkel külön tanítsuk és. elsajátittassuk. Ebben járjon a szülői gondos szeretet az iskola szorgos kezére. Olvasgassanak otthon együtt, olvas­tassanak hangosan, értelmesen gyermekeikkel. Az eredményt számon kéri a tanár kér­dezéskor, a magán olvasmányoknál rövid, Írásos kivonatokban. Ám itt is segithet, segít­sen is a gondos házi felügyelet a tanárnak ; kérdezgesse ki gyakrabban gyermekét, nem annyira a több-kevesebb értelemmel bemagolt leczke tölkérdezése révén, mint inkább türel­mes, tapintatos beszélgetés utján. Szinte nemes hiúságnak neveztem, mit a gyermekben ébreszt és táplál, ha vele foglalkoznak és őt számbaveszik. így lesz a különben terhes leczkerobot kedves, nemes munkálkodássá a tanulásban ; — igy emel­kedik a tudatra ébredt és megbecsült érvé­nyesülési ösztön önérzetté a jellemben ; igy kétszereződik meg az eredmény és az öröm szülő és tanár gyönyörűségére. A vármegye közgyűlése. — Február 29-án. — 1 A vármegye alispánjának jelentése, a vármegye közállapotáról és a deczemberi közgyűlés óta történt nevezetesebb intézkedésekről. 2 A várm. számonkéröszék jegyzőkönyve, a tiszti­kar tevékenységéről. 3 A közigazgatási bizottság 1903. évről szóló jelentése. 4 József kir. főherczeg köszönőirata, a leányá­nak halála alkalmából kifejezett részvétért. 5 A belügyminister ur leirata, a kihágási pénz­TÁRCZá Országos női kongresszus. Mentül fejlettebb egy-egy namzet, mentül gazdagabb, annál jótékonyabb. Ez bár ellen­tétnek látszik, mégis való, a mint ezt Anglia példája meglepően igazolja. Mentül nagyobb a fény, annál nagyobb annak árnyéka. Ez termé­szeti ősi törvény, mi a nemzetek életében is érvényesül. A jótékonyságnak azonban nem mindig fökelléke az alamizsna. A magyar nemzet ezred éves története számos fényes esete példa reá a török korszaktól kezdve. Egy Zrinyi Ilona, egy Báthory Erzsébet, Szilágyi Erzsébet, Lorántffy Zsuzsánna vagy a szabadságharcz példái egy Károlyi Györgyné grófnővel, gróf Batthyányinével, úgy gróf Teleki Blanka és br. Radáknéval Erdélyben, az élén, a magyar ságnak feledhetetlenül mélyen szivébe vésték a magyar nők nemes, páratlanul álló önfeláldo zását, lelkes hazafiságát és fényes, ragyogó jó­tékonyságát szegénynyel, gazdaggal szemben egyaránt. A valódi jótékonyság nem mindig a pénz­áldozat vagy annak nagysága. Igazolja ezt a Magyar Orsz. Vörös-Kereszt-Egyesület, a Fehér-Kereszt-Egy esület, az Orsz. Nőképző- Egyesület, a Lorántffy-Egyesület a Mária- Dorottya-Egyesület, a tüdőbajosok szanatóriu­mának női egyesülete, a Jótékony Izr. Nőegye­sületek, az Irodalmi és művészeti női egyesület, a Vizcsöpp-Társaság, a Nagypénteki Társaság s igy tovább ama számos női jótékonysági egyesülettel, melyek az anyagi kenyérkérdés mellet a szívre, a lélekre és a nemzeti érzések fejlesztésére és emelésére működnek. A magyarok Nagyasszonya—-Védasszonyunk. A nő a magyarnak imádat tárgya, ósi nagy­asszonyaink utódaihoz fordulunk. Ezeket óhaj­tanánk a legszentebb ügynek megnyerni és a külön-külön működő egyesületeket az általunk kitűzött ügy érdekében egyesíteni, országossá tenni. Nem a vagyoni áldozatot hajszoljuk. Na­gyobb, nemesebb föladatokért küzdünk. Észrevétlenül magára maradt, természettől áldott országunk népe, beteg, lázban szenved. Asszonyok, leányok, magyar nők, siesse­tek az ápolásra, a vigasztalásra. Mindenkinek jut egy-egy beteg. Az egész ország egy beteg tábor. A nemzet szive kihülőben, vérkeringése lassú, beteges. Az agy ég, a szem elhomályosul tisztán nem lát. A hang, a szó gyenge, elhaló. A mell, a tüdő lapos. A derék — a közép- osztály — sorvadásban és fekélyes; félő. hogy operálni kell. Az idegek ernyedőben vannak. A karok erőtlenek. A lábak béklyóban, mozogni nem bírnak; kulcsát Ausztriában őrzik. — így sem Zrinyi Miklósokat, sem Kinizsieket. sem Széchenyit, sem ama névtelen hősöket, sem „tizenhárom vértanút“ nem nevelhetünk; sem török, sem más ellen nem küzdhetünk és ma­gunkat meg nem védhetjük. Mindezen betegségeket és pusztulást a nemzet mai elszegényedése okozza. A nemzet háztartásában, berendezésében van a baj. Magyar nők, a nemzet éltetői, a családok nemtöi, a háztartás lelkei és mesterei, siessetek a kedves otthont, a magyar fészket megmen­teni, rendbe hozni, fényessé tenni. A statisztika szerint 1903. első tíz hónap­jában pamutanyagokban, kender-, len-, gyapjú­Sirofitte1 tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen Jábbadozóknál influenza után ajánltatik. A legkiválóbb tanárok és orvo soktól mint hathatós szer: Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést es a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 6-35 Lapa^-zils: mai száma ÍO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents