Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-21 / 8. szám
1,904. február 21. büntetések kezelése ügyében kiadott 127000—1903. számú belügyministeri rendelet 21 §-ának hatályon kívül helyezése iránt hozzá intézett feliratra. 6 M. kir. belügyminister ur rendelete a kihá- gási büntetéspénzek stb. czimén befolyó összegekből a községeket illető felerésznek hova fordítása feletti határozathozatal iránt. JéeélÖTasőji ölujblfii 7. Am. kir. kereskedelemügyi .minister leiráta a kunszentmárton—Öcsöd —tiszanghi helyiérdekű vasút ÍÉ?g£Khátenn9 •* sehőláeDié iiöJlöálel] 8 Kereskedelmi minister ur rendelete az endrőd- mezőturi viczinális ut segélyezési ügyében hozott törvényhatósági határozat folytán. 9 Kereskedelmi minister ur rendelete az állam- épitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz való vármegyei hozzájárulás megállapítása tárgyában. 10 M. kir. kereskedelmi minister rendelete a házalás: szabályrendelet módosítása tárgyában. 11 Nyitravármegye körirata a válságos politikai helyzettel szemben való állásfoglalás iránt. 12 Sárosvármegye körirata a vándorczigányok ügyének országos rendezése iránt. 13. Bácsbodrogvármegye körirata a kir. számvevőségnek a belügyminister fennhatósága alá leendő helyezése iránt. 14 Hontvármegye körirata az egy gyermek rendszer ellen való védekezés ügyében. 15 Baranyavármegye átirata, a gazdasági cselédek lakásáról szabályrendelet alkotása tárgyában. 16 Küldöttségi jelentés a vármegyei utkaparób szolgálati viszonyainak és nyugdíjjogosultságuk rendezése tárgyában. 17 A vármegyei igazoló-választmány határozata a legtöbb adót fizetők névjegyzéke tárgyában. 18 A vármegyei közkórházi bizottságse jelenté az 1902-ik évi kórházi zárszámadás tárgyában s az elért megtakarítások hovaforditása iránt. 19 A vármegyei közkórházi bizottság jelentése a kórház 1903-ik évi költségvetése tárgyában. 20 Ugyancsak a kórházi bizottság jelentése a tervbe vett koloniális és családi ápolásról. 21 A kórházi bizottság előterjesztése dr. Noll Y. segédorvos és a kórházi hivatalnokok segélyezése tárgyában. 22 A községjegyzői nyugdijigazgató választmány határozata az 1903. évi számadásról. 23 Ugyanannak határozata Belenczéresi Józsefné segély iránti kérelme tárgyában. 24 Ugyanannak határozata Bay Gáborné kérvényére vonatkozólag. 25 A vármegye alispánjának rendelkezése Moldoványi János szolgabirónak, a kihágási ügyben való bíráskodási joggal való felruházása ügyében. 26 A vármegye alispánjának előterjesztésejTiszay Géza királyi segédmérnök megjutalmazása iránt a gyulavárii hid építése alkalmából kifejtett rendkívüli szolgálataiért. 27 A vármegye alispánjának bejelentése a szeghalmi járásban kisegítő dijnok alkalmazása tárgyában. 28 A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség előterjesztése a vármegyei épületek 1903. évi javítási munkálatainál felmerült tulkiadás tárgyában. 29 A csongrád—szentes—orosházi rendes nyomtávú helyi érdekű vasút engedményeseinek újabb kérelme segély megszavazása iránt 30 A békéscsabai főszolgabírói lakás egy részének á békéscsabai anyakönyvi hivatal részére való 1iMi^dä8S.(.(lßrß ,9V'9 »fbhnsnyUd.KVfifibgíJYn Hitit 31 A békékéscsaba—békés-uiyésztőí helyiérdekű vasút által igénybe veendő közterületek és vámos- utak használatára vonatkozó szerződések. 32 A »Magyar védő egyesület« megkeresése, az egyletbe alapitó tagként való belépés s a mező- gazdaság, főleg hazai iparnak támogatására alakult egyesület hathatós támogatása iránt. 33 A szarvasi járási mezőgazdasági bizottság és Morvay Mihály békési lakos kérelme, pótménvizs- gálat engedélyezése iránt. 34 Békés község elöljáróságának kérelme, a teherbevallási ivekért szedhető dijak jogossága tárgyában. 35 Szentetornya község kérelme, a III-ik transversalis ut irányának megváltoztatása iránt. 36 Hunya Mihály és G. Braun Ádám kérelme, a mezőberény—kondorosi ut megszüntetése iránt. 37 Pusztaföldvár község előfogatozási szerződése. 38 Békéssámson szabályrendelete az előadások után fizetendő dijakról. 39 Szarvas község határozata a szarvasi gyámpénztári tartalékalap terhére megállapított házipénztári hozzájárulás megtagadása ügyében. 40 Szarvas község határozata a községi vámos- utak átvételének megtagadása tárgyában. 41 A tótkomlósi hegyközség szervezeti és rendszabályai. 42 M. kir. belügyminiszter rendelete, a békési gyámpénztárból kiutalt útiköltségre nézve. 43 M. kir. belügyminiszter rendelete, a pusztaföldvári orvosi lak felépítése tárgyában. 44 Az orosházi útról Kákára vezető szarvasi községi közdűlő ut törzskönyvezése. 45 Endrőd község közdűlő útjainak törzskönyvezési ügyében kötött vállalati szerződés. 46 Tótkomlós község határozata, állami iskola és gazdasági ismétlő iskola felállítása ügyében és az ezen határozat ellen beadott felebbezés. 47 Endrőd község határozata az u. n. zugok vadászati jogának bérbeadása tárgyában. 48 Körösladány község határozata a községi állatorvos magánmunkálati dijainak megállapítása tárgyában. 49 Feuer Márk felebbezése Gyula város képviselőtestületének a cselédségi ruházat vállalatba adása tárgyában hozott határozata ellen. 50 Heilinger Károly felebbezése, Gyula város képviselőtestületének napidij megállapítását megtagadó határozata ellen. 51 Gyulavári község módosított szervezési szabályrendelete. (Vége következik) T a n ii g y. Szülői értekezlet tartatik f. hó 28-án, azaz mához egy hétre, d u. 2 órakor az újvárosi uj fiúiskolában, a melyen szó lesz a jelen társadalmi helyzetről s az ebből eredő feladatoknak a szülők segítségével leendő megvalósításáról. : < , , . , . ■ • »í“. Minden: eszüIő és érdeklődő 4rszte;létiéi oneghi- vatik ez utón is. Beszéd gyógyító tanfolyam. A siketnémák deb- reczeni intézetének vezető tanára a vallás és közoktatásügyi minister u”nak rendelete szerint a dadogok és minden egyébb hibás beszédüek számára tanfolyamot tart. A tanfolyam folyó évi márczius 1-én kezdődik és egyfolytában négy, esetleg öt hónapig tart. Felvételt nyerhetnek rá mindkét nembeli hibás beszédüek. A tanfolyamon résztvevők igazolt szegénység esetén tandíjmentesek, különben pedig havonként 12 korona tandijat fizetnek. Felvétel iránti megkeresések az iskola igazgatóságához (Csapó- utcza 35. 8Z.) intézendők. Ugyanott személyesen is jelentkezhetni. A tanfolyam vidéki növendékei a városban való elszállásolásukról és élelmezésükről maguk kötelesek gondoskodni. A tekintetben azonban a tanfolyam vezetője szívesen ad útbaigazítást. Hírek. A varmegye közgyűlése. A vármegye hivatalos lapja tegnap megjelent számában közli a törvény- hatósági bizottság ez évi első rendes közgyűlésére kibocsátott meghívót, a mely a közgyűlés határidejét február 29-re tűzi ki. A meghívó mellett közölt tárgysorozat 106 pontot foglal magában és igy két hónap alatt ismét nagy anyag gyűlt össze, a melynek túlnyomó részét községi ügyek képezik. A közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából az állandó választmány február hó 26-án fogja ülését megtartani. A békésmegyei állami tisztviselők köre múlt vasárnap délelőtt a kir. számvevőség helyiségében tartott évi közgyűlést tartott, melyen Csák György kir. tanácsos, pénzügyigazgató elnökölt. A közgyűlés Harmath Domokos memorandumát tárgyalta, mely a pótlék törvény hiányaival s különösen a birói karra sérelmes voltával foglalkozván, kiritik tárgyává, téves a miniszterelnök és pénzügyminiszter álláspontját a tisztviselők érdekeit illetőleg s hozzájárulásra szólitván fel a vidéki köröket. A közgyűlés egyszerűen tudomásul vette a köriratot s ebből kifolyólag elhatározta, hogy a központi vezetőségnek bizalmat szavaz s a további eddigi félékben és • fehérnemüekből 4n millió korona értékű jött be az országba. Ezen árúknak árát a 189 kizsákmányolásból élő külföldi vállalkozó és gyáros — az áremelő kartellek 20—25 °/0-al emelték, vagyis egyszerre mintegy 100 millió koronával kell többet fizetnünk, mint idáig. Hozzá értéktelen, meg nem engedett pótanyagokat kevernek ezen árúk közé a készítésnél, vagyis meg is csalnak ! Ezért sze- gányedik a nép is — és ezért jár rongyokban ! De 4—500 millió koronát megmenteni a nemzetnek, magunknak, olyan nagy' feladat, a miért mindenkinek dolgozni hasznos és kötelessége. Az anyagi pusztulás mai szomorú képét a „Magyar Védő-Egyesület“ Vaszary Kolos her- czegprimás fővédőjével az élén, Szózatá-ban röviden ismertette. Az anyagi betegség orvoslásának módját a nemzet munkájának, termelésének, iparának védelmében és fejlesztésében állapítottuk meg. Óriási termelésünk hiábavaló és elégtelen, ha azt itthon iparilag nem dolgozzuk fel s ilyen óriási behozatalra szorulunk. S mert iparunkat a külföldi és az osztrák ipar is elnyomja, népünk szegény, elégedetlen, lázong s kivándorol. Mindaz egyszerre megfordul, ha mindenkinek juttatunk munkát, keresetet és általa kenyeret. Ezért nyersterményeinket kell iparilag országosan feldolgozni. Egyszerre lesz akkor mindenkinek munkája s kenyere. Ekkor mint aratáskor, szüretkor, vagy a fonóban egyszerre megcsendül a magyar nép elégedettségét jelző dal. De hol és hogyan kezdjük e munkát? Hogy szervezkedjünk ? Mindenki ott veszi a fonál szálát a kezébe, a hol éri. Ezer kézzel egyszerre rendbe jön az összekuszált gombalyag, azután gyorsan csattog a szátfa s egyszeribe készen van a gyönyörű gyolcs meg a remek szőnyeg. Más ezerféle munkát is végezhetünk. így jut a nép és a nemzet apraja-nagyja a nemzeti öntudat ébredésével a hazai iparpártolás révén keresethez. Csak a munkát kell okos körültekintéssel, jó beosztással megkezdeni, a mire az első lépés iparunk fejlesztése. A Magyar Védő-Egyesület szép, önálló és egész tervet dolgozott ki. Ezer kézzel, milliók czéltudatos munkájával a nemzetet és a családot s a magyar társadalmat önmagának adjuk visz- sza. Hálásabb munka nem képzelhető. A nemzeti erőgyűjtés munkáját egységessé, czélirányossá óhajtjuk tenni. Hogy jutalma itthon az országban maradjon és ne vándoroljon ki örökké idegenbe, a más nemzetek fiainak milliókkal való gazdagítására, jólétük és boldogságuk emelésére. Ott a fény, nálunk az árnyék. Hiszen ezer millió koronán felül jár azon összeg, a miért' már majdnem mindent a külföldről hozunk be, holott a magunk termeléséből min dent előállíthatunk, mit egyetlen más ország és nemzet sem tehet, Amerikát kivéve. A varázsige : pártoljuk, fejlesszük a hazai ipart, de igazán. A Magyar Védő Egyesület a nő emanczipácziójának szárnyait erősiti, midőn a magyar nők leikéhez fordul s segitségü két kéri. Ugyanekkor a legmagasabb polczra is emeli a női mentő munka értékét. A Magyar Védő-Egyesület az egyetlen országos egyesület, mely a női erények és munka mellett a nő jogát ezekben országosan elismertetni törekszik. Az egyesülésben az erő. Az erő: az akarat, mely diadalt arat. A nőegyesületeknek és a magyar nőknek, úgyis mint a családanyáknak nagy nemzeti feladatait a hazai iparpártolás terén kijelölni, megállapítani a „Magyar Védő-Egyesület“ országos nő kongreszusa hivatott, melyen minden egyesület tagjaival s minden honleány sziveseni láttatik. A mily örömmel látjuk nőegyleteink segitő, ápoló nemes törekvéseit, olyan szomorúság fog el, hogy társadalmi bajaink annyi segítést és áldozatot követelnek. Mélyrehatóan, rendszeresen orvosolva e bajokat, a segités mai szüksége lassanként megszűnhet. Talizmánunk : emeljük minden magyar ember jólétét oda, hogy a segítésre sehol szükség ne legyen. Nem kell akkor a sok árvát, anyátlant és szegény elhagyottat összeszedni és ápolni; egyszerre mindenkinek megkerül az édes anyja minenkinek lesz hazája és mindenkinek lesz munkája és kenyere. Telik a 4—500 millió visz- szaszerzendő, idegenbe adott pénzekből .... És a munka nemesit! A legnemesebb jótékonyság ezután következik, bogy a fonást, szövést s varrottasok ké
