Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-07 / 6. szám
6 BÉKÉS 1904. február 7. hazában s Csikvári Jákó nevét — ki 25 éve szerkesztője e lapnak — s ki e 25 év alatt soha meg nem csappant lankadatlan buzgósággal, hévvel és meleg szeretettel állt elől a harczban — tisztelik és szeretik mindenütt, ahol tisztviselő lakik. Szép jelét adta ennek a magyar tisztviselői kar a múlt héten lefolyt jubileum alkalmából, midőn Csikvári Jákónak, érdemei elismeréséül arany tollat adományozott. A lélekemelő szép jubiláns ünnepély keretében jelent meg az „Állami tisztviselők lapja“ jubiláris száma, melyben az ország minden részéből érkezett üdvözletek és emléksorok közöltéinek. Az emléksorok irói között Csák György pénzügyigazgató és Kiss István számvevőségi főnök is szerepelnek a gyulai tisztviselők közül. A magunk részéről mi is őszinte örömmel üdvözöljük a szere- retett kollegát a sikerdus 25 évi működés után s kívánjuk neki, hogy újabb sikerekre és vívmányokra vezesse a magyar tisztviselőket a második huszonöt év alatt. A »Független portpolitikáról« dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő tollából most megjelent nagyjelentőségű, rendkívül érdekes politikai tanulmány a »Független Magyerország« kiadóhivatalában Budapesten (VI , Király-utcza 72.) kapható. Ára 1 korona, »Tuberkulózis« czim alatta szanatóriumegyesület megbízásából Kuthy Dezső dr., az Erzsébet királyné szanatórium igazgató főorvosa s Tauszk Ferencz dr., ugyanezen egyesület I. titkárának szerkesztése mellett havi folyóirat jelenik meg, amely egyúttal a »budapesti szegénysorsu tüdőbetegek szanatóriumegyesületének« hivatalos közlönye. A »Tuberkulózis« melegen karolja fel és támogatja a Gyulán tervezett alföldi szegénysorsu tüdővészesek szanatóriumának létesítését és minden számában igen hasznos tudnivalókat közöl a gümőkór elleni védekezésről. Legutóbbi számában Schuschny Henrik dr. szakavatoH tollából nagyon megszívlelendő czikket közöl »A népiskola és a tuberkolózis ellen való küzdelem« czim alatt, melyet közérdekű voltánál fogva lapunk első czikkének közöljük. A közhasznú szaklapot, amelynek előfizetési ára egy évre 1 korona, ajánljuk olvasó közönségünk figyelmébe s pártfogásába. Tarka képek. Nehéz időket élünk, még az úgynevezett pénzes emberek is panaszkodnak. A legjobb hirü czégről egyszerre csak kitudódik, hogy csődbe jutott, amely czég pedig annyit levele zett a hitelezőkkel és adósokkal, hogy talán a levelezésre költötte el az egész hasznot. S mindennek oka az, hogy a tisztelt szo- cziálista uraméktól kezdve a milliomosokig mindenki felcsigázza az ieényeit s kijebb nyújtózkodik, mint a meddig a takaró ér. Persze mindegyik azt hiszi és azt vitatja, hogy neki joga van kijebb nyújtózkodni. Szocziálista uramék is e miatt gyüléseztek vasárnap, igaz, hogy bokányi nélkül, de legalább igy nem volt, a ki felizgassa őket, s esetleg olyant tegyenek vagy mondjanak, a miért megüthették volna a bokájukat. Volt a szocziálista gyűlésen ellenszónoklat is, s ami legérdekesebb, az eszme ellen tartott beszédet még lelkesebben megéljenezték. Úgy látszik tehát, hogy a szocziálisták a beszédet általában beszedik, s tetszik nekik, ha a vezér elveit támadják is. Okosan is teszik, ha nem hagyják magukat befolyásoltatni, csak egyféle vezér elveitől. A hét nevezetességeiből ezen kívül kijutott a „Békés“-nek is és pedig —re a „Gyulai élet“ és „Tarka képek“ iker czég beltagja szerzett a „Békés“-nek olyan dicsőséget öreg napjaira, amilyenben 35 éves fenállása óta nem volt része — sajtópert akasztottak a nyakába — a Ruzsinszky—Szűcs affairbő! kifolyólag. Hát már szinte scandalum számba ment, hogy létezhetik olyan szűz újság, amelynek 35 év alatt nem akadt egyetlen egy kis sajtóperecskéje sem. Nos hát ettől s skandalumtól a „Békés“-t megfosztotta —re barátunk, akit tegnap czitáltak a rendőrségre s szigorú vallatóra fogták, hogy mit irt, és mit ért az alatt, amit Rnzsinszky-ről irt, ami különben nyomtatva megjelent már más lapokban is, a „B. H.“ sem véve ki. Mi, akik —re urat közelről ismerjük, igen csodálkozunk azon, hogy szolid családapa létére éppen ő keveredett perbe egy opera énekesnővel, aki azért aligha fogja öt „per“-tu szólitani. A „B. H.“-róI lévén szó, be kell számolnom azzal, hogy csabai kollegánk a vármegye közigazgatását következetesen megszámoltatja, s előszeretettel ir a közigazgatási bizottság számadásairól, amely díszes testület pedig egyáltalán nem áll számadókból, jól lehet adók-ról sok szó esik az ülésein, amik bizony terhelő számokból állanak s talán az „adószámok“ helyett ir a „B. H.“ népszerűbben a „számadókéról, így kell lenni, mert máskép képtelenség lenne ez az egész szójáték. Még valamit legújabb csereviszonyunkról. Egyik munkatársunk a napokban találkozott a japán követte], (hoary hol, az mellékes) s miután a lap formája olyan előnyösen megváltozott, a japán követ felajánlotta, hogy a legnagyobb japán újsággal, a „Tokio Nisi Nisi Sinbum“-ma lépjünk csereviszonyba. Megtettük s most várjuk legfrissebb kollegánkat, hogy közvetlen forrás ból olvashassuk a japáni háborús híreket. (-SS — ő). Közgazdaság. A gyulavidéki takarékpénztár részvénytársaság vasárnap, múlt hó 31-én délelőtt 10 órakor tartotta IY-ik évi rendes közgj’ülését, dr. Bodoky Zoltán országgyűlési képviselő elnöklésével. A részvény társaság 1903-ik évi üzleti működéséről az igazga lóság évi jelentése számolt be, mely a közgyűlésen felolvastatván, a bemutatott zárszámadásokkal, valamint a felügyelő-bizottság jelentésével egyetemben tudomásul vétetett. Ehhez képest az igazgatóságnak az évi 15105 korona 66 fillér tiszta nyeremény hovaforditására vonatkozó javaslata is elfogadtatván, a nyereség felosztására vonatkozó határozat a következő : 20 százalék az alapszabályszerü jutalékokra 3021 korona 13 611 ér, 1200 darab részvény után osztalék 6000 korona, a rendes tartalékalapra 4443 korona 07 fillér, a külön tartalékalapra 380 korona 64 fillér. Tisztviselők jutalmazására és pedig : főkönyvelőnek 180 korona, pénztárnoknak 120 korona, könyvelőnek 100 korona, intézeti szolga jutalmazására 40 korona. Jótékony czélokra és pedig: városi tisztviselők nyugdíjalapjára 50 korona, József főherczeg szanatórium egyletnek 50 korona, gyulai nőegyletnek 20 korona, izr. nőegyletnek 20 korona 8 végül a nyugdíj alapjára 680 korona 82 fillér. Összeg 15105 korona 66 fillér. Miután a szokásos felmentvényt is minden irányban megadta a közgyűlés, az üresedésben levő egyik igazgatósági tagsági helyet töltötték be és pedig közfelkiáltás utján Tar István fe'ügyelőbizottsági taggal, kinek helyébe felügyelő-bizottsági tagnak titkos szavazás utján Karácsonyi Károlyt választották meg a részvényesek s ezzel a közgyűlés véget ért. Az első gyulai kötött és szövött iparárugyár részvénytársaság folyó hó 2-án délelőtt 10 órakor tartotta meg III-ik évi rendes közgyűlését a vármegyeház kistermében, melyen 37 részvényes 662 részvény" képviseletében volt jelen. Dr. Lukács György főispán elnöki megnyitó beszédében meleg elismeréssel honorálta az igazgadennél ékesebben szóló fényes bizonyítéka annak, hogy a gyulai gyár készítményei minden tekintetben versenyképesek. Reményének ad kifejezést, hogy ezen hézagpótló vállalat ily szakszerű és lelkiismeretes vezetés mellett rövid idő alatt valóban országos jelentőségű gyárrá és a hazai textil ipar egyik fontos góczpontjává fog fejlődni. Megemlíti, hogy Békéscsaba nagyközség kezdeményezésére tárgyalások folynak egy csabai fióktelep létesítésére vonatkozólag, továbbá utal arra, hogy a gyulai főtelep eddigi méreteinek fentarthatása s részben való ki- bővithetése végett szükségszerű követelmény a szomszédos Keller-háznak a város által való megvétele és a gyártelep részére való átengedése. Felszólítja a részvényeseket, hogy ezen eszmét saját hatáskörükben hathatósan propagálják, egyrészt azért, mert a város eddig semmiféle szubvenczióban nem részesítette ezen közgazdasági és iparfejlesztési szempontból oly felette fontos vállalatot, ami példátlan eset az országban, másrészt azért, mert a magas kormány csak úgy hajlandó a részvénytársaságot további segélyezésben részesíteni, ha meggyőződik arról, hogy minden hivatott faktor teljesiti erre vonatkozó hazafias és szocziális kötelességét. Az élénk éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Márki János és dr. Ladies László küldettek ki a jegyzőkönyv hitelesítésére. Miután úgy az igazgatósági, mint a felügyelőbizottsági jelentések tudomásul vétettek és a felmentvény megadatott, a választások következtek. Elnök ismét egyhangúlag dr. Lukács György főispán lett, kit újból való megválasztása alkalmával Weisz Mór vezérigazgató az igazgatóság nevében a legmelegebben üdvözölt, egyben fölkérve őt, hogy a jövőben is szíveskedjék a vállalatot abban a gondos és szeretetteljes támogatásban részesíteni, mely egyedül tette lehetővé a gyártelepnek ily örvendetes és rohamos fejlesztését és amely önzetlen támogatásból és fáradhatatlan közreműködésből az igazgatóság mindenkor lelkesedést és munkakedvet merített nehéz feladatának teljesítésére és türelmet azon számtalan akadály és bonyodalom leküzdésére, melyek ezen első három év folyamán nem egyszer kétségbeesésig tornyosultak. Elnök válaszában biztosítja az igazgatóságot, hogy valamint a múltban, úgy a jövőben is mindenkor szívesen fog támogatni minden olyan elhatározást, mely ennek az iparválla- atnak a további fejlesztését czélozza, mert meg van róla győződve, hogy a magyar gyáripar fejlesztése nemcsak égetően szükséges, hanem az anyagi és szellemi erők kellő tömörülése mellett lehetséges is, a mit éppen ennek a gyulai gyárnak rohamos fejlődése bizonyít, mely rohamos fejlődés azonban első sorban az igazgatóság érdeme. A tárgysorozat 4. pontja értelmében következett az igazgatóság megválasztása három évre és egy felügyelő-bizottsági tag megválasztása 1 évre. Egyhangúlag és közfelkiáltással az eddigi igazgatóság választatott meg újra. Felügyelő-bizottsági tagul egy évre szóló megbízatással, szintén egyhangúlag, Morvái István, eddigi jegyző választatott meg. Végül Freuder M. Orosházáról, a részvényesek nevében mond lelkes szavakkal köszönetét elnöklő főispánnak eddigi fáradozásáért s iuditványozza, hogy a részvényesek hálás köszöneté jegyzőkönyvileg meg- örökittessék, mely indítvány hosszantartó éljenzéssel elfogadtatott. Több indítvány nem tétetvén, a közgyűlés be- rekesztetett. tóság, de különösen Weisz Mór vezérigazgató és Vadas Márton műszaki igazgató fáradhatatlan és sikeres tevékenységét, melynek következményeként oly üzleti eredményről számolhatnak be, mely hazai iparvállalataink történetében szinte páratlan s mely fényes eredményért nemcsak a részvényesek köszö netét, hanem városunk minden elfogulatlan polgárának elismerését a legnagyobb mértékben kiérdemelték. Kiemeli a mérleg adataiból azt az örvendetes körülményt, hogy már is sikerült az államkölcsön visszafizetésére 10000 koronát tartalékba helyezni, továbbá azt, hogy az 1903. üzletévben ezen vállalat révén 81000 korona oszlott szét Gyula város nagyobbrészt szegény sorsú lakosai között s megnyugvással konstatálja, hogy ezen tekintélyes összegnek közel harmadrésze Ausztria területéről folyt be, ami minTörvényszéki csarnok. Öngyilkosok klubbja. Esküdtszéki tárgyalás. Hejh! beborult a vésztői szép leányoknak, Lévay Gábort a lányok kedvenezét, a szerelmes levelek kézbesítőjét, a kinek tekintélyét még az is növelte, hogy »levolvert« hordozott a lajbi zsebébe, »beki- vánták a megyére.« Négy hónapja eszi már a keserű kenyeret, négy hónapja vágyakozik a szép lányok után. Négy hónap is nagy idő, ha azt négy fal között magánosán kell eltölteni, különösen egy szerelmes legénynek, de hát még a mi azután fog következni. De nehéz lesz a hosszú évek elmúlását számolgatni, kivált egy 18 esztendős erőteljes legénynek.
