Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-20 / 47. szám
jL XXXVI. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre ... _______ 10 K — f Fé l évre ..._________ 5 K — f Év negyedre............ ... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. 47-ik szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: r r .» r Felelős szerkesztő: Dr. BODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ES KOZGAZDASZATI HETILAP. KÓHN DÁVID. Az én házam az én váram. Irta: Lukács György. Hazánkban a városi élet ellen minden- denkor szokás felhozni, hogy a városban lakás egészségtelen s hogy a közegészségügyi viszonyok aránylagosan fejlettebb volta daczára is a városi nép egészsége sokkal silányabb, mint a falusié. Ennek a tételnek igazságába bele is szoktunk nyugodni. Mert hiszen sok embernek tömeges együttlakása az egészségre ártalmas hatások egész sorozatát fejleszti ki. Nem állitom, hogy nem igy van. Azonban az is kétségtelen, hogy a városi életnek a tömeges együttlakásból, származó hátrányait nagymérvben lehet csökkenteni, sőt majdnem egészen hatálytalanná tenni a magánlakásviszonyok okos berendezése által. Nagy tanulságot szolgáltat erre az uj világ, a praktikus berendezkedéseiben oly méltán csodált Amerika. Már Londonban is összehasonlithatlanul egészségesebben laknak az emberek, mint Bécsben és Budapesten, valamint a nagyobb magyar vidéki városokban. Az angolszász fajnak a lakásberendezésben megnyilvánuló okosságát még jelentékenyebben fejlesztették az amerikaiak. Az amerikai üzleti élet arányai olyan rengetegek, hogy alig is képzelheti el a méretek óriási voltát, aki szinről-szinre nem látta azokat. Az üzleti élet rengeteg méretei és a nagy világverseny iparban, kereskedelemben természetesen igen nagy mérvben veszi igénybe az amerikai nemzet munkaerejét. S mégis daczára a szakadatlan, lázas tevékenységnek, mely a szellemi és testi munkásnak egyaránt egész nappalát igénybe veszi, az erők mégsem merülnek ki, sem az agy nem veszti el munkaképességét, sem a karok izmai idő előtt el nem petyhüdnek. Ezt az előnyös eredményt az erőkkel való helyes gazdálkodás fejti meg. A amerikai rendkívül intenzív munkát végez, viszont a legnagyobb gondosságot fejti ki abban, hogy a szervezetet okos pihentetés által megóvja az elkopástól. Eléri ezt részben a vasárnapon való abszolút munkaszünetelés által, de főképen a lakásviszonyok helyes elrendezése által. Az amerikai városok azon negyedében, — a város közepén — ahol az üzleti élet honol, húsz és harmincz emeletes házak tornyosulnak ég felé, fölülmúlva a bibliai Babylon minden merészségét. Azonban ezekben az égig nynló óriási alkotmányokban egyetlen ember sem lakik. Kizárólag áruházak és irodák czéljaira szolgálnak ezek az épület- kolosszusok. Az amerikai mind az üzleti városrészen kívül lakik csendben, keskeny 1-2 emeletes házacskákban, melyeket csinos kert övez, olyan szép zöld pázsittal, hogy lelkünk felderül, midőn szemünket rajta legeltetjük. Mihelyt a napi munka végződik, az áruházak és irodák százezrei megürülnek, a szellemi és testi munkások óriási tömege a vakmerő gyorsasággal repülő villamos vasúti kocsikat lepi el és 20—30 percznyi száguldás után kiér kies, szép, csendes otthonába s ott üde levegőben, családja körében, kedves otthonában egészséges szórakozással tölti el az esti órákat, majd üdítő éjjeli álomba merül s amidőn reggel újból kenyérkereső munkájára indul, testi és lelki erői teljes egyensúlyában, pihenten, frissen, vidáman hagyja el övéit, hogy fáradalmai kipihenésére az esti órákban ismét hozzájok térjen vissza. Az amerikai igazán elmondhatja, hogy az ő háza az ó' vára. Minden család külön lakik, a maga kis házában, csak kivételesen lakik két-három család egy házban. Ez a külön lakás biztosítja a kényelmet és f'eszélyezetlenséget, növeli a családi élet bensőségét, nyugalmat és üdülést biztosit a munkából fáradtan hazatérőnek. Mit mutat ezzel szemben Budapest, Bécs s általában az európai kontinens nagy városainak példája ? Az üzleti élet szintere nincs külön választva a magánlakásoktól. Bent a város közepén, rossz levegőben, összezsufol- tan, kényelem nélkül nagy bérkaszárnyákban lakik egy-egy olyan embertömeg, melynek népessége egy nagyobbacska faluéval felér. Fűnek, fának, virágnak nyoma sincs. Tiszta, üdítő levegő, mely a munkától elfáradt testet frissítené s a nyári hőségben enyhet nyújtana, teljesen hiányzik. — Ugyanabban az emésztő, zajos levegőben, kényelmetlen keretben, amelyben az intenzív nappali munkát kell elvégezni, őrlődnek le a pihenésre, szórakozásra, uj erőgyűjtésre rendelt napszakok. Ezért emésztő nálunk a városi munka, innen az idegbajok nagy tömege, ezért merül ki szellemi és testi erőnk — idő előtt. Az egészség a legnagyobb kincs. És forrása minden haladásnak. Tanuljuk meg az uj világtól, mikép kell megbecsülni ezt a legnagyobb kincset! A közigazgatási bizottság ülése. — November 14. — Mintha előre készültek volna a bizottság tagjai arra az ünnepélyes aktusra, melyre váratlanul adatott meg az alkalom. Teljes számmal jöttek össze a hétfői ülésen és őszinte melegséggel búcsúztatták TMC1A, Rozmaring. Kicsi falu mellett vitt el a vonat; Láttam rozmaringos kis ablakokat, Lányt, kinek dereka mint a rózsa ring, Lenge mint a nádszál, mint a rozmaring. Délczeg legényt láttam; az utczán haladt S megadott a kicsiny ablakok alatt. Meg se kopogtatta, egy hangot se szólt! Rozmaringos ablak máris nyitva volt. Nem igen esett sok szó az ajkakon, Csak úgy nézték egymást nagy hallgatagon ... Mögöttük száguldva egy világ kering — Az ő álmuk: két szem s egy szál rozmaring... Bállá Miklós. A rekord. Jelenet egy bohém asztalnál Irta: Pásztor József. Miska, a „Fáklya“ czimii szépirodalmi és művészeti lap jeles tollú munkatársa asztalunknál ült s egy csomó papírlap hevert előtte. — Fényes üzleteket kötött a Brunner Mór és társa kiadó czéggel, mely czég vörös és zöld füzetekben fejesztet teaz ízlést és morált s a szakácsnők és szobacziczák romantikus vágyait elégítette ki a „Vörös grófné“, vagy a „Barlang titka,“, „A félkezü haramia, vagy: a fekete rém“ s hasonló czimü regényekkel, melyekben sok volt a szerelem és a vér, szeretkeztek és öltek benne fesztelenül minden lapon. Miska türelmetlenül verte tollát az asztalon álló vizes pohárhoz s hozzám fordult : — Hol az ördögbe marad az a Kaláber Tóni ? — Mit akarsz vele ? — Pompás üzleteket kötöttem a vörös Brun- nerrel; nyolcz forintot fizet egy nyomtatott Ívért. — De rni köze ehhez Kaláber Tóninak. — Kiadtam neki albérletbe a regényírást s kap minden Ívért három forintot s én addig Írom a „Fatime. a kelet gyöngye, vagy az indiai kakadu“ czimü regényt. — Mi köze a kakadunak Fatiméhez? — Semmi, most legalábh még nincs, de a czim pompás, mi ? Kaláber Tóni éppen most rohant be a kávéházba. Egy csomó kéziratot dobott le az asztalra. Leült, a haját felborzolta s derült arczczal nézett Miskára. — Nos? — kérdezte Miska. — Úgy ölök, mint egy spanyol inkvizitor, felelt Kaláber Tóni; — ma reggel héttől kilen- czig harmincz embert küldtem a másvilágra s valamennyit erőszakos halállal; a természetes halált egyáltalán mellőzöm. — Egészen jó rendszer ; a tüdővészes alakok kultusza lejárt a fiatal Dumas-val ; csak öljön, szúrjon, vágjon és mérgezzen. Kaláber Tóni a kéziratokat rendezgette az asztalon s gyönyörködve nézett a teleirt lapokra s közbe-közbe felkiáltott : — Micsoda fordulatok! Micsoda meseszövés! . . . Meghajlok magam előtt. Mikor tegnap hazamentem, még magam sem tudtam, mit Írok. Leültem s elkezdtem írni .... Komor, sötét fellegek úsztak az égen, a gróf — feltétlenül gróffal kell elkezdeni — kinyitotta a kertajtót és rémült arczczal meresztette szemeit a sötétségbe . . . — És azután ? — kérdezte Miska. \SiS hathatós te0™0' tüdobötegskiió 1, légzőszervek hurutos bajainál idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 20—52 Hia-piAnls: ma-i száma 12 old.a.1.
