Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-13 / 46. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1904. november 13. 46-ik szám. Előfizetési árak: Egész evre ___________ 10 K — f Fé l évre... .„ ._ ... ._ 5 K — f Évnegyedre________... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér.--- • Hi rdetési díj előre nzetendö, Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: r r .. r Felelős szerkesztő: Dr. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZÁT! HETILAP. KÓHN DÁVID. Megyebizottsági tag választások. (B—ij.) A folyó év végével lejár a törvényhatósági bizottsági tagok egy részének megbízatása és a kilépő tagok helyére szombaton — november 19-én — történik meg a vármegye összes kerületeiben a választás. A mikor a vármegye választói e napon az urnához járulnak, hogy részben kiegészítsék a vármegye ügyeinek intézésére hivatott törvényhatósági bizottságot, hisszük és reméljük, hogy e tényüknél higgadt megfontolással fogják jogukat gyakorolni és választásukkal a törvényhatósági önkormányzat iránt érdeklődő és arra hivatott egyéneket fognak a bizottságba küldeni. Mert bár tagadhatatlan, hogy a vármegye közjogi testület és e minőségében gyakran politikai kérdések megvitatására is hivatott, de nem szabad felednünk, hogy ez a hivatása csak kivételes és a törvényhatósági bizottság ez ügyekkel való foglalkozást nélkülözheti, sőt közérdekből kívánatos is, hogy a politikai viták szenvedélye lehetőleg távol tartassék a törvényhatóság közgyűlési terméből. A törvényhatósági bizottság elsősorban önkormányzati intézkedések tételére hivatott testület és közigazgatási hatóság. Annak újra alakításánál a pártpolitika figyelmen kívül hagyásával, tehát elsősorban és kizárólag oly egyénekre kell esnie a közönség választásának, a kik egyéni arravalóságukkal képesek az elbírálásukra bízott ügyek helyos elintézésére közrehatni és a kik a közügyek iránt való érdeklődésükkel tanúságát adták annak, hogy a megválasztást nem puszta kitüntetésnek, hanem kötelességet reájuk rovó megbízásnak tekintik. A vármegye egyes községeinek és kerületeinek azért is törekedniük kell, hogy megbízói értelmi qualitás és kötelességtudás tekintetében teljesen megfeleljenek a követelményeknek, mert a választókerületek beosztása már annyira elavult és a mai állapotoknak meg nem felelő, hogy a mellett a lakosság számbeli arányaihoz képest egyes vidékek a többiekkel szemben csak igen gyengén lehetnek a törvényhatóságban képviselve. Ezen az állapoton akar javítani a vármegye igazoló választmánya, a mikor a szombati választást előkészítő üléséből kifolyólag előterjesztést tesz a közgyűlésnek, hogy a megyebizottsági tag választó kerületek njból való beosztása iránt tegye meg a kezdeményező lépéseket. Azok az ismeretes tények, a melyekkel az igazoló választmány javaslatát megokolja, fényesen bizonyítják, mennyire szükség van e beosztás kiigazítására. A választó kerületek beosztása ugyanis a törvény szerint a választók száma szerint eszközlendő akként, hogy egy választó kerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet és minden községnek, a melyben 200 választó van, önálló kerületet kell képeznie. A jelenleg érvényben levő bosztást két évtized előtt állapították meg, a mikor a vármegye összes választóinak száma 8481 volt, mig 1904-ben ez a szám megkétszereződve 16800-ra emelkedett. A választók számának ez a szaporodása azonban nem oszlik meg a községekben egyenlő arány szerint, hanem mig egyes községekben a szaporodás kisebb százalékot tesz ki, addig másutt a változás óriási. Hogy példát említsünk Kétegyházán húsz év előtt a választók száma volt 207 és most 219, addig Pusztaföldváron 8-ról 301-re, Szentetornyán 57-ről 349-re emelkedett a választók száma. És a mig ma van kerület, a melyben a választók száma alig haladja meg a minimumot, addig sokban jóval túllépi a maximális számot és például Mezőberényben 1005, a csorvási kerületben 1278 a választók száma. A választók számarányában beállott változásokhoz képest természetesen módosulnia kell az egyes községek által választandó képviselők számának is. De ezen kisebb változáson kívül egyes községeknek sokkal nagyobb sérelmét van hivatva orvosolni a kerületek újból leendő beosztása. Ugyanis a mai beosztás szerint a vármegyének 13 községe nem önállóan, hanem csoportokba alakítva Képez ,egy választókerületet. Az ily kerületekben pedig igen természetesen a székhelytől távolabbi községek választói vagy egyáltalán nem. vagy csak igen csekély számban utazhatnak be a választási székhelyre és vehetnek részt a szavazásban, vagyis a gyakorlatban úgy alakni a helyzet, hogy a bárom választókerületbe osztott 13 községből csak a három választási székhely választói vehetnek részt a választásban, mig a többi 10 községre nézve teljesen semmivé válik a törvényhatósági bizottsági tag választás joga. A csoportonként választó kerületekbe osztott községek közül a választók mai száma szerint pedig önálló kerületet kellene képeznie Köröstarcsának 296, Vésztőnek 272, Szente- tornyának 349, Békésszentandrásnak 479 és Pusztaföldvárnak 301 választóval. A fennmaradó nyolcz község pedig három vagy négy kerületbe akként volna beosztható, hogy az egymással szomszédos községek jutnának egy kerületbe és így mód és alkalom adatnék a törvényhatósági bizottsági tag választásokból TAB öl A, Almanach 1905-re.*) Könyvnek a magyar irodalomban még aligha volt hasionló népszerűsége, mint az „Egyetemes Regénytar Almanach“-jának. November hónap közepe felé, amikor megjelen, lesi és várja az egész, irodalomért lelkesedő magyar közönség és ki-ki keresi, aztán megtalálja benne az ő kedvelt íróit. S találgatják, hogy mi lesz az előszónak, amit Mikszáth, a szerkesztő ir, a tanulsága ? Mert hogy abban leszűrve, édes humor mezébe öltöztetve, meglesz az elmúlt esztendő irodalmának etikai méltatása, némely bölcs tanácscsal fűszerezve, ami a jövő esztendő irodalmának szól : az bizonyos. így aztán az „Egyetemes Regény-? tár Almanach“-ja szívesen látott, örömteljesen üdvözölt vendég, aki azzal is különb a többinél, hogy nem fogyaszt, de igenis gyarapítja a ma*) Almanach az 1905. évre. Szerkeszti : Mikszáth Kálmán. Egyetémes Regénytár. XXI. évfolyam 4—5. kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ára diszkötésben 2 korona. gyár háznak szellemi kincseit. S elvisz magával vendégségbe egy egész sor magyar irót : a ré- giebbeket, akik a háziak szeretőiében már bennlaknak és az újakat, akik most jelentik be igényüket erre a szeretetre. Az idén a következők érkeznek : Mikszáth Kálmán, Szabóné Nogáll Janka, Andor József, Lőrinczy György, Zöldi Márton, Ambrus Zoltán, Jakab Ödön, Sas Ede, Pékár Gyula, Szomaházy István, Gárdonyi Géza, Abonyi Árpád, Nagy Endre, Erdős Renée, Szemere György, Herczeg Ferencz és Bársony Ist- István . . . Lesz tehát öröm a vendéget és iro dalmat szerető magyar házakban. Mint minden esztendőben, úgy az idén is Singer és Wolfner adják ki az „ Almanach u-ot, amelynek ára diszes kötésben 2 korona. Előszó. Úgy jártam az idei elöszó-thémával, mint az, akinek csak egy tósztja van s fölemelvén poharát, ijedten veszi észre, hogy épen az az egy ember hiányzik, akire a dolog vonatkozik. Ilyenforma hiányt veszek én most észre az Almanach olvasóiban. — Hogyan ? — kiálthat közbe Singer és Wolfner. — Mit tudhatja ön előre, ki mindenki fogja olvasni az „ Almanach “-ot ? Hogy lehet ilyesmit állítani ? No-no. Úgy értem, hogy az „Almanach“ íróiból hiányzik valaki, még pedig olyan okból, hogy nem lesz ott az olvasói közt se. Az öreg Jókai hiányzik. Pedig épen ő hozzá volna most egy kis szavam, de ő azt már nem hallja. Hát baj biz ez, de ha már belekezdtem, mégis csak elmondom. Egy nagy londoni kiadó, mr. Jariold, aki a Jókai és az én könyveimből lefordittatott az angoloknak egyet-kettőt, igy szólt az idén néhány hét előtt a Jókaival közös magyar kiadónkhoz : — Én sehogyse értem ezt az önök viszonyát Ausztriához. Csodálatos komplikált dolog. Senki se tudja azt bizonyosan. Csak sejteni lehet, hogy nem egészen tiszta dolog. Se az egységes birodalom, se a külön királyság. — Dehogy nem, — erősködött a magyar kiadó — nekünk becsületes alkotmányunk van. Sirolittc) AsokSrtiS híaSst.e°r"vo' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 19—52 Xja,p-u.n.3s: mai száma, 12 oldal.
