Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-23 / 43. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1904. október 23. 43-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... _________ 10 K — i Fel évre ____________ 5 K — f Év negyedre — ________ 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. Folyócsatornázás. Az a példátlan szárazság, mely a nyáron leperzselte a délibábos rónát, kopárrá sütötte a legelőket és jóformán gazdasági aszályt zuditott annyi meg annyi ezer baj között a gazdára, — megérlelte a régen vajúdó tervet. A modern technikának ebben a korszakában lehetetlen állapot az, hogy fellegek járásától függjön milliók élete, lehetetlen, hogy mikor egy abnormis évszak rákőszönt egy országra, védelem nélkül nézzük a pusztítást. Lehetetlen állapot azért, mert hazánk vizrajzi helyzete oly kedvező, hogy a termő rónát átszelhetjük csatornákkal, ha akarjuk. Mezőgazdaságunkat ki kell emelni a maradiságból és ebben az országban, a hol még kézi locsolóból sem öntöznek, vezérlőjelszóul a vízhasznosítás kérdését kell tennünk. Két év óta a földmivelésügyi ministerium kebelében egy külön kirendeltséget szerveztek, az úgynevezett folyócsatornázási osztályt, a melynek eddig történt munkálatait illetékes forrásból, a következőkben közöljük. Megjegyezzük, hogy a folyócsatornázási osztály első' sorban az olcsó viziutakat, a folyók hajózhatását tervezi, a mi mellett a vízhasznosítás gazdasági fontossága is előtérbe lép. Még oly kicsiny folyócskának, mint a Hortobágynak hajózhatása is tervbe van véve a modern technika vívmányainak alkalmazásával : duzzasztókkal és csegékkel. A viziutak tervezése lóvén elsőül szem előtt, a Fiúméig nyerhető viziut műszaki munkálatai készültek el, legalább addig, a meddicr a természetes viziut fölhasználható : 135,950 m. hosszban elkészült a tervezet Károly várostól Bródig. A felső Kulpa felvételén kívül a tervezés megkezdetett a Tisza és Hármas-Körös között a Hortobágyon átvezethető és esetleg Debreczennek oldalszárnynyal létesítendő csatornára, továbbá a Nyitra, Ipoly, Ung, Latorcza folyók alsó részének csatornázására nézve és a Sió, Sió-Kapos és Sárvíz csatornák hajózhatóvá tevése érdekében. A nyert adatok kiegészítése végett pótfelvételek történtek az Ung folyónak Ungvár és a Latórczának Munkács alatti közvetlen szakaszán, Úgyszintén a Latorczából a Tiszába közvetlenül kiágazható, összekötő csatorna végett Csap körül, végre a Sió-Kapos és a Sárvíz kis vizeinek összeeresztésére, esetleg czélszerüen tervezhető rövid összekötő csatorna Simontornya alatt és a Szegzárdtól a Dunáig esetleg más irányban czélszerübbnek látszó vezetés vonalán. A legelső munka, a melylyel a kirendeltség először foglalkozott, a morvamenti csatorna volt, első sorban azért, mert ha Ausztria megépíti a Duna és Odera közötti viziutat, Magyarországnak imminens érdeke az Oderához vizi bekapcsolást nyerni. Pedig általánosan tudott dolog, hogy Ausztria .a. csatorna kiépítést törvényileg biztosította. Jelentékenyen előhaladt a Balaton és Duna közötti viziut munkálata is, a Sió, Kapos, Sár folyók csatornázási kérdése a holt Duna rendezésével együtt. A Maros folyónak Zámtól Marosvásárhelyig terjedő szakaszán 357 km. hosszúságban a felvételek és tervek elkészültek. — Az Aranyos folyónak gyéres-tordai szakaszán szintén végeztek munkákat. A budapest— szolnoki csatorna műszaki tervezései, a Sajó- Hernádnak Bánrévétől le a Tiszáig felhasználása szintén műszaki felvételek között van. A Kraszna, az Ér, Berettyó, Rába, Rábcza, Sebes-Körös folyók mentén szintén végeztetnek fölvételek. A kiréndeltség kót-három év múlva a műszaki fölvételekkel teljesen készen lesz és bogy mit valósit még meg ez a generáczió belőle, azt az ország teherviselő képessége dönti el. .. A közigazgatási bizottság ülése. — Október 17. — A vármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt tartotta meg október havi rendes ülését dr. Lukács György főispán elnöklete alatt, amelyen részt vettek: dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Berthóty István tb. főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Sárosy Gyula árvaszéki hely. elnök, Rezey. Szilvius kir. tanfelügyelő, Csák György kir. pénzűgyigazgató, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közgazdasági előadó, Haviár Lajos kir. főmérnök, gróf Almásy Dénes, Haviár Dániel dr. Márki János, Ladies György, Rosenthal Ignácz, Szabó János és Varságh Béla választott bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után felolvastatott az alis- páni jelentés, amely a következőleg hangzik: Méltóságos főispán ur! Tekintetes törvényhatósági bizottság ! Midőn az 1904. év szeptember haváról szóló rendes havi jelentésemet a ték. közigazgatási bizottság elé terjesztem, tisztelettel jelentem, hogy ez ülésen hivatalos ügyben való távollétem miatt nem veszek részt, amenyiben a közigazgatási bizottsági ülés-e hónap második hétfőjén tartatik meg, e napra vagyis a harmadik hétfőjére tárgyalást tűztem ki, melyen az ügy fontosságánál fogva (megyei határigazitás) személyesen kell résztvennem. Jelentésem egyébként a következő : 1. A személybiztonság helyzete némi javulást mutat a múlt hónapi viszonyokhoz képest. Mert mig augusztus havában 15 volt a személybiztonságot veszélyeztető cselekmények száma, addig szeptember T Á R C Z A Szabolcska Mihály uj költeményeiből. A világ. Ha ott hágy a világ magadra, De te hiszesz szent igazadba’ : Ne félj, mert nem vagy egyedül. Szived lángjától tüzet fogva, Kigyul az eszmék csipkebokra, És fény vészén körül! Hanem ha tapsoló tömegben A kétség árnya kél szivedben, Hogy bűnt szolgálsz eszményedül; — Hasztalan a rivalgó lárma, Ezernyi ünneplés zajába’ Magadra vagy, siváran, egyedül! Konfesszió. Az én hitem nincsen betűkbe zárva, Az én hitem a szeretet világa, Itt ebben él csak igazán. Nem okoskodó könyvek leveléről: Édes anyám meleg szivéből Szállt a szivembe hajdanán. Már akkor az első csodás imádság Ahitatában bontogatta szárnyát, Ott láttam Istent legelőbb. Ottan jelent meg színről-színre nékem, Édes anyám meleg szemében Arasznyi nyoszolyám előtt. Jártam azóta el-szét a világban, De igazábban Istent sóhse láttam, Mint gyermeki szemekkel ott! Kerestem nagy, felséges templomokban, De a mi szalmás házikónkban Tudom, hogy inkább ott lakott ! Az én hitem a szeretet világa . . . És hirdetem azóta a világba, Hogy Isten van, hogy Isten él! De ritmusos, bősz, nagy imádságoknál S szemforgató ábrázatoknál : Neki egy kis szeretet többet, ér! Rossz időben. Odakivül áll a tél javában, Itt jó most csak a meleg szobában. Mérgelődik a szélvész odaki, Mintha bizony adna rá valaki ! Hejh, ilyenkor tudjuk csak, mi nekünk ? A mi csendes, családi tűzhelyünk. Hejh, ilyenkor tudjuk csak, mi lehet? Úgy élni át árván az életet ! — Gondviselő, jóságos Istenünk, Mostanában ne törődj mivelünk. Vedd számba a magános sziveket, S járj azokkal, óh örök Szeretet ! Fátyolképek. Ki hallotta, ki nem hirét, Veronika kendőjének ? Ős bizonyság szól felőle, Hogy ez volt a szemfedője A Golgota fája után Idvezitőnk szent testének. Sirolinq Asoktóivm^t haíhatos te0"’0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idiilt bronchitis, szamárhmut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti ezéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 i6—52 Lapunk mai száma ÍO olclal.
