Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

1904. október 2. BÉKÉS 7 tások létesítése körül. Hajnal igen formás és tar­talmas beszédét költői szárnyalást! szavakkal fejezte be, tolmácsolván a kartársak jó kivánatait A fel­hangzó élénk éljenzés után az ünnepelt meghatva válaszolt. Igen meleg szavakkal mondott köszönetét a kartársi üdvözletéit s a hajlékában való megje­lenésért, melylyel családias jellegűvé avatták fel örömnapját s hatásos beszédét következőleg fejezte be : „engedjétek meg, hogy megemlékezzem arról a mozzanatról, mely tárgyias igazságával leginkább lekötötte figyelmemet, leginkább megragadta lel ke­rn et mélyen tisztelt elnöktársam üdvözlő beszédé­ből. És ez az, hogy a kitüntetésnek reám vetített fényéből mindnyájatoknak jut, kell is, hogy jusson egy egy csillogó sugár, mert csak a ti lankadatlan, buzgó, nehéz, de áldásos munkásságtok tette lehe­tővé a közegészségi közigazgatás terén elért és fel­mutatható sikert, csakis az vívhatta ki végeredmé­nyében és hozhatta meg orvosi rendünk fehér hollóját: a legfelsőbb elismerést. Ez az elismerés védjen meg a jövőben is az eliankadástól, elkedvet lenedéstől, adjon erőt, aczélozza meg izmainkat a munkára, mert azon elhagyott területen, melynek mi vagyunk hivatásos munkásai, sok még a teendő, ezernyi a megoldásra váró feladat. Enyhítse talán nem eléggé jutalmazott munkátok nehézségét, sivár­ságát az a boldogító tudat, hogy a magyarságért, az édes magyar föld áldást fakasztó javáért mun­káltok, melynek minden rögéhez kell, hogy mind­nyájunkat az önfeláldozó és hazát szerető szív erős szálai kössenek.“ Végső szavaiban kérte kartársai barátságát s azt, „hogy szívleljétek meg azt a baráti óhajomat, hogy becsüljük, emeljük, szeressük egy­mást, mert higyjétek meg nekem, hogy csak egy parányi szeretet is többet ér az élet nagyon sok dicsőségénél.“ Az igen szívélyes üdvözlés után a társaság a „Komló“-ban baráti vacsorára gyűlt össze, mely a késő éjjeli órákban ért véget. WilSOll czirkusza érkezett a héten városunkba s a Kossuth-tóron felállított sátorban tartja min­dennap érdekes előadásait, amelyek estéről-estére szép közönséget vonzottak. Az egyes mutatványok közül különös említést érdemel Wilson igazgató szalon jongleurösködése, Pietro olasz biczikli- produkcziói, amely utóbbi csak pár év óla nyert jelentőséget a czirkuszok porondjain s manapság már a bicziklimüvész éppen olyan elengedhetlen kelléke a czirkusznak, mint annakelőtte a lovas­mutatványok voltak. Sőt a ló, amely eddig a ünne­pelt primadonnák kiváltságaira tarthatott, számot, újabban, mióta a kerékpárdivat hóditó kőrúttá indult, csaknem teljesen leszorul arról a helyről, amelyen oly sok d'csöséget szerzett a ló névnek. Vetélytársa, az élettelen kerékpár, diadalmasan veszi birtokába már a czirkuszt is s nem is czir- kusz a czirkusz, ha nincs benne biczikli. Wilson czirkuszának biczikli művészé, habár nem egészen ismeretlen, mindamellett érdekes és szédületes produkcziókat végez, amiket a közönség mindun­talan tetszéssel kisér. Ugyanezt ismételhetnénk a czirkuszi mutatványok többi szereplőiről is, akik egytől-egyik bámulatos ügyességet és gyakorlott­ságot árulnak el úgy, hogy a hét folyamán még városunkban időző czirkuszt mindenkinek melegen ajánlhatjuk figyelmébe. Külön megemlitendőnek tartjuk, hogy az előadásokon csakis magyar szó hangzik el. Érdekes vendege volt városunknak szeptem­ber 30-án. Ritzau Erik, a dán távirati ügynökség (a lapok távirati rovatából ismert Ritzau ügynök­ség) tulajdonosának fia s egyik örököse, a ki atyja halála után visszatérve Kopenhágába, azzal a gon­dolattal jött, hogy értékesíteni fogja otthon azokat a kereskedelmi ismereteit, amelyeket atyjának kí­vánságához képest és a maga hajlandósága szerint Berlin, London, New-York és San-Francisco jelen­tékeny üzlet házaiban szerzett évek során által. Ekkor összetalálkozott a mi dédelgetett kedves dáűusunkkal Sumacher Sándorral, a jeles íróval, a kinek a külföldiek közül ez idő szerint legjobb hangzású neve van nálunk, mint irodalmunk dán ismertetőjének, a Kisfaludy társaság kitűnő tagjá­nak s Magyarország önzetlen és buzgó barátjának, specialiter Gyula városa többször látott kedves ven­dégének. Schumacher, akinek, mint szerkesztőnek és a kopenhágai iparegyesület titkárának kedves gondolata, hogy ne csak irodalmi, hanem kereske­delmi összeköttetés is legyen Dánia és Magyar- ország között, Ritzau Eriktől azt kérdezte, hogy nem érezne e magában erőt és hivatást a Magyar- országgal való kereskedelmi kapcsolat megterem­tésére ? Tájékoztatása és biztatásai megerősítették a vállalkozó kedvet Ritzauban, ki megismerkedve a magyar népies ipar termékeivel és forrásaival, rövid időn mintaraktárakat rendezett be szövött-, hímzett- és agyagárainkból e czéggel „Direktor Erik Ritzau, Det Ungarske Magasin“, Kopenhága egyik népes utczáján, a Frederiksberggadeban. A mintái a dán kereskedőknek tetszettek, kelendők is és Ritzau, felmelegedve a siker biztatásától, most már elhatározta, hogy üzletét szélesebb alapra helyezi s egész munkaerejével kizárólag a Magyar- országgal való kereskedelmi összeköttetés ápolására veti magát. Hogy ezt megtehesse, mindenekelőtt Budapestre jött és a magyar kivitelnek egyelőre Dániába való szervezése érdekében érintkezésbe lépett irányadó kereskedelmi köreinkkel. — Előzé­kenység es bizalom fogadta mindenütt, ami tér mészetes viszonzása annak a lelkes odaadásnak, amelylyel ez az idegen a magyar ipar érdekeinek utegyengetőjéül ajánlotta magát hazájában. Tallián Béla földmivelósügyi miniszter is, akinél a magyar bornak Dániába való kiviteléről tett előterjesztést, biztosított erkölcsi támogatásáról s lehetővé tette, hogy az országos mintapincze borainak rövid időn belül raktára nyílik meg Kopenhágában. — Ritzau Erik vezetésével, aki most megnyíló, kizá­rólag magyar népipari czikkek árusítására alapított üzlete számára végzi bevásárlásait. Ily czélból — Schumacher utasításai alapján — Ritzau Szegedről, hol sok paprikát vásárolt, Békéscsabára s Gyulára is eljött. Csabán a bábjátékgyárban magyar moti- vumu bábokat rendelt, Gyulán Weisz Mór kalauzo­lása inellett megtekintette a kötőgyárat, a tejcsar- nokot, a cognacgyárat és a Mari cognacból, főleg pedig a paprika likőrből tett nagyobb megrendelést. Gyuláról tegnap reggel Ránffy-Huuyadra utazott, ahol Gyarmatiig Zsigáné fogadja útbaigazításokkal. Erdélyi utjából Ritzau visszatér Budapestre, hol Szterényi min. tanácsos és Hieronymi Károly keres­kedelmi miniszter fogják fogadni. Az önkéntesek bálja szombaton este zajlott le a Komlóban. Valami fényes sikerről sajnos, nem referálhatunk, mert a mulatságon mindössze 5 pár tánczolta a négyeseket, de a mulatság jóizüségét mégis mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy e kis publikum legalább jól találta magát, mert sokáig kitartott. A kedélyes mulatságnak a hajnal vetett véget. Szent Mihály napja jelentős dátum háziurak és lakók elölt egyaránt, amelyről azok a boldog ha­landók, akik sem nem háziurak, se nem lakók, hanem laknak a maguk portáján, csak az utczákon végig döczögő bútoros kocsik utján vesznek tudo­mást. Azután meg a harangozás tekintetében is a téli évad kezdetét jelenti szent Mihály napja, mert ettől a naptól kezdve este 7-kor, reggel 8 kor harangoznak, mig nyáron este 8 és reggel 7 órai harangszó van megállapítva. — Vannak továbbá Mihályok, akik nem szentek, hat,em Miskák és névnapot tartanak s ebből a szempontból is fontos szent Mihály napja. Téli menetrend. A magyar királyi államvasutak vonalain és az általa kezelt magánvasutakra október l-én a téli menetrend lép életbe, mely a békés­megyei vonalakat illetőleg az idei menetrenddel szemben nem idéz elő változásokat. Idegbeteg borbélymester. A törvényekkel foly ton hadilábon álló, kötekedő természetéről volt is­meretes N J. gyulai borbélymester, kit — miután egy szerelmi kettes miatt felesége kérdőre vonta, azt borotvával akarta megtámadni — a rendőrfő­kapitány Dr. Kovács Károly városi orvos vélemé­nye alapján, mint idegbeteget gyógykezelés czéljá- ból a megyei közkórházba szállíttatott. Szoknyás hős. Fábián Lajosné este 11 óra tájban a zsinór-utczában levő lakására ment haza felé két kis gyermekével, s midőn háza kapu­jához ért, az ott elterülő sűrű bokrokból egy szok­nyába öltözött férfi ugrott elő és a boldog állapot­ban lévő asszonyt megütlegelte. — Az asszony ruhába bujt hősben Fábián-né Puskás János nevű gyulai lakost ismerte fel, akit feljelentett a ható­ságnak. Szeptember végével a hideg idő újra enyhére, de — sajnos — még mindig nem fordult esősre. A hét elején egy Ízben volt ugyan csapadék, amely más viszonyok között bőségesnek is mondható lett volna, de ezúttal, amikor a föld teljes negyedfél hónapra terjedő szárazságot sinylett át, a szüksé­gesnek alig tizedrészét képezte. Kötött, különösen pedig réti földeken az őszi szántás a legnagyobb nehézséggel jár, sőt helyenkint egyátalán nem lehet­séges ; az őszi vetés tehát későre marad a legtöbb szántó földeken. A szüretet és a tengeri szedést csaknem mindenütt befejezték. A szüret eredménye — mint már megírtuk — mennyiségre nézve silány, átlag két harmadrésze sem a tavalyi szintén gyenge termésnek, minőségre nézve azonban kitűnő. A must hektoliterenkint 18—20 koronáért kelt, természete­sen csakis kis mennyiségben, miután nagy készletei egy termelőnek sincsenek. Tengeriben a termés a tavalyinak alig harmadrészét éri el, de az sem egyenletes. Nevezetesen az Április elején vetett korai tengeri meglehetős termést adott, akárhány gazdának annyit, hogy múlt évben sem volt több, késői vetések azonban a szárazság következtében csaknem teljesen elpusztultak és a tavalyinak alig adják hatodrészét, a betakarítás, ahol tudnillik van, mit betakarítani, a kedvező időben mindenfelé köz­lekedhető utak mellett serényen folyik. Két gyennekhulla a nagypéli határban. A gyula- varsándi postás szeptember 29-én, a mikor a posta­kocsit áthajtotta az Élővizcsatorna hidján, a me­derben, félig a parton, félig a vízben, két kis cse­csemő hullát látott meg. Szakasztott egyforma volt a két megmerevedett apróság, valószínűleg ikrek lehettek. A kocsis jelentést tett a nagypéli elöljáró­ságnak, a mely a csendőrséggel együtt megindította a nyomozást. Nincs kizárva, hogy a gyermek hul­lák nem a legközelebb fekvő Póll községből, hanem vagy Yarsándról, vagy a gyulai tanyákról kerültek az Élővizcsatorna medrébe. Esküvő. Díszes esküvő volt tegnap Aradon. Szalay Lajos békéscsabai ifjú földbirtokos és építész­mérnök előkelő közönség jelenlétében vezette oltár­hoz Szalay Károly ügyvéd, az aradi ügyvédi kamara elnökének bájos leányát, Lenkét. Halálozás. Kner Dánielné Geschmey Katalin, Gyomán, szeptember hó 24-én éjjel 61 éves korá­ban, hosszas szenvedés után meghalt. A boldogult derék nő halálát férjén kívül 6 gyermeke, köztük Kner Izidor nyomdatulajdonos szívből fájlalja. Te­metése hétfőn délután volt nagy részvéttel. Béke hamvaira ! Kettős gyilkossági és öngyilkossági kísérlet. Rémes családi dráma játszódott le e hó 23-án. Egy megvadult férj nejét és anyósának anyját s végül önmagát akarta elpusztítani. Szállási Sándor a rémeset hőse, kinek Zima Zsuzsánnával való házassága éppen nem volt szerencsés, a minek oka részben a me­nyecske kissé kaczér magaviseleté, részben a férj féltékenysége volt. Ez végre is szomorú katasztrófává fejlődött. Az asszony apja Zima Mihály a napokban haza költöztette leányát Szőlősből, a ki többször kérlelte az asszonyt, hogy menjen vissza hozzá, de az asszony hallani sem akart róla, a mi aztán any- nyira elkeserítette a férjet, hogy pénteken revol­verrel felfegyverkezve jelent meg az asszony lakásán s midőn ismét hiába kérte a visszatérésre, kétszer rá lőtt. a balkarját és jobb oldalát sebezve meg, az ugyanott lévő nagymamát pedig összeverte és jobb karját eltörte, végül önmagának esett és a nyakát egy bicskával el akarta vágni. A két sérült asszonyt beszállították a gyulai közkórházba, a merénylő pedig a rendőrség börtönében várja további sorsát. Főjegyző választás Orosházán. Orosháza I-ső jegyzőjének, Vangyel Szilárdnak a nyugalomba vonu­lásával megüresedett főjegyzői állást hétfőn délelőtt választás utján töltötte be Orosháza képvisőtestü- letének ez alkalomból összehívott rendkívüli köz gyűlése, amelyen Ambrus Sándor főszolgabíró elnö-

Next

/
Thumbnails
Contents