Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-31 / 5. szám
XXXVI. évfolyamGyula, 11)01. január 31. 5-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 10 K — „ Fél érre ... •> „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 f Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. f f Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Főszerkesztő: Dr. Dodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: lióliii Dávid. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templomtér, Doltay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét 'illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Városi szükségletek. A közelmúlt és a most folyó korszak gyors egymásutánban veti fel a különféle fontos és kielégítésre váró kívánalmakat, melyek mindegyikének megvalósítása hivatva van előbbre vinni városunkat közművelődési és közgazdasági fejlődésében. A kívánalmakat az eddig elért eredményekkel összevetve megelégedéssel láthatjuk, hogy a haladás folytonos, hogy már eddig sok hasznos közintézménye van a városnak, többnek megvalósítása most van folyamatban és bogy az eddigi sikerek reményt nyújtanak a további törekvések eredményességére. Közművelődési intézményeink fejlődésében láthatunk első sorban szép eredményt. Népoktatási viszonyai városunknak kedvezőek és e téren — ha a folytonos fejlődés mellett pótlásokra van is szükség — az egyházak és a város karöltve kellő módon gondoskodtak már az igények kielégítéséről. Csak a közelmúltban biztosítottuk a városunkra első rendű fontosságú főgimnázium létesítését és a város hozzájárulásának megajánlásával legutóbb nyertünk kedvező Ígéretet arra nézve, hogy a polgári leányiskola felállításánál állami támogatásban részesülünk. Sok a javítani valónk a közgazdasági téren. A stagnáló helyi ipar uj életre ébresztése természetesen első sorban társadalmi feladat lenne, de itt is közre kell hatnia a város és az állam támogatásának. Múlt számunkban referáltunk egy állami támogatás mellett létesült iparvállalatunknak szép prosperálásáról, a nép kereseti viszonyaira való kedvező hatásáról. Nem kiosinyelhetők a múlt évben tartott helyi iparkiállitás eredményei ; bár a nagy verseny mellett nehezen, de az ellenére is szép eredménynyel érvényesül építő iparosaink szövetkezese. További első rendű feladat volna e téren iparosaink részéről az ő érdekeit védő ipartestület megalakítása, mely a fogyasztó közönségnek a helyi ipar iránt való érdeklődésére is fel- költbeti a figyelmet. A gazdasági jólét emelésének egyik legfontosabb eszköze a közforgalom eszközeinek megszerzésével, annak javítása. A városi utczák kövezésében és az utczák tartozékainak a járdák és közvilágítás fejlesztésében ismeretesek a legutóbbi idők eseményei. Sajnos, hogy e téren pár év óta éppen a legfontosabb részben, az utczák kövezésében nem történt semmi, pedig a rossz talajviszonyok miatt sokszor járhatatlan kocsiutaink felette szükségük a gondoskodást. A vámos utaknak és ezzel a vámsze- dési jognak a vármegyétől való átvétele lehet az a mód, amelylyel ezt az ügyet a város megterhelése nélkül előbbre vihetjük. A vidék forgalmának városunk felé tereié sere és ezzel vásári és piäczi forgalmunk, iparunk és kereskedelmünk emelésére messze- járó hatást várhatunk a gyula—barakonyi vasút tervezésétől, melynek jelentőségét felismerve, magas hozzájárulást ajáldott meg városunk is. Az építési töke biztosításával járó természetszerű nehézségek miatt lassan halad e nagy létesítmény ügye előre, de az eddigi tárgyalások reményt nyújtanak ahhoz, hogy a tervezet előbb-utóbb kivitelre kerül. Egészségügyi intézeteinknél a nemrég kiépült vármegyei nagy kórház mellé fog sorakozni már legközelebb a városunk határában épülő első népszanatoriurn, mely humánus intézmény szintén igénybe veszi a város anyagi támogatását a megfelelő terület átengedésével. De hogy e támogatással szemben minő aránytalanul nagy haszna van városunk termelő lakosságának ez intézetek biztosításából, arra nézve elég tanúságul szolgál egy tekintet azokra az adatokra, a melyek egy ilyen intézet nagy fogyasztásáról számot adnak. Első sorban egészségügyi, de a mellett közbiztonsági érdekeket szolgál az a tervezés, amelynek kedvező előrehaladásáról és kivitelre érett voltáról most értesülünk. Értjük ez alatt a dr. Fábry Sándor alispán által kezdeményezett és a város legforgalmasabb részét behálózó vízvezeték tervét, amelynek tervmódozatait annak idején részletesen ismertettük. Városunk lakossága felismerte ennek a tervnek egészségi és kényelmi előnyeit és már aláírással biztosítva van kellő számú előfizető vízvezetéki csapokra, a kiknek aránylag alacsony előfizetési dija teljesen fedezni fogja a vízvezeték fenntartásáNe szólj te hozzám . . ° . Ne szólj te hozzám szerelemről, Hisz úgy sem értem a szavad ! Az én hitem el van temetve, S uj hit a sírján nem fakad. Nem a csalódás mérgezett meg, — Aki csalódik, az szeret. Az én szivemre nem borult ősz, Mert nem is érte kikelet. Csak szállott halkan, észrevétlen Év-év után fejein felett, Mig a lelkemben minden érzés, Szín, hangulat kiszenvedett .... S az ifjúságot visszasírni, Ha akarnám is, nem tudom 1 — Csak hadd bolyongok egymagámban, Mint annyi más a járt utón .... Semmiségek. Kis gyűrött szallag, megfakult levélke, Két gyöngyvirágszál, meg egy hervadt rózsa, Száz titkos sóhaj, ezer színes álom, Ködből, sugárból véknyan összeróva .... A Niebelungok kincsénél is drágább, Féltettebb jószág volt ez egykor nékünk. S összemosolygunk ma is, meghatottam Kis semmiségek, édes üdvösségünk!,.. . A bűnbánó. Irta: Tolsztoj Leó. És szólt Jézusnak: Ne feledkezzél meg rólam Uram, mikoron be- mégysz országodba. És szólt * vala neki Jézus: Még ma velem leszel a paradicsomban. Lukács XX111. 42, 43. Élt Vala a világon egy ember 70 esztendeig. Átélte ő életét csupa bűnben. És megfeledkezett erről az ember és nem tartott vala bünbánatot. Es mikor eljőve a halál, az ember utolsó perczben sírásra fakadván, felkiáltott : Uram, miként a latornak a kereszten, bocsáss meg nekem ! — És alig hogy kimonda, a lélek kiszálla a testből. > Es a bűnös lelke megörvendezteté az Urat és meghatva az ö kegyelmét, felszálla a menny kapujához. —- És elkezde a bűnös kopogni a menny ország kapuján, kérve a bebocsátást. És halla belülről egy hangot, amint szólt: Miféle ember kopog a mennyország kapuján ? És mit tőn ő egész életén? És egy vádló hang elősoroló a bűnös minden gonosz tettét és nem emlité egy jó tettet sem. És az előbbi hang feleié : a bűnösök nem jöhetnek a mennyországba. Eredj innen 1 És felelt az ember : — Uram, hangodat hallom, de arczodat nem látom és nevedet nem ismerem. — És válaszolt a hang : En vagyok Péter, az apostol. — És feleié az ember : — Sajnálkozzál fölöttem Péter apostol, gondolj az emberi gyengeségekre és az Ur kegyelmére. Nem te valál-e Krisztus tanítványa és haliád tulajdon Ő szájából az Igét és láttad vala az Ő életét? És emlékezz miként Ő, halálos szomorúságban, lelki kínokban gyötörtetve kért vala, hogy ne aludi, hanem imádkozzál. És te elaludtál, mert a sz med pillája nehéz vala és háromszor talála téged O erős álomban. — Úgy én is. És emlék-zz még, mint igéréd neki, haláláig Ötét el nem hagyni, mégis három -ízben megtagadód, mikor vitték Kaifás elé. Úgy én is. Es emlékezz még, mihelyest megszőlala a kakas, te kiménél és keserves bánatodban köny- nyezél. Úgy én is. Szabad-e néked engem be nem bocsátani ? — És elhallgata ama hang belülről a menny kapujánál; És álldogála hosszasan a bűnös ottan, isSirolin 5> soktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg. alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 3—35 LapuLnls mai száma, S old.al.
