Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-28 / 35. szám
2 BÉKÉS 1904. augusztus 28. — túlnyomóan szegény középosztályára nézve a polgári leányiskola igazán égető szükség, legalább is olyan, — ha ném égetőbb — mint Békéscsabának és Szarvas községeknek. A közigazgatási bizottság által Gyula városra parancsolt szurrogátum, hogy a polgári leányiskola már a jövő hóban nyiljék meg, ami csak úgy volna lehetséges, ha a leányok a polgári fiúiskola 13—15 éves növendékeivel ugyanazon épületbe járnának, az iskolahelyiségek eíkülönithetlenségénél fogva, inethikus dolog, amit maga a törvény is tilt. És ha a város, a közigazgatási bizottság csak birtokon kívül felebbezhetó határozatánál fogva ilyen alapon, nevezetesen a fiúiskola épületében, meg is akarná nyitni az első osztályt, nincs kétségünk, hogy ez a lányos szülék érthető s méltánylandó vonakodásán fog hajótörést szenvedni. A fenforgó, elhárithatlan akadályok következtében tehát a polgári leányiskola megnyitása — ősszinte sajnálattal bár — egy évi halasztást fog szenvedni. Használjuk fel ezt az esztendőt és igyekezzünk úgy saját körünkben, mint illetékes felsőbb körökben mindent elkövetni, hogy ami az idén nem válik lehetségessé, az kölcsönös ügybuzgalom, jó akarat, méltányosság és áldozatkészség mellett jövőre létesüljön. T a n ü g y. A gyulai polgári leányiskola ügyében a képviselőtestület folyó hó 24-én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, a, melyen Kóhn Dávid, dr. Ladic* László, Jantsovils Emil főügyész és Dutkay Béla polgármester felszólalásai után a következő határozatot hozta, melyet közérdekű voltánál fogva egész terjedelemben közlünk. A határozat a következő: Békésvármegye közigazgatási bizottságának a polgári leányiskola létesítése tárgyában hozottl690/904 számú határozata meghirdethetvén, miután Gyula városa az 1886. évi XXII. t.-cz. 30 és 89. §§-aival ellentétbe helyezkedni nem akir, a kényszerhelyzetnek engedve, tudomásul vétetik. Ebből kifolyólag megbízza az iskolaszéket, hogy a jelenlegi polgári fiúiskolái tanerők felhasználása s egy-egy évre ideigl«nesen a város költségére alkalmazandó kézimunka tanítónő alkalmazásával a polgári leányiskola első osztályát a polgári fiúiskola üres tantermének felhasználásával szeptember 1-én nyissa meg. Az iskola fenntartási költsége a közpénztárból az előre nem láthatók tételéből fog fedezetet nyerni. (Jantsovits Emil indítványára kimondatott, hogy amennyiben a beiratás alkalmával egyátalán, vagy csekély számban jelentkeznék leánynövendék, a munka tanítónő félfogadása akként történjék, hogy az első osztály meg nem nyithatása esetében a várossal szemben fizetésére nézve jogigényt ne tarthasson.) Minthogy pedig a közigazgatási bizottság ha- ározata Gyula város képviselőtestületére nézve sérel-t mes, annak megfelebbezése kimondatik. Sérelmes a hivatolt határozat, mert annak azonnali végrehajtása mondatott ki; továbbá, mert indokolása szerint a város törvényszerű kötelezettsége teljesítésének elhalasztására semmi törvényes, vagy méltánylást érdemlő $kot fel nem hozott. Ugyanis a képviselőtestület f. évi 43 kgy. sz. határozatával, azért akarta eme iskola megnyitását a jövő 1905. évi szeptember haváig elhalasztani, mert eme iskolát megfelelő helyiségben elhelyezni nem volt képesemért a kijelölt épület ma is a polgári fiúiskola czéljaira használtatik s mert ezen helyiségben a leányiskola megnyitását az iskolaszék 1903. évi augusztus 31-én kelt javaslata szerint kifogásolta. De nem is volna megnyitható a most kijelölt épületben a leányiskola, mert az a fenálló törvénynyel ellenkezik. Az 1868. évi XXVVIII-ik tör- vényczikk 71. §-a ugyanis világosan akként rendelkezik, hogy a fiú és leánynövendékek a polgári iskolában teljesen elkülönitendők. Már pedig eme épületben a két nembeli gyermekek el nem különíthetők s miután más alkalmas épülete a városnak jelenleg nincs, azért akart tehát a képviselőtestület az iskola megnyitásának egy évre való elhalasztásának engedélyezéséért felterjesztéssel élni, a mely felterjesztés megtételében azonban Békésmegye közigazgatási bizottsága fend határozatával a várost korlátozta. Továbbá Gyula városa nem szolgáltatott okot arra sem, hogy a közigazgatási bizottság a várossal szemben az 1901. évi XX. t-ez. 8. §-ának b) pontját alkalmazza. Mert ezen törvény 8. §-ának b) pontja szerint csak az esetben mondható ki valamely határozatnak birtokon kívüli felebbezhetősége, ha fontos közérdekből, vagy közveszély, avagy helyrehozhatlak kár elhárítása czéljából a határozatnak haladéktalan foganatosítása szükséges. Már pedig abból, hogy ha a polgári leányiskola nem a folyó évben, hanem 1905. évben nyittatnék meg, semmiféle közveszély avagy helyrehozhatatlan kár nem származott volna, mert Gyulán a leánynevelésre egy 6 osztályú elemi iskola és egy évek óta fenálló 6 osztályú magán leánynevelő intézet áll fenn, mely iskolák a leánynevelés tekintetében a helyi igényeket teljesen kielégítik. De sokkal nagyobb veszély és helyrehozhat- lan kár háramolt Gyula város közönségére az által, hogy mint megye székhely évtizedekig volt kénytelen a felsőbb középiskolát nélkülöznie. Ezek előre bocsájtása után, miután Gyula város képviselőtestülete ezen határozattal a közigazgatási bizottság határozatának mindenekben eleget tett, kijelenti, hogy a város a polgári leányiskola czéljára csupán megfelelő épületet ad, azt felszereli és az épületet fenntartja, mig az iskola fenntartásával járó összes költségeknek az államkincstár terhére való elvállalása iránt a vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz ismételten felterjesztéssel él. Eme utóbbi költségek elvállalásáért pedig azért él felterjesztéssel, mert az 1868. évi XXXVIII. törvényezikk 67. §-a szerint csak azon nagyobb községek kötelesek felsőbb népiskola helyett polgári iskolát felállítani és fenntartani, melyeknek anyagi ereje megengedi, továbbá, mert a hivatkozott törvény 36. §-a szerint eme iskola költségei a lakosok csak azon részére vethetők, kik a saját hitfelekezetük iskolái fenntartásához való adóalapjuk 5 százalékával nem járulnak. Már pedig úgy a város, mint a hitfelekezetek által fenntartott iskolák a fenntartó hatóságoknak, a beszerzett adatok szeriut sokkal többe kerülnek a törvényes 5 százaléknál s igy adóalap hiányában nem áll módjában a városnak a polgári leányiskola fenntartási költségeit a lakosokra kivetni. Beiratások a gyulai r. kath. főgimnáziumban a küszöbön álló tanévre szeptember első napjaiban lesznek. Az 1904—1905 iskola: év kezdetén megnyílik a gyulai r. kath. főgimnázium második osztálya. A tanév szeptember hó 4-én, a Szentlélek segítségül hívása mellett, — a szorgalom idő szeptember hó 5-én kezdődik a rendes órarend szerint. A tanulók beiratása szeptember hó 1., 2. és 3 ón, reggel 8 órától 12-ig az igazgatósági irodában (hitközségi bérház, I. emelet) történik. A fölvett tanulók szeptember hó 4-án, Veni Sancte után osztályaikba vonulnak. Buzdító beszéd kíséretében meghallgatják az intézet fegyelmi szabályait s a másnap kezdődő rendes előadásokra nézve felvilágosítást és utasítást nyernek. Magának a fölvételnek föltételei a következők ; a) Az első osztályba csak oly növendékek lépszép tárgyakkal van képviselve, nemcsak számra, de értékre is és különösen ruházati czikkakben nem szükséges idegenbe menniök, inert a helyi terméknél különbet alig fognak találni. A bőripari csoportban kiállított sok szép tárgyat, czípészek, papucsosok s szíjgyártók gyönyörű készítményeit szemlélve, tapasztaljuk hogy ezen szakban alig rendelkezik több vidéki város ily elsőrendű iparosokkal. Az élelmiszer kiállításban szintén igen sok szép és érdekes dolgot látunk; mig a mezőgazdasági gépek, eszközök s jármüvek kiállításán szembetűnnek a czélszerü s szép kivitelű ter- ménytisztitó rosták s a gyönyörű hintóknak, kocsiknak egész sorozata, mint helyi ipartermékek s ezeken kívül igen szép számban vannak idegen kiállítók, főképen mezőgazdasági gépekkel képviselve. A segéd- és tanonczmunkakiállitás keretében szintén látunk jó munkákat, azt azonban észrevesszük, hogy az illetők mesterei nem fordítottak kellő gondot arra, hogy segédeik, illetve tanonczaik helyes és mindennapi szükségleti tárgyakat készítsenek, miért is igen nagy számban vannak gyerekészszel tervezett, Ízléstelenen s rendeltetésüket ki sem gondolható tárgyak. — Ugyanitt vannak kiállítva a Slöyd iskola faipari készítményei, melyek csak a tárgyak számát nö vélik, de a kiállítás értékét egy cseppet sem. Valóban legszebb s első helyen álló csoportja a kiállításnak a női kézimunka kiállítás. — Azt hinnők, hogy a lakosság túlnyomó részben földmiv déssel foglalkozván, a nők kézimunkái nem állanak első helyen s mit látunk : a gazdag földmivesek leányai túlnyomó részben selyemre festenek, szarvasbőrre, selyemre s fára égetnek s még számos elsőrendű faját űzik ezenkívül a női kézimunkának. — Első helyen áll itt a női ipariskola gyönyörű csoportkiállitása ; elismerés illeti tanárnőjüket, nemcsak mint kiállítót, hanem mint az intézet növendékei által kiállított munkák tervezőjét is. — Látunk itt gyönyörű fa faragást, színes b^égetéssel, selyemre és szarvasbirre égetést, selyemre festést s egyéb gyönyörű női kézimunkákat. — Nem. sokkal áll e mögött a zárdái növendékek csoportos kiállítása s az elemi iskolába járó gyermek-kézirnun- kák is valóban meglepőek, meglátszik rajtuk az ügyes szaktanitónők sikeres fáradozása. — Vannak egyes kiállítóktól is igen szép munkák, kik leginkább a női ipariskola végzett növendékei. A mezőgazdasági kiállítás nagyságra s értékre jóval fölülmúlja az iparkiállitást. — Tárgyai a főgimnázium tornacsarnokában vannak elhelyezve; kiválnak az uradalmi terményekből csoportosított kiállításai, valamint egyes gazdáknak is gyönyörű terményei. — Részletesen felsorolni mindezeket igen hosszadalmas volna, mivel igen sok az említésre méltó. — Általánosságban igen sok szép dolgot tüntet fel és meg látszik az anyag kitűnő, szakavatott rendezése is. — A kertészeti kiállítás a tornaegyletnek az „Erzsébet sétány“-ban levő helyiségében van elhelyezve s a kiállított szép gyümöl sökön és egyéb tárgyakon, nemcsak a kitűnő föld hozama, hanem a szakszerű kezelés is nagyban érvényesül. A szép városháza nagytermében van elhelyezve a néprajzi kiállítás, melynek rendezői valóban nagy' munká* teljesítettek az anyag ily szakszerű elhelyezésével. — Itt nemcsak igen szép néprajzi, hanem érdekes történelmi fontosságú tárgyakat is látunk és ezen része is nagymértékben járul a kiállítás sikerének előmozdításához. Folyó hó 20-án nyílt u.eg a jószágkiálütás, mely úgy nagyságra, mint az anyag kitűnőségére tekintettel, messze fölülmúl minden a közelmúltban rendezett jószágkiállitást. — A terület mintegy 5 és f-1 holdnyi bérelt helyen, az „Erzsébet-sétány“ mögött fekszik s ki van állítva mintegy 24o db ló, 170 db szarvasmarha, 95 db sertés, 50 db juh s közel 4oo db baromfi, mindmegannyi ideiglenesen ügyesen összeállított fedett istállókban, illetve ólakban. — Gyönyörű képét mutatja ez a gazdaközönség szakszerű s gondos állatnevelésének s szakemberek is a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak a kiváló eredményről. Mulasztást követnénk el, ha ezen helyen nem emlékeznénk meg a kiállítás szervező és inté.'ő bizottságáról, melynek tagjai fáradságot nem kímélve igyekeztek, hogy helyi kiállításukat érdekessé tegyék s első helyen a derék igazgatóról dr. Szalay Józsefről, ki legtöbbet munkálkodott s legyen büszkeségük azon tudat, hogy mindenki, fáradozásuk eredményét megtekintve, legnagyobb elismeréssel adózik munkájuk iránt. Schmidt György.
