Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-28 / 35. szám

1904. augusztus 28. BÉKÉS 3 hetnek, kik életűk kilenczedik évét betöltötték, de tizenkét évesnél nem idősebbek ; arról, hogy a népiskola négy alsó os/.tályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutat­nak elő, — vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettségük van. A fölvétel­nél a tanuló keresztelőlevelét, illetőleg születési bizonyítványát s ujraoltási bizonyítványt tartozik bemutatni. b) A második osztályba csak azon tanuló lép­het, ki az első osztálybeli tantárgyak mindegyiké­ből — nem számítva ide a szépírást és testgya­korlást — legalább elégséges osztályzatot nyert. c) Más középiskolákból jövő növendékek csak akkor vétetnek fel a második osztályba, ha az általuk elhagyott intézet bizonyítványával igazolják, hogy az első osztályban kielégítő sikerrel tanulták azon tantárgyakat, melyek rendes tantárgyak az itteni gimnáziumban. d) Tanulók, kik reál- vagy polgári iskolából óhajtanak gimnáziumunkba átlépni, felvételi vizs­gálatot tesznek. A felvételi vizsgálat dija 20 kor. e) Azok a tanulók, kik az iskolai év végén egy tantárgyból elégtelen érdemjegyet kaptak, aug. hó 30 án javító vizsgálatra jelentkezzenek, Fölvé­teli, pótló- és magánvizsgálatok augusztus 31-én lesznek. f) A felvétetni kívánó tanuló legközelebb vég­zett tanulmányairól szóló bizonyítványával atyja, vagy anyja, vagy ezek megbízottja kíséretében tar­tozik az igazgatónál, aztán osztálytanáránál meg­jelenni s ott születési évét, napját, helyéi, valamint helybeli szállásának utczáját és házszámát pontosan bejelenteni, szállást fogadni csak az iskolai ható­ság előleges tudatával lehet. g) A felvételnél fizetendő dijak : felvételi dij 5 korona, énektanítás, könyvtár és értesítő dij 5 korona. E dijakat kivétel nélkül valamennyi tanuló fizeti. h) A tanítás-díj 60 kor. E dijat négy részlet­ben lehet fizetni • legkésőbb október 15-ig, deczem bér 1-ig, márczius 15-ig és május 1-ig. — Tandíj mentességért szeptember és február bó 10-ig lehet folyamodni az igazgatóság utján a gimnáziumi bi­zottsághoz. Gyula, 1904. évi augusztus hó 26-án. Szabad Endre igazgató. A gyulai kétosztályu polgári fiúiskolában az 1904/5. évre szóló beírások f. évi szeptember 1—3-án, naponkint délelőtt 8—12 óráig lesznek. — A beírás alkalmával a tandíj fele és a mellékdíjak előre le- fizetendők. Az igazgatóság. Értesítés. A gyulai róm. knth. elemi nép­iskolákba a beírások a jövő tanévre szeptember 1-én veszik kezdetüket s tartanak svepember 8-ig mindennap d. e. 8—10, és d. u. 2—4 óráig az illető iskola helyiségekben, a mely napokon a tisztelt szülők és gondnokok gyermekeiket személyesen beíratni kéretnek. Szeptember 8-án ünnepies »Veni 8ancte«-vel kezdődik az iskolai év, mely ünnepségre minden beirott tanuló eljönni köteles. Ezek után a rendes szorgalmi idő veszi kezdetét. — A vi­déki s más vallásu tanuló, valamint a Gyulán állomásozó m. kir. honvédség, csendőrség és pénzügyőrség kötelékébe tartozó szülők gyermekei 10 korona évi tandíjat fizetnek, melyet beiratáskor letenni kötelesek. Azonkívül minden tanuló beiratás alkalmával tartozik az országos tanítói nyugdíj­alapra a törvényileg rendelt 30 fillért azonnal lefizetni. Az igazgatóság. A gyulai izr. fiú és leányiskolában az 1904/905. tanévi beiratások folyó évi szeptember 1-én fognak megtartatni; miről a szülők tisztelettel értesittetnek. Gyula, 1904. augusztus 24-én. A gyulai izr. iskolaszék. A gyulai polgári leányiskola igazgatósága ezen­nel értesíti a n. é. közönséget, illetve az igen tisz­telt szülőket, hogy a gyulai polgári leányiskola I-ső osztálya folyó évi szeptember hó elején megnyílik, minélfogva a beírások f. év szeptember 1., 2. és 3. délután 3 órától V2ö óráig lesznek a polg. fiúiskola igazgatói irodájában. Fizetendő dijak : egész évi tan­díj 20 korona, melynek fele a második félév elején is fizethető ; beirásdij 2 korona; tanszerdij és könyv- tárdij 5 korona. Az utóbb nevezett két féle dijat minden tanuló kivétel nélkül a beírás alkalmával előre lefizetni tartozik. A szegénységüket hatósági bizonyitványnyal igazoló tanulókat az iskolaszék a tandíj fizetésének kötelezettsége alól felmentheti. Gyulán, 1904. augusztus 26-án. — Az igazgatóság. A Scherer-féle magán leányiskolában az 190%. tanévre a beiratások szeptember hó 1—4-én d. e. 9— 11 óra között tartatnak meg. Dr. Nuszbek Sándorné. Tanító választás. A békési ev. ref. egyház presbitériuma folyó hó 19 ikén délelőtt töltötte be az elbocsájtás folytán megüresedett tanítói álllá-t. Megválasztatlak 17 pályázó közül Gál Ferencz és Horváth Lajos kitűnő oklevelü tanítók. Áthelyezés. A közoktatásügyiminiszter Keuler Sándor orosházi állami' polg. isk. rendes tanítót át­helyezte Temeskubinba, az ottani áll. polg isk. igazgató tanítójává. Az országos m. kir. színművészeti akadémián a beiratások az előkészítő osztályba szeptember hó 10., 11., 12-ikén, az akadémia I. és II. osztá­lyába pedig szeptember hó 13-án tartatnak meg d. u. 3 órától kezdve Az országos m. kir. színművé­szen akadémiába való felvételhez megkivántatnak : a) Színpadias, csinos alak. b) Tiszta kiejtésű, csengő hang. c) Kifejlett testi alkotás mellett (melyről az intézeti orvos ad véleményt) legalább 18 éves kor a férfiaknál, legalább 16 éves kor a leányoknál, mi hiteles okirattal bizonyítandó, d) Annyi műveltség és iskolai képzettségről való bizonyítvány, a men­nyit e korban minden müveit ifjútól megvárhatni, különösen a magyar nyelvtan alapos ismerete e) Szülői vagy gyárai megegyezés. A mely jelent­kezővel ezek nem személyesen jelennek meg, meg­egyezésüket hiteles iratban tartozik az illető fel­mutatni. f) A jelentkező növendék csupán való­ságos és törvényes családi nevén irathatja be magát, g) Jó magaviseletről szóló erkölcsi bizonyítvány, mely vagy iskolai bizonyitványnyal, vagy hatósá­gilag, vagy ismert egyének aláírásával múlhatatlanul igazolandó h) Minden újonnan jelentkező az elő­készítő osztályba csak próbaidőre vétetik fel ; ennek leteltével újabb vizsgálatnak vettetik alá. A fölvétel tehát nem végleges, a letelt próbaidő után a tehetségtelen vegy hanyag növendék elbo- csáttatik. i) A belépő uj növendék 2 korona beira- tási dijat s 10 korona felvételi dijat, valamennyi növendék pedig 2 korona beiratási dijat, azonkívül 60 korona tandijat tartozik 2 részletben u. m. 30 koronát a felvételkor és 30 koronát február 1-én előre fizetni, j) Minden fölvett növendék tartozik szülőivel, vagy gyámjával együtt az eléjök terjesz­tendő kötelezvényt aláírni. Bővebb értesítést az intézet igazgatósága (Kerepesi-ut 1. sz. Ili emelet,) készséggel ad. Az igazgatóság. Felhivatnak mindazon szőlőtulajdonosok, akik a saját termésű boraik után a kedvezmé­nyes adót óhajtják igénybe venni, hogy azt folyó hó 16-tól szeptember lóig a fogyasz­tási adót kezelő-hivatalnál jelentsék be. Gyulán, 1904. augusztus 10. 27i 3-3 Gyula város fogyasztás italadó kezelő hivatala. (Utánnyomat nem dijjaztatik.) Hírek. Szent István napját, az első magyar király névemlékét nagy kegyelettel ülték meg az idén is Gyulán. A róm. katb. nagytemplomban ünnepélyes szent mise volt. melyen a nagyközönségen kívül a honvédtisztikar és a hivatalok küldöttségei is kép viselve voltak. A szentmisén Gróh Ferencz prépost­plébános czelebrált fényes segédlettel, a templom előtti téren pedig egy honvéddiszszázad adott na­gyobb fényt az ünnepélynek. A város lobogódiszt öltött és az üzletek zárva voltak. Jóváhagyás. A belügyminiszter jóváhagyta a törvényhatósági bizottságnak a kihágási 'pénzbünte­tések, az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítésé­ből befolyó összegek fele részének hovaforditása tárgyában hozott határozatát. Kinevezés. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság Borbély Gábor békési lakost a békési kir. adóhiva­talhoz díjtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. Szabadságról. Csák György kir. pénzügyigaz­gató és dr. Fábry Sándor alispán szabadságukról hazaérkeztek s átvették hivatalaik vezetését. Érdekes vendég időzött a héten városunkban. Finnország fővárosa Helsingsfors egyetemének rek­tora, Hjelt Eduárd időzött a héten Gyulán, ki leánya dr. Pándy Kálmánná meglátogatása céljából jött Ma­gyarországra. A neves finn tudós kellemes megje­lenésű, rokonszenves úri ember, ki több látogatást is tett Gyulán s akinek városunk külseje s az itteni közviszonyok nagyon megnyerték tetszését. Meg­nézte a város nevezetességeit, a grófi parköt, a törvényszéki palotát és fogházépületet, a kórházat, a múzeumot, az Erkef Ferencz színkört stb. özemélyé- hez az a nevezetesség is fűződik, hogy azon az egyetemen viseli a rektori méltóságot, melynél Bobrikov gyilkosának atyja is egyetemi tanszéket tölt be. Az érdekes vendég ma utazik vissza messze északi hazájába. Sánczkutatás Békésvármegyében. Téglás Gábor jeles tudósunk, a magyar tudományos Akadémia tagja, aki évek óta vizsgálgatja az alföldi sánezok különböző vonalait, e hó elején Öcsödtől a vármegyét Gyuláig átszelő Ördögárok vonalat vizsgálta, majd Bihar- megye Ant községétől Gyulavárin keresztül Arad- megyébe vonuló Ördögárok észak-déli vonalát. Az idáig csak részleteiben emlegetett két vonalat az erős leszántottság daczára, az érintett vidék értel­miségének készséges támogatásával annyira kiderí­tette, hogy a térképezés is munkába vehető. Téglás Gábor tanulmány útjában Gyulán is töltött egy napot, megszemlélve s beható figyelmére méltatva a múzeumot és annak legutóbbi szerzeményeit : a lopóshalmi leleteket és az endrődi mammuth csont maradványokat. Házasságok- Klein Gábor nyomdász iparos f. hó 21-én esküdött örök hűséget bájos arája Engel Reginának, özv. Engel Józsefné leányának. — Spielmann Gyula, a gyulai kötött és szövött ipar- árugyár könyvvezetője folyó hó 25-ikén lépett há­zassági frigyre Silberstein Izidor ugyanezen gyár főkönyvvezetőjónek szép leányával Jolánnal. — Talián István borbély és fodrász iparos f. hó 22-én vézette oltárhoz Hegyi András polgártársunk kedves leányát Máriát. Eljegyzés. Kardos Iván ifjú borbély és fodrász iparos eljegyezte Kardos Béla asztalos kedves leányát Juliskát Szolnokon. a gyulai társaság tragi­kus véget ért kedves tagjának temetése Szent István napján délután ment végbe. Az impozánsan megnyilatkozó részvét, a te­metésen összejött résztvevő közönség nagy aránya legjobban beszólt arról az általános tiszteletről és 8zeretetről, melyben az elhunyt úrnőnek életében része volt. — A temetés délután 5 órakor volt a gyászos háznál megjelent Gróh Ferencz prépost­plébános ezolebrálása mellett s a nagyközönség túl­nyomó része egész a temetőig kikisérte a kedves halottat utolsó útjában. A koporsó és a gyászko­csik telve koszorúkkal s szem nem maradt szára­zon, midőn hült tetemeit a föld porának átadták. Nyugodjék békében. Eső ! Végre-valahára megérkezett a várva-várt, a soká késlelkedő és mindenki által óhajtott eső. A hosszú szárazság után mohón szívta be a szom­jas föld az üdítő cseppeket s a több hónapos tűr­hetetlen meleg és por után az emberek is jóleső gyönyörrel szemlélték a hulló esőt s szívták be a tiszta, hűvös levegőt. — Az első eső 22-én volt, de vajmi kis mértékben. Inkább csak a szele volt nagy, mert olyan szél és porvihar támadt estefelé, hogy már valóságos cziklontól taitottunk. Az eső aztán meg is eredt, villámlások és menydörgések közt, de valójában el lehetett mondani, hogy ; „par- turiunt montes, nascitur ridiculus mus“, mert alig verte el a port s másnap már ismét meleg és por volt az utczákon. Másnap, szerdán azonban már komolyabb arányban eredtek meg az ég csatornái s azóta borongós, esős idő van. Igazi komoly eső csütörtökön reggel volt, amikor is 15 mm. volt az esőmérő szerint az eső nagysága. | Janisovits Emilné |

Next

/
Thumbnails
Contents