Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-28 / 35. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1904. augusztus 28. 35-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ______ 10 K — f Fel évre ..................... 5 K — f Év negyedre ..................... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. BODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. Polgári leányiskola. A vármegye közigazgatási bizottsága, a városi tanács, a polgári iskolaszék és Gyula, város képviselőtestülete, utóbbi kizárólag ezen okból összehívott rendkívüli közgyűlésében, behatóan foglalkoztak a polgári leányiskola létesítésével, ami Gyula városára nézve tagadhatatlanul aktuális kérdés is és nemcsak megérdemli, hanem határozottan igényli, hogy azt mi is fejtegetésünk tárgyává tegyük. A közigazgatási bizottság augusztus havi ülésében tudvalevőleg nagyon keményen ráparancsolt Gyula városára, hogy a polgári leányiskola első osztályát a szeptemberben kezdődő tanévben megnyissa. Olyan keményen, hogy ellenesetben a polgármestert fegyelmi vizsgálattal fenyegeti és ily irányú határozatára nézve kimondja, hogy az ellen csak birtokon kívül ád felebbezési jogot. A közigazgatási bizottság, határozatának nagyobb nyomatékot adandó, indokolásában kijelenti, hogy a város évek hosszú sora óta mindenféle ürügygyei huzza-halasztja a polgári leányiskola létesítését és hogy ez idő szerint ennek a létesítésnek semmi akadálya nincsen, amennyiben a polgári fiúiskola két — a harmadik és negyedik — osztályra redukálódván, a polgári fiúiskola tanerői láthatják el az oktatást a leányiskolában, amelynek helyiségül is szolgálhat a polgári iskolában felszabaduló egyik tanterem és mindössze egy nó’i kézimunka tanítónő alkalmazása képezné a város megter- heltetését, A közigazgatási bizottság határozatára s főleg annak indokolására, miután egy kulturális intézmény létesítésének dicséretre méltó, nemes szándéka vezeti, ez okból a legnagyobb tisztelettel, néhány megjegyzést kell tennünk. Költséges kulturális intézmények létesítése iránt részint érzékkel nem biró, nagyrészben ellenséges érzülettel viseltető hangulattal szemben, amely hangulatban pedig épen azok leledzenek, akiktől ily intézmények létesítése sok tekintetben függ, a bár legtiszteletreméltóbb forrásból fakadó tulbuzgalom, kivált ha az okvetlenkedéssé fokozódik, ép oly káros, ha ugyan nem károsabb, mint maga a közöny, vagy akár az ellenséges érzület. Olyan sajátságos, nehéz viszonyok között, aminőben Gyulán sínylődünk, egy költséges uj kulturális intézmény létesítése nagy óvatosságot, sok körültekintést, még több tapintatot és mindenek fölött lankadatlan türelmet igényel. Sokat beszélhetnénk erről a főgimnázium-létesítés igaz históriájának tanulságos részleteiből, a létesítés elé lépten-nyomon gördülő s a főgimnáziumot gyakran veszélyeztető akadályokról, amelyeket — tanúságot tehetnek, akik az intimitásokba be voltak avatva — csakis a magasztos eszme kölcsönözte, önmegtagadásig terjedő óvatossággal és türelemmel lehetett elhárítani. Hasonló óvatosság, hasonló türelem és tapintat nélkül, aminőnek sok tekintetben a főgimnázium létesítését köszönhetjük, a polgári leányiskola létesítése érdekében eddigelé elért biztató s kedvező stádiumot, nem csak hogy előre nem visszük, hanem — tartunk tőle — hogy magát az elért stádiumot is koczkáztatjuk. Ne kicsinyeljük ugyanis az eddigelé elért stádiumot, ami abban nyilvánul, hogy Gyula város képviselőtestülete, rövid idő múlva, reményünk és számításunk szerint már az 1905- ben megnyíló tanévben felszabaduló polgári fiúiskola épületet, a szükséges átalakításokkal és felszerelésekkel együtt, egyhangú határozattal felajánlotta a létesítendő polgári leányiskola czéljára. Ez Gyula városától — és különlegesen hangsúlyozzuk — Gyula városa képviselőtestületétől nem kicsinylendő elhatározás, amely komoly alapja a polgári leányiskola lé- tesülésének. Nem felel meg tehát a ténynek a közigazgatási bizottság határozatában foglalt szemrehányás, hogy a város évek óta mindenféle ürügygyei huzza s halasztja a polgári leányiskola létesítését. Nem felel meg azért, mert nemcsak elvben, hanem cselekvőig is akczeptálta a polgári leányiskolát, amikor arra, immár jogerős határozattal, teljesen felszerelendő épületet ajánlott fel. Hogy a polgári leányiskola fentartási költségeinek fedezését a közoktatásügyi minisztertől kéri a város, ez sem mondható igazság szerint ürügynek avagy kibúvónak, mert erre a. városnak két erős oka van. Az egyik az, hogy Gyula városa lakosai, úgy is mint a város polgárai, úgy is mint a hitfe- lekezetek tagjai, kulturális és egyéb közterhekkel erősebben vannak megadóztatva, mint a vármegye bármely községe ; — a másik ok pedig az, hogy a közoktatásügyi kormány Gyulánál sokkal kedvezőbb anyagi s adózási viszonyok közt levő községekben, hogy a vármegye területéről vett példákkal éljünk : Békéscsabán és Szarvason is az állampénztárból tartja fenn a polgári leányiskolát, amelynek létesítéséhez nevezett községek szintén csak felszerelt iskolaépülettel járultak, amit Gyula városa is felajánlott és a miniszterhez intézendő kérvényében ismételten felajánl. Nincs okunk, de nem is szabad feltételeznünk, hogy amit a közoktatásügyi kormány Békéscsabának és Szarvasnak meg tesz, azt csak is az önkéntes kulturális terhekkel aránylag még jobban megterhelt Gyula városától tagadná meg; a vármegye székhelyét képező Gyula városától, amelynek nagy és — sajnos TÁR. 01 A. A hódmezővásárhelyi ipari- és mezőgazdasági kiállítás. A hódmezővásárhelyi ipartestület, gazdasági egyesület és iparegylet által rendezett helyi jellegű ipari- és mezőgazdasági kiállítást folyó hó i4-én nyitotta meg dr. Lukács György, a kiállítás védnöke s a város, valamint vármegyénk főispánja. Az ipari kiállítás tárgyainak nagyobb része az ev. ref. főgimnázium szép épületében, nevezetesen annak folyosóin, tantermeiben s udvarán, mig 1 kisebb közlekedési eszközöket, gazdasági gépeket magában foglaló rész, a városi körfal alatt fekvő s bekerített területen van elhelyezve. Mint kiállítók, nemcsak hódmezővásárhelyi iparosok, hanem a szegedi iparkamara területéről több iparos és gyáros s ezenkívül mégegy pozsonyi kiáliitó is szerepel. — Az idegen kiállitók tárgyai nagyban emelik a kiállítás érdekességét, ameny- nyiben itt az iparral foglalkozók a lakosság számarányához viszonyitva, igen kevesen vannak. — G7 °/o) A kiállítás tárgyairól egyes csoportonként következőkben számolhatunk be : A fa- és bútoripar igen kevés kiállított tárgy- gyal van képviselve; a kiállított bútorok tervezésénél hiányzik az egyszerű jó ízlés s a munka kivitele sem szabatos. Ezen bútoroknál sokkal szebbeket láttunk múlt évben rendezett kiállításunkon és láthatunk is gyulai asztalosaink műhelyeiben, mint folyó munkát. Feltűnnek azonban a kárpitosmunkák egyszerű csínjukkal s vannak igen szép faesztergályos- s kádármunkák is. A vas-és fémipari csoporthoz tartozó tárgyak közül kiválnak a bádogosok és kovácsok készítményei, melyek bármely kiállításon tisztességgel állnák meg helyüket, ugyanez a lakatosmunkákra átalánosságban nem mondható — Kiválik ezen csoportban a Szulovszky pozsonyi puskamüves által készített vadász- és flaubert fegyvergyűjtemény, mely nemcsak gyönyörű kiviteléért érdemel dicséretet, hanem azért is, mert készítőjük e téren első Magyarországon. Az agyag- és kőipari csoportban kiállított tárgyak száma a legnagyobb, mivel ezen ip arral foglalkozók száma meglehetős nagy s erre a földanyag is kitűnő, miért is messze vidéket látnak el ezen iparral foglakozók cserépedényeikkel. Itt kitűnnek az agyagipari gyakorlómühely által kiállított fali díszek, továbbá szép mü- és cze- mentlapok, faragott sírkövek, azonban egész nagy tömege a kiállított tálaknak és egyéb cserépedényeknek közönséges vásári munka. Külön csoportban vannak kiállítva a nyomdák s fényképészek készítménye', melyek dicséretet érdemelnek, ugyanez áll a kiállított iskolai rajzokra is. — Itt különösen megemlitendők az épitőipariskola egyes növendékeinek gyönyörű rajzai ; azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ily tanítványokkal az értelmes s egyszerű terveztetés volna a főczél s nem palotákat stb. ábrázoló rajzok másoltatása, mit a növendékok oly hűségesen végeznek, hogy még a német feliratokat s magyarázatokat is, valószínűleg a nélkül, hogy megértenék, eredeti német szöveggel len á- solják, mi egy magyar iskolában, de különösen Hódmezővásárhelyen, még sem járja. A fonó-, szövő- s ruházati ipar szintén igen Sirolin’q A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 8—52 ILja.p'u.in.ls: mai száma B old.a.1.
