Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-14 / 33. szám

2 BÉKÉS 1904. augusztus 14. Kiegészítették ezután az albizottságokat, bevá­lasztván a fegyelmi választmányba dr. Bodoky Zoltánt rendes és dr. Márki Jánost póttagnak, a másodfokú erdei kihágási bíróságba, a munkásügyi albizottságba és a járási fogházakat vizsgáló küldött­ségbe pedig Szabó Jánost. Az alispáni időszaki jelentést dr. Bertlióty István hely. főjegyző terjesztette elő, amely a következőleg hangzik : Méltóságos főispán ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság! Az 1904. év julius haváról szóló reudes havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő : I. A személybiztonság julius hó folyamán 7 esetben támadtatott meg. így az arány a júniusi 13 ilyen cselekményhez viszonyítva jobbnak mondható. E 7 cselekmény közül 1 rabló gyilkosság, 1 rablás. 1 lemenő ágbeli rokonon elkövetett erőszakos nemi közösülés volt; e 3 cselekmény színhelye az oros­házi járás, melyben úgy a személy, mint a vagyon biztonság állandóan a legtöbb megtámadtatásnak van kitéve. A másik 4 ilyennemü cselekmény testi sértés volt. II. A vagyonbiztonság julius havában rohamosan hanyatlott Egészen szokatlan, hogy a junius havi 29 ilyen cselekményre julius havában 43 lopási eset következett. Ebből 11 az orosházi járásra esett, s ez esetek fele részben súlyosabbnak, addig a többi lopások a Békéscsabán kóbor czigányok által elkö­vetett 3 lopás, Békésen elkövetett 1 betöréses lopás kivételével jelentéktelennek mondhatók. III. Julius havában 14 baleset történt; tehát •2-vel több mint a múlt hónapban. Ezek közzül 9 halálos kimenetelű volt. IV. örvendetes jelenség, hogy julius havában csupán 3 halálos kimenetelű öngyilkosság követhetett el, tehát 13-al kevesebb, mint junius hónapban. V. Viszont megdöbbentő számban szaporodtak a tüzesetek, a mely jelenségnek oka a túlnyomó számú gondatlanságból származott tűzeseten kívül kétség­kívül a nagyfokú és tartós hőség által okozott szá­razságban leli magyarázatát, összesen 39 tüzeset és pedig a békéscsabai járásban 6, a szeghalmi járásban 7, a békésiben egymagában 13 tüzeset történt. Az okozott kár a minimális 10 korona és 43050 korona között hullámzik. A károsodás legtöbb esetben búza vagy szalma asztagban és pajtákban történt és mi­után ezek a tárgyak csak az esetek fele részében voltak biztosítva, tetemes kár megtéritetlenül marad. VI. Az aratás és hordás, kisebb gazdaságokban a nyomtatás és cséplés befejezést nyert. A békés­csabai, szeghalmi és gyomai járásból nyert értesülé­sem szerint a búza, árpa és zab termés középen aluli, tehát gyenge. A többi járásokból azonban a kalászok termését jó középnek jelentik. így a hely­zet kielégítőnek volna mondható, miután munkásaink is szépen kerestek, de miután a takarmánynemüek, a tengeri és általában a kapás növények az óriási [hőség és szárazság következtében teljesen tönkre mentek, méltán aggódunk, hogy népünk, ha elfogy az aratásnál szerzett búzája, Ínségbe jut s kis­gazdáink háziállatjaikat táplálni nem tudván, a kényszerült és nagy kínálat következtében, a gazda­sági állatok értéke rohamosan alá fog szállani, ami mérhetetlen károkat okozhat. VII. A főszolgábirák járásaik községeit julius hó folyamán beutazták s azok ügy- és pénzkeze­lését ellenőrizték. Hasonlóképen Gyula város polgármestere is megvizsgálta a hatósága alá rendelt hivatalokat és pénztárakat és említésre méltó hibát vagy mulasz­tást nem talált. A jelentést valamint a Berzeviczy Gyula anya­könyvi felügyelő felmentése és a felügyelői teendők­nek az alispán és főszolgabirákra való ruházása ügyében kelt belügyministeri rendeletet a bizottság tudomásul vette. Bartha Miklós orosháá rendőrbiztost az ellene elrendelt bünvizsgálat következtében állásától fel­függesztette. A törvényhatósági m. kir. állatorvosnak az állat- egszségügy állapotáról szóló jelentését, továbbá Dr. Zöldy János főorvos jelentését, mely a közegészség- ügyi viszonyokat általában kedvezőknek jelzi és a felmerült ragályos betegségek statisztikáját közli, végül a kir. pénzügyigazgatóság jelentését, amely az adóbefizetések erdményéről és a julius hóban teljesí­tett adómunkálatokról és ellenőrző vizsgálatokról számol be, tudomásül vették. Melian Jánosnak kereseti adó ügyben beadott felebbezését elutasították. A kir. tanfelügyelőség előadmányait a távol­levő tanfelügyelő helyett dr. Berthóty István h. fő­jegyző terjesztette elő. A tanfelügyelő havi jelentése a tanítói karban bekövetkezett személyzetváltozások­ról számol be. Tudomásul vették. Kondács István állásáról lemondott gádorosi tanító államsegélyének beszüntetése iránt a minisz­terhez felterjesztést intéztek. A Füredi Lajos békési tanító megválasztása ellen beadott felebbezést felterjesztették a közigaz­gatási bírósághoz. Csorvás község kérvényét állami iskolák és állami ovoda felállítása iránt pártolólag terjesztették fel a miniszterhez. Gyula városnak a polgári leányiskola felállítá­sára egy évi haladékot kérő határozatát megsemmi­sítették és tekintettel arra, hogy a fokozatosan meg­szűnő fiúiskolában kellő helyiség áll rendelkezésre és csupán egy kézimunka tanítónő alkalmazása szük­séges, a leányiskola I. osztályának szeptember 1-vel való megnyitását elrendelték. A pusztaföldvári róm. kath. hitközségnek egy­házi adók behajtása iránt előterjesztett kérelmét tel­jesítették. Kollár Jánosnak Spiesz Adám elleni mezőrend­őri kihágási ügyében előbbi költségeit 14 koronában utóbbi terhére megállapították. A kir. államépitészeti hivatal főnökének a julius hónapban teljesített útépítési és javítási munkálatok­ról szóló jelentését tudomásul vették. K. Horváth Sándor és társai pusztaföldvári lako­soknak dülőut áthelyezése ügyében beadott felebbe­zését elutasították. Fischer Kálmán gyulai lakos felebbezése foly­tán neki ártézi kút fúrására engedélyt adtak. A Békéscsaba és Békésföldvár között létesí­tendő vasúti feltételes megállóhely nevét »Doboz- megyer puszta« névben javasolják megállapítani. A beruházási hitel terhére 1905-ben eszköz- lendő útépítésekhez szükséges kőanyag szállítására beérkezett ajánlatokat döntés végett felterjesztették a kereskedelemügyi miniszterhez. A gyulai Pálinkaház-utczának a .vámos utak hálózatába való felvételét, valamint kikövezését a bizottság is szükségesnek és jóváhagyandónak jelen­tette ki. Hosszabb vitát keltett a gyulai kötött és szö­vött iparárú gyár és a gyulai tejszövetkezet szeny- vizeinek az Élővizcsatornába történő bevezetése miatt emelt panasz, melyben végül az iratokat kiadták az alispánnak, hogy a panasz ügyében beadott felebbe­zést a földmivelésügyi ministerhez terjessze fel, egy­szersmind maga mint egészségügyi és vízügyi ható­ság sürgősen intézkedjék, hogy a csatorna vizének be­szennyezésében tapasztalható szabálytalanságok meg- szüntettessenek. A Sanatorium-Egyesület elnöksége arra való tekintettel, hogy a gyulai Lugos erdőben a jövő év tavaszán megkezdik a Sanatorium építését, kérte, hogy a bizottság tegye meg az intézkedéseket a czélra, hogy a Sanatoriumhoz vasúti közlekedés biz­tosíttassák. A bizottság a beadványt az állámépité­közölt — elmondja, hogy bizony egy másik be­osztás szebb és „igazságosabb“ lett volna, de szólni a világért sem szólnak, nehogy elárulják magukat. Azután fölállanak. Az ifjú következetesen, de persze mindig „véletlenül* imádottja lábai elé dobja a labdát; olykor, ha ez a kis ártatlan manőver nem sike­rül, összeszoritja bal keze öklét, hogy azután minél biztosabban czélozhasson. Hátha még éber füllel meghallhatnók a labdák beszédjét 1 Mert a tenniszlabdák is tudnak ám beszélni. Az igaz, hogy csak az érti meg, aki tud nyelvükön, de azután oly szépen, oly szerelme­sen esdve és — esve nem is tud senki és semmi sem beszélni. Imhol, ott röpül a labda, az ifjú dobta szép ellenfele lábai elé. Laposan, hogy csakúgy fütyölt. pattant a labda föl. Az, kinek szólott, tudja, hogy az ifjú most szenvedélyes szavakkal kérdezte: „Szeretsz?“ És ő visszaadja nem túlságos laposan, szép félkörben röpül át a s< erelem záloga s halkan suttogja az „Igen“-t az ifjú fülébe. De bármily halkan is van mondva, az ifjú megérti s — elhibázza a labdát. Majd a háló­nál állva egy mésik labdát malicziózusan dob át, hogy szaladjon a leányka is. Ez a labda talán épen azt kérdi: „Nem fogsz megcsalni ?“ A leányka ügyesen dobja vissza s kihasz­nálva az ifjú állását, átdobja fején, vagy ép az ellenkező irányban, a pálya másik sarkába, mintha csak mondaná : „Légy éber 1“ És ez igy megy tovább. Mennyi báj, mennyi ügyesség ! Egész regények kezdődnek igy s nem egy­szer nyerik befejezésüket künn az élet tövises utain. De látom, nagjyon messzire vitt a fantá­ziám. Mondom, a mi társaságunk is igy a ten- nisznél verődött össze. S ez igy tartott nap-nap után. Ha délelőtt nem volt nagyon meleg, ten­iszeztünk ; — délután bármily forrón is tűzött le a nap az égről, lett légyen óriási szélvihar, vagy nyomasztó zivatart jelző forróság, hűsége sen megjelentünk „véletlenül* a tennisznél. A társaság fiatalságát elneveztük „csomó­pont-társaság *-nak. Ennek is meg volt az oka. Falb papa egy bizonyos napot elsőrendű kritikusnak nyilvánított és fontos csomópontnak jósolta. Mi már jó előre féltünk e naptól, hallván ugyanis, hogy e nap a kedélyekre is hathat bi­zonyos mértékben. S mivel aggódjunk, hogy a mamák kedélye tényleg s nem „véletlenül“ esetleg megérzi e nap jelentőségét, mi sem természetesebb, hogy “lőre is féltünk a csomóponttól s legalább száz­szor említettük e nap minden szakában azt a „csomópontot.“ így alakult a mi csomópont-társaságunk. Másrészt — meg nagyon jellemző is volt ez a meghatározás, mert hiszen — miután min­dég együtt voltunk — tényleg egy csomópontot alkottunk. Aggodalmunk nem vált be. A csomópont napja leáldozott s a kedé­lyek nem szenvedtek kárt. Lehet, hogy hangosan kiejtett aggodal­munk s e napnak folytonos említése viharágyu- ként hatott. Lehet; az tény azonban, hogy a Falb papa jóslata nálunk legalább nem vált be, sőt a ke­délyekre ép ellenkező hatást gyakorolt . . . . . . Falu helyen nyáron legkedélyesebbek a rögtönzött s utolsó pillanatban nyélbe ütött tánczmulat ságok. Az ember estp, mikor a tennisztől hazafelé széled, véletlenül“, — mert nálunk minden „véletlenül“ ment, — elszólja magát ilyen for­mán ; — De jó volna ma este tánczolni 1 A fiatalság persze rögtön kész tervvel áll a mamák elé és az utóbbiak között is akad min­dég egy-egy vállalkozó szellem, ki azután a fia­taloknak pártját fogva, erősen s teljes odaadás­sal kardoskodik a „muri“ megvalósulása mellett. így tettünk mi is. Egy ízben, történetesen épen a tennisztől jöttünk hazafelé s bucsuzkodtunk már egy jó félórája a kaszinó előtt — mert a tenniszpálya a kaszinó kertjében volt — mindannyian, mintha

Next

/
Thumbnails
Contents