Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-14 / 33. szám
1904. augusztus 14. BÉKÉS 3 szeti hivatal főnökének adta ki azzal a megbízással, hogy az ügy tanulmányozása és előzetes tárgyalások alapján tegye meg javaslatait. Még az árvaszéki elnök és kir. ügyész jelentéseit hallgatta meg a bizottság, amivel a plenáris ülés véget ért. T a n ü g y. A gyulai r. k. főgimnáziumnál a következő tanévre betöltendő két rendes tanári állásra a pályázat meghirdettetett és pedig augusztus hó 17-ik napjáig terjedő határidővel a klasszika-philologiai tanszékre, melyre való kinevezés joga a vallás- és közoktatásügyi minisztert illeti. A hármas kijelölés joga természetesen a főgimnáziumi bizottságot illetvén, e tárgyban a bizottság a pályázati határidő leteltével azonnal egybegyül s megállapodását illetékes fórumához nyomban beterjeszti s az uj tanár állását szeptember hó 1-én foglalja el. A másik rendes tanár lesz az egyházmegyei főpásztor által egyidejűleg kinevezendő okleveles rendes hittanár. A gyulai polgári községi iskolaszék Jantsovits Emil elnöklete alatt folyó hó 7-én tartott ülésében tudomásul vette Abafi. János igazgatónak az évzáró vizsgálatok lefolyásáról szóló jelentését. A közeledő uj tanévre — mely csupán a III- és lY-ik osztá lyokat öleli fel — a beírások szeptember 1 — 3 ig tűzettek ki, a tanítás 6-án kezdetik meg. A jövő iskolaévi beosztás tudomásul vétetett azzal, hogy a használandó tan- és kézikönyvek a jövő évben ugyanazok lesznek, mint a múlt iskolai évben. Az ismétlő iskolában a beírások október 1-től 15-ig, vasárnaponkint délután 2-től 4-ig tűzettek ki. A polgári iskola jövő évi költségelőirányzata 5087 korona 93 fillér fedezettel, 11077 korona 93 fillér szükséglettel, az ismétlőiskola költségelőirányzata 1262 korona szükséglet és ugyanannyi fedezettel fogadtatott el. A tanyai iskolákban a beiratások szeptember 1—15-ig lesznek, ugyanezen iskolák költségvetése 5000 korona fedezet és 6550 korona szükséglettel irányoztatok elő. Az iskolaszéki ülést előzőleg, az óvodai felügyelő bizottság ülése volt, amelyen kisebb érdekű folyó ügyek intéztettek el. A gyulai r. k. hitközség iskolaszéke és egyháztanácsa múlt vasárnap közgyűlést tartott, melyen a múlt évi számadások megvizsgálásáról beterjesztett jóváhagyó jelentések tudomásul vétettek s a pénztári és számvevői tisztség a múlt évi számadások terhe és felelőssége alul felmentetett. A nagy- magyarvárosi fuiskolához rendes tanítóul Dundler Ferencz eddigi segédtanító egyhangúlag megválasztatott, miután nagy szorgalmának és jeles képzettségének ezen iskola eddigi vezetésénél fényes tanu- jelét adta. Mátray Jánosné tanítónőnek megrongált egészségi állapotára való tekintettel egy évi szabadságidő engedélyeztetett, mely idő alatt és illetményének terhére helyetteséül Dundler Erzsiké eddigi belvárosi tanítónő alkalmaztatik a nagymagyarvárosi leánytanodában. A gyulavidéki r. k. tanitóegylet közgyűlése. Vármegyénk és Dél-Biharmegye róm. kath. tanítói népes közgyűlést tartottak augusztus 8-án Gyulán, hol 53 tanító jelent meg, képviselve Körösladány és Szentandrás kivételével az egész vármegyét és részben Bihart is. A gyűlés napján reggel ünnepélyes szentmise volt az anyatemplomban, hol a megjelent kántorok felváltva énekeltek. — A gyűlés Kny Antal békési esperes, ez. kanonok hangulatos megnyitójával kezdődött, ki is a lelkészek és tanítók közötti ügyrokonságot, az egyesülésben rejlő erőt és hasznot méltatta, a tanítókat, — mint az igazi vallás-erkölcsi nevelés és közhasznú tudás alapvető munkásait — üdvözölte, kiknek munkássága folytán állott elő azon örvendetes tény, hogy az irni-olvasni tudók számát tekintve, Békésvármegye az ország vármegyéi között az első sorozatba került. — Székely Lajos, az egylet régi, munkás, jeles tagja és titkára tartott ezután értekezést: »A katholikus szellemű nevelés fontossága napjainkban« czim alatt, melyben megvilágítva a jelenlegi társadalmi forrongás okait és forrásait, az abban uralkodó eszmék tartalmát, azoknak állambontó és az emberi társadalmi életet veszélyeztető hatását, azokkal szemben a nevelésnek újból a legszélesebb erkölcsi és vallási alapokra fektetését, a régi konservativ irány visz- szaállitását — mint egyik lényeges megoldási módot hangsúlyozta. Különösen érdekes volt az értekezésnek azon része, melyben az agrár-szoczializmus történelmi hátterét, előidéző okait, jelen állását, veszedelmét, annak a népéletre és a nép jellemére nézve rontó hatását fejtette ki, az ellene való védekezés módjait és orvosszereit felsorolta s e téren a tanítóságot a lelkészekkel együttesen a sorompó elé buzdította. Az értekezés részint aktuális voltánál, részint gondos kidolgozásánál fogva, nagy figyelmet és elismerést nyert. Nickmann Rezső szentbenedeki tanító : »A szülői tekintély« felett tartott jól szerkesztett értekezést, melyben számos példával illusztrálta a szülői házban divatozó rósz nevelési irányt, a rósz példaadást, a gyermekek rósz fegyelmezését és elkényeztetését, az erkölcstelen, vallástalan nevelést s kifejtette a követendő családi nevelésben a helyes utat és módokat. — Az értekezést általános helyesléssel fogadta a közgyűlés. — Takácsy Lajos pénztárnok számolt be ezután az egylet vagyonával, mely készpénzben 1748 korona 96 fillért tesz, mely jelentés tudomásul vétetett azzal, hogy a közgyűlés kötelezőleg kimondotta az évi 1 korona tagdijat minden tagjára, minthogy eddig a tagdíjfizetés csupán önkéntes adomány jellegével birt. Amint pedig az egyleti alap 2000 koronára szaporodik, az egylet annak további rendeltetéséről saját belátása szerint gondoskodik. Az országos tanító segélyalaphoz az egylet 19 éven át már 3800 koronán felüli ösz- szeggel járult s a segélyek kiosztásainak központi gyűlésére képviselőül a sor szerint Székely Zsigmond küldetett ki Budapestre. A jövő évi közgyűlés helyéül Békéscsaba állapíttatott meg azon okból, mert az egylet 20 évi fennállása óta itt még gyűlést nem tartott, holott Békésen és Endrődön is több ízben volt. — Kisebb jelentőségű ügyek letárgyalása után Domonkos János volt az utolsó felolvasó. Nagy ügyszeretettel és gyakorlati tudással írott dolgozata : »A tanító, mint régész és néprajzi adatgyűjtő«, jó útmutatással és buzdításul szolgált a tagtársaknak a régészeti és néprajzi dolgok, népszokások, közmondások, népdalok stb. összegyűjtése körül. — A gyűlés táviratilag hódolatát fejezte ki Szmreesányi Pál püspöknek, kitől a szives válasz még a gyűlés tartama alatt megérkezett, lelkes éljenzést keltve. Miután Kny Antal elnök a közgyűlést buzdító zárszavaival befejezte, a tanítók tömegesen indultak a megyei muzeum megtekintésére, hol Domonkos János muzeumőr kalauzolta és látta el őket szakértő magyarázatokkal. — Délben a Göndöcs-népkerti pavil- lonban Kny Antal elnök szívesen látott vendégei voltak a közgyűlésen résztvevők, kik között Gróh Ferencz gyulai prépost-plébános, Karácsonyi János dr., egyetemi tanár és Heilinger János tanitóképezdei tanár is jelen voltak. Az ebéd a jól végzett munka után megérdemelt, lelkes, vidám hangulatban folyt le s számos felköszöntő hangzott el. Az elsó tósztot Kny Antal házigazda mondotta az egyházmegye főpásztorára, Gróh Ferencz pedig a vendégszerető házigazdára. Kny Antal Gróh Ferenczre, mint az egyleti élet lelkes mozgatójára, dr. Karácsonyi János Plank Alajosra, mint egykoron kedves tanítójára, Székely Lajos Heilinger Jánosra, mint a harezoló és ütközetnyerő tanitócsapatok egyik kioktatójára és végül Domonkos János dr. Karácsonyi Jánosra, mint a város kiváló fiára. Asztalbontás után a tagtársak a város egyéb nevezetességeit és újabb építkezéseit szemléltek meg, s egy hasznosan és kellemesen eltöltött nap emlékeivel tértek az esti vonatokkal tömegesen vissza állomáshelyeikre. TanitÓválasztás. Az öcsödi ev. ref. egyház két iskolájánál, nyugdíjaztatás folytán két tanítói állás volt üresedésben. Az egyházi tanács legutóbb tartott ülésén Pákay Mihály és Nagy Elek eddigi tanyai tanítókat választotta meg az üresedésben volt állásokra, mig a tanyai taitói állásokra pályázatot hirdet. Felhivatnak mindazon szőlőtulajdonosok akik a saját termésű boraik után a kedvezményes adót óhajtják igénybe venni, hogy azt folyó hó 16-tól szeptember 15-ig a fogyasztási adót kezelő-hivatalnál jelentsék be. Gyulán, 1904. augusztus 10. 27i i-3 Gyula város fogyasztás italadó kezelő hivatala. (Utánnyomat nem dijjaztatik.) csak összebeszéltünk volna, kijelentettük, hoiry ma este tánczolni kellene. Az nap reggel — ezt már a lányok újságolták — épen megérkezett egy huszárezred zászlóalja s csak holnap reggel folytatják utjokat. Tehát még tánezost is kapunk „véletlenül“ ! Ezt az alkalmat pedig nem volt szabad elmulasztani; mi tánezosok úgy is csak hatan voltunk, a lányok és fiatal asszonyok pedig vagy tizen. Tervünkkel hamar készen voltunk. „Csomópontostul“, azaz mindannyian elme gyünk minden mamához s mindegyik papához s elmondjuk nékik, hogy a „többiek“ már mind beleegyeztek. (Az nap ugyanis egy kedves kis fiatal asz- szonyka gardírozta kint a tennisz-pályán a leányokat, mivel a mamák „véletlenül“ elvoltak foglalva. Ennek a páratlan jó kis garde-dame- nak köszönhetjük s köszönjük e nap sikerét.) Úgy is történt. Minden háznál — hiszen csak 8—io kapun kellett bekopogtatnunk — avval álltunk elő, hogy a „többiek“ is mind eljönnek, tehát tessék szintén megjelenésükkel emelni és nagyobbitani a csomópont-társaság csomóját. Mikor tehát mindenki beleegyezett, — mert értesült, hogy a „többiek“ már megígérték megjelenésüket és mert senki sem akarta magát kizárni és egy késznek vélt tény előtt meghátrálni — mi is haza siettünk, hogy egy kis toalettet csináljunk. Akkor már 8 óra lehetett. Kilenczre mondtuk ki a „bál“ kezdetét s tényleg pontosan meg is j-lent mindenki. Talán azért, sőt valószinii, hogy a pontosság oka épen e terv „véletlen“ rögtönzése volt. Milyen kellemes érzés, mikor az ember a tánezteremhez közeledik, még mielőtt megkezdődött volna a mulatság és hallja, hogy „stim meli“ a banda hangszereit. Nem tudom, de én ezeket a hangokat úgy szeretem ; mintha csak előre fecsegnének, milyen lesz a „muri", milyen édes emlékeket fog elvinni az ember magával ! Azután tánczoltunk a kaszinó nagy termében reggelig s merem állítani, hogy a hölgyek — jóllehet többen voltak, mint a tánezosok — mégis alig jutottak hozzá a pihenthez. Mási ap természetesen összejöttünk már délelőtt, hogy megbeszéljük a tegnapi „véletlen murit“ s délutánra megállapítsuk ennek a mulatságnak egy újabb, tüzetesebb megbeszélését a tennisznél. És ez igy tartott néhá..y hétig. Boldogan, gondatlanul, csak a pillanatnak éltünk és esténkint, ha fáradtak voltunk, a napi összejövetelek mozgalmasságaitól, kellemesen el csevegtünk egy egy ház előtt. A távolból kutyaugatás hallatszot*, majd a pásztor andalító furulyája és a nyájak kolompja. Poetikus, idillikus élet volt ez, mikor igy esténkint elábrándoztunk a hold fényénél. És egyikünknek sem jutott eszébe, hogy: „Ábrándozás az élet megrontója“ . . . Keblovszky Mayer Lajos.
