Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-14 / 33. szám
XXXVI. évfolyam. 33-ik szám. Gyula, 1904. augusztus 14. Előfizetési árak: Egész évre _________ 10 K — f Fé l évre.......................... 5 K — f Év negyedre ............... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. ; Főszerkesztő: Dr. BODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: K O H > DÁVID. A drágaság. A mai világban, a mostani igények és viszonyok között igen nehéz a megélhetés. Az emberek legnagyobb része elégedetlen és minden alkalmat megragad arra, hogy sorsának nehézségein könnyithessen. Az élet har- czában ezrek és ezrek elbuknak, a másik rész napestig tartó nehéz munkája daczára csak teng és csak igen kevesen vannak, kik az életnek árnyékos oldalát nem ismerve, a megelégedés és jólét puha párnájára dőlve, gondok nélkül néznek a jövőbe. És ez az általános elégedetlenség oka nem a kor szellemében keresendő, bár igényeink messze fölülmúlják jövedelmünket, hanem abban a határtalan rósz közgazdasági viszonyokban, melyek ma mindent megbénítanak. Ezen rósz viszonyokat a mindent elpusztító szárazság is okozza és aggódva látjuk, hogy a búza ára oly magasra emelkedett, hogy a Kánaánnak nevezett Magyarország népe maholnap nem képes kenyerét megszerezni. És bár a szegény embernek mindig nehéz a helyzete, a mostani napokban nem csoda, ha a kétségbeesés utolsó erejével küzd a megélhetés gondjaival. Piaczi viszonyainkon évek óta nem tudunk javítani. Napról-napra nehezebb a megélhetés. És ebben az áremelkedésben az a Iegelszomoritóbb, hogy épen azon élelmi czik- kek ára emelkedik, melyek a szegényebi) néposztály élelmi czikkei. A kenyérnek, krumplinak, kerti veteményeknek ára, melyeket azelőtt könnyű szerrel szerezhetett be a szegény ember, ma oly magasra szökött, hogy valóságos művészet kell ahhoz, hogy korlátoltabb keresetű ember és család napjában legalább egyszer jól táplál - kozhassák. Ez csak a jelen képe, de mit várhatunk a jövőtől. Egyik-másik megyében már jelent- közi k az ínség és ha ez a szárazság igy tart, a kapás növényekből sem várhatunk termést. Mi lesz a télen ? Mennyi jnség és nyomorúság vár orvoslásra, kt tudná még most megmondani. A vagyonosabb, jobb módú emberek szive és erszénye nagyon nyitva legyen a zord napokban az emberiség rémének, az éhségnek leküzdésére. A búza ára napról- napra emelkedik és már is szokatlan magasságot ért el. A termelőnek ez jó, de annál károsabb arra, a kinek napi kiszabott jövedelméből és keresetéből kell családját fenntartani. Igaz, hogy olcsó manapság a pénz, de a szegény ember ezzel mifi sem ér, mert hitele korlátozott vagy egyáltalában nem jut olcsó kölcsönhöz. Élnie azonban kell és las- san-lassan a gabona és szarvasmarha uzsorá sok körmei közé kerül. Ezek azután elbánnak vele hamarosan és nemcsak a megélhetés eszközeit rabolják el tőle, hanem levetkőzte tik még a ruháiból is. Ez az uzsora rendszer nálunk is szokásban van, de a szegény ember nem mer panaszkodni, mert akkor ettől is elesik és mehet koldulni. Nem egy jobb módú ember él különösen a községekben abból, hogy szegény embereknek, kofáknak, árusoknak néhány koronát adnak kölcsön csekély kamat fejében. Ez a kamat naponkint minden korona után két fillér. Az a megszorult boldogtalan ember, vagy a pénzműveletekben még járatlanabb asszony, hűségesen fizeti ezeket a filléreket, meg nem gondolva, hogy például 20 korona után havonként 12 korona kamatot fizet. így azután csakugyan nem lehet megélni és anyagilag, erkölcsileg el kell pusztulni. Hát még a kisebb-nagyobb javadalma- zásu tisztviselőnek milyen a helyzete ? A társadalom is kíván tőle valamit, életviszonyai is sok áldozatot kérnek tőle, egyszóval az intelligens középosztálynak is nehéz a helyzete. Épen azért a magyar középosztály el van adósodva, nem érvényesülhet annyira, amennyire intelligencziájától megvárhatnánk és igen sokan letörnek pályájuk közepén, nem ritkán az élet nehez gondjai között tehetségük is zárva marad és nem tud érvényesülni a köztársadalom javára. Egyszóval a mai élet nem mulatság, hanem nagy akadályokkal megrakott vándorút. A napi emésztő munkában, történjék ez kézzel, vagy észszel, mindjobban elernyedünk a sikertelenség láttára. Dolgozunk, fáradunk és mégis csak alig élhetünk. »Ember küzdj és bízva bizzál !« A közigazgatási bizottság ülése. — Augusztus 12. — Pénteken tartotta meg a vármegye közigazgatási bizottsága augusztus havi ülését Lukács György dr. főispán elnöklete alatt. Jelen voltak az ülésen dr. Berthóty István várm. h. főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza t. főügyész, dr. Zöldy János tiszti főorvos, Somossy Zsigmond pénzügyigazgató helyettes, Haviár Kajos és Szarvassy Arzén kir. főmérnökök, Tóth Ferencz kir. al ügyész, Zlinszky István közgazd. előadó, Haviár Dániel, dr. Bodoky Zoltán, Yarságh Béla, Ladies György, dr. Márki János és Szabó János bizottsági tagok. Az elnöklő főispán megnyitván az ülést, szívélyes szavakkal üdvözölte a bizottság újonnan megválasztott tagját Szabó Jánost, aki formás szép beszédben köszönte meg a személyébe helyezett bizalmat, magát a bizottság tagjainak jóindulatába ajánlván. TÁROZA ^stl-uirL. Falu helyen voltam. Falun minden köny- nyebben üthető nyélbe, mint városban s ha összetart egy bizonyos társasáé — nagysátra nem határoz, sőt határozottan jobb, ha kevesen vannak — mondom, ha megvan az összetartás, akkor nincs nap, s a napnak egy órája sem, hogy „ne volna valami!“ így voltunk mi is az elmúlt nyáron. Ott lenn az Alföldön, ahol tisztább a lég, ragyogóbb a nap, ahol föld és ég állandó jó barátságban vannak és összeölelkeznek reggeltől estig, ott az ember szabadon érzi magát, mint madár a légben. Délibábos rónák, mérföldes pusztaságok, majd meg óriási szántóföldek képezik ezt a vidéket. Az ember kéjelegve pihenteti szemét ezen egyhangú, de amellett hangulatos képen s egy- egy gémeskut, vagy esténkint a pásztortüzek titokzatos fénye több érzést, több gondolatot képes fölébreszteni, mint bármi más. Milyen poetikus egy alföldi falu esti csöndje. A távolból furulyaszó és kolorrpolás hallatszik, a széles utcza végén egy-egy kutya csahol, a házak elé kiülnek élvezni ezt az isteni nyugalmat az emberek s eltereferélnek olykor késő estig. Ha hotdvilág van, a fiatalság összejön vacsora után s édes-bús magyar dalokat énekelve sétál, mig belefárad. Mi is összeverődtünk egynéhányan. Alig voltunk a mamák s papákat nem számítva, tizen- tizenketten, de oly szép egyetértésben éltünk, oly jól töltöttük az időt s kihasználtuk annak minden perezét, hogy alig vettük észre, milyen kevesen vagyunk. A tennisznél jöttünk össze. Mert bár falu helyen voltunk, a modern XX-ik század ezen internatiomlis játéka és szenvedélye ott is tért hódított. Nincs szebb játik a tennisznél. Egy részt összetartja a társaságot és véletlenül összehozza nap-nap után, másrészt úgy játékosoknak, mint nézőknek kellemes és folyton változatos szórakozást nyújt. Ez az igazi ártatlan versengés, ez az egészséges szenvedély. S azután nézzük csak a tennisz titkos rugóit. Ott vannak az öregebbek. Olykor tettetett unalommal kisérik el a mamák serdülő leánykáikat a tennisz-pályához, mert hát garde-dámra — sajnos — falu helyen is van szükség. De ez már, t. i. a tettetett unalom nem valódi; ők is örülnek titkon, hogy kint — mialatt a fiatalok játszanak — összeverődnek s eltereferélhetnek, elpletykázhatnak egy-egy órát. Ha az öreg urak is olykor megtisztelik megjelenésükkel a tennisz-pályát, akkor ez meg épen csak azért történik, hogy egy kis félóra múlva, miután megalakult „véletlenül“ a kártyaparti, leülhessenek a fák hűvös árnyékában a zöldasztal mellé. De hát még a fiatalság ! Mennyi kedves báj és boldog életkedv játszik mosolygó arczúkon. Itt egy szerelmes pár ; a játék úgy kívánja, hogy mint ellenfelek álljanak egymással szemközt. Eleintén talán egy-egy csalódást kifejező arczmozdulat, mely kölcsönös — de csak kettőjük Sirolinc) Aslfiftó'rtnict haüiTós íeT™' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idillt bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (S/ájcz) 244 6—52 Xastp-cmls: mai száma ÍO olcLa.1.
