Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-07 / 32. szám

2 BÉKÉS 1904. augusztus 7. kedő, a vékony keresetű intelligenczia már ma is nyög a piacz drágasága alatt. És bi­zonyos, hogy a drágaságnak még csak a kez­detén vagyunk. A kormánynak kötelessége, hogy az országrontó drágaság ellen lehető­leg megvédje az ország népét. Készülődjön minden vezető, irányitó és gondviselő szereppel fölruházott faktorunk a védekezésre. Tegyék félre az elméleti okos­kodást és lássanak hozzá a leggyakorlatibb politikához. Az ország népe, az ország gaz­dasága, a termelők és fogyasztók szükséges­sége gyors és bölcs cselekvést vár tőlük. T a n ü g y. A gyulai r. kath. főgimnázium története.*) (Vége.) Egy-egy professornak adandó tisztességes asztal és az egy mosáson kívül mindennemű accomodatió- ért, valamint a káplánaimnak megadatik, a követke- zendőket kérek esztendőnkint: 1. Készpénzben ötven forintot, eonventios azaz pengő pénzben, vagy pedig ezen ötven forintokat cursus szerint. 2" Naturalékban : a) 7 köböl tiszta búzát, b) öt akó hegyi és öt akó gyulai fehér bort, c) hét öl tűzifát, d) másfél mázsa tehénhust, e) egy harmadfü hízott disznót, f) egy ölni való frislinget, g) 30 itcze tehénvajat, h) 100 fő káposztát, i) 50 font sót, k) 50 font tehénfaggyut, 1) 1 és fél mázsa halat, m) 250 tojást, n) 1 és fél mázsa finom aradi mondlisztet, o) 10 itcze grízt, p) 30 drb. csirkét, q) 6 drb. fiatal libát, r) 3 pulykát, s) 10 kappant, t) 3 töltött hízott libát, u) egy hátulsó czimer borjúhúst, v) 3 nyulat, x) 3 akó sört. Három professor tartásáért tehát há­romszor ennyit. Tomcsányinak is van egy érdekes jegyzék-töre­déke. Tartalma : Számbavételek azon obligatiók, melyeket a gyulai lakosok tettek a gyulai iskolának két paptanitóknak behozatalára: 5802 forint; ennek 6%-a 348írt; hozzávétetvén a Vida Imre fundatiójából felmondott 800 forintoknak interessé 48 forintban . . . 396 forint. Braun planuinának és Tomcsányi jegyzékének alapján 1820-ban a helytartótanácshoz fordultak, hogy a helybeli főelemi iskolát gimnáziummá alakítsák át úgy, hogy a meglevő két tanító mellé a város által fizetendő más két tanítót fogadnak. *) A gyulai rom. kath főgimnázium első értesítőjéből. A helytartó tanács válasza az volt, hogy ma­radjon meg az iskola régi állapotban. Gimnázium csak akkor létesülhet, ha négy tanár, egy igazgató, exhortator és gondnok díjazására és nyugalmazására s az iskolaépület fentartására elegendő alapot tehetnek. A gimnázium létesítése tehát nem sikerült. Az [adakozók Ígéreteiket, kőtelező-leveleiket visszavonták. [Legalább nincs uyoma, hogy a megígért tőkét, vagy (kamatot valaki befizette volna. Évtizedek múltán, 1852-ben, Yinkler József, jelenleg v. püspök, a nagyváradi lat. szert, káptalan nagyprépostja, 5000 forint alapítványt tett a Gyulán létesítendő gimnáziumra. íme a vágy, melynek alapja és forrása a meg­győződés, folyton él nemcsak a gyulaiak szivében, hanem azoknál is, kiknek éles tekintete, a jelent és jövőt átöltő nagylelke megérzi az igazi, a vallásos és erkölcsös nevelés, művelődés szükséges voltát. Az eszme és vágy a gimnázium után folyton élt Gyula minden nagy fiának lelkében. A legna­gyobbak egyike Mogyoróssy János. Eszméiben, alko­tásaiban és emlékében élni fog a hálásan emlékező utókor szivében. A gimnázium létesítése neki is kedves eszméje, áldozó törekvése. Már 1836-ban a közművelődés és hazafiasság ápolása czéljából gyüjögetett könyv, levél­kép, pénz, érem, fegyver és egyéb régiségek gyűj­teményét fölajánlotta a Gyulán létesítendő r. kath. főiskolai nyilvános muzeum alapjául. Adomány-levele 1868-ban a kormány részéről is megerősítést nyert. E becses gyűjtemény annak idején a róm. kath. elemi iskola emeletén nyert elhelyezést. Bejárata fölött Mogyoróssy jelmondata állott: »Szedjétek össze a morzsalékokat.« E becses gyűjtemény, midőn a het­venes években a Békésvármegyei Muzeum létrejött, az iskolaszék és egyháztanács beleegyezésével és jó­váhagyásával a Muzeum birtokába ment át. Az iskolai czélokra alkalmas tárgyak a gyulai r. kath. főiskola nyilvános múzeumából jelenleg is az elemi iskola szertárában vannak. Hogy mily élénk volt a törekvés gimnázium után a gyulaiakban, az is mutatja, hogy a polgári iskolát is gimnáziumi irányúvá tették. A gimnázium után epedő, szaggató vágyat Wenckheim Krisztina grófnő, gróf Wenckheim Fri- gyesné váltotta valóra. 1892-ben, a koronázás 24 éves fordulóján 50.000 forintot tett le a Gyulán létesítendő r. kath. főgim­názium javára. E fejedelmi adomány alapot adott és kezességet nyújtott, hogy az ige testé lesz, hogy az évszázados vágy végre megvalósul. Az illetékes és érdekelt tényezők ismét talpra állottak. A lelkesedés uj lángra gyűl s a lankadatlan tevékenység egy évtized múlva czélhoz ér. A gyulai r. kath. főgimnázium létesítésében anyagilag is, erkölcsileg is első sorban Wenckheim Krisztina grófnőé az érdem. Fejedelmi alapítványát a nagyváradi lat. szert, káptalannál helyezte el. Az eszme megtestesítését Schlauch Lőrincz, Nagyvárad bíboros püspökének kezébe tette le. A magasztos példát nemes vetélkedéssel követik a Wenckheim grófok. Tágas, alkalmas telket s annak jövedelmét ajánlják fel a gimnázium számára. Szinte hagyományos e nemes áldozatkészség az előkelő Wenckheim grófi családban. Wenckheim József gróf, Wenckheim Krisztina grófnő édes atyja például nemes liberalizmussal egyik létesítő ténye­zője volt a békési helv. hitv. gimnáziumnak. Wenckheim Krisztina grófnőt Gyula város lel­kének, szivének, városunk anyjának, angyalának tartja a közmeggyőződés. Méltán. Wenckheim Krisztina grófnő nem fejedelmileg bőkezű képviselője, hanem valóságos kinyilatkoztatása a jótékonyságnak nemcsak Gyulán, hanem széles e hazában. Fölöslegesek itt a dicsőítő szavak: áldásos alkotásai beszélnek gondvi- selésszerü jóságáról. A fejedelmi adomány s nyomában kelt buzgóság és áldozat készség oly nagy volt, hogy a reménykedő közóhaj már 1893/94. tanévre az intézet megnyitását remélte. Nagy tettek, örvendetes események szinte ki­cserélik az egyént és összest: nemes elhatározásokra, áldozatokra és buzgó tevékenységre sarkalják. 1892. julius hó 26-án vallás és társadalmi kü- lömbség nélkül értekezletet tartanak. Egyetlen zavaró hang nélkül, közmeggyőződéssel és lelkesedéssel fe­jezi ki a nemes város határtalan örömét a fejedelmi alapítvány fölött, és határtalan háláját a grófnő gond- viselésszerü adományáért. Novák Kamill, királyi törvényszéki elnök előkelő vezetése mellett díszes, tekintélyes küldöttség tolmá­csolta Kígyóson Gyula város örömét és háláját a kegyelmes grófnő és gróf előtt. A küldöttség tekin­télyes, ékesszavu szónoka hangsúlyozta, hogy az öröm és hála érzelmében Gyula város minden hü fia híven osztozik. A grófnő szeretetreméltósága által elbűvölt küldöttség örömét még fokozta Wenckheim Frrgyes gróf érdeklődése és nemesen büszke-öröme, hogy — mint mondá — Gyulán, a Wenckheim-család ősi fészkében gimnázium létesül. A nevezett évben szükebb körű bizottság alakult a város minden rendű és felekezetű polgáraiból. Ez készítette elő az indítványt, hogy a fennálló polgár iskolára fordított áldozatot a város képviselőtestülete a létesítendő gimnázium javára elvileg felajánlja. gunknak, mint ha ezt tesszük, fel kell merülni bennünk az érzésnek, hogy e kor lelke mély és fenséges. A hullámok tajtékának, melyet a ga­bonavám elleni küzdelem vert, nyoma sem lát­szott ; a tory-kormány harczaiból csak egy kis p írt maradt meg; a késő liberalismus nagy har- czosait ellenben a nemzet és a világ szeretete és tisztelete vette körül. Gladstone az emberiség egész életének nagy eredményeit akarta érvé­nyesíteni; azokat is, melyek létrehozásától an­gol emberek igen távol állottak. Az uj angol birodalom életét Homeros világával hozta kap­csolatba. Ekkor lett Finlay apostolává az elv­nek, hogy a régi és az uj görög történelmi élet meg nem szakadó folyamat; ekkor hirdette Dar­win és Spencer a természeti folytonosság gon­dolatát a társadalom terén és ekkor vitte azt át a két ehesten püspök, Arnold és Freeman a történelembe. Az uj irány hajnalán ez még hatalma tel­jében állott. A, go év felé közelgő Gladstone szeme még ragyogott a gondolatra, hogy agg korában is az elnyomottakért harczol ; Darwin és Spencer tudása már közkincsé lett; Ruskin szép lelke még visszatükrözött a munkások lel­kében, kik Lancashire gyáraiból Turner festmé­nyeihez siettek. De a szabad kereskedelem hí­vei az emberiség gondolata mellett elfeledték Angolországot. Gordon hamvaitól újra és jobban megingott a föld Gladstone lábai alatt, mint Khartum elestekor. Darwin rendszeréből az an­golság, Spenceréből az egyen kimaradt az egye­temes emberiség és a társadalom miatt. Az át­meneti korszak viharában szabadság és tekintély elve bizonytalan jelekben állottak előttünk. A liberalismus napja már leáldozott. A felsőház liberális peerjeinek leadere, lord Rosebery sza- turálódott azon hatalmi irányzat eszméivel, me­lyek az impérium csodaszeré nagyságán álmo­doztak ; a liberális alsóház leadere, John Morley azon emlékekben merült el, melyeket vezére hátrahagyott. Másrészről az imperiális gondolat sem tudta levetni a hatást, melyet reá a libera­lismus hosszú és fényes uralma gyakorolt. Ezért az Imperialismus kodifikatioja épen Angliában sokáig késett. A búr háború lezajlása az egész világon azt a hitet ébresztette, hogy Angliában nőtt és fölötte megerősödött az imperiális gon­dolat. Akkor Hobson az imperialismust akarta kodifikálni s amig azt szemével látta, tetszelgett magának a hatalommal, mely az uj irányt kö vetni látszott. De amikor megkísérelte, vájjon az a liberalismust ellensúlyozni tudja-e, úgy ta­lálta, hogy mindent, ami jó, az utóbbi alkotott meg. A liberális aera legszebb éveiben Anglia két királyságból állott és a harmadikról le akart mondani. A gyarmatok különváló törekvései sza­badon érvényesültek ; Glastone első kormányát az ír landbill foglalta el. Ekkor történt, hogy egy fiatal ember a cambridgei egyetem elvég­zése után beutazta az angol gyarmatokat. Charles Dilke érdeme abban áll, hogy a gyarmatokban kivívott eredményeket az angol erő nagy egy­ségére vitte vissza. Ez az útleírás adta Angliá­nak a czéltudatos törekvést a „Greater Britain“ megvalósítására, oly időben, mikor a Monroe- doktrina még mai magaslatára nem emelkedett. Ebben a munkában született meg az imperiális gondolat, de az, akiben az eszme először felvil­lan, soha sem alkalmas arra, hogy annak intran- sigens képviselőjévé legyen. Erasmus, mikor a katholicismust elhagyta, nem birt annyi lélek- erővel, hogy az uj irány apostolává legyen Dilke is összeegyeztethetőnek tartotta a régi Liberális és az uj hatalmi elvet. Ő képviselte azt a ha­mis principiumot, mely a két irány között le­begve, uralomra jutott. Az „Imperium et libertás“ elvét Beaconsfield tőle örökölte. Az indiai csá­szárság eszményét és a berlini kongressust úgy tekintette, hogy azok harmonikus egységben le­hetnek azon altruistikus érzelmekkel, melyekkel akkor még Anglia nagyobbik fele eltelve volt. Oly gondolat, mely akkor mindenütt a hatalmi liberalismus lehetetlen épületét akarta felépíteni. Az ő szellemükben a birodalom határai korlátol­tak. Mindenütt szükségét érzik egy központi kor­mány erejének, de úgy, hogy az Imperial Policy felépítése művészies és problematikus valami ma­radjon, ami reprezentál, de nem árt senkinek. Csak Seeley és Froude fellépésétől számítható az imperialismus mai értelmezése. Hogy a biro­dalomnak határai nincsenek. Kétségtelen, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents