Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-07 / 32. szám
XXXVI. évfolyam. 32-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre __________ 10 K — f Fel évre ........................ 5 K — f Évne gyedre -................. 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1904. augusztus 7. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivu.ul: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő : Dr. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. A szárazság. Sajnálatos kötelességet teljesítünk, amikor kénytelenek vagyunk az idei rossz esztendő várható következményeivel foglalkozni. De bár a kormány és törvényhozás, a közvélemény és a publicisztika már eleget elmélkedett arról a sanyaruságról, a mely az idén országunkra szakadni készül, jó lesz végre hozzálátni a védekezéshez. Az esőt hiába vár juk, de már amúgy se bizakodhatunk benne. Ha jön, már is elkésve jön ; már csak szövetségesünk lehet a védekezésben ; de magán a veszedelmen már nem változtathat. Tisztában kell lennünk vele, hogy ez az év ínséges esztendő', ne szépítsük a dolgot azzal, hogy a gabona nem ad nagyon rossz termést, hanem csakis gyönge közepest. A szépitgetés fanatizmusában eljutottunk odáig, hogy azzal vigasztalják az országot, hogy a gabona idei termését ne az ínség prespektivájából nézze, hanem puszta árkérdésnek tekintse. Csak éppen drágább lesz az élelem. De ezzel ne hozakodjanak elő a nemzetgazdák, mert ezt amúgy is tudjuk s mert éppen az árkérdóstől látjuk sűrűvé gomo- lyodni gondjaink felhőit. Ez az árkérdés igen komoly kérdés, amikor arról van szó, hogy az ország bevitelre szorul. Az árkérdés és az insóg-problema között való különbségtétel szinte fölháboritó elmélkedés olyankor, amikor az ország népe, gazdasága úgy érzi, hogy védekezni kell a fenyegető drágaság ellen. Hiszen csak árkérdés a takarmány szükség is. A takarmány csak megdrágul, semmi egyéb nem történik vele. És megdrágul olyan nagyon, hogy azok a gazdák, akik tavaszra kifogynak belőle, kénytelenek lesznek állatTÁ1C1A, Az imperiális gondolat Angliában. Irta : Horváth Jenő. Az imperiális gondolat a hatalmi eszmének olyatén alakulása, mely az ugyanazon, vagy rokon fajoktól lakott területeket az anyabiroda lom növelésére egyesíti. Az angolszászok azok, akik azt megérlelték és a legmagasabb nlveau-n képviselik. Az egész világ imperialistikus törekvései okozati összefüggésben állanak az angolszász Imperialismus fejlődésével. Ezért nem helytelen azt angolszász elvnek mondani. A kontinens hasonló törekvései napjainkig nem tudtak menekülni a vonásoktól, melyek a rendszer utánzott voltát elárulják. Mert a kontinens mai kulturális és politikai berendezkedése is angolszász eredetre vall. A franczia forradalommal lezáródott az a nagy kulturkör, mely a germánok megtérésével vette kezdetét. — A romano-germán civilisatio nincs többé kontinenállományukon pocsék áron túladni. A takarmány csak megdrágul s azok a gazdák, akiknek már télire se jut belőle, már korábban látják gazdaságuk legfontosabb ágának pusztulását. És jó lesz az elmélet lovagjainak azt is tekintetbe venni, bogy az, amit takarmánynak hívunk, jórészt népeledel is. Egyes szegény vidékek nyomorúságos népének szinte egyedül való tápláléka. A kukoricza nemcsak takarmány, hanem az erdéiyrészi parasztság kenyérnövénye. A burgonya is takarmány és a mezőgazdasági ipar egyik legnevezetesebb nyers matériája. De a takarmány szűke a gabonanemüeknek takarmányozásra való fölhasználására is szorítja a gazdát. Tavaszra aztán a takarmányszükség mellé a kenyér szükség köszönt s a nép tönkremegy az »árkérdésben. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter remek beszédéből azt látjuk, hogy tisztában van az országszerte leselkedő bajjal. Csak azért enyhítette a sötétlátók látományait, mert az ő helyéről nem lehet az ország ínséges voltát hirdetni. — És intézkedései is azt bizonyítják, hogy megkezdte a védekezést. Száz rendelkezéssel rontott neki a takarmányszükségnek, habár a száz rendelkezés aprólékos. Az idő olyan komoly, hogy a mozgósításnak radikálisnak kell lenni. Dicséretes dolog, hogy az állami erdőket a kisgazdák rendelkezésére bocsátja, hogy megengedi bennük a legeltetést és a lombszedést. Az is föltétlenül rászolgál az elismerésre, hogy nagy apparátussal látott hozzá a gazdálkodó nép kitanitásához, hogy füzeteket osztat ki közte és proklamáczió- kat küldöz szerte, amelyekben a népet arra inti, hogy törekedjen a zöld takarmányozta- tásnak minél hosszabb időre való kiterjesztésére, hogy igyekezzen a tarlók kihasználására, hogy ne röstelje a falevelek szedését s hogy vermelje el a kukoriczaszárat. Hanem ez a sok intelem, kitanitás csak apró rendelkezés. Még arra is jó, hogy erkölcsi hatással legyen a népre, de az ország gazdasága gyökeres védelmet vár a kormánytól. Már azért is, mert a védelmet szomszédságunkban már megkezdték. Románia egyelőre csak a tengeri kivitelét tiltotta meg, de bizonyos, hogy sorra kerül az egész takarmány kivitelének tilalma. Tengerit tehát már nem hozhatunk délkeleti szomszédságunkból. Immár bizonyos, hogy rászorultunk az amerikai behozatalra. Nem juttatja-e ez a kormánynak eszébe annak a szükségességét, hogy a takarmánykivitelt maga is betiltsa, vagy hogy a tengeri behozatali vámját ideiglenesen leszállítsa ? Ez a leszállítás a mostani körülmények között nem nyomná le a tengeri árát annyira, hogy tengerit eladó gazdáink megkárosodnának. De az intézkedésnek föltétlenül hasznát látnák tengerivételre szoruló gazdáink és a hizlalók is. Má*1 pedig reájuk is tekintettel kell lennünk mert hiszen tekintettel kell lenni a fogyasztó közönségre. És legyen is rá tekintettel mindenképpen a kormány. Az Ínség a népet is, a fogyasztókat, az embert is fenyegeti. Ha nem is az ínség, de a rettenetes drágaság. Az „árkérdés“, amelyen keservesen elvérezhet a fogyasztó. A takarmányszükség szorosan ösz- szefügg az élelmiszerek árképződésével. Mert — mint említettük — a takarmány drágasága megdrágítja az amúgy is nagy árat ért gabonát s mert a takarmánynövények jórésze amúgy is emberi eledel. Az élelmi piacz már ma is drága. A kisember, a kispolgár, a tnun. kás, a mesterember, a hivatalnok, a keres. Sirolinq A80ektóímioíhatSste°rr:vo' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 5—52 Laptinls: mai száma, IO old.a.1. tális vezetés alatt. A gazdasági élet oly eszközökkel dolgozik, melyeket angolszász elmék találtak fel. Watt gőzgépei, az amerikai Fulton gőzhajói, Stephenson vasutjai nélkül a vagyoni bukás örvényébe jutnánk. A szabad munka elve, melyet Smith Ádám alkotott meg, alapjává lett munkásreformjainknak. Cobden és Peel küzdelme a szabad kereskedelemért Európára is elhozták a manchesteri doctrina áldásait, Carey és Mac Kinley harcza a védővámért. Az iskolázás terén a qualitativ tudás, a test nevelése és a jellemképzés szükséges volta mindig nagyobb érvényre emelkedett. Európai nemzetek nem egyszer fogadtak el elveket azon alkotmányból, m-dy alatt angol alattvalók élnek. Végre a két nagy irányzat, a liberalismus és Imperialismus tanulmányozásánál sem szabad felednünk, hogy természetükben azok is angolszászok. Angliában az Imperialismus oly korszak után következett, melyet angol emberek a birodalom legfényesebb korának tekirtenek. A korszak egész folyamán egy uralkodó ült a trónon. A „Victorian Era“ elnevezéssel ott nem csak a királynő uralkodását, hanem az angol liberalismus fénykorát is jelölik, melynek legnagyobb kritériuma az volt talán, hogy az emberi élet minden nyilvánulását kapcsolatba hozta az emberi társadalommal, az emberrel és a természettel. Hogy felállította a folytonosság olyatén értelmezését, melynek munkáját csak hosszú és munkás történelmi élet adhatta meg. Angliában ez elv két nagy, rokon bölcseleti rendszert alkotott meg. Darwin és Spencer eszméinek oly hatással kell reánk lenniök, hogy abban az időben jöttek létrf>, mikor az angol szabadelvű gondolkodás az általános emberi elvek magaslatára emelkedett. Az egész korszak azzal a diadallal vette kezdetét, melyet Cobden és Peel és velők a nemzeti liberalismus vívtak ki. Beaconsfield hatalmi politikáján át a rendszer az általános emberiséghez ért. ügy látszik, ez utóbbi évek fölött már elszállt a szenvedélyek vihara. A történelem egyik legnagyobb korát az alkony derűje aranyozta be. Ha belemélyedünk az emberek vizs- gálásába, akiket Mac Carthy szellemesen és nem ok nélkül a hatvanas évek embereinek nevezett lés nem igen szerezhetünk szebb perczeket ma-
