Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-07 / 32. szám

XXXVI. évfolyam. 32-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre __________ 10 K — f Fel évre ........................ 5 K — f Évne gyedre -................. 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1904. augusztus 7. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivu.ul: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szel­lemi részét illető közlemények, hir­detések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő : Dr. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. A szárazság. Sajnálatos kötelességet teljesítünk, amikor kénytelenek vagyunk az idei rossz esztendő várható következményeivel foglalkozni. De bár a kormány és törvényhozás, a közvéle­mény és a publicisztika már eleget elmélke­dett arról a sanyaruságról, a mely az idén országunkra szakadni készül, jó lesz végre hozzálátni a védekezéshez. Az esőt hiába vár juk, de már amúgy se bizakodhatunk benne. Ha jön, már is elkésve jön ; már csak szö­vetségesünk lehet a védekezésben ; de magán a veszedelmen már nem változtathat. Tisztá­ban kell lennünk vele, hogy ez az év ínséges esztendő', ne szépítsük a dolgot azzal, hogy a gabona nem ad nagyon rossz termést, ha­nem csakis gyönge közepest. A szépitgetés fanatizmusában eljutottunk odáig, hogy azzal vigasztalják az országot, hogy a gabona idei termését ne az ínség prespektivájából nézze, hanem puszta árkér­désnek tekintse. Csak éppen drágább lesz az élelem. De ezzel ne hozakodjanak elő a nem­zetgazdák, mert ezt amúgy is tudjuk s mert éppen az árkérdóstől látjuk sűrűvé gomo- lyodni gondjaink felhőit. Ez az árkérdés igen komoly kérdés, amikor arról van szó, hogy az ország bevitelre szorul. Az árkérdés és az insóg-problema között való különbségté­tel szinte fölháboritó elmélkedés olyankor, amikor az ország népe, gazdasága úgy érzi, hogy védekezni kell a fenyegető drágaság ellen. Hiszen csak árkérdés a takarmány szük­ség is. A takarmány csak megdrágul, semmi egyéb nem történik vele. És megdrágul olyan nagyon, hogy azok a gazdák, akik tavaszra kifogynak belőle, kénytelenek lesznek állat­TÁ1C1A, Az imperiális gondolat Angliában. Irta : Horváth Jenő. Az imperiális gondolat a hatalmi eszmének olyatén alakulása, mely az ugyanazon, vagy ro­kon fajoktól lakott területeket az anyabiroda lom növelésére egyesíti. Az angolszászok azok, akik azt megérlelték és a legmagasabb nlveau-n képviselik. Az egész világ imperialistikus törek­vései okozati összefüggésben állanak az angol­szász Imperialismus fejlődésével. Ezért nem hely­telen azt angolszász elvnek mondani. A kontinens hasonló törekvései napjainkig nem tudtak menekülni a vonásoktól, melyek a rendszer utánzott voltát elárulják. Mert a kon­tinens mai kulturális és politikai berendezke­dése is angolszász eredetre vall. A franczia for­radalommal lezáródott az a nagy kulturkör, mely a germánok megtérésével vette kezdetét. — A romano-germán civilisatio nincs többé kontinen­állományukon pocsék áron túladni. A takar­mány csak megdrágul s azok a gazdák, akik­nek már télire se jut belőle, már korábban látják gazdaságuk legfontosabb ágának pusz­tulását. És jó lesz az elmélet lovagjainak azt is tekintetbe venni, bogy az, amit takarmány­nak hívunk, jórészt népeledel is. Egyes sze­gény vidékek nyomorúságos népének szinte egyedül való tápláléka. A kukoricza nemcsak takarmány, hanem az erdéiyrészi parasztság kenyérnövénye. A burgonya is takarmány és a mezőgazdasági ipar egyik legnevezetesebb nyers matériája. De a takarmány szűke a gabonanemüeknek takarmányozásra való föl­használására is szorítja a gazdát. Tavaszra aztán a takarmányszükség mellé a kenyér szükség köszönt s a nép tönkremegy az »ár­kérdésben. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter remek beszédéből azt látjuk, hogy tisztában van az országszerte leselkedő bajjal. Csak azért enyhítette a sötétlátók látományait, mert az ő helyéről nem lehet az ország ínséges voltát hirdetni. — És intézke­dései is azt bizonyítják, hogy megkezdte a védekezést. Száz rendelkezéssel rontott neki a takarmányszükségnek, habár a száz rendelkezés aprólékos. Az idő olyan komoly, hogy a mozgósításnak radikálisnak kell lenni. Dicséretes dolog, hogy az állami erdőket a kisgazdák rendelkezésére bocsátja, hogy megengedi bennük a legeltetést és a lombszedést. Az is föltétlenül rászolgál az elismerésre, hogy nagy apparátussal látott hozzá a gazdálkodó nép kitanitásához, hogy füzeteket osztat ki közte és proklamáczió- kat küldöz szerte, amelyekben a népet arra inti, hogy törekedjen a zöld takarmányozta- tásnak minél hosszabb időre való kiterjesz­tésére, hogy igyekezzen a tarlók kihasználá­sára, hogy ne röstelje a falevelek szedését s hogy vermelje el a kukoriczaszárat. Hanem ez a sok intelem, kitanitás csak apró ren­delkezés. Még arra is jó, hogy erkölcsi ha­tással legyen a népre, de az ország gazda­sága gyökeres védelmet vár a kormánytól. Már azért is, mert a védelmet szom­szédságunkban már megkezdték. Románia egyelőre csak a tengeri kivitelét tiltotta meg, de bizonyos, hogy sorra kerül az egész ta­karmány kivitelének tilalma. Tengerit tehát már nem hozhatunk délkeleti szomszédsá­gunkból. Immár bizonyos, hogy rászorultunk az amerikai behozatalra. Nem juttatja-e ez a kormánynak eszébe annak a szükségességét, hogy a takarmánykivitelt maga is betiltsa, vagy hogy a tengeri behozatali vámját ideig­lenesen leszállítsa ? Ez a leszállítás a mos­tani körülmények között nem nyomná le a tengeri árát annyira, hogy tengerit eladó gazdáink megkárosodnának. De az intézke­désnek föltétlenül hasznát látnák tengerivé­telre szoruló gazdáink és a hizlalók is. Má*1 pedig reájuk is tekintettel kell lennünk mert hiszen tekintettel kell lenni a fogyasztó kö­zönségre. És legyen is rá tekintettel mindenkép­pen a kormány. Az Ínség a népet is, a fo­gyasztókat, az embert is fenyegeti. Ha nem is az ínség, de a rettenetes drágaság. Az „árkérdés“, amelyen keservesen elvérezhet a fogyasztó. A takarmányszükség szorosan ösz- szefügg az élelmiszerek árképződésével. Mert — mint említettük — a takarmány drága­sága megdrágítja az amúgy is nagy árat ért gabonát s mert a takarmánynövények jórésze amúgy is emberi eledel. Az élelmi piacz már ma is drága. A kisember, a kispolgár, a tnun. kás, a mesterember, a hivatalnok, a keres. Sirolinq A80ektóímioíhatSste°rr:vo' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 5—52 Laptinls: mai száma, IO old.a.1. tális vezetés alatt. A gazdasági élet oly eszkö­zökkel dolgozik, melyeket angolszász elmék ta­láltak fel. Watt gőzgépei, az amerikai Fulton gőzhajói, Stephenson vasutjai nélkül a vagyoni bukás örvényébe jutnánk. A szabad munka elve, melyet Smith Ádám alkotott meg, alapjává lett munkásreformjainknak. Cobden és Peel küzdelme a szabad kereskedelemért Európára is elhozták a manchesteri doctrina áldásait, Carey és Mac Kinley harcza a védővámért. Az iskolázás terén a qualitativ tudás, a test nevelése és a jellem­képzés szükséges volta mindig nagyobb érvényre emelkedett. Európai nemzetek nem egyszer fo­gadtak el elveket azon alkotmányból, m-dy alatt angol alattvalók élnek. Végre a két nagy irány­zat, a liberalismus és Imperialismus tanulmányo­zásánál sem szabad felednünk, hogy természe­tükben azok is angolszászok. Angliában az Imperialismus oly korszak után következett, melyet angol emberek a biro­dalom legfényesebb korának tekirtenek. A kor­szak egész folyamán egy uralkodó ült a trónon. A „Victorian Era“ elnevezéssel ott nem csak a királynő uralkodását, hanem az angol liberalis­mus fénykorát is jelölik, melynek legnagyobb kritériuma az volt talán, hogy az emberi élet minden nyilvánulását kapcsolatba hozta az em­beri társadalommal, az emberrel és a természet­tel. Hogy felállította a folytonosság olyatén ér­telmezését, melynek munkáját csak hosszú és munkás történelmi élet adhatta meg. Angliában ez elv két nagy, rokon bölcseleti rendszert al­kotott meg. Darwin és Spencer eszméinek oly hatással kell reánk lenniök, hogy abban az idő­ben jöttek létrf>, mikor az angol szabadelvű gon­dolkodás az általános emberi elvek magaslatára emelkedett. Az egész korszak azzal a diadallal vette kezdetét, melyet Cobden és Peel és velők a nem­zeti liberalismus vívtak ki. Beaconsfield hatalmi politikáján át a rendszer az általános emberiség­hez ért. ügy látszik, ez utóbbi évek fölött már elszállt a szenvedélyek vihara. A történelem egyik legnagyobb korát az alkony derűje ara­nyozta be. Ha belemélyedünk az emberek vizs- gálásába, akiket Mac Carthy szellemesen és nem ok nélkül a hatvanas évek embereinek nevezett lés nem igen szerezhetünk szebb perczeket ma-

Next

/
Thumbnails
Contents