Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-03 / 27. szám

XXXVI. évfolyam.

27-ik szám.

Gyula, 1904. julius 3.

Előfizetési árak:

Egész évre

___________ 10 K — f

Fe

l évre... 5 K — f

Évnegyedre....................... 2 K 50 f

Egyes szám ára 20 fillér.

Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Megjelenik minden vasárnap.

Főszerkesztő:

lír. BODOKV ZOLTÁN.

TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

Felelős szerkesztő:

ív () II > DÁVID.

Az alkoholizmus ellen.

Mérey Gyula főgimnáziumi tanár.

Nagy költőnk Berzsenyi Dániel, „A Magyarokhoz“ ciinü ódájában honfiúi elkeseredésének ostorozó hangokkal ad kifejezést, midőn a tespedő nemzethez intő szavakkal szól:

»Nézd, a kevély tölgy, melyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökereit megőrlik.“

Valóban a nemzetek veszedelmének, bukásának indokait nem annyira a külső körülményekben, mint inkább a belső, organikus bajokban, betegségekben találhatjuk. Tanulság rá a világtörténelem, legközelebb pedig a magyar nemzet történelme. Csak ép, egészséges nemzet tudja helyét meg- állani az országokat megrázó zivatarok között, ha belső bajok gyötrik, a bukás a legtöbb esetben elkerülhetetlen. Vagy a tatárjárás, a mohácsi veszedelem legfőbb okait nem-e II. Endre, illetve a Jagelló királyok korának sülyedésében kell-e keresnünk? A francia forradalom rugói nem nyulnak-e vissza XIV. és XV. Lajos külsőleg bár oly fényes, de alapjában romlott világába? Vagy az ókor történelmének két kimagasló népe. a görög és római nemzet dicsősége nem addig tartott-e, inig Solonokat, Perikieseket, Aristideseket, illetve Gracchusokat, Cicerókat, Julius Caesarokat nemzett? S romlásukat nem-e a Néróknak, Caliguláknak kö szönheti ?

Tények ezek, megdönthetetlen, mert önmagukat igazoló tények, melyekre minket a világtörténelem tanít, oktat. S az aranyszabály, melyet ezekből nyerhetünk, a tanulság, melyet okulás czéljából menthetünk, csak egy lehet: megkétszerezett erővel küzdeni az organikus, szervi baiok ellen, egészségessé, éppé tenni nemzetünket. Ha belső baj nem fenyeget, osztatlan erővel fordulhatunk a külveszedelem ellen.

S ezerszeresen drága e tanulság nekünk, magyaroknak, mert saját kárunkon okulhatunk leginkább. Okuljunk, gyógyítsuk magunkat, mig nem üt a legutolsó óra, mikor már késő lenne.

Európaszerte fenyegető veszedelem már régebb idő óta az iszákosság, az alkoholizmus. Nem térhetünk ki előle, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, nem kicsinyelhetjük jelentőségében, mert máris szomorú tapasztalatokkal rendelkezünk e téren. Az alábbiakban vázlatosan fogom jellemezni úgy a fenyegető vész nagyságát, mint az ellene megtett üdvös intézkedések és megállapodások mivoltát.

Az alkohol kérdés már régebb idő óta képezi Európában, különösen Angliában a vita tárgyát. De mig ez utóbbi országban a szeszes italoktól való teljes tartózkodás : az abstinentia már régibb népmozgalom, az európai kontinensen ezt nem ismerték s megelégedtek azzal, hogy a szeszes italokkal való visszaélések ellen repressiv rendszabályokkal és mértékletességi szónoklatokkal küzdjenek. A XIX. században a Skandináv- országokban hatalmas abstinens-mozgalom keletkezett, mely ezen országok erkölcseit és szokásait teljesen megváltoztatta. Finnországban 1877-ben önmegtartóztatási (ab- 8tinen8) egyesületek keletkeztek Helsings- forsban, Wasában, s máris nagy eredményeket értek el. Helyenként aranyért sem lehet szeszes italt kapni. Angliában törvényt hoztak az iszákosság büntetésére, Belgiumban a pálinkát nagyon megadóztatták, Németországban a nyilvános kimérések korlátoztalak, az alkohol-ellenes egyesületek tagjainak száma folyton nő. Francziaországban a köz- oktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, melyben az iskolában kiosztandó iratokban utalnak az alkoholizmus veszélyeire. — 1885 óta kétévenkint nemzetközi alkoholizmus elleni kongressusok tartattak, eddig már kilencz: Autwerpen-, Zürich-, Cbristiánia-, Hága-, Basel-, Brüssel-, Páris-, Bécs- és Brémában, a következő tizediket 1905-ben Budapesten fogják megtartani. E kongresszusok fokozatosan nagyobb érdeklődéssel találkoznak, tudományos tárgyalásaik, statisztikai számadataik, mindjobban hódítanak az alkoholizmus elleneinek táborába.

De szóljunk röviden az alkoholizmus ártalmáról.

Nem alaptalan az állítás, hogy a fogházak, szegényházak, kórházak és elmegyógyintézetek lakói legnagyobb részben az alkohol áldozataiból kerülnek ki. Az alkoholizmus terjedésével arányosan terjednek a bűncselekmények, a szegénység, a betegség, az erkölcstelenség, mig csökkenése az ellenkező hatást mutatja, mire legjobb a fent- emlitett példa, Svéd- és Norvégország, hol mióta az abstinentia tért hódított, a művészi alkotás, poezis és az esztétikai kultúra terén virágzás tapasztalható. Posadowsky- Wehner gróf porosz államminiszter, a IX. kongresszus diszelnöke, a következőket mondja : „A test ellenállási képessége az alkohol túlzott élvezete mellett csökken.“ — Ugyancsak ő, a baj belső gyógyítását a magasabb műveltségű osztályokra hárítja, mint amely hivatva van vezetni a tömeget és jó példával utat és irányt mutatni neki.

TÁR.©

E. Kovács Mariskának.

Rajongunk azért a mi tiszta, fényes,

Mi közelebb von a földtől az éghez 1 És szeretjük azt szívünk szent hevével,

Ki fölemel igaz művészetével 1 — Téged a Múzsa csókolt homlokon,

Ha játszol, ihlet űl az arczodon,

A szemed ragyog, ajkad csicsereg,

S lelkesen tapsol a nézősereg 1

Ne vedd zokon hát, — rajta ne csodálkozz, Hogy egy poéta néked rímmel áldoz ;

Szegény ördögnek úgy sincs egyebe,

Csupán a szíve és — költészete 1 Ez a virága, mit utadra vet,

Hol a dicsőség feléd integet,

Hol a babérfák illatozó ága Koszorút fon a művészek hajába!

Nekünk csak az fáj, — mikor látunk, nézünk, Hogy a gyönyörben nem soká lesz részünk,

S belőled, a kit szívből kedvelünk,

Csupán az emlék marad meg nekünk 1 De visszavárunk, mint tavaszidőben Ha fecskét lesünk a kék levegőben,

S a vadvirágos mezőrp kijárunk 1 . . .

— Visszajössz tudjuk és mi — visszavárunk 1

És visszavár az ki e dalt szerezte 1 Várjuk a fecskét minden reggel, este,

S a mikor halljuk édes csicsergését,

Mikor érezzük tavasz érkezését,

Az Isten tudja, nem tehetünk róla,

Hogy — (mint lagúnán csengő barcarolla, Midőn a hold kisértő fénye rezdül)

— A lelked suhan szívünkön keresztül! . . .

A mostani Csaba telepítése.*

Dr. Karácsonyi János.

Történik egy verekedés, vagy mondjuk csata. Összeszaladnak az emberek és mindenik látja, vagy kérdi és hallja mi történik ? és a szerint, a mint látta, vagy hallotta, némelyik le is Írja. Meg van örökitve egy esemény ! Pedisj ez csak olyan, mint egy szélfuvallat, nem következik belőle semmi, vagy legalább is jó nem származik belőle semmi.

Kipattan egy földre esett dió, vagy tölgy* Felolvasás a csabai múzeum egyesület közgyűlésén junius 26-án.

jmakk, kinyújtja első hajtását. Ugyan ki nézi, ki figyeli ? Pedig, ha a fa hatalmassá neveke- dett, ha gyümölcsét élvezzük, vagy árnyékában ülünk, sokszor szeretnénk tudni, hálás szívvel óhajtanánk tudni, vájjon ki ültette e fát és milyen volt az kiskorában ? ! De legtöbbnyire hiába kérdjük, vagy csak nagy fáradsággal, utána járással és nagy vigyázattal tudhatjuk meg a valót, a bennünket annyira érdeklő dolgot !

így vagyunk a mai Csaba telepitésével is. Mikor a török háború és a Rákóczy fölkelés idejében annyiszor elpusztult falu helyén újra megállóit egy pár ember és azt mondta : itt megállapodunk, itt lesz a mi lakásunk, ez lesz a mi falunk, bizony azt nem tartotta senki olyan nagy dolognak és senki fel nem irta.

Pedig később, mikor a kis falu messze kiterjesztette ágait, mikor hatalmas várossá fejlődött, mennyire szerették volna tudni !

i84o. táján már mindenfelé kérdezősködtek, előhívták a legöregebb csabai embereket s tőlük tudakolták, kik jöttek először, első lakosokul a mai Csaba helyére ? honnan jöttek ? miért jöttek ? s hogyan jöttek?

0 A8októivmint hathatós te0™0’ tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál idült

j ti bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik.

.^0^0 0 00 0f 000í Cl Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a

J gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva.

F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 24—35

Lapunk mai száma ÍO oldal.