Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-19 / 25. szám
XXXVI. évfolyam. 25-ik szám. Gyula, 1904. junius 19. Előfizetési árak: Egész évre __________ 10 K — f Fél évre ......................... 5 K — f Év negyedre................... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő : KÓHN DÁVID. A sztrájk. Az ország területén ez idő szerint kőrni- ves és ács sztrájkok vannak Gyulán, Békésen, Püspökladányban, Lellén, Szentesen, Hatvanban, Törökszentmiklóson, Hódmezővásárhelyen, Félegyházán, Pécsett, Mezőtúron, Szeg- zárdon, Dombóváron, Nyíregyházán, Székesfehérvárott és Erzsébetfalván. A sztrájk azonban egyetlen egy helyen sem mérgesedett el oly mértékben, mint Gyulán, ahol pár hét óta valóságos anarchis- tikus viszonyok fejlődtek ki, melyek a hatóságokat a legmesszebb terjedő óvintézkedések megtételére kötelezték. A vármegye közigazgatási bizottsága, folyó hó 13-ikáu tartott ülésében az alispán rendszerinti havi jelentése kapcsán behatóan foglalkozott az áldatlan gyulai áll pótokkal. A gyulai kőmives és ácssegédek szerződésüket megszegve, az iparhatóság előtt az ősz folyamán 1904. év végéig terjedő hatálylyal kötött egyezséget semmibe sem véve s figyelmen kívül hagyva a íenálió munkarend rendelkezéseit, el nem fogadható indokból és módon a munkát újólag abban hagyták, mi által az egyezséget becsületesen betartott munkaadóknak és a magánosoknak is tetemes kárt okoztak. A közigazgatási bizottság ennek, folytán kimondotta, hogy az említett munkásoknak törvénybe ütköző önkényes eljárása teljesen indokolttá teszi, hogy nevezettekkel szemben most mar mindazon intézkedések foganatba vétessenek, amelyek a tűrhetetlen helyzet gyökeres orvoslására alkalmasak. A munkát jogtalanul abban hagyó és munkástársaikat megfélemlítő s fenyegető egyénekkel szemben a hatóság már igénybe vette s alkalmazta is azon eszközöket, amelyeket a fenálló törvények és szabályok megengednek és a vármegye alispánja egyben indokolt előterjesztést tett az iránt is, hogy a gyulai kőmivesek és ácsok szakegylefe a belügyminiszter által sürgősen feloszlattassék. A közigazgatási bizottságnak is nézete, hogy a békés állapotok helyreállítását mindaddig remélni nem lehet, míg a gyulai szakegyletnek fékeveszett és érvekkel meg nem győzhető többsége, a békés megoldásra hajlandó józanabb elemet megfélemlíti, mivel továbbá az egylet, alapszabályszerü rendelkezésétől eltérve, tagjaival és a munkaadókkal szemben jogállamban meg nem tűrhető hatósági jogokat gyakorol, határozatokat hoz, bojkottál és mivel egész működése a sztrájkmozgalmak folytonos szitásában és ébrentartásában merül ki, tehát a közrendre a legnagyobb mértékben veszedelmes, ennél fogva a maga részéről is kérte a belügyminisztert, hogy az előző alispáni felterjesztésben részletesen kifejtett indokokból a szakegylélet oszlassa fél. Az alispáni jelentés, amely a közigazgatásibizottság ülésén felolvastatott ekép vázolja a sztrájk okozta helyzetet: Ipari téren az épitő munkások között folynak ismét bérharczok, s tartanak gyűléseket. A békési érpitő munkások május hó 27-én és 28-án, a gyulai épitő munkások pedig május 31-én ismét megkezdték a strike-ot. Békéscsabán az általános népegylet Pünköst másődnapján népgyülést, az épitő munkások pedig május hó 20-án kerületi kongreszust tartottak. Május 1-én pedig a földmivelő munkások tartottak népgyülést Püzesgyarmaton. Rendzavarás egy esetben sem történt. A békési strike kezdő okául a munkások azt a körülményt jelölik meg, hogy az egyik munkaadó a vármegyei szabályrendeletben megállapított heti fizetési rendet nem akarta betartani. Utóbb a békési munkások egy újabb általuk készített szabályzatot, mely a vármegyei szabályrendelettől eltér, akarnak a munkaadókkal elfogadtatni és hogy a munkába állás feltételei közzé ez uj szabályzat életbelépését is beiktassák. A gyulai épitő munkások tavaly ősszel egy strike-egyezmény alkalmából a folyó évre kötelező egyezséget kötöttek a gyulai építési vállalkozókkal, melyben a folyó egész évre közösen megállapittattuk az összes bér és munkafeltételek. Az itteni épitő- munkások midazonáltal — megszegve az egyezséget —- törvénytelenül, hétközben abba hagyták a munkát, és strike-jukkal azt akarják kivívni, hogy a munkaadók az 1905., 1906. és 1907. évekre biztosítsák nekik az ideihez képest felemelt munkabéreket, s kössék le magukat arra is, hogy e feltételek a munkaadókat a jelzett 3 éven túl is kötelezik, a munkásokat azonban nem. A munkások e követelésüknél abból indulnak ki. hogy amennyiben a vállalatnak fix kiadásait képezik a bejelentett tőke kamatja, és az ellenőrzés folytán kétségtelenül jó minőségben beszerzendő anyagok árai, igy csakis a munkabérek azok, melyek nem fixirozottak előre s ekként az árlejtésen köny- nyelmüen olcsó vállalkozó munkaadó a munkabérek lenyomásával igyekszik könnyelműen elvállalt munkája hasznát biztosítani. Ezt elkerülendő igyekeznek a munkások a munkabéreket is hosszabb időre egyezség által biztosítani. Tetszetősnek látszó indokolás ez, azonban a jelen esetben hamis alapon áll, mert először is kiindulási alapja e törekvésnek törvénytelen, amennyiben egy jogerős egyezmény megszegése használatik fel kényszerítő' eszközül a czél elérésére, s mert ily megállapításnak csak akkor volna valódi értelme, ha az lehetőleg országos volna vagy legalább is nagyobb vidékre terjedne ki, mivel ellenkező esetben a munkaadók más honnan hoznak olcsóbb munkásokat. TÁRCZAii A vasúti sztrájk. Szép barna haja volt. Szemeiben tűz égett, még a ragyogása is perzselt. De most a fiatal nő egykedvűen ült az ablaknál, csak néha nézett gúnyos mosolylyal a hintaszéken ülő, magas, deli férfire. Ez pedig illatos szivára füstjébe temetkezett, mintha nein sokat törődött volna környezetével. Látszótt, hogy azon gondolkozik, most mit' csináljon ? . * Annus! — szólt végre, — nem élet a mienk, nem értjük'meg mi egymást, úgy látom. Csalódni emberi dolog, — mondá keserű' rriosblylyabaz ifjú nő. Különben is az oly költői lelkületű, mint maga Béla, saját eszméit szeretheti csak, melyekkel mások mostoha módon bánnak el az élet színpadán. A férfi sápadtan, izgatottan nézett nejére s mint a megsebzett vad, szökkent fél helyéből s kalapját vévé, szó nélkül távozott. Egyedül, sóhajtá az ifjú nő, végre egyedül s keserves zokogással borult a kerevetre. Béla nem szeret-, csak azért veá ej, hogy örökösen untasson müvei felolvasásával. Mjg jegyesem volt, örült a lelkem, ba sikereit elmondá, ha rólam irt, de most tőle is mást várok. Életünk tavasza kifeslésének legszebb korában, oszolnak szét ábrándképeim, midőn látom, hogy hideg, mint az északi csillag s állhatatos ' szerelíüesen mü veihez és'nem hozzám. Idegesén rakosgatta félre a diszkötésü müveket, melyek szerinte' elrabolták tőle férje szerelmét. ' Izgatottan nézett szét a szobában, mintha valamit kereSett volna.! Asszonyi kíváncsisággal kapta kezébá a kis levélkét, mélynek csücske kikandikált az újságok közzül, férjé íróasztalán. r y.<; r ■ . Midőn átfutotta sorait, szép .szemeiben a nefnes méltóság tüze ragyogott. E®fjánek ddes- anyja válasza volt a -fcis.. levélben. Tömérdek dolga akad a falusi gazdálkodásban, de azért biztosan megérkezik az esti vonattal, _ rpivel sürgős ügyben hivatják. Kissé meghökkent az ifjú nő, majd gúnyos mosolylyal várta ,a viszont látás óráját. — Tisztában volt a tervvel, mely ellene irányult. Anyós jön a házhoz. Lesz' is riiajd mit hallgatni szegény fejének. Elhatározta azonban, hogy ö'is úgy tesz, mint férje tett. Leült ismét az Íróasztalhoz s Budapesten lakó édesanyját táviratilag kérte meg, hogy fontos dolgok megbeszélése miatt jöjjön le hozzájuk. ; < > r A két anyós hadd találkozzék s. beszélje meg a tapasztalati lélektan azt a jelfenségeit, melyeket a házasok félreértése egymás' közt létrehoz. Majd midőn a kis levélkét hülyére visszatette, egyszersmind erősen feltette magában, hogy mitsem árul el titkából, sőt iparkodik1 férjének kedvében járni. Délután egyik barátnéjáhöz merit el a név-; napi uzsonnára. -£ Elégülten5 tapasztalná, hog'jr mint dicsőitik tehetséges férjének tollát, rtiely 'fekete tintalével ragyogó gyémánttíseppeket varázsolja szép szemekből. ' '•1 ' ’ .tr. Midőn hazamerrf, férjét már otthon találta. Most-még- rosszabb kedvűnek látszott,' *mí'ht pár órával azelőtt. -■ ■ ' • *'’r Béla, szilt a nő, mi lelte,' talán roSSzül érzi magát, hogy oly sápadt és-izgátott.Li- Má • Siro/in«, A legkiválóbb tanárok és orvo .soktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurnt és különösen lábbadozóknál influenza ntáa ajanljatilj. [ •; Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást, Kellemes szaga.és jór ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 2522—35 Xja.pia.nlr mai száma lO oldal.
