Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-19 / 25. szám
2 BÉKÉS 1904. junius 19. Minthogy a munkások az idei általuk kötött és aláirt egyezményt megszegték, mifel a muukát törvénytelenül hétközben hagyták abba, minthogy követelésük a munkarend tekintetében eltérnek a megyei ily tartalmú jogerős szabályrendelettől, s minthogy egyes dolgozni akaró munkásokat megfélemlítenek, sőt Békésen egy ilyet meg is vertek; a jelenlegi bérharczczal szemben indokoltnak láttam a legerélyesebb hatósági intézkedéseket megtenni, s nem engedélyeztem népgyüléseiket, elrendeltem a munkát jogtalanul elhagyók ellen a kihá- gási eljárás megindítását, s a bűnvádi jelentés megtételét mindazok ellen, akik a dolgozni akarókat e szándékukban megakadályozzák stb. Egyidejűleg azonban biztosítani óhajtván a munkaadók és munkások között teljesen feldúlt viszonynak békés alapokra való helyezését, s ebben ösmervén fel az áldatlan állapot leghelyesebb szanálás-át, folyó hó 11-én értekezletre hívtam magamhoz 6 gyulai munkaadót és 6 munkást s az egész napon át tartó tárgyalás után a kiküldöttek között előttem sikerült a békés megállapodás, a munkások gyűlése másnap desavuálta megbízottaikat s újból, mereven megtagadta a munkába állást, míg összes követeléseik nem teljesittetnek. A munkások e magatartásából meggyőződvén arról, hogy vezetőikre sem hallgató fékevesztett, értelmetlen és megbízhatatlan tömeggel állunk szemben, melynek sem írásbeli egyezményeire, sem ígéreteire nem lehet támaszkodni, felhívtam a munkaadókat, hogy immár felhagyva minden várakozással, idegen munkásokat hozassanak, kiknek védelméről karhatalommal fogok gondoskodni s felterjesztést intéztem a helytelenül vezetett szakegylet feloszlatása iránt. A belügyminisztérium csütörtök délután a vármegyéhez intézett táviratában a köz- igazgatási bizottság fenn ecsetelt előterjesztése alapján a kőmivesek és ácssegédek gyulai szakegylete működésének felfüggesztését, egyben az eddigi működése elleni vizsgálatot rendelte el. A sztrájkról lapunk múlt heti számában közöltek óta az történt, hogy egy gyulai vállalkozó 15 erdélyi kőmivest hozatott Gyulára. Ezeket a munkásokat kedden reggel a Kossuth Lajos-téren összecsoportosult gyulai munkások a munka abbahagyására akarták bírni, ezt azonban a rendőrség meghiúsította és később a sztrájkolok közül többeket In is tartóztatott. Mielőtt a belügyminiszter távirati intézkedése alapján a szakegylet működése fölfüggesztetett és a vizsgálat megindittatott minden összeesküdött ellenem s tönkre teszi minden tervemet. — Ugyan, ugyan Béla, miért oly komoly ? Látja, ez nem tetszik nekem, hogy maga az egész életét csak ahhoz a papírhoz köti. Midőn belefárad az írásba, csak akkor juttat nekem is kis időt, akit pedig nem is olyan régen egyetlen boldogságának nevezett. — Annus, vágott közbe a férfi, — nem érdemiek szemrehányó szavakat. Nem érti, hogy az iró ember összes működését felsőbb hatalomteremtő ihlettsége kormányozza, de azért az ideálom, esküszöm, maga volt s most is az maradt! Feledni nehéz az embernek s sokszor nem áll módjában, de még nehezebb gátolni azt az erőt, mely ledönti a korlátokat, hogy uj alakban, uj világokat teremtsen. Csak azt sajnálom, édesem, hogy maga nagyon megváltozott s most is mosolyog és bo- szankodik az iró bohóságain. De Béla! Ne értsen félre. Nem tudom én elválasztani az embertől a szivet s lelket s fél- tékenykedtem, megvallom, arra az erőre, mely tőlem elrabolja a szivben a szivet. Különben, folytatá kedveskedve s meglepett férjének nyakát átkarolva, most nézzen jól a szemem közzé, mert vallatni akarom. Minő tervre készült maga, hogy oly levert volt, mert nem sikerül ? ! Ugy-e, nem is gondolja, hogy mily kiváncsi voltam a maga Írásaira s mivel megtudtam, hogy vendég érkezik, már meg is rendeltem kedves ételeit vacsorára. volna, a kereskedelemügyi miniszter intézkedése folytán Stengi Andor kerületi ipariéi- ügyelő pénteken reggel Gyulára érkezett a munkaadók és munkások között az egyezségnek még egyszer leendő megkísérlése czél- jából. Az iparfelügyelőnek ebbeli misszióját hathatósan támogatta Lukács György főispán is, aki pénteken és szombaton egész napon résztvett a munkaadók és munkások egyeztetésén, amely — mint lapunk zártakor megelégedéssel értesülünk, — kölcsönös engedékenység folytán, teljes mértékben sikerült, úgy, hogy a kőmivesek és ácsok a holnapi nap folyamán minden vállalkozónál munkába lépnek. Az egyezséget közérdekű voltánál fogva, az alanyiakban egész terjedelmében közöljük : Egyezség. Mely egyrészről N. Szabados József, E. Schrif- fert József, Pfaff Ferencz, Kukla István, Dávid Jakab, ifj. Steigerwald Ferencz vállalkozók, illetve építőmesterek, a gyulai összes vállalkozók megbízottai, másrészről pedig Klavács András, Bayer József, Prattinger Mátyás, Steigerwald István, Barát Péter és Hoffmann János, mint a gyulai kőmives és ács segédek kiküldöttei és megbízottai között, Gyulaváros polgármestere Dutkay Béla, mint az I. fokú iparhatóság elnöke előtt 1904. évi junius hó 18-ikán Stengi Andor iparfelügyelő jelenlétében következőleg köttetett: 1. Tisztességes bánásmód a munkaadók és munkavezetők részéről, viszont a munkások tisztességes magaviselettel kell, hogy viseltessenek a munkaadók és munkavezetők iránt. 2. Vidéken a viszonyokhoz képest lehetőleg tisztességes lakás biztosítandó fűtés és világítással együtt. 3. A munkaidő helyben 10 óra, reggel 6 órától este 6 óráig; egy félórai reggeli, egy és félórai ebédszünettel; vidéken pedig 12 óra és pedig: reggel 5 órától este 7 óráig, fél óra reggeli és 1 és fél órai ebédszünettel. A munkaidő ősszel, télen és tavasszal hétről-hétre a viszonyokhoz mérten megváltoztatható s a munkánál eltöltött órák fizetendők. 4. A vidéken teljesítendő munkálatoknál a munkálat színhelyére való utazási és visszautazási költséget a vállalkozó viseli és pedig: a hazautazás 20 kilométeren belül minden héten szombaton este 6 órakor, 35 kilométeren belül minden két hétben szombaton délután 5 órakor és 35 kilométeren felüli távolságnál minden 4 hétben már szombat délben veszi kezdetét, A hazaszállításra fordított idő, mint rendes óradij fizetendő. No Annus, — szólt mosolyogva a férfi, — maga ügyesen intézte el ezt a dolgot. Ha már mindent tud, hát azt is megmondhatom, hogy épen most tudatott sürgönyileg édesanyám, hogy az .általános vasúti sztrájk miatt, vonata már a második állomásnál megakadt s kocsin kellett visszatérni. Olyan kaczagás lett erre a kis szalonban, hogy a férfinek is együtt kellett nevetni a nejével. Nagyszerű, hihetetlen, hallatszott görcsös nevetés közben az ifjú nő ajkairól. Ezalatt belép a sürgönyhordó s átad Budapestről egy táviratot. Fel sem bontotta, hanem kaczagva adta át a fiatal asszony férjének a táviratot, ki a nevetéstől akadozó hangon olvasta, hogy „vasúti sztrájk miatt Rákoson elakadtam, vissza kellett menni Pestre. Bélát is csókolom. Anyád.1 No ez szépen sikerült volna. Hát maga is anyát akart hozni a házhoz. De jókor jött ez a sztrájk, most már magam is örülök. Most tehát közösen szövegezhetjük meg azt a táviratot, hogy mihelyt a sztrájk elmúlik, mi látogatjuk meg őket, hogy kárpótoljuk boszuságaikat. Beleegyez édesem ? Az ifjú nő szerelmesen nézett férjére s szó nélkül bólintott fejével az ajánlatra s a kis ház felett feltűnt mosolyogva a szeretet esthajnal csillaga. Kovács Rezső. 5. A munkabér a következőképen állapittatik meg. A 2 éven aluli segédnek 20—24 fillér, a 2 éven felülinek 32—38 fillér óradij fizetendő és pedig oly módon, hogy a 32 filléres óradij szerinti díjszabásba az alkalmazottaknak legfeljebb egynegyedrészét szabad sorozni. 6. A rendes munkaidőn túl eltöltött órákra 20 százalék béremelés számítandó, ellenben ha oly munkák fordulnak elő, ahol a vállalatot, illetve a munkát elemi csapás fenyegeti, ott a munkásoknak az 5-ik pontban megállapított rendes óradij fizetendő. 7. A munkadíj kifizetése minden héten szombaton este a munka befejeztével azonnal kezdődik. 8. Május 1-ső napja úgy helyben, mint vidéken általános munkaszünet. 9. A munkarend a munkaadó által függesztendő ki. 10. Jelen munkabeszüntetésben, illetve mozgalomban résztvettek a munkába visszavétetnek és kizárólag azon okból, hogy a munkát beszüntették, a munkából elbocsáttatni — a törvényben és szabályrendeletben meghatározott okokat kivéve — nem fognak. 11. A vidéken, a hol a munkások hetenként haza nem szállíttatnak, az élelmi szer beszerzésénél a munkaadó tartozik a szállítást végeztetni. 12. A munkaadók kőmives és ács segédeknek akord és csoport munkát nem adhatnak. 13. Anyag hiány esetén a munkaadó köteles ezt szombaton este a munkásoknak bejelenteni. 14. A felmondás a munkaadó és személyzet között mindig a heti kifizetés alkalmával történik. 15. Husvét, pünköst és karácsonyt megelőző napokon a munkaidő délután 4 óráig tart, de az egész 10 órai munkanap fizetendő. 16. Jelen egyezmény hatálya 1907. évi december hó 31-ig tart és 1907. évi deczember 31-ke előtt legalább két héttel az iparhatóság utján történő közlés által bármelyik fél részéről megszüntethető, előbb nem; amennyiben ilyen felmondás nem történik, az egyezség mindenkor egy évre meghosszabbítottnak tekintetik. 17. Egyebekben a vármegyei 359/1903. számú szabályrendelet érvényes. A közigazgatási bizottság ülése. (Junius 13.) Hétfőn tartotta a közigazgatási bizottság junius havi ülését, amelyen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak : dr. Fábry Sándor alispán, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, dr. Zöldy János tiszti főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök, Szarvasy Arzén, a folyammérnökség főnöke, gróf Almásy Dénes. dr. Bodoky Zoltán, Haviár Dániel, Varságh Béla, Beliczey Géza, Rosenthal Ignácz, dr. László Elek, Ladies György, dr. Márky János, Kiss László vármegyei aljegyző, mint albizottsági előadó. Elnöklő főispán az ülést megnyitván, megille- tődéssel emlékezett meg a vármegyei közigazgatási bizottság legrégibb, legtiszteltebb, a közügy hivatott önzetlen munkásának, dr. Hajnal Istvánnak elhuny- táról, aki évtizedeken eredménnyel, hazafiassággal és önzetlen ügybuzgósággal működött nemcsak a közügy, hanem egyházi és társadalmi téren. ő igazán a forum embere volt, — jellemezte a főispán, — akit ellenállhatatlan vágy hajtott arra, hogy a közügyet szolgálja és minden téren a legnagyobb mértékben kivegye részét a munkából. A vármegyében mindenütt előljárt és a közgyűlés és közigazgatási bizottság tanácskozásaiban vezetett bölcsességével, mérsékelt és higgadt felszólalásaival. Közügyi megbízatás elől soha ki nem tért, akármilyen terhes volt is az, inkább elhanyagolta magán ügyeit. Amily nagy veszteség dr. Hajnal István halála a vármegyére, époly nagy mértékben sújtja elhunyta szülővárosát: Békés községet. Nagyarányú közéleti működését a községben eredmények és intézmények hirdetik, a bölcsesség, a mérséklet, a megfontolt haladás igéit nem szűnt meg még akkor sem hirdetni, midőn polgártársai jó része álbarátokra hallgatva, bedugta füleit azok elől.
